Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-13 / 30. szám

30-ik szám. JSÍYÍRYIDÉK. 1913. április 13. 5 legyenek és az itt elért munkaértéktöbblet a a köz javára használtassék fel. Egymásután keletkeznek az állami és községi üzemek. Majd az ipari monopoliumok. A szociálista ideál az, hogy minden üzem monopolizáltassék. Mindenesetre érdekes az az átm net. Csakhogy sokkal lassúbb, hogy sem a szocializmus ehez türelemmel birjon. A politikai hatalomért való küzdelem nem is váltotta be mindenütt a várakozásokat, — a mint ezt legközelebb látni fogjuk. Az uj színház kérdéséhez. Városunk fejlődésének egyik legnagyobb akadálya a város lakosságának túlnyomó több ségénél megnyilvánuló az a conzervativ felfogás, meiy Nyíregyházában ma is a három évtized előtti tirpák falul látja s a város ujon nan létesítendő intézményeit a régi Nyíregyháza szükségleteinek mértékére óhajtja megalkotni. A mi városuük lakossága — tisztelet a csekely számú kivételnek — nem előre néz, nem az lebeg a lelki szemei előtt, hogy milyenné kell fejleszteni ezt a várost, hanem állandóan a múlton kalandozik a tekintete, valósággal a múltban él, úgyannyira, hogy a mar elért eredményeket sem veszi észre, Nyíregyházát ma is olyannak látja, a milyen valaha volt: álmos, stagnáló, jelentéktelen kis városnak. Pedig a magyar városok fejlődésére olyan kedvező utolsó három évtized alatt Nyíregyháza is nagyot haladt. Ha nem jutott is el a tejlődésnek arra a fokára, a hová öntudatosabb városi politikával, a fejlődést előidéző, annak kedvező körülmények intenzivebb kiaknázásával eljuthatott volna, mindenesetre elérte azt, ho?y ma már ugy lakosainak számánál fogva, mint kulturális es gazdasági tekintetben hazánk egyik legjelentékenyebb városává emelkedett Csak természetes, hogy a nagyot fejlődött s ma már a nagyobb városok közé tartozó Nyíregyháza lakosságának városiasan gondolkodó részében élénk vágy él és határozolt óhajtás nyilvánul meg aziránt, hogy városunk mindazokkal az intézményekkel ellatíassek, amelyekre a városlakó bultur embernek joggal igénye lehet. Ez a vágy vetette felszínre az uj színház létesítésének eszméjét is. A mig a modern, uj színház létesítésének hivei azon vitáznak, hogy a színház pusztán üzleti vállalkozás-éj vagy egyúttal kultúrintézmény is, beleszólnak a vitába a konzervativek is, az előretqkintes helyett a mult szemlélésébe merülök és azon igyekeznek, hogy az uj színház valahogy ne legyen olyan, a mely kieiégiti a jelen s legalább a közeljövő igényéit! Lehetetlennél U-heietlenebb ideákat vetnek fel! Igy a többek között azt, hogy „a szinház-kérdest a kultur-palota létesítésével kapcsolatban kell megoldani akként, hogv az uj szinház a kultur-palota épületében nyerjen elhelyezést." Hogy ennek az idezőjelek közzé tett gondolatnak a megvalósítása nem oldaná meg a szinház kérdést, hanem a mainal rosszabb helyzetet teremtene, valóságos visszaesést jelentene, az minden gondolkodó ember előtt tisztán áll. Mi ugyanis, a kik Nyiregy házán az uj szinház létesítésének hivei vagyunk, mindenesetre egy modern, az intelligens közön ség és a mai színművészet igényeit kielégítő szinház és főleg színpad létesitesére gondolunk. A ki ilyen színházat és ilyen színpadot vdlaha látott, a ki a szinház fogalma alatt nem csupán egy pódiummal ellátott előadó-termet ért, aki megkívánja, hogy az előadott színdarab a szín padi technika vívmányainak segitsegével benne a valóság illúzióját felkölteai képes legyen, az bölcsen tudja, hogy a modern színpaddal ellátott modern színháznak külön és speciálisan erre a célra tervezett épület kell s egy más célt szolgáló épületben az el nem helyezhető. Kultur-palotát és modern színházat együtt, egy fedél alatt másként nem lehet elképzelni, mint ugy, hogy a két épületet összeépítik, mert ha a kultur-palotának egy termét használják fel színdarabok előadására, az nem lesz színház és főleg nem lesz modern szinház, hanem csak egy közönséges e őadó terem, csak ujabb és díszesebb voltában különböző a régi vándorszínészet hajlékaitól. Az az egyetlen érv, a melyet az eszme felvetője a maga igaza mellett felhoz, hogy t. i. ilyenformán az építkezés kevesebb költségbe kerülne, nem állhat meg, mert a takarékosságban csak addig a pontig mehe tünk el, amíg a takarékosság lehetetlenné nem teszi a cél megvalósítását. Szinház helyett egy közönséges, előadások tartására szánt terem jó |ehet talán Mucsának, ahol takarékosságból taián az uj finánc-kaszárnyát is ugyanabba az épületbe terveznék, de nem a 40.000 lakosú Nyíregyházának! Egy ilyen teremnél a mai rozoga színházunk, rozzant és szük színpadunk is többet ér. Ejry fejlődni, haladni akaró városnak minden uj intézményt akként kell megvalósítania, hogy az ne csak a jelen állapotok között, ideigóráig legyen megfelelő, hanem a jövőre is tekintettel kell lennie, arra is kell gondolnia, hogy az minél tovább képes legyen célját betölteni, minél később álljon elő a szüksége annak, hogy sz az intézmény ujjal pótoltassék. Ez az igazi takarékosság követelménye! Mi bízunk abban, hogy városunk vezetősége ennek ennek az igazságnak a tudatában fog az uj színház megvalósításához s igy bízunk abban is, hogv a köze! jövőben egy minden jogos igényt Kielégítő, díszes és modern színháza lesz Nyíregyházának ! A Szaboicsvármegyei Tanító Egyesület Köre. Tanítóegyesület. (Folytatás.) Kisvárdai járáskor. Bácskái Ferenc 1906 (Döge), Bácskai Mariska 190» (Kisvárda), B.ikó Ilona 1912 (Döge). Balogh János 1906 (Kisvarda, Barabás Emma 1912 (Fényestitke). Boc=kor Mihálv 1909 (Dombrád), Fojtán József 1907 (Tass), Forgó Gyula 1909 (Jeke), Főző Erzsébet 1907 (Dombrád), Friedlánder Ignác 1901 (Mándok), G.tál Ambrus 1912 (Nyirmada) Gaal Béla 1912 (Nagyhalász) Galonya Ilona 19«9 Kisvárda). Grünvald Lajos 1910 (D?mecser), Guttmann Adolf 1912 (Mándok), Gyüre Péter 1910 (Eperje^ke), Halász Ármin 1900 (Kisvárda), Halka Mihály 1901" ÍKomoró), Hegedűs József 1905 (Tornyospálca), Ignáczi Mihály 1909 (Beszterce), Jakab József 1909 (Mezőladány), Jenki János 1907 (Gégény), Keresztesi Sándor 1903 (Nyírtass). Kovács Ferenc és Ferencné 1909 (Kanyár), László Gyula 1904 (Nagybáka), Michna Juliska 1912 (Ujkércs), Nádassy Mihály 1901 (Révaranyos), Nagy Endre 1898 (Karász), Papp Antal 1910 (Dombrád), Pataky Juliska 1909 (Kisvárda), Petheő Zsigmond 1905 (Nyírkárász), Poburcsák Gábor 1906 (Nyírlövő) Poynar Alexandria 1908 (Kisvárda), Purjesz Szeréna 1909 (Kisvárda). Rozmann Ignác 1907 (Nyirmada) Rédl Ferenc 1909 (Kisvárda), Seres Gáspár 1894 (Pap), Szabó Imre 1903 (Tornyospálca), Szabó Sámuel 1903 (Veresmart). Szántó Mihály 1901 (Döghe), Sz. xtin Vilmos 1903 (Oros), Szijj Sarolta 1908 (Kisvárda), Szombathi Imre 1910 (Fényeslitke) Szomják Kálmán 1900 (Ajak eltávozott), Takács Ferenc 1912 (Szabolcsveresmart >, Tollas Árpád (Mogyorós), Turóczi Miklós 1909 (Berkesz), Turóczi Lajos 1906 (Kisvárda), Ujj Andor 1912 (Tiszamogyorós), Újhelyi István (Demecser), Weiszhauz Ignác 1907 (Kisvárda), Werner Gyula 1906 (Kisvárda) Tagsági dijat fizettek 1910. évre: Tersztyanszky Dezső (Fényeslitke). 1911. évre: Abod Imre (Dombrád), Béres János (Dombrád), Janke Tivadar (Gyulaháza), Kalles Juliska (Kisvárda), Kerekes Erzsébet Kisvárda), Klajnik Júlia (Dombrád), Kohn Illés (Kisvárda), Kovács Sámuel (Kisvárda), Szombathy Ilona (Gégény), Szombathy Margit (Szabolcsveresmart). 1912. évre: Bán Lajos, Borbély Lajos, Láng Géza, Varga János. özv. Olajkár Sándorné, Szabó Sándor (Kisvarda) Ezzel befejeztük a nem épen kényelmes munkát. Kérjük a tagtársakat az egyesületi kötelességük pontos teljesítésére, mely a munkának eredménye, a munkálkodónak igazi jutalma, az egyesület életének, erejének, szép jövőjének biztositéka lesz. Ha a tagoknak erős várra van szükségük, akkor ne sajnálják az anyagi támogatást. A miniszter adománya. A vallás- és közoktatásügyi miniszter értékes adománnyal gyarapította a Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület könyvtárát. F. hó 5 én 3646. eln. sz. a. a most megjelent Révai Nagy Lexikona, I— VI. kötetét küldte meg. És minden év szeptember havában fogja az azon esztendőben megjelent folytatólagos köteteket egyszerre szállíttatni mindaddig, mig a mű teljes befejezést nyer. A tanitók fizetésrendezése. Most, hogy a képviselőház és a főrendiház is letargyalta a tanitók fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatot, a kultuszminisztériumban lázasan folyik a munka a tanitók fizetési többletének kiszámításán. A tanítótestület mintegy tizenkétezer tagja részesül a törvényjavaslat előnyeiben és hogy ehhez minél előbb hozzájuthassanak, Jankovich Béla kulluszminiszter elrendelte, hogy már most, a törvény szentesítése előtt kezdjék meg a kiutalvanyozási munkálatok előkészítését. ÚJDONSÁGOK. Telefon 139. szam *SSF Mai számunk 14 oldal. — Személyi hír. Gróf Vay Tibor főispán pénteken délután több napi tartózkodásra Budapestre utazott. — Ülés ü vármegyénél. A vármegyei háztartási alap 1912. évi zárszámadásának letárgyalása céljából az állandó választmány Mikecz Dezső alispán elnöklésével szombat délelőtt ülést tartott. — Hivatal vizsgálat. Mikecz Dezső alispán Fejéi Imre tiszti főügyész közbenjöttével pénteken a kisvárdai járás, szombaton pedig a dadai felső járás főszoljgabirói hivatalának ügy és pénzkezelését vizsgálta meg. — Fösorozás. Nyíregyházán ma kezdődött a fösorozás, melyen mint polgári elnök Mikecz István Il-od főjegyző működik közre. A fösorozás három napig tart és 746 állitásköteles lett felhíva. A nyirbogdányi sorozó járásra nézve szintén Nyíregyházán lesz megtartva a sorozás. — Vármegyei bizottsági tagok igazolása. A vármegyei igazoló választmány a nyirbogdányi, polgári, tornyospálcai és nyiracsádi választókerületekben megüresedett bizottsági tagsági helyekre történt választások igazolása céljából április hó 21-én délután 3 órakor Szikszay Pál elnöklésével ülést tart. k — Államsegély uj segédjegyzői állásokra. A belügyminiszter a gégényi és mihálydi -i körjegyzőségben segédjegyzői állas szervezésére 600—600 korona, az ajaki és bezdédi körjegyzőségben pedig 500—500 korona államsegélyt engedélyezett. — A szabad liceum munkásságának e? évi sorozatát dr. Radó Endre főgimnáziumi tanár zárta be f. hó 10-én, A déli sark fölfedezéséről tartott előadásával. A tudós profeszszor számos vetített képpel kisért előadásában érdekesen és tanulságosan ismertette az expedíció előkészületeit, fáradságos munkáját és fényes sikerét, melylyel Amundsen ez eddig ismeretlen vidéket elérte és Hakon király nevében Norvégia birtokává avatta. A közönség kitartó figyelme és elismerése jutalmazta meg az előadó derekas munkáját. Nagy érdeklődéssel várjuk újból dr. Cholnoky Jenő megérkezését, ki annak idején ujabb előadás tartását igérte meg a liceum vezetőségének. Az előadás idejéről és tárgyáról idejekorán értesítjük olvasóinkat. — Postaügynökség Paszabon. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a bujbalsai vasútvonal Paszab állomásán, az ottani vasúti kiadóőr kezelése mellett postai ügynökség létesíttessék. Megnyílt az Inpl uridivatáruház Városüázpaiota (Ferenczi-féle Könyvkereskedés tőszomszédságában), ahol mindennemű uridivat különlegességi újdonságok beszerezhetők, u. m.: férfi fehérnemüek, mellények, felöltők, nyakkendők, keztyük, zsebkendők, gallérok, kézelők és pénztárczák, stb. stb. 281-9-5 Szives támogatást kér: Füredi Áruház.