Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-06-22 / 50. szám

50-ik szám. •NYÍRVIDÉKI 1913. junius 22. 5 Szinház. Szerdán a már előttünk sem uj Farkast volt alkalmunk látni igen jó előadásban. A sikerben főképen Pethönek, Halasi Mariskának és Lajthainak voltak kiváló érdemei. Az epizód szerepek kreálói szintén előmozdították az előadás kifogástalan voltát. Csütörtökön Bródy Sándornak Királyok c. három egyfelvonásos darabja került szinre. A daraboknak az a témája, hogy a fejedelmek udvarában és a szellemi nagyságok körében a szerelemnek, csalódásnak csak olyan a megnyilvánulása mint a közönséges halandónál. Az első darab „A fejedelem" tartalma röviden az, hogy Bethlen Gábor fejedelem öreg, beteg, de van egy igen szép fiatal felesége, aki bizony asszony és egy délceg német katonával megcsalja az urát. A fejedelem azonban észreveszi és a katinát nyomban elteszi láb alól és az asszonynak is értésére adja, hogy az ő élete is hamar véget fog érni. Az asszonyt borzasztó halálfélem fogja él és száz féle praktikával veszi rá a fejedelmet az engedékenységre, ami végre anynyira sikerül, hogy az ura az egész vagyonát ráíratja és ráhagyományozza, csak hű legyen. Abban a percben azonban amint a végrendelet a kezében van, már a halott katona helye felé fordul s gondolatban máris megesalta az urát. A fejedelmet Szilágyi játszotta igen szépen és jó felfogásban. Amit azonban ebben a darabban Kassay produkál a csalfa asszony szerepében, az igazán bámulatos. A szerepnek minden részleteit kidolgozta, tehetségének, drámai erejének teljességében láttuk őt ragyogni. Csak az elragadtatásunk és elismerésünk hangján beszélhetünk illúziót keltő játékáról. Kisebb szerepeikben jók voltak Lajthai (Diirik) és Szabó (tanitó). „Lajos király válik* ez a cime a második egyfelvonásnak. Anjou Lajos magyar királynak már a harmadik leánya is megszületett, de trónörökös még nincs. Ezért a magyar nemzeti és családi érdekből elhatároztatik a királynétól való elválás és uj házasság megkötése. A királyné nagyon szereti az urát, s nem akar válni tőle. Megérkezik Nagy Lajos és meg kellene történnie a választásnak. Eléje vezetik az osztrák hercegnőt (Vajda Ilonka) aki egyenesen kijelenti, ha Őt veszi el a magyar király, garantál a trónörökös hercegről. Majd a német és olasz hercegnő jönnek be és igyekeznek egymást tul licitálni. A király azonban mégis a feleségét tartja legméltóbbnak a magyar trónon, és a zárdából visszahívja s magával viszi haza a „a nagy folyam mellé". Hogy milyen érzelemskálája van Halasi Mariskának, igazán csak a két egymásután következő szerepéből tűnik ki. Amilyen kiválóan játszotta a fejedelem hütelen feleségét, annyi érzelemből, gyöngédségből, és melegségből áthatott volt játéka a második darabban. Ismét csak dic=éret és elismerés illeti. Pethő Anjou Lajos szerepét több méltósággal adhatta volna, arcmaszkja nagyszerű volt. Kisebb szerepükben Kiss Mariska, Vajda Ilonka és Vámos Gizella állották meg jól a helyüket. A harmadik darab „Rembrandt" cimmel a nagy festő szerelmi tragédiáját állítja, elénk, akit a kedvese, a festő fiával csal meg. A festőt Kemény nagy készültséggel és tőle megszokott jó technikával adta. Titus szerepében Szászhalmi igen rokonszenves volt. Henrickie alakját Kiss Mariska játszotta kedvesen. Maga az előadás sokkal kevésbbé volt gördülékeny a hosszú kinos szünetek miatt. Pénteken Szigligeti örökszép népszínművét a Cigányt újították fel telt ház mellett. Kemény Lajos, akit eddig bősz drámai apa és intrikus szerepekből ismerünk, igen szépen játszotta meg a falusi cigány kovácsot. Halasi Mariska a Róza cigányleány őrülési jelenetében remekelt. Székely Oyula szép baritonjával aratott sikert. Pethő Pál mint Peti cigányfiú közvetlen játékával vonta magára a figyelmet. Csanádi Irma (Éviké) igen bájos volt. H. Sertőzi, Kassai, jól alakítottak mulatságos szerepükben. Jók voltak még Szabó, Szilágyi, Kormos. Heti miisór: Hétfőn: Csitri színmű, páratlan bérlet. Kedd : Asszonyfaló, operett újdonság, páros bérlet. Szerda : Asszonyfaló operett, páratlan béri. Csütörtök: Milliárdos kisasszony operett, páros bérlet. Péntek : Zóna előadá?, mérsékelt helyárakkal Cigányprímás. Szombaton : Samuka bohózat újdonság, páratlan bérlet. Vasárnap: Samuka bohózat, páros bérlet. ÚJDONSÁGOK. Telefon 139. szam Mai számunk 12 oldal. — Az útlevél nélküli kivándorlás ellen. Az utóbbi években a vármegye területén mind nagyobb mérvet öltött az útlevél nélküli kivándorlás. A megejtett nyomozások során azon tény is megállapítást nyert, hogy a kivándorlást elősegítő egyének az útlevél nélküli kivándorló, leginkább hadköteleseket a Budapestre avagy Bécsbe szállított versenylovak vasúti kocsijában elbujtatva szöktették lakhelyűkről s igy ezáltal a rendőri közegek ellenőrzését kikerülték. Ézen sok ízben ismétlődő esetek folytán Mikecz Dezső alispán felterjesztést intézett a belügyminiszterhez, hogy a versenylovak szállításánál az ellenőrzést a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg ily esetek meggátlása végett megszigorítsa. — S/eniéiyi hirek. Csima Emil híttanár helyébe az egri Érsek Müller Jenő vezető káplánt nevezte ki, helyébe Gavel Gyula volt kemecsei adminis'rator jön. — Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és balesett elleni biztosítása. Arad város törvényhatósága felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. t. c. revízió alá vétessék, valamint az ezen törvény rendelkezései alá tartozó intézmények államosittassanak. A feliratot támogatás végett Szabolcsvármegye törvényhatóságának is megküldték. — Tízéves találkozó. Fölkérem egykori osztálytársaimat, akik 1903. juniusában velem együtt érettségiztek a nyiregyházi ev. főgimnáziumban, hogy a találkozóra kitűzött napon, f. hó 27-én d. e. 10 órakor jelenjenek meg a nyíregyházi főgimnáziumban. Sopron, 1913. junius 18. Dr. Ruhmann Jenő, főgimnáziumi tanár. — Elutasított gyógyszertár iránti kérelem. Zala Emil oki. gyógyszerész az iránt folyamodott, hogy Ujfehértó községben a második gyógyszertár felállítása engedélyeztessék. A belügyminiszter pénteken érkezett leiratával értesítette a vármegye alispánját, hogy a kérelmet teljesíthetőnek nem találta. — Vörheny és ronesoló toroklobb járvány. Nyirmada és Pusztadobos községben a vörheny, roncsoló loroklob és torokgyik betegség a gyermekek között járványszerüen lépett fel. A betegség elfojtása érdekében a rendkívüli óvintézkedések megtétettek. — Ariejtések a vármegyénél. A vármegyei szolgaszemélyzet részére 1914., 1915. és 1916. évben szükséges ruhanemüek és csizmák beszerzése céljából julius hó 28-án d. e. 10 órakor, a vármegye központi hivatalai részére 1914. évben szükséges nyomtatványok,! valamint a közkórházak és központi hivatalok részére 1914. évben szükséges tűzifa beszerzése céljából augusztus hó 4 én zárt írásbeli ajánlatok mérlegelésével árlejtés fog tartatni. — Tejvizsgálat. Pénteken reggel számos asztal maradt kávé nélkül, aminek az volt az oka, hogy a rendőrség a városháza udvarára terelte be a tejszállitó fogatokat. Ezt a kis bosszúságot szívesen tűrte azonban a polgárság, mert hat szállító tejét találták gyanúsnak, a melyből mintákat vett a rendőrség orvosi és a további vizsgálat dönti el, hogy valóban forog-e fenn hamisítás. Egy párszor kell csak a manipulánsokat érzékenyen megbírságolni, akkor aztán kevesebb lesz a hamis tej is, kisebb lesz a gyermekhalandóság. — Utépités. A kisvárda—dombrádi törvényhatósági közutnak kőalapos hengerelt kavicspályával leendő kiépítése céljából Mikecz Dezső alispán julius hó 19-ik napjának d. e. 10 órájára a vármegyeháza tanácstermében zárt ajánlati versenytárgyalást hirdet. — A beszállásolás ügyében és a térítéseknek a viszonyokhoz mért felemelése tárgyában Pécs város feliratot intézett a képviselőházhoz és a honvédelemügyi minisztériumhoz. A feliratot megküldték pártolás végett Nyíregyháza városának is. — Ima az emberiségért. E sorok írására a pár perccel előbb kapott levelező-lap késztet, mely nagyságos tanárnak címez engem, szegény néptanítót, csakhogy hóbortjának áldozzak. Korunk gyermekének lelki degenerátióját mutatja e lap és névtelen irója ki az ismeretlenség ködébe vész. Az emberiségért való ima és a fenyegetés a kővetkező: „Oh Istenem! kérünk téged áld meg az emberiséget, oltalmazd meg minden rossztól és mi örökké hálásak leszünk. Amen. Régen mondatott ki ezen imát birja, minden rossztól fel lesz oldva, ha kilenc napon belül kilenc különböző egyéneknek elküldi. Ellenben aki ezt nem teszi, azt nagy baj éri. Kérem legyen olyan jó és továbbítsa ezen imát ismerőseinek, ne szakítsa meg a láncot s ne hagyja figyelmen kivül ! ! !" Volt kor, melyben az emberek fegyverrel mentek egymás ellen s nyílt téren harcolva temették egymást a sirba. E harc nem szűnt meg, csak a tér és a fegyverek változtak. Soha utálatosabb harc nem volt, mint korunkban van, midőn Jézusnak, a szeretet nagy hirdetőjének zászlaját lobogtatva alattomosan öljük és temetjük mi emberek az embereket a rágalmazás és mindenféle aknamunkával gyilkolva a lelket az elkeseredés keserű csőppeivel töltve meg a szivet. Imádkozzunk tehát az emberiségért a templomban s midőn imánk végeztével a koldus felénk nyújtja száraz kezét, lökjük félre s a neki szánt filléren vegyünk levelező lapot s ez által fel lesz oldva az emberiség a rossztól és a küldözgetőt sem fogja érni az a nagy baj, melyre kilátást helyez a sorok irója. Kár, igen kár, hogy ilyen lélekgyilkosok, mint a báránybőrbe bujtatott farkasok, szabadon garázdálkodhatnak. (s.) — Tüz az erdőben. Csütörtök délben veszedelmessé válható tüz keletkezett a város sóstói erdőjében. A kisvasúti sinek és a fő ut közötti területen származott a tüz, ami megkönnyítette a tűzoltók munkáját, mivel a vasút és az ut területe természetes gátat képezett. A kár aránylag kicsinek mondható, de azért a város gondoskodott róla, hogy a cigarettázó gyermekeket távol tartsa a véderdőtől, mert azok szokták rendszerint okozni a ki nem deríthető okokból származó tüzeket. — Köszönetnyilvánítás. A Czukor Erzsike esküvőjén Hegedűs Erzsike 11 K 20 fiil.; a Stein Mariska esküvőjén Leffler Ilonka 9 K. 30 fiil. gyűjtöttek szegényeink részére. Fogadják a kegyes adakozók és a jószívű úrleányok hálás köszönetemet. Dr. Flegmann Jenöné izr. n. e. elnök. — Hajdúböszörmény—miskolci vasút. Hajdúböszörmény város törvényhatósága elhatározta, hogy a böszörmény—tiszapolgár—miskolci vasútnak a hajdúböszörmény—tiszapolgári szakaszát vagy maga, vagy pedig egy más vasúttársasággal együtt kiépítteti. Arra az esetre, ha a nánás—tiszapolgári szakaszt kiépítik, e célra egy millió k-t és szükséges területeket hocsát rendelkezésre. — Leszállítják az adót—de nem nálunk. Az osztrák képviselőház ülésében Zaleski dr. pénzügyminiszter egy interpellációra válaA legfinomabb francia és amerikai Friedmann Sándornál, cipő újdonságok kaphatók NYÍREGYHÁZÁN. 3

8«-H-36