Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-06-05 / 45. szám

45-ik szám JÍYÍEVIDÉK. 1913. junius 5. 5 -- Doktorátus. Lőjek Gyulát Kolozsvárott május hó 31-én a jogtudományok doklorává avatták. — Esküvő. Stefan Gyula ág. h. ev. tanitó, folyó hó 7-én d. u. fél 6 órakor tartja eskü vőjét Adolf Lujzika urleánynyal, az ág. h. ev. templomban. — Megyebizottsági tagsáarról valft lemondás Kondor Zsigmond kisvárdai lakos bejelentette, hogy miután törvényhatósági bizottsági tagságának jogát Debreczen városánál gyakorolja, Szabolcsvármegyénél viselt vililis tagságáról lemond. — Gyógyszertár átruházás. A belügyminiszter megenged e, hogy a magyar királyhoz címzett büdszentmihályi gyógyszertár személyes üzleti joga Bardách Dezsőről M klós Pál okleveles gyógyszerészmesterre átruháztassék. — A sóstói vandalizmus. Legutóbbi számunkban szóvá tettük azt a hihetetlennek tetsző vandalizmust, amelyet egyesek a Sóstón tartott elemi iskolai majális alkalmával a vendégszobák berendezési tárgyain elkövettek. Megemlítettük, hogy egyes szobákban az uj asztalok lapjai cigaretta és szivarvégektől származó égési nyomokkal vannak eléktelenítve ; van olyan asztal, melyen a gyertya-cseppentésre ragasztott, de égve hagyott gyertya átégette az asztal lapját. A függönyökben cipőtörlésből származó foltok találhatók. Az uj díványokon vajas .oldalával lefelé fordított vajaskenyér darabok maradtak emlék gyanánt, másokon zsíros kézlenyomatok láthatók stb. Ebből az igazán minősithetlen vandalizmusból kifolyólag a város polgármestere elrendelte, hogy a megrongált bútorokat a gazdasági intéző szakértő közbenjöttével vizsgálja meg, az okozott károkat becsültesse meg s a vendéglőstől m gtudandó szoba bérlők ellen a károk megtérítése iránt az eljárást haladéktalanul indítsa meg. Nagyon helyeseljük a gyors és erélys-s eljárást. Mert nem •csak az okozott kár a bosszantó, hanem az is, hogy a tönkre tett bútorok miatt egyes szobákban az állandó fürdővendégeknek sem lehet kellemes a tartózkodás. — Szabolcsiak az Akadémiáért. Az Est szerdai számában érdekes közlemény jelent meg •a Magyar Tulományos Akadémia palotájának építéséről az elhunyt báró dr. Korányi Frigyes emlékezetével kapcsolatban. Elmondja ez a közlemény, hogy az Akadémia palotájának megépítésére vonatkozó mozgalom Szabolcstól indult ki. Az 1857-ik év junius 25 ik napján Nyírbogdányban egy úrbéri rendezési és tagositási perben egybegyűlt birtokosok, ügyvédek •és birák előtt ebédközben említette fel Bdásházy János akadémiai tag, hogy az Akadémia még mindig bérházban van elhelyezve s az •elbeszélés hatása alatt Tokaji Nagy Líjos nyomban egy írásbeli felhívást fogalmazott meg adakozásra. Az első aláiró Újhelyi Rabért volt, ki 40 pengőforintot irt alá. A többiek sem maradlak el. Mészáros Dániel 4, Krasznay Gábor 20, Krasznay Péter 6, Ferenczy Lajos, Tokaji Nagy Lajos 20—20, Kállay Bertalan, Kállay Miklós 100—100, Gömöry Pál 50, Elek Pal 20, Farkas Miklós 10, br. Horváth Gedeon 30, Fráter Sándor 20, Vandrák Miksa 10, Kállay Sándor 20, id. Zoltán Ferenc 10, Korányi Frigyes 20, Kobilitz Károly 25, Névtelen 20, Baksay István 10, Névtelen 25, Veszprémy János 20, Szabó János 10 pengőforintot írtak alá. A gyűjtés 630 pengőforintot eredményezett s ez vetette meg az alapját az Akadémia palotájának felépítésére megindult országos gyűjtésnek. íme a szabolcsiak akkor is tudtak áldozni a nemzeti kulturáért. Az Est tudósitója még megjegyzi, hogy ezek közül az első aláírók közül Korányi Frigyes volt már csak életben s az ő elhunytával csak emlékük marad meg az első adakozóknak. A tudósításnak ez a része helyreigazításra szorul, m-rt mint itt Szabolcsban jól tudjuk, az aláírók közül Krasznay Péter, a nyírbogdányi járás nyugalmazott főszolgabirája még életben van — Kitüntetett munkás. Buró János nyíregyházi könyvkötőt, aki iparágánál 36 éve dolgozik, a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara 50 korona kamarai jutalommal és^elelismerő levéllel tüntette ki. — A kisvasút 10 filléres sóstói nyári nieretrendje kapható lapunk nyomdájában, és az összes helyi doháuytőzsdékbeii. — Esry szolgabíró öngyilkossága a vonaton. Hétfőn éjjel a Budapestről Miskolcra érkező vonat egyik első osztályú fülkéjében Mezőkövesd állomás előtt dr. Gomba Gusztáv kisvárdai tb. szolgabíró halántékon lőtte magát. A lövés zajára a kalauz és az utasok behatoltak a fülkébe, ahol a szolgabíró vérében, eszméletlenül feküdt Hat levelet találtak mellette, amelyek közül az egyik boritékán ez a felírás volt: A megtalálónak! A levélben ez volt : „A kisvárdai szolgabírói hivatalnál működöm. Halálomról szüleimet, kik a Rakamaz melletti Gomba-tanyán laknak, kíméletesen értesítsék, úgyszintén a kisvárdai főszolgabírói hivatalt. Tettemnek oka álmatlanság, idegesség". Dr. Gomba Gusztáv. Amikor a vonat Miskolcra ért, a még mindig eszméletlenül fekvő fiatalembert a rendőrség által hívott mentők a miskolci kórházba szállították, ahol délelőtt 10 órakor, anélkül, hogy eszméletre tért volna, meghalt. A rendőrség értesítette az öngyilkosságról a szülőket és a kisvárdai szolgabírói hivatalt. — Tüz Kisvárdán. Az elmúlt éjszaka eddig ismeretlen okból kigyuladt a kisvárdai Royal kávéház s néhány perc alatt az egész ház lángokban állt. A ház lakói rémülten ugráltak ki ágyaikból s csak nagy sietséggel tudtak menekülni a sürü füst között a perzselő lángok elől. Az egész ház leégett, a kár mintegy tiz tizenötezer korona. A vizsgálatot megindították annak a megállapítására, hogy mi okból gyúlt ki a kávéház. — Csendőrség a Sóstón. Amiről már ismételten megemlékeztünk, a Sóstó fürdőn a csendőri kirendeltség kérdése befejezett ténynyé vált. A miniszter intézkedése folytán a helybeli szárnyparancsnokság értesítette a várost, hogy a kirendeltség szolgálatát megkezdi. Amiről bizonyára örömmel és megnyugvással vesznek tudomást azok, akik a Sóstón állandó fürdővendégekként akarnak tartózkodni. — A hőhullám. Nem régiben bejárta a lapokat az a hir, hogy Északamerikában ismét hőhullám állott elő, mely Európa felé vette az útját. A mult napokban Angliába érkezett s ott számos napszurásnak vált okozójává. Ugy látszik ez a hő hullám elérkezett mihozzánk is. Olyan nagy hőség állott be pár nap alatt, a melyet az elég gyakori záporok sem képesek enyhíteni. Van is kelete az uszodának, meg a fürdőknek. A Sóstón, meg az Erzsébet liget árnyas utjain is meglátszik a nagy meleg hatása az árnyékot és üdülést keresők nagyszámában. A kisvasút a délutáni órákban ali győzi szállítani az utasokat. Vájjon hova mennénk most, ha nem lenne meg az erdőnk meg a kis vasutunk ? A SzabOiGsvármegyei Tanitó Egyesület Köre. Válasznifinyi ülés. F. évi május hó 31-én tarlótta a Szabolcsvármegyei Általános Tanitó-egyesület választmánya rendes ülését, melyen jelen voltak: Orsovszky Gyula elnök, Pataky Lajos főjegyző, Kubacska István jköri elnök, Bodó Endre (Gáva), Dömötör Ferenc (Napkor), Fekete István, Király Imre, Luka Jenő, Nánássy Gyula (Nyírbátor), Ruhmann Andor, Stoll Ernő, Szabó Antal (Nagykalló). Szabó Gyula (Ujfehértó), Szabó Pál, Tóth György, Vargha Ferenc választmányi tagok és néhány vidéki és helybeli tanitó mint vendég. Az elnök rövid üdvözlő szavak után megtette terjedelmes jelentését. E jelentésből tudjuk, hogy az állami tanitók 1912-re kiutalt napi fuvardija 356 K 09 f. melyből a kiadás 196 K 57 f., melyhez 1913-ban 150 K. lett kiutalva. A kisvárdai kölcsönössegélyező egylet 25 K-t, a nyíregyházi takarékpénztár 50 K-t adott az egyesület céljaira. Jól eső érzéssel vette a választmány tudomásul az elnök azon figyelmét, hogy a megyei tanítóság szeretet tanfelügyelőjét, ki május 6-án Déván tartózkodott, névnapja alkalmából sürgönyileg üdvözölte. Beszámolt az elnök az Országos Szövetség május 10 iki igazgatósági gyűléséről is, melynek főtárgya a szolgálati pragmatika volt, mely a hiányok miatt ujabb átdolgozás alá kerül. Miután Szabolcsvármegye földrajzának egyesületünk tulajdonába való átvétele tárgyában még nem alakult ki a közvélemény, igy tehát a választmány azt érdemleges tárgyalás alá nem vehette, annyival is inkább nem, mert kellő alapok hiányában határozatot sem hozhati A választmány tudomásul vette Smicer Agostné kilépését, melyet nyugalomba vonulásával okolt meg. (Alapszabályok értelmében a nyugalmazottak is lehetnek az egyesület tagjai. A tudósító.) Hogy egyesületünk nem csak az észt, de a szivet is munkálja, melyre elnökünk is nagy súlyt fektet, mutatja Kopnicky János józsefházai néptanító alábbi levele, melyből nem csak ez, de e levél történetében, melylyel szeretett elnökünk megismertette az ifjakat, egy tanulság is rejlik. E levél a kővetkező: Kedves Gynlám! Egy néhány esztendeje alig van szép május, amelyben soraimmal ne alkalmatlankodnék. Legtöbbnyire sziveségedet igénybe veszem, amikor fiam részére a szabolcsmegyei tanítóegyesület Tanitók Házában levő alapitványos helyet kérelmezem. Most nem kérem, mert ha az Ur Isten ugy akarja, ez evben fiám befejezi tanulmányait. De háládatlan lennék, ha neked és egyesületünknek teljes szívből hálás köszönetem nem nyilvánítanám. Igen! Isten áldása legyen ezen és a vezetőkön, hogy sok jeies ifjút képezzenek e tépett hazának. Fáradt vagyok . . . hattyúdalomat zengem, bucsut mondok az iskolának, ha a tanévet befejezem. Az isteni gondviselés kevésnek engedi, hogy 40 évig szíhassa egy tanyai iskola levegőjét . . . stb. íme e levél bizonysága annak, hogy egyesületünk nemes célok szolgálatában áll s van a tanitó apákban bála, csak a fiakban is legyen, kiknek jo nagyrésze felkapaszkodva a tanitók vállain, visszafordulva leköpi a létrát. Hiszszük, hogy jó, öreg kartársunk, ki 40 évi fáradságos munka után szerezte meg a jogot a pihenésre, megnyeri munkája méltó jutalmát. A válaszmány fölhatalmazta az elnökséget, hogy az Eötvös-alap uj alapszabályai értelmében, a szoba-alapitványra vonatkozó nyilatkozatot beterjesztheti s az összeg előállításának módozatáról javaslatot tegyen. Az Eötvös-alapból segélyt kérnek: Hegedűs József, Szabó Endre; ösztöndijat: Füredi Kornél, Orsovszky Margit; a Tanitók Ház;ába fölvételét kéri: Ruhmann Kornél. Miután a kisvárdai jkör ez év tavaszán, tartotta Dobrádon rendes évi közgyűlését, Kubacska István, a nyíregyházi jkör elnöke jelentette, hogy a társadalom érdeklődésének felkeltese céljából nagyszabású gyűlést fog rendezni, melynek megtartását, több ok miatt, célszerűbbnek tartja a jövő tanév elején. Olvastatott ezután Stoll Ernő indítványa, melyet a választmány egyhangúlag elfogadott Ez indítványt a megokolásával együtt a következődben adjuk le: Miután a Magyarországi Tanitók Országos Szövetségét a tanítóság hoszszas és nehéz küzdelme hozta létre, igy tehát az utópia országáért ennek létét kockáztatni, a személyválogatók prédájává kitenni, a felekezeti megkülömböztetéssel az ily érdekeknek kiszolgáltatni nem lehet és nem szabad. Az O. Sz. eddigi vezetőségének intelligenciáját, kormányzói képességét, bölcs mérsékletét mutatják azon nemes elhatározásból, erős akaratból és céltudatos törekvésből fakadó maradandó alkotások melyek a tanítóság nemes vágyainak egyrészét utolérték s kielégítették. A hálátlanság nemtelen tövis koszorúját nem teheti a tanítóság egyeteme az önzetlen munkálkodók fejére, kik a mi anyagi jólétünk előmozdítása érdekében, szellemi és erkölcsi niveaunk emelésében annyiszor, annyit és oly nemesen küzdöttek. Mondja ki tehát a Szabolcsvármegyei Általános Tanitó egyesület választmánya, hogy: a M. T. O. Szöv. elnöke, Moussong Géza, valamint a tisztikarnak eddigi munkálkodásával teljesen meg van elégedve, amiért is bizalma rendithetetlen,, mely felöl a hűséges ragaszkodással együtt biztosítja s kéri, hogy továbbra is a béke.