Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-05-29 / 43. szám

Nyíregyháza, 1913. junius 12. Csütörtök XXXIV. évfolyam, 47. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. előfizetési fettételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőséé és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fiil., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Mentő oktatás. Örömmel 'Olvastam a Nyírvidék e hó 22-iki számában, hogy Nyíregyházán a budapesti önkéntes mentőegyesületnek egyik kiküldött orvosa előadást tartott a rögtöni segélynyújtásnak módjairól. Még nagyobb örömmel olvastam azonban az előadásról szóló tudósításnak azt a részét, melyben a kérdéses cikk irója annak a kívánságnak ad kifejezést, hogy a mentőtanfolyamok állandósittassanak, s ezen tanfolyamok megtartására a hatósági orvosok felhívassanak, illetve köteleztessenek. Mint falun lakó gazdálkodó ember, •akinek községében orvos nem lakik, s akinek szükség esetében idegen faluba, vagy a városba kell orvosért küldenem, mindenben igazat adok a cikkírónak, s e soraimmal, — melyek szíves közzétételét kérem — magam is azt a célt óhajtom szolgálni, hogy az illetékes tényezők figyelmét a mentőoktatás szervezésére felhívjam, s ezen előadásoknak szükségességére a kívánatos figyelmet reáirányítsam. Mert mi is az, amit a népről nem is szólva, a műveltebb közönség a rögtöni segélynyújtásnak módjairól és eszközeiről tud? Semmi! Igazán teljességgel semmi. De hát honnan is merítené az erre vonatkozó tudását! Hiszen népszerű modorban, a laikus közönség számára írott, s ezt a célt szolgáló orvosi munkáink nincsenek, a mentési akcióval foglalkozó egyéb orvosi munkák pedig túlságos nagy terjedelműek, s a terjedelemmel arányos mértékben drágák, szóval úgyszólván hozzáférhetetlenek. Orvosaink pedig többnyire igazán érthetetlen módon óvakodnak attól, hogy a betegeiknek, avagy azok környezetének az ő féltve őrzött tudományukból csak valamit is, a tartalmában talán leglényegtelenebb, de szükség esetében mégis igen hasznosnak bizonyult tudnivalókat — szerintük — eláruljanak. Ennek a titkolódzásnak, s a népszerű orvosi munkák hiányának eredménye azután az, hogy a legtöbb ember a saját legapróbnak látszó bajában sem tud mihez fogni. Hogy a falun a vérzés elállítására még ma is meszet kaparnak, vagy hogy piszkos pókhálót borítanak a vérző sebekre, az csak épp oly természetes, mint amilyen érthető az, hogy mérgezés esetében mit kell tenni, hogyan kell viselkedni, hogy a más, az idegen ember bajában mi a teendő? — arról a legtöbb ember még csak sejtelemmel sem bir! A rögtöni segélynyújtás módjainak és eszközeinek megismertetése tehát általános érdeket képez. Ha pedig azt veszszük figyelembe, hogy a megfelelő segélynyújtás hiánya, vagy annak fogyatékossága, esetleg annak helytelensége már sok ember életébe került: — akkor a mentőoktatásnak általánossá való tétele egyenesen kötelesség! Igy állván a dolog, az a kérdés vetődik fel végre, hogy a mentőoktatás ügyét kinek, illetve kiknek a kezébe helyezzük le? És az én nézetem itt tér el a cikkíró úr nézetétől! Ő a hatósági orvosok kötelességévé tenné a mentő oktatást, viszont én a tanárokra, illetve tanítókra bíznám azt. Nézetem szerint az iskolai oktatás keretébe bátran beleilleszthető lenne ez a tárgyánál fogva is különösen érdekes teendő, s az, hogy a rögtöni segélynyújtásnak ismerete az iskolában adatnék elő, nemcsak azt eredményezné, hogy a mentő akciónak egyszerre egy egész táborra való híve keletkeznék, hanem azt is, hogy ezek az ismeretek a legrövidebb idő alatt általánossakká tétetnének, s hogy néhány év alatt a legutolsó faluban is tudná minden ember, hogy veszély esetében mi a teendője s mi a kötelessége, A másoknak való segélynyújtás a lehető legszebb feladat. Ennek a feladatnak teljesítése addig, amíg az csupán kisebb jelentőségű segítségről van szó, egyszerűen csak egy szép erény, mely mindenki részéről elismerést érdemel. Amidőn azonban a segélynyújtásnál egy életről van szó, akkor ennek a feladatnak teljesítése már nem puszta erény, hanem egyúttal már kötelesség is. S mi a mi lelkes és buzgó tanárainkat és tanítóinkat ugy ösmerjük, hogy az elismerések elfogadásától szerényen mindenkor visszahúzódnak ugyan, de a kötelességteljesitéstől — soha ! i). A Boy-Scout mozgalom. (Ismertető sorok a cserkészetről) Irta: Simonyi Sándor. A neve Baden Powell, foglalkozására : gererális. Mafekirg városának volt hős védelmezője Gronje búr generálissal szemben. Ma még c?ak szűkebb körben ismert név, rövidesen azonban elérkezik az ideje annak, hogy a Baden Powell neve egysorba kerül a világtörténet legnagyobb vezérlő szellemeinek nevével. Szókratész, Platón, Herbert, Pesztalozzi, Zoroaszter s a többi szellemi nagyságokkal egy sorban fogják emlegetni nevét. Ő a legnagyszerűbb pedagógiai rendszernek megalapítója, amely emberi elmében valaha megszületett. Mig azonban elődei a szellemi nagyságban kimerültek az álmodozásban, Baden Powell készpénzre váltotta, megvalósította a nagy álmodozók álmait, megmutatta, hogyan lehetne az emberiséget a lehető körülmények figyelembe vételével boldoggá tenni. Egy boldog, a naivságig becsületes, munkás társadalmat megalkotni van hivatva a Baden Powell tábornok által megindított cserkész mozgalom, akik szerencsések lehettek honfitársaink közül szem- és fültanúi lenni a cserkész mozgalom üdvös hatásainak, elragadtatással ismer'ék el, hogy ez a mozgalom a testnek és léleknek legtökéletesebb iskolája. Iskolás fiukból, inasokból, tehát az utcától elvont elemekből szervezte meg Baden Powell az első csapatot. A cél az volt, hogy a fejlődő ifjúból testileg-lelkileg ideális, lehetőleg tökéletes embert adjon a társadalomnak. A mint az embar két részből, u. m. testből és lélekből áll, éppen ugy a cserkészmozgalom is egyszerre veszi müvelés alá az ember testét és lelkivilágát. A test kiművelése végett egyik nap zárt helyiségben, másik nap szabadban végeztetett Baden Powell szervezett csapatával gyakorlatokat. A szabadban végzett gyakorlatok táborozásból, utászmunkákból, nyomozásból, sátorverésből, a saját szükségletre való legszükségesebbek előállításából állott. A cserkész fiu táborozásai alkalmával nem jön zavarba, egy egyszerűbb konyha ellátásánál kiállja a versenyt holmi gyenge szakácsnéval. Eltudja késziteni a fontosabb ételeket s mindenféle praktikus kézügyességeket tud. A szabad termeszet hatása folytán egészséges, egyszerű igényű, vidám lelkű fickó lesz, aki megél a jég hátán is, aki miatt nem kell a szülőknek aggódnia. A szabad természetben való gyakorlatozás mellett egyúttal el kell merülnie a cserkész becsület, a cserkész erkölcs gyakorlásában, a jellemképzésben. Tiz parancsolata van a cserkész fiúnak, ezeket kell a valóságban gyakorolnia. Nem elmélkedéssel, hanem a cserkész tiz parancsolat gyakorlásával érdemli ki a cserkész nevet. Az intézménynek 10 parancsolata van s ezek az alábbiak: 1. A cserkész becsülete mindenkor szó felett áll. 2, A cserkesz önként meg tud halni hazájáért, hazája törvényeiért. Olyan hü a maga vallásához, mint amennyire tiszteli a mások vallását. 3. A cserkésznek legfőbb kötelessége magát a társadalomban hasznossá tenni és másokon segíteni. 4. A cserkész mindenkinek barátja s testvére minden más cserkésznek, tartozzék az bármilyen nemzethez, társadalmi osztályhoz, vagy vallásfelekezethez. 5. A cserkész egyik legszebb erénye a lovagiasság. 6. A cserkész az embereknek tulajdonképpen testvére, az állatoknak pedig barátja. 7. A boy-scout csapat egy kitűnően szervezett tábor s azért a cserkész fellebbvallói parancsának kérdezés nélkül engedelmeskedik. 8. A cserkész egyszerű, kisigényű és mindig vidám. 9. A cserkész takarékos. 10. A cserkész tiszta gondolataiban, szavaiban és testében. íme a cserkész tiz parancsolat! Baden Powell generális eltérően a vaskalapos pedagógusoktól nem igyekezett a minden ifjú lelkében ott szunyadozó romantikát elnyomni, hanam kiindulási ponttul használta fel s egészséges irányba terelte. A boy-scout szervezet idáig a legnyönyörübb pedagógiai intézmény a világon. Soha még cserkcsz fiu nem verekedett össze a másikkal. A ,,cserkészbecsület" szó oly nagy dolog a cserkész fiu előtt, amely felér a tiszta lelkű hivő legnagyobb esküjével. Hihetetlenül