Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-05-25 / 42. szám

38-ik szám. J

^Y

iK

CTÉ

K. • 1913. május 1

1. 5 Közgyűlés a varosnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken d. u tartotta meg május havi rendes közgyűlését Májerszhj Béta kir. tan. polgármester elnöklete alatt. Elnöki bejelentések. A gyűlés elnöki bejelentésekkel kezdődött. Májerszky Béla polgármester bejelentette, hogy Ssmrecsányi Lajos egri érseknek Nyíregyházára érkezése alkalmából a képviselőtestület utasítása és felhatalmazása alapján megtette mindazon intézkedéseket, melyekkel a város a nagy vendég iránt tartozik. Az állomásnál ideérkezése alkalmával a város nevében a polgármesler üdvözölte, másnap a hivatalos fogadtatás alkalmával pedig a képviselőtestület és tisztikar küldöttségének élén Balla Jenő városi tanácsos, mint helyettes polgármester. Az érsek mindkét alkalommal s ezen kivül is ismételten kifejezést adott a város iránti jó érzelmeinek. Jelentette továbbá, hogy Petrovics Gyula apát-plébános egri kanonokká történt kineveztetése alkalmából a város részéről hozzá intézett üdvözlő iratára meleg hangú köszönő irattal válaszolt. A választ a közgyűlésen felolvasták és elhatározták, hogy azt egész terjedelmében a gyűlés jegyzőkönyvébe iktatják. Megemlékezett ezután arról, hogy a Pozsonyban pusztított tűzvész alkalmából részvét táviratot intézett Pozsony város polgármesteréhez, kitől köszönő táviratot kapott, malyet szintén felolvastak. Végül részvéttel emlékezett meg arról, hogy a mult közgyűlés óta a képviselőtestületnek két virilis jogú tagja: özv. Czincz Ignácné és Henzsely András elhunytak. Az előbbinek megbízottja és az utóbbi helyett Wasserman Sámuel és dr. Prok Gyula póttagok hivattak be. Zárószámadások. «Két törvényhatósági jóváhagyó véghatározat Bemutatása és tudomásul vétele után a mult évi zárószámadásokra került a sor. Ugy a házipénztári, mint a kövezetvámalap számadásait tudomásul vette a közgyűlés és a felmentvényeket a felelős számadóknak megadta. A laktanya bővítése. A szakosztályok és a tanács javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy a hadtestperancsnokság által a nagy laktanyában kivánt toldalék építkezéseket a költségek 6°/

0-áért fogacsak kellett valakit keresnem, a ki gondjaimat viselje öreg napjaimra s igy jutottam én Xantippéhez. Ilyen nagy, fájdalmas önmegalázást azonban még egy Szókratésztól sem szabad kívánnunk De hát miért volf oly rossz Xantippé ? Ennek Szókratész volt az oka. Szókratész nem szerette benne a nőt, hazudni, tetetni nem tudott. Xantippé pedig mégis csak nő volt. Egy kis gyöngédségre, figyelemre, becézgetésre vágyott. Vágyódott arra, hogy szeressék s ha mindezeket megkapja, bizonyosan felhagyott volna örökös civakodásaival. Mikor azonban látta, hogy minden erőlködése ugy is hiábavaló, azt a fegyvert használta, a mi éppen rendelkezésre állott s nem rajta mult, hogy nem Szókratész húzta a rövidebbet. Bizonyosan szeretett volna néha-néha egy-egy szép ruhát is, a mi illet volna tgy oly híres ember feleségéhez. De nem tellett, mert nagyon szegények voltak, jójormán ő tartotta el a családot, mivel Szokrátész alig keresett s a pénzzel egyáltalában nem is törődött. Pedig rengeteg összeget kereshetett voln>, a mi kitűnik abból, hogy a mikor halálra ítélték, egyik dúsgazdag barátja összes kincseit felajánlotta érette váltságdíjul, de ezt ő maga utasította vissza. Most tessék elképzelni, ha Szokrátésznek olyan felesége lett volna, a ki neki tetszik, a kit ő szeret; a ki megajándékozza őt gyermekekkel, akkor minden bizonnyal ő is azzal törődött volna leginkább, hogy kedveseinek jólétet biztosítson, egyszerű jó nyárs polgárrá vedlett volna, a ki katonákat ad a hazának s azután köztiszteletben meghal — s a fi'ozofálásba bele sem fog s a hírnév utáni vágyat egyenenatositani kész ; a laktanya bővítése kérdésében pedig külön tárgyalást indít, minthogy a hadtestparancsnokság ismételten arról értesítette a várost, hogy a gépfegyver-osztály és dandártiszti iskola, valamint a 15-ik ezred pótkerete számára a honvédlaktanyát megfelelőnek nem találja. A köztemető ügye. Minthogy immár a görög kath. egyház részéről is megérkezett a válasz abban az irányban, hogy a jelenlegi temető területek telekkönyvi rendezése céljából szükséges okirat kiállítására kész, a tanács bemutatta a felekezetekkel kötendő szerződés tervezetét, melyet a szakosztályok letárgyaltak és elfogadásra ajánlottak. A szerződés tervezetet a képviselőtestület is elfogadta és megbízta a polgármestert, hogy azt a kellő számú példányban állítsa ki s a felekezeteknek aláírás végett küldje el. E kérdéssel kapcsolatban dr. Bernstein Béla főrabbi azt a kérelmet terjesztette elő, elő, hogy a város engedje át tulajdonjoggal az izraelita szentegyletnek az izraeliták által használt temető területet. A közgyűlés azonban ugy találta, hogy ez a kérdés, amely különben épen ellenkezője a többi temetők ügyének rendezése dolgával, érdemlegesen nem tárgyalható a közgyűlésen felvetett índitvány alapján. A városi téglagyár. A tanács bemutatta a közgyűlésnek a kereskedelemügyi miniszternek azt az értesítését, amely szerint a hozzá felterjesztett tervek és építési feltételek ellen észrevétele nincsen. Ezzel kapcsolatban azonban a közgyűlés kimondotta, hogy figyelemmel a nehéz pénzviszonyokra, melyek mellett az építkezések is csaknem egészen szünetelnek, a városi téglagyár építését egyelőre függőben tartja. A szarvasmarha tenyésztés emelése. A szakosztályok és a tanács azt a javaslatott terjesztették a közgyűlés elé, hogy változatlanul fogadja el az ebben a tárgyban már egy izben bemutatott javaslatot, mely azt tartalmazza, hogy a tanyákon levő tehenek számára szükséges bikákat a város szerezze be és tartás végett adja ki egyes vállalkozó gazdáknak. Minthogy azonban a közgyűlésen épen a gazdák köréből ismételten aggodalmak merültek fel abban az irányban, hogy fog-e akadni olyan gazda, a ki a város bikáinak tartására és gondozására vállalkozik, a közgyűlés ismét visszaadta az ügyet a tanácsnak azzal az utasítással, hogy a gazdaszövetség kiküldötteit egy sen kiirtja szivéből. És akkor a világ nem tudna arról, hogy volt egy Szokrátész, egy Xenophon, egy Platón s egy Arisztótelesz. Milyen gyönyörű nevek! S ezek Xantippé nélkül bizony-bizony hogy soha sem írattak volna bele a hír könyvébe. Tehát Xantippé azért volt oly hárpia, mert Szokrátész nem törődött vele ; ez pedig igazán csak akkor adta rá magát a filozófiára, a mikor észrevette, hogy mindenhol jó, csak otthon nem. Xantippé nélkül csak végig ál modta volna azt a nagyságot, a mit a sors beavatkozása folytán el is ért. Mivel az aszszony idegenek előtt sem türtőztette magát, rettenetes hírnévre tett szert. Én nem ismerem a jogtudományt, de meg kell lenni valahol irva, ha nincs, akkor lelkiismeretlenül jegyezték fel az utókor írói: hogy ez a szó „Xantippé", a legnagyobb sértés volt egy görög nőre s váló okot képezett. Pedig Xantippé nem szolgált rá teljesen, mert Szokrátész is hibás volt, azután meg — mondom nélküle Szokrátészből éppen ugy nem lett volna semmi, mint Jókai Mórból Laborfalvi Róza nélkül, aki álmodozottálmodozott s azután a szomszédok gyermekeivel játszott volna egész nap, de kijött az asszony s megcsendült ellenmondást nem tűrő hangja: Móric menj dolgozni! És Móric egy sóhajtással ott hagyta hedves társait s elment dolgozni, s hogy miket müveit, azt önök jobban tudják nálamnál. Mi lett Xantippével a Szokrátész halála után, azt nem jegyezte fel senki, legalább én nem tudok róla. Bizonyára nem nagyon busult a léhűtő kenyérpusztitóért, a hogy ő nevezhette az urát, valamint ez sem törődött feleségével. A fiairól említést tesz ujabb értekezletre hivja össze, és az értekezletre hivia meg a m. kir. állattenyésztési felügyelőt, valamint az érdekelt állatorvosokat is. A fel nem használt sóstói jegyek. A tanács javaslatára a közgyűlés kimondotta, hogy a mult évben kiváltott, de a korán bekövetkezett kedvezőtlen időjárás miatt fel nem használt sóstói fürdőjegyek kivételesen ez évben julius l-ig érvényesek. A Császárszálláson leégett épületek. A császárszállási Lászlótanyán leégett dohánypajtákra és csomózó házra vonatkozólag elhatározta a képviselőtestület, hogy azokat újra nem épili fel, hanem elfogadja a bérlő azon egyezségi ajánlatát, amely szerint a biztosítási dijakat a város részére átengedi 50,000 koronára kiegészítve, viszont a bérlő, jóllehet a város a dohánypajtákat nem építi fel és igy a dohánytermelés tovább folytatni nem fogja, az eddigi bért lesz köteles fizetni a még hátra levő 12 év alatt. Alapítványi helyek az Iparos Tanonc-Otthonban. Az Iparos Tanonc-Otthon felügyelő bizottságának kérelmére és a szakosztályok valamint a tanács javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy az Otthonban két nyíregyházi iparos tanonc részére alapítványi helyeket létesít. Ezzel egyidejűleg megszünteti a nagykállói földmives iskolában létesített két alapítványi helyet, mivel azokra pályázók nem akadnak. A rendőrség szaporítása. A polgári biztosi állások szervezésével kapcsolatban két rendőrbiztos neveztetett ki polgári biztossá. Ezeknek helye megüresedvén, a rendőr főkapitány előterjesztésére és a tanács javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy az ekkent felszabaduló javadalmazások terhére a rendőrök számát szaporítja. Apróbb ügyek. Néhány kisebb jelentőségű ügygyei foglalkozott még a közgyűlés, mely öt óra után valamivel véget ért. — Egy jó karban levő zongora eladó. Cim a kiadóhivatalban. — Koszorú szállások nagy írott betűkkel, arany nyomással, gyorsan és kizárólag lapunk nyomdájában készülnek Nyíregyházán. védőbeszédében, de a feleségéről nem. Nem szerette, nem gyűlölte, mint ahogy nem gyűlölt egyáltalában soha senkit, még biráit sem, oly nyugodtan hajtotta ki a méreg poharat, mintha valamelyik kedves tanítványa mennyegzöjén a bájos menyasszony egészségére ürítette volna ki Leszbos nemes borát. Ne tessenek tehát Xantippét ugy elitélni, hiszen ő volt az a lajtorja, melynek segélyével ez a bölcs a hir, a dicsőség magaslatára feljutott. Éppen kapóra eszembe jut, hogy nem Szokrátész volt az egyedüli, akit szerencsétlen házassága juttatott hervadhatatlan dicsőséghez. Madách Imre is ilyen, aki több dicsőséget szerzett nekünk egymagában, mint hadvezéreink, királyaink 400 év óta együttesen, véletlenül szerette is a feleségét, ezt a senkit s egyszer csak rajta kapta, hogy megcsalja egy kocsissal, vagy efélével. Az ember tragédiájának gondolata innét kezdődik, s az ő vergődő lelkének mély fájdalmából sarjadzott ki az a remekmű, amelyhez fogható nincs a világon. Több mélység van benne, mint a két bibliában együttvéve s ez a szellemi csoda egy feldúlt családi életet élő lángelme vívódásaiból született. Elmondtam Xantippéról mindent, amit tudtam legjobb képességem szerint. Igyekeztem őt tisztábbra mosni, de ugy, hogy az ő öröknevü férjének ne ártsak vele. Jelszóm volt: megmenteni a káposztát s mindamellett jól tartani a kecskét is, hogy mennyire sikerült fáradozásom, annak megítélését tisztelt hölgyeim és uraim önökre bizom. Most pedig eddigi szives türelmükért bocsánatot kérek.