Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-13 / 30. szám

Nyíregyháza, 1913. április 13. Vasárnap XXXIV. évfolyam, 30. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Az új negyedév kezdetével kérjük előfizetőinket, hogy az elö­lizetési dijakat, 26. számunkhoz mellékelt postai beiizetési lapokkal portómentesen mielőbb beküldeni szi veskedjenek. Rang és cím. Egy erős koponyájú, tisztán látó okos magyar ember, méltó utóda a szabadelvű régi jó táblabiráknak: Lengyel Imre hajdúszoboszlói nyugalmazott táblabíró indítványt nyújtott be Hajduvármegye törvényhatóságához, melyben arra kéri a vármegye közönségét, kérje meg a ma­gyar országgyűlés képviselőházát, misze­rint utasítsa a kormányt, hogy terjeszszen elő sürgősen törvényjavaslatot a rangok és címek, rendjelek és kitüntetések el­törlése iránt. Az indítvány keltezése március 19-ik napját mutatja. De nekünk mégis ugy tetszik, hogy a táblabíró ur az indítvá­nyának ebben az egyébként lényegtelen részében tévedést követett el, mert 4 nap­pal a kelleténél későbben irta alá ezt a nevezetes indítványt. Mert ez a gondolat a március idusának termékenyítő, eszmé­ket termelő hatása alatt született, s min­denképen méltó kiegészítése annak a 12 pontnak, amelyet — 65 évvel ezelőtt — egy egész nemzetnek osztatlan lelkesedése magáénak hirdetett. Annak a nagy szel­lemi forradalomnak, amely az egyenlő közteherviselésnek, a népképviseleti par­lamentnek, a sajtó szabadságának, a tan­szabadságnak, a vallásfelekezetek egyen­jogúságának, stb. stb. szóval a demokra­tikus haladásnak e gyönyörű jelszavait irta zászlajára, ha volt valami fogyaté­kossága, ugy az ennek a pontnak hiánya volt. Mert nem üres szóbeszéd az, hogy a mi tagadhatatlan hátramaradottságunknak nem utolsó segítőeszköze volt mindmáig az a nem magyar eredetű kultusz, amely az idők folyamán hova-tovább a kivált­ságok osztogatásának : a cimek és ran­gok, a rendjelek és kitüntetések adomá­nyozásának egyenesen fenntartott felség­jogává alakult. Hiszen csak képzeljük el, milyen más lenne ma a láthatár, ha a kiváltságok osztogatásának alapját csakugyan az ér­demek képezték volna mindenkoron, ha Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. a cimek és rangok adományozásának egyetlen lehetősége a haza érdekében teljesített munkásság jutalmazása lett volna, ha ez a jutalmazás csak sze­mélyhezkötött tehát nem örökölhető lett volna, s ha a kitüntetés megszerzé­sének lehetősége az egyenlőség elvén alapult volna, tehát az a haza minden becsületesen munkálkodó, s valóban a köz érdekében működő tagja által is egy­formán megszerezhető lett volna! Milyen más, egészen más lenne a felfogás, ha az egyetlen kitüntetés elnyeréseért — mi­ként Franciaországban — a szegény és gazdag, a hatalmas és az elnyomott a lehetőségnek egyenlőségével küzdene, s ha ugyanaz a piros csokor, melynek birtoka rózsássá, derültté teszi az államférfiú arculatát, a megszerzés lehetőségének boldog tudatával dobogtatná meg a harcba induló egyszerű közkatona kebelét ! Mi­lyen más lett volna! . . . Talán nem is szabad ezzel szemben elmondani azt, hogy a ma milyen szo­morú. Hiszen az a tény, hogy a ma lé­tező kiváltságokat, címet és rangot pénzért osztogatják, hogy a kitüntetéseknek meg­határozott, megszabott ára van, s hogy a kitüntetések elnyeréséhez a haza érde­kében teljesített önzetlen munkálkodásnak van a legkevesebb köze; az az adott viszonyok között még legkevésbbé elszo­morító. Ami azonban egyenletesen szé­gyenletes, az az, [hogy a mindennapi életben a birtokosának még az így, ezek a pénzen vásárolt és érdem nélkül szer­zett kitüntetések is fényt és díszt s elő­jogokat biztosítanak, s hogy akkor, ami­dőn a nemzet legjobbjait a társadalom demokratizálásának vágya hatja át, akkor az államhatalom áll be azoknak sorába, akik a társadalom mesterséges széttago­zására törekszenek ! A közigazgatási bizottság ülése. A vármegyei közigazgatási bizottság e hó 10-én tartotta rendes havi ülését gróf Vay Tibor főispán elnöklésével. Jelen voltak Mikecz Dezső alispán, Fejér Imre tiszti főügyész, Péchy Gyula árvaszéki elnök, Mikecz István és dr. Kauzsay Ödön II-od főjegyzők, Nagy Imre, dr. Mikecz László és Dobos László aljegyzők, dr. Erdőhegyi Lajos tb. aljegyző, Rimaszombathy Géza h. pénzagyigazgató, Hangéi Károly kir. ügyész, dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Pöp­pel Gyula kir. műszaki tanácsos, Kauzsay Tibor kir. gazdasági felügyelő, Mihályi Imre törvény­hatósági kir. főállatorvos, dr. Meskó László, Megyery Géza, Geduly Henrik, Somogyi Gyula, Szikszay Pál, dr. Járossy Sándor és Haas Ignác bizottsági tagok. Az alispáDÍ jelentést Mikecz István II-od főjegyző olvasta fel. Az alispán bejelentette, hogy március hó 5-én Nyírbátor község vagyon­kezelésének rendezése érdekében a helyszíni eljárást foganatosított és elrendelte a községi ingatlanoknak egy becslő bizottság által leendő felbecslését. Március hó 16-án Kisvárda községben az ottan tartott állatvásárt tekintette meg, amely­nek lefolyása az idén nem volt az előző éviek­hez hasonlóan kedvező, amennyiben a nagy felhajtással szemben igen kevés vevő jelent­kezett. A mult hó folyamán a fősorozás a liget­aljai, nagykállói és a nyirbaktai járásban lett megtartva. Dr. Dohnál József tiszti főorvos bejelen­tette, hogy március hóban a halálozás nagyobb volt, mint az előző hóban ég a mult év ha­sonló havában. Folyó évi március havában 724 egyén halt el, 355 fi, 369 nő. Eiek közül volt 7 éven alóli gyermek 395. Piacvizsgálatnál több esetben történt el­kobzás. Az Erzsébet közkórházban március hóban felvétett 366 beteg, február hóról visszamaradt 337, ápoltatott összesen 703 beteg. A kisvárdai közkórházban február hóról visszamaradt 87, felvétetett március hóban 129, ápoltatott összesen 216 beteg. Rendőri hullaszemle tartatott: Fényeslit­kén öngyilkos férfi, Pátrohán megégett gyermek, Nagykállóban önakasztott férfi, Nyíregyházán egy koponya repedést szenvedett egy villám altal agyonütött és egy önakasztott férfi hulláján. Törvényszéki boncolás 5 esetben volt: Tornyospálcán agyonlőtt férfi, Ujfehértón égési sebek következtében elhalt gyermek, Encsencsen megölt újszülött gyermek, Nyírbátorban megölt gyermek és Nyíradonyban megfúlt férfi hulláján. Fejér Imre tiszti főügyész bejelentette, hogy március havában 13 községi előljáró ellen volt fegyelmi eljárás folyamatban. Rendbirságolás két esetben fordult elő. Péchy Gyula árvaszéki elnök bejelentette, hogy a vármegyei árvaszékhez folyó év I-ső ne­gyedében 6932 beadvány érkezett, ebből elin­tézetlen maradt 125 ügydarab. Nyíregyháza város árvaszékéhez a folyó év első negyedében 1360 beadvány érkezett, eb­ből elintézetlen maradt 65 ügydarab. Rimaszombathy Géza kir. pénzügyigazgató helyettes jelentése szerint a következő befize­tési eredmények voltak : egyenesadóban február havi hátralék a folyó évi előírással együtt 1.382,229 kor. 97 fillér, erre befizettetett 1913. március hóban 61,807 kor. 90 fill., 1913. ja­nuár, február hóban 615,824 kor. 50 fill., ösz­szesen 677,632 kor. 40 fillér. Hátralék 704,597 kor. 37 fillér. Összehasonlítva a befizetési ered­ményt az elmúlt év hasonló időszakának ered­ményével, a tolyó év március havának ered­ménye 3169 kor. fillérrel kedvezőtlenebb, mint a mult év hasonló időszakában volt. Közvetett adóban és egyéb cimen befolyt 1913. március havában 539,518 kor. 57 fillér. 1912. március havában 503,558 kor. 83 fillér. 1913. január—március havában 1.983,410 kor. 02 fill. 1912. január—március havában 1.831,461 • 1 nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, Ingek, sétabotok nagyválasztékban érkeztek Olcsó árak. Herpay Ernő uri diratáruháza Nyíregyháza, Zrinyi Ilona u. 5

Next

/
Thumbnails
Contents