Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-13 / 30. szám

30-ik szám. JVYMVMÉK. 1913. április 13. 7 Grád Rezső, a dalkör tagja, mint szólóbasszista és Körösi J. hőstenorista minden eddigi hangversenye nagy sikert biztosított. Minthogy pedig magáról a dalkör szerepléséről ugy a budapesti, mint a debreceni lapok elismeréssel nyilatkoztak, reméljük, hogy ez az agilis dalkör nálunk is sikert fog aratni. Jegyek kaphatók Rctteridesz urnő dohánytőzsdéjében és az előadás napján a pénztárnál d. u. 3—6-ig és este 7 órától. — Uj ügyvéd. Dr. Harmos Jenő az ügyvédi vizsgát sikerrel tette le. — A postahivatal közhatóság. A belügyminiszter most publikált határozata szerint az állami adminisztráció körébe eső postahivatal közhatóságot képez. A közhatóság teendőit hivatali jogosítvány mellett teljesítő személy ezen hivatásában közhivatalnokoknak tekintendő, figyelem nélkül arra, hogy a fizetést az állam' tói, vagy mástól kapja. Közömbős az is, hogy az állami hivatalnokokra nézve fennálló szabályok, vagy ezeknek a hivatalnokoknak egyes külön törvényben, vagy rendeletben megállapított jogai és kötelezettségei a postai hivatalnokokra kiterjednek-e va^y sem. A postai hivatalnokok hivatalos eljárás kőzb n való megsértése tehát a Kbtk. 46. szakaszában körülirt kihágást képez. — Üzelmek a gazdák rovására. Gazdáink nem képzelhetik hogy a tavalyi esős ősz következtében mily nagy tömegben hoznak az idén forgalomba részint jóhiszemüleg, részint tudva csekélyebb értékű, sőt egészen értéktelen magféléket. Minél alacsonyabb árakon kínálják, anüál biztosabb, hogy például a répamag, melyből a hirhedt bizenczi hibás, selejtes áru több ezer zsákkal van a vidéken elhelyezve, legtöbb esetben dohos és általában igen roszszul csírázik, sőt az északnémetországi között is van ilyen elég az idén. Ami pedig a lóherét illeti, köztudomásu, hogy a mult napokban érkezett Fiúmén át Magyarországba mintegy 20 waggon olasz rostaalja, melynek az a hiva tása, hogy honi lóhere közé kevertessék. Nem is szólva a lucernáról, melyre nézve az „Erdélyi Gazda" szaklap március 16 iki számában is megírta, hogy a teljesen értéktelen turkesztáni lucerna nagy tömegben került Bécsből magyar vidéki kereskedőkhöz. Jó lesz tehát nagyon vigyázni, maradjunk meg a régi megbízható cégeknél és ne üljön föl se kereskedő, se gazda az emiitett igen alacsony ajánlatoknak, melyeknek célja nem egyéb, mint a hasznavehetőn portékán akármilyen áron túladni. Ha gazdáink nem elég óvatosak, akkor nagy bajok lesznek és csodákat fognak ez évben tapasztalni. 274-1-1 — Mindenütt próbáltam, de sehol sem kaptam olyan jó és olcsó tea vajat, mint Szabó Gusztáv füszcrkereskedésében Nyíregyháza, Zöldség-tér. 275-5-1 — Seott kapitány délsarki expedíciója. Az Apolló-színház nem kímélve a költséget, megszerezte az előadási jogát a Scott kapitány délsarki utazásáról felvett hiteles mozgófényképeknek. Ezt a nagyszerű újdonságot csak a napokban mutatták be a budapesti közönségnek, a hol erthető szenzációt keltett. Szegény Scott kapitány — a tudomány legutolsó vértanuja — nem feledkezett meg az expedíció gondos felszerelése közben a kinematograf gépről sem s ennek köszönhető, hogy a müveit közönség végig kisérheti utolsó útját felvételeinek előadása közben s fantáziáját kiegészítheti a sarkvidéki élet szemlélésével. Az előadásra az Apollónak monopóliuma van, azt más mozi Nyíregyházán elő nem adhatja. Szombaton, vasárnap és hétfőn kerül ponyvára ez a rendkívül érdekes látványosság fényes 2 órás elite műsor keretében, melynek többi számai : A ti- | tok ! a legutolsó „Nordisk" újdonság, a fő- ! szerepben a közkedvelt Psylander. A száj hős ! Nordisk vígjáték. A becsapott főnök, amerikai • bohózat. Vasárnap "délután gyermek-előadások. Hétfőn délután tudományos előadások a tanuló ifjúság részére. 218-?—1 — Eredeti francia és angol gnmmi különlegességek főraktára Blumberg József cégnél a legmegbízhatóbb forrás. 16-2-2. — Könyvtárt és egyes könyvet a legmagasabb árban vásárol Szántó Ernő könyvkereskedése Nyíregyháza. Telefon 2—29. sz. — Pünkösdre likőr különlegességek nagy választékban kaphatók Papp Géza csemege üzletében, Zrinyi Ilona-utca. — Szíves tudomásul vétel végeit értesítjük a nagyközönséget, hogy a nyers anyagok, munkadijak és az üzleti költségek rendkívüli emelkedése folytán folyó évi május hó elsejétől a kézi eladási cikkekből legkevesebb 10 fillér értékűt szolgáltatunk ki és ezen időtől fogva sem magánosoknak, sem gazdaságoknak semmiféle százalék (%) kedvezményt nem adunk. Tisztelettel a 263-6-1. Gyógyszerész testület. — Húsbélyegzö festék méregmentes, állatorvosok és hóslátók reszére és fekete színben kizárólag lapunk nyomdájában szerezhető be Nyíregyházán. — Iskolai nyomtatványok teljesen azonos az Egyetemi nyomda kiadványaival, csak olcsóbb a Jóba-nyomdában Nyíregyházán, — Könyvkötői munkák a legdíszesebb kivitelig olcsón, gyorsan és Ízlésesen készülnek Jóba Elek könyvkötészetében Nyíregyházán. — Egy jó karban levő zongora eladó, Gim a kiadóhivatalban. — Koszorú szallagok nagy írott betűkkel, arany nyomással, gyorsan és kizárólag lapunk nyomdájában készülnek Nyíregyházán. — Egy tanuló lapunk nyomdájában fizetéssel felvétetik. IRO

DALOM, MŰVÉSZET. Magyar táncok. Irta: Vertse K. Andor. IV. Sajátságos, hogy az Irving Berlin szinkopált ritmusa a magyar tánczenében igen gyakran előfordul, sőt a XVIII. századbeli ugrósnótákban, melyeket a táncnóták végére illesztettek. is találkozunk vele. Talán a szinkopált ritmus jelenléte az oka annak is, hogy a csárdás hallatára a külföldi ember izgalomba jön. Kétségkívül ezen hatás előidézésében nagy szerepe'van a csárdás pattogó ritmusának, melynek az itt-ott előforduló szinkopáltságon kivül sok egyébb tulajdonsága is van, amely eredetiségével, tüzes lüktetésével felkorbácsolja az idegeket. Fentebb kifejtett nézetünk, hogy t. i. a tánc továbbmagyarázója a zenei gondolatnak, igen egyszerű bizonyítékot találhat a csárdásban. A világon a legtüzesebb tánc a csárdás, mert a zenéje is a legtüzesebb. Id. Ábrányi Kornél alább kijelentése is igazolni fogja állításunkat. „Hogy minden nemzetnél a tánczenei ritmusokat előbb a dallamiaknak kellett megelőzni, ez oly ethikai igazság, amelyet a történelmi fejlődés nyomán kétségbe vonni nem lehet. Mert az érzelmi hajlások irányítják a test s annak egyes tagrészeinek a mozgását, hajlását is. Aminő métrum szerint mozog, hajlik a nemzeti nyelv beszéd, a nemzeti érzelmi dallam, aszerint idomul a táncritmus is". A tánczene fejlődésével vele jár a ritmus gazdagodása s az új ritmusokra új táncok születnek. Egyes táncokat egymástól vesznek át a nemzetek, átidomítják saját ízlésük szerint, vagy meghagyják eredeti mivoltukban. A legrégibb magyar tánc, amiről biztos tudomásunk van: a palotás. Dr. Molnár Géza ötszáz évesre becsüli a palotás korát, míg dr. Fabó Bertalan régi magyar és új magyar palotás tánczenét különböztet meg s tagadja, hogy a kettő között bármiféle rokonsági kapcsolat állana fenn. A XV. és XVI. században már valóban táncoltak több, a palotáshoz hasonló ritmusú táncot, melyeket külföldön passamezzo ongaro, saltarello ongaro, balli ongaro stb. néven ismertek, s amelyek id Ábrányi Kornél szerint különböztek az akkoriban divatos sarabande, pavane, brande, allemande nevű külföldi táncok ritmusától A régi magyar palotás olasz eredetű, de távolról sem honosodott meg annyira, mint az új magyar palotás, amelyet bátran nevezhetünk magyar táncnak, pedig nem egyébb, mint a XVIII. századbeli divatos minót, gavotte és ecossaise együttes átültetése és megmagyarosítása. A lengyel polonaisehez hasonlóan lépésszerüen, ünnepélyesen táncolták, eleinte kizárólag főúri körökben, palotákban s talán innen ered az elnevezése. Ez a palotás zene még egyáltalában nem mondható magyarnak, hiszen a főurak úgy vették át készen a külföldi zenét a tánccal együtt, míg a verbunkos tánc, mely a palotásnak magyarrá fejlődött és sokkal tökéletesebb alakja, igazi nemzeti tánccá nőtte ki magát. Különös sajátsága a verbunkos tánczenének, hogy mindig figurával végződik. Ez a figura néha rövid 8—16 ütemből áll, máskor sokkal hosszabb, mint az első rész, s annál valamivel gyorsabb tempójú, sőt néha egészen gyors. A palotás tánczene teljes kifejlődése háro-A zenész nevéhez fűződik: Lavotta János, Bihari János és Csermák Antal nevéhez. Különösen Lavotta, az első magyar színtársulat karmestere, érdemel említést, mert az ő alapvető munkássága nyomán léptek előtérbe a többiek is. A magyar zenének ez a három apostola olyan intenzív munkásságot fejtett ki, hogy a palotás zene megteremtésén kivül úgyszólván nekik köszönhetjük, hogy a magyar zene ennyire is kifejlődött, mert a palotásból fejlődött ki a hallgató magyar, a lassú és friss csárdás, az ő hatásuk alatt iria meg Körmöczi Ruzicska Ignác az első magyar operát, a Bóla futását amely viszont Erkel Ferencet indította az operaírásra. Dr. Fabó Bertalan szerint „a palotás zene hallgató nótává lett, a verbunkos tánc ellenben a nép között csárdássá egyszerűsödött és általánosan elterjedt." Miután a verbunkos tánc a palotásnak fejlettebb alakja, szerintünk nem helyes ez a meghatározás, annyival is inkább, mert ezeket a különböző magyar tánczeneformákat annyira összekeverik a történetírók, hogy ember legyen, aki el tud rajtuk igazodni. Á HALASZ TESTVEREK UNGVÁR. ia <M <M