Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-06-19 / 49. szám

u2 49-ik szám. JSÍYÍRVIDÉIL 1913. junius 19. ság által használt épületekben minden törik, minden romlik, minden bomlik, sokkal hamarább, mint bármely más épületben. A városban lakó tiszturak is igen könnyen helyeződnek át más városba, igen könnyen maradnak üresen a tiszti lakások. Az élelmezési cikkeket sem egészen az állomás helyén szerzik be. Sőt ! Egy szóval a sokat emlegetett közvetett haszon a gyakorlatban a minimumra redukálódik. Erre minden város előbb-utóbb reájön. Ne csodálkozzunk hát azon, ha azok a városok, amelyekkel eddig a tárgyalások folytak, ó atosabbak lettek. A körülmények kényszeritették reá őket, hogy 8— 10%-ot kérjenek a törvény szerinti térítési dijak helyett. Ellenben joggal és méltán csodálkozhatnánk azon, ha a jelenlegi viszonyok között mégis akadna város, amely nem riadna vissza a legnagyobb áldozatoktól sem, csakhogy a laktanyát felépíthesse. Ha a beszállásolási törvény nem engedi meg azt, hogy a katonaság ne a térítési dijakat, hanem az építési költség bizonyos % át biztosítsa a laktanyát épitő város számára, ám tessék megváltoztatni a beszállásolási törvényt. Ha pedig ez valamely ismeretlen oknál fogva nem lehetséges, építsen laktanyát maga a katonai kincstár, ott, ahol ezt a katonai szempontok kívánják. De ne licitáltassák —• lefelé — egymásra a városokat. Városainkat pedig óva intjük, hogy ebben az áldatlan licitációban részt vegyenek ! Inkább építsenek azon a pénzen iskolákat, kórházakat és népjóléti itézményeket. Ezek ha nem jövedelmeznek is közvetlenül, de legalább városi célokat szolgálnak. Okozati kapcsolatok a természetben „Darvin" cim alatt jelenik meg immár második évfolyamában dr. Fülöp Zsigmond szerkesztésében egy népszerű természettudományi folyóirat. A folyoirat célja a természettudományok minden ágazatában a haladásról népszerű, könnyen érthető módon tájékoztatni az olvasó közönséget. A „Darvin" eddig megjelent füzetei azt mutatják, hogy a folyóirat minden tekintetben sikeresen oldja meg a maga elé tűzött feladatot. Ép ezért minden felkérés és reklám keresés nélkül a legmelegebben ajánlhatjuk olvasóink figyelmébe. A folyóirat havonként kétszer jelenik meg ; előfizetési ára 10 korona egy évre. Szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, Andrássy-ut 60. szám alatt van. Ebből a folyóiratból veszszük át. mutatóul az alábbi érdekes közleményt, mely néhány olyan hétköznapi kérdésbe világit bele, amelynek első sorban mezőgazdáink, de általában mindnyájan nagy hasznát vehetjük. A közlemény a „Darvin" legutóbbi, junius 1-ei számában jelent meg. „Okozati kapcsolatok a természetben" cim alatt. Sokszor használták már e hasonlatot: A természet olyan, mint egy bonyolult gép ; ha ezen meglazítunk egy csavart, vagy kiveszünk egy kis kereket, megzavarja az egész gép működését — ha a természetből egy növény- vagy állatcsoportot kiirtunk, ennek, bizonyos esetekben, váratlan következményei lehetnek, olyanok, amelyekre a rövidlátó emberek nem is gondoltak volna. Persze ez a hasonlat is, mint annyi más. sántit, mert a gép csak holt fém s a működése teljesen megáll mindaddig, mig a mechanikus nem segit rajta. A természet azonban élő valami, amelyik maga igyekszik a működését szabályozni, a hibákat kijavítani s a hézagokat betölteni. Manapság azonban a természetnek sem mindig sikerül ez, mert a kiegyenlítésre irányuló munkáját mindenütt keresztezheti az emberi kultura. Ilyen körülmények között bizonyára nem lesz érdektelen az állatok és növények, valamint állatok és állatok élete közötti okozati összefüggésre néhány példával rámutatni. Látni fogjuk ezekből, hogy az emberre nézve legelőnyösebb az erős, önmagái szabályozó természet. Ha nagyon sok a mezei egér, a lóhere nem hoz magvakat. Miért ? Mert a lóhere virágait esek darazsak termékenyíthetik meg ; e nélkül nem fejlődhetnek ki a magvak. A darazsak petéi és álcái a földben élnek s ezeket különösen szeretik az egerek. Ha tehát csak kevés darázs-álca fejlődik ki, nem termékenyülhetnek meg a lóhere virágai. Viszont ott, ahol sok az egér, baglyok, sólymok, rókák, sündisznók stb. gyülekeznek össze s pusztítják az egereket. De ha az ember kiirtja ezeket az egérpusztitó állatokat, nagyon nehezen fog boldogulni az egér-veszedelemmel s meg kell várnia, mig valamely nedves nyár pusztítja ki e kellemetlen ragcsálókat. Nedves réteken fészkel a bibic. A tojásaik kellemes nyalánkságul szolgálnak s azért (pl. Németországban) buzgón gyűjtik őket. Nos megfigyelték, hogy minél jobban ritkul a bibic, annál gyakrabban lép fel a juhoknál a májbetegség, amit a májmételynek nevezett féreg idéz elő. Ennek a petéi a juh ürülékével a talajra jutnak, innen meg az eső mossa el őket tavakba mocsarakba. Itt kibúvik belőlük a lárva, amelyik egy ideig a vizben úszik, azután a mocsári csiga lélegző-üregébe búvik s ott más alakú utódoknak ad életet. Ezek a borsókáknak nevezett közbenső utódok megint a vizbe kerülnek, egy darabig ide-oda úszkálnak, végül valamely vízi növényhez tapadva betoko7.ódnak. Száraz időben a juhnyájak lelegelik e növényeket s vele együtt a borsókákat, melyekből a májukban a veszedelmes májmétely fejlődik ki. A bibic azonban igen sok mocsári csigát fogyaszt, melyekben a májmétely közbülső alakjai élnek. Az összefüggésre a juhok és a bibic féle között immár magától rájön az olvasó. Mióta ez összefüggésre rájöttek, sok réttulajdonos eltiltotta a maga rétjén a bibic tojások szedését. A szúnyog veszedelem régebben ismeretlen volt, most meg igen sok nyárilak-tulajdonosnak és fürdő-gondnokságnak fő miatta a feje. A szúnyog álcái nedves helyeken, vagy vizben élnek. Régebben csak a folyóvizek kiöntéseinek közvetlen közelében ismerték a szúnyogokat, távolabb alig találtak szúnyogot. Ezek sz állóvizek sok vizi madárnak képezték a lakóhelyét, melyek ugyancsak pusztították a szúnyogálcákat, amiben a halak is segítettek nekik. Megvolt hát az egyensúly. De jöttek a folyószabályozások, eltűntek az árterek s velük együtt a vizi madarak is. A szúnyogoknak másutt kellett lerakni a petéiket, kerti tavakban, esőtócsákban stb,, tehát az emberi lakások közelében. Régi ellenségeik, a vizi madarak és halak, nem követhették ide őket. Persze még mindig van egy állat, amelyik buzgón irtja a szúnyogokat : a fecske, de ez maga is pusztulóban van. — A folyóvizek kiöntési területeinek megszüntetése tehát súlyos következményű beavatkozás volt a természet dolgaiba, mert elvették a halaktól a jó pete-lerakási helyeket, elűzték a vizi szárnyasokat, kivándorlásra kényszeritették a szúnyogokat, még pedig emberlakta helyekre. Különösen súlyos következményekkel jár (mint a három példából is láthattuk) a madarak kiirtása. Szerencsére, manapság kissé alábbhagyott már a madarak pusztítása; legalább is tudatosan nem irtják többé apró madarainkat, leszámítva a gyermekek madárfészek-szedéseit. Sok hasznos madarunk mégis pusztulóban van, mert hiányzanak a régebben oly gyakori, nekik lakásul szolgáló öreg odvas fák. Pedig oly könnyű volna ezen segíteni ! Ha néhány fillérnyi áldozattal minden erdőtulajdonos mester séges fészkelő odúkat állítana fel az erdőben, sok buzgó szárnyas erdő-gondnokra tehetne szert. Sokfelé kísérleteztek már ilyen irányban s az eredmény mindenütt kitűnő volt. Bebizonyult, hogy az okszerű madárvédelem nem a naiv jószivüsködés dolga, hanem elsőrangú nemzetgazdasági érdek. Németországban és Angliában már számtalan madárvédő egyesület működik s működésüknek ez országok erdő-, gyümölcs- és szőlőgazdasága látja hasznát. E. S. S^inliéi^. Szombaton érdekes premierben volt részünk. Rutkay György darabja Az első és második azt a situatiót tárgyalja, amikor a férj izzóan belesz ret egy leányba és vele viszonyt sző. Kinek a joga nagyobb ! a feleságé, vagy a szeretőé ? A feleség joga törvényen, a szeretőé az élő valóságon és szenvedélyen, a férfi és jnő közötti viszony egyedüli forrásán alapul. Ezt a problémát a Balga szűz is tárgyalja és pedig sokkalta nehezebb körülmények között; mert itt ugy a leány, mint az asszony, de a férj is rendkívül rokonszenves. Az első és második könynyebben siklik át a nehézségen. Az asszony átadja a tért a szeretőnek, elválik férjétől, ki a leányt nőül veszi. Azo.iban a férj a házasságban fedezi fel az uj feleség és környezete ellenszenves tulajdonságait, Kapzsi voltát és igy természetes, hogy elégtételt szolgáltat az elsőnek, most vallván be, hogy ő az igazi, de már késő és ez a drámai igazság szolgáltatás. Látni való, hogy a mű egy lényeges hibában szenved, mert megoldhatatlanul hagyja a problémát az esetre, ha a második mint feleség is szeretetre méltó lenne. A feldolgozás is lehetetlen ; el nem képzelhető, hogy költő a maga sorsát, a felesége és környezete hibáit drámaban tárja fel és éppen feleségével és környezetével játszassa is el. Az előadás kitűnő volt. A feleség szerepében Halassy Mariska a tragikai művésznő minden tulajdonságát érvényre juttatta. Megható, méltóságteljes volt, nemcsak a feleség es anya szenvedélye, hanem a tisztességes asszony önérzetessége is méltóan nyilvánult meg játékában, ő egyike a legjobb erőknek. A leány szerepét Vajda Iloka adta, bájosan, ügyesen, nagy jelenete a feleséggel, ahol a szenvedély jogát védte, minden tekintetben művészi volt. Ez idén kevés nagy szerepben láttuk, mai alakítása után annál jobban sajnáljuk. Igazi nagy sikere volt. Lajthay a férfi s'.erepében a lehető legjobbat nyújtotta. Kitűnő volt, kifogástalan. Vasárnap a Kis gróf operette, ez a bűbájos muzsikáju, kedves darab, a főszerepben Borbély Lilivel, aki ezúttal talán kedvesebb volt, mint bármikor. Csupa sziv és érzelem. Drámai jelenetei meghatóak, vidámsága őszinte. E mellett ezúttal oly gyönyörűen énekelt., hangja ugy csengett, számai oly szépek voltak, hogy nem tudtunk betelni vele. Kassay sneidig, Szabó és Farkas vidámak voltak. Hétfőn az Elnökné ismét Serfőzy Etelt jutatta előtérbe, ezt az igazán nagy értékű művésznőt. Kedden a C gány primás ismét Borbély Lilivel, aki ezúttal is telt házat vonzott, e darabban immár hatodszor. Csodás művészi genie Borbély Lili, akinél jobb soubrettet nem ismerünk manapság. Kedves, jókedvű, természetes, ötletes, szépen énekel, remekül táncol. És valami megfoghatatlan varázs van egész lényében, ami megkapja a közönség őszinte szeretetét. Szinte meg kell néha sajnálnunk a fárasztó ünneplésért, mely csak őt kivánja folyton a színpadra. Csanády Ira ma szépen eneke't, Kassay remekelt, Serfőzy sok tapsot kapott kedvesen előadott daláért. A többiek is jók voltak. * * * Királyok. Holnap csütörtökön kerül szinre Bródy Sándor a „Tanítónő" illusztris szerzőjének óriási sikert aratott legújabb műve, a „ Királyok". A valóságos irodalmi remekmű számba menő három darab elsőrangú szereposztásban kerül szinre. A cigány. Pénteken este érdekes esteje lesz színházunknak, Szigligeti Ede, a halhatatlan nagy.iró legkiválóbb műve „A cigány" népszínmű kerül szinre elsőrendű szereposztásban zóna előadásul, mérsékelt helyárakkal. A címszerepet Kemény Lajos játsza, a többi nagyobb szerepek Halassy Mariska, Csanády Irma, H. Serfőzy Etel, Kassay Károly, Szabó Gyula, Szilágyi Ernő, Pethő Pál és Kormos Ferenc kezeiben vannak. Sztrájkol a gólya, Szombaton kerül szinre ez a vidám darab a Vígszínház újdonsága. A piros szinlapos, énekes bohózatra előre is felhívjuk a színházlátogató közönség figyelmét.