Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-06 / 28. szám

6 28-ik szám. « JSÍYOTIBÉK. 1913. április 6. vagy huzamosabb ideig súlyos betegségben szenvedtek és ezt hatósági, illetve orvosi bizo­nyítvánnyal is igazolják és folyamodványukat, az illetékes tanítóegyesület (testület) vagy is­kolahatóság ajánlólevelével ellátják. g) A rendes tagok özvegyei közül előny­ben részesitendők azok, akiknek kiskorú árvák­ról kell gondoskodniok. h) Valamelyik folyamodó egyszerre két­féle jótéteményben csak akkor részesülhet, ha a folyamodók száma nem meríti ki a rendel­kezésre álló kedvezmények számát. i) Az oly folyamodványok, melyek a pá­lyázatban foglalt utasításoknak meg nem felel­nek, vagy kitűzött határidő után küldetnek be, csakis a legkivételesebb esetekben vehetők fi­gyelembe. 66. §. Mindazok a tanítóegyesületek, me­lyek tagjaik után az Eötvös-alap pénztárába befizetik a teljes 4 korona rendes tagsági dijat, annyi egyént jelölhetnek jutalomdijra, vagy se­gélyre az egyébként is jogosultak közül, ahány­szor száz tag után, a jelen alapszabályok értel­mében, arra az évre a 4 korona rendes évi járulékot tényleg befizették. Ezt a jelölést a választmány, illetve osztó­bizottság figyelembe venni tartozik. Amennyiben a kijelölt egyén valamely sza­bályszerű oknál fogva a jótétemény élvezetére jogosult nem volna, az illető egyesület erről haladéktalanul értesítendő, hogy a jótétemény adományozása ügyében kellő intézkedését mi­előbb megtehesse. XIII. Vidéki helyi bizottságok. 70. §. Azok a tanítóegyesületek, illetőleg testületek, amelyek legalább 50 taggal lépnek be az Eötvös-alap kötelékébe, a saját egyesü­letök körében helyi gyűjtő bizottságokat szsr­vezhetnek egyesületök vagy testületök ama tag­jaiból, akik az Eötvös-alap sorába tartoznak. Amennyiben valamely alapszabályokkal működő tanítóegyesület tagjainak száma az50-etelnem érné, csak ugy alakithat helyi gyűjtő-bizottságot ha valamennyi tagjával belép az Eötvös-alapba. 71. §• Ezek a bizottságok az illető tanító­egyesület elnökségének felügyelete alatt és saját egyesületök közgyűlésének utasítása szerint mű­ködnek. Feladatuk az Eötvös-alap és a Tanitók Háza ügyének népszerűsítése és a tagok gyűj­tése. E működésükért — ha az alapszabályok 66. §-ában biztosított jogukkal élni nem óhaj­tanak, — a befizetett négy koronás évdijaknak Vé részét visszatarthatják oly tagjaik segélye­zésére, akik az Eötvös-alapnak is tagjai. Erről szóló számadásaikat felülvizsgálás végett minden év december végéig küldik be az Eötvös-alapnak. XIV. Az Eötvös-alap főfelügyelete. 72. §. Az egyesület mindenkor a vallás és közoktatásügyi m. kir, miniszter főfelügyelete alatt áll, ki e főfelügyeletet egy általa kineve­zett miniszteri biztossal gyakorolja. A miniszteri biztos az egyesület üléseire meghívandó. XVI. Záróhatározatok. 76. §. Azok a jogok, melyeket a 20 és 50 koronás részesjegyek tulajdonosai valamint az örökös és alapító tagok a jelen alapszabályok életbeléptetése előtt szereztek, továbbra is ép­ségben maradnak. Azok a háromezer koronás köztartási, illetve négyezer koronás szobaalapitványok, me­lyeknek gyűjtése 1912. évi julius hó 1-je előtt már folyamatban volt, három, illetve négyezer koronás összegben fizethetők be, ha az illető tanító-egyesület ezt a szándékát az Eötvös­alapnál 1913. év december hó 31-ig bejelenti és az alapítványi összeget jelen alapszabályok életbeléptetésétől számított két éven belül az Eötvös-alap pénztárába beszolgáltatja. 77. §. Ezek az alapszabályok a miniszteri jóváhagyás napjával lépnek életbe. Az Eötvös-alapnak Budapesten, 1912. évi julius hó 1. napján tartott közgyűléséből. Bárczy, s. k. Székely Károly, s. k. elnök. titkár. ÚJDONSÁGOK. Telefon 139. szám ipsr Mai számunk 16 oldal. Nyíregyháza—Nyíregyháza. Jót állok róla, hogy akik ezt a cimet elolvas­ták, azoknak a tizedrésze sem vette észre a két szó közötti különbséget. Azt, hogy az egyik rövid i-vel, a másik hosszú ível van írva. Még a felől sem vagyok egészen bizonyos, hogy nyomtatva is így lesz-e ? — annyira megszoktuk, mert meg kellett szoknunk, hogy a rövid és a hosszú i és í betűk között különbséget nem teszünk. A magyar (?) betűs írógépeken egyszerűen nincsen is hosszú í betű. Nyíregyházát is következetesen rövid i-vel ol­vashatjuk írásban és nyomtatásban, sőt hallhatjuk is, nap-nap mellett élőszóban. Pedig Nyíregyháza nem Nyíregyháza, hanem Nyíregyháza. Épen ugy, mint Nyírbátor, Nyírbogdány, Nyír­lugos: nem Nyírbátor, nem Nyirbogdány, nem Nyir­lugos. És miként a Nyírvidék nem Nyirvidék. Azt mondhatná valaki erre : hja ezek mások ! Ezeknél mássalhangzó következik az r-betű után, azért ejtjük ki hosszúnak az í-betűt! Pedig dehogy is mások! Ezek is a Nyír-szóval vannak összetéve Meg aztán a Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyíribrony szókban is magánhangzók következnek az r-betű után, azért senki sem mondja ezeket Nyirábránynak, Nyiracsádnak, Nyiradonynak, Nyir­ibronynak. Ámbár írásban és nyomtatásban bizony a legtöbbször ezek is rövid i-vel szerepelnek. Miért mondjuk hát épen csak Nyíregyházát Nyíregyházának s miért írjuk és olvashatjuk épen Nyíregyháza nevét következetesen Nyíregyházának? Bizony csak puszta felületességből. Tanító és tanáruraink! Tanítónőink! Önöket kérjük: tanítsák meg az iskolákban a most felnövő nemzedéket arra, hogy Nyíregyháza nem Nyíregy­háza ! Szedő urak és korrektor urak I Önöket meg arra kérjük: szoktassák meg a felnőtt, újságot ol­vasó nemzedéket^arra, hogy Nyíregyháza nem Nyír­egyháza I * * * — Házasság. Dr. Mikecz Miklós nyíregy­házi orvos szombaton délelőtt kötött házasságot Borbély Aranka urleánynyal, néhai Borbély Sándor kir. ítélő táblabíró leányával. Az uj pár néhány heti tartózkodásra külföldre utazott. — Helyettesítés. A nyírbátori járás fő­szolgabírója a máriapócsi körorvosi állásra Altmann Adolf budapesti szigorló orvost he­lyettesítette. — Eljegyzés. Dr. Révi Nándor debreceni ügyvéd eljegyezte Schwarcz Szidi urleányt, özv. Schwarcz Józsefné nyíregyházi lakos leányát. — Jóváhagyott alapszabályok. A vallás­és közoktatásügyi miniszter a nyíregyházi auto­nom orthodox izraelita hitközség módosított alapszabályait jóváhagyási záradékkal ellátta. — HivatalvizsgfJat. Mikecz Dezső alispán Fejér Imre tiszti főügyész közbenjöttével kedden délután a nagykállói, csütörtökön pedig a nyír­bátori járás főszolgabírói hivatalának ügy- és pénzkezelését megvizsgálta. — 50000 korona államsegély útépítke­zésekre. A kereskedelemügyi miniszter a vár­megye közúti alapjánál felmerült hiány fedezése céljából az 1912. évre 50000 korona államse­gélyt engedélyezett. — Megjutalmazott ügyészi megbízottak. A belügyminiszter dr. Sőrés János nagykállói, dr. Buday Gyula nyírbátori és dr. Fráter Ernő nyíregyházi lakost, mint a nagykállói. nyírbátori és nyírbogdányi járásban a rendőri büntető bíróságnál az ügyészi tennivalók ellátására al­kalmazott tb. ügyészeket az 1912. év végéig kifejtett buzgó működésűk elismeréseül a két előbbit 200-200 korona, az utóbbit 300 korona állandó jelleggel nem biró jutalomban részesí­tette. — Névmagyarosítás. Kariunkéi Sámuel kisvárdai illetőségű lakos vezetéknevét belügy­miniszteri engedélylyel „Kürti"-re változtatta át. — A szabad liceumban folyó hó 3 án dr. Spányi Géza orvos folytatta és be is vé­gezte A gyermekről már néhány héttel ezelőtt megkezdett előadását. A minden részében tar­talmas és vonzó előadás teljes mértékben le­kötötte a hallgatóság figyelmét, s őszintén saj­naltuk, hogy ez alkalommal a szokottnál kisebb számú közönség jelent meg a főgimnáziumban. A legközelebbi s egyszeismind utolsó ingyenes előadás folyó hó 10-én csütörtökön délután 6 órakor lesz a főgimnázium dísztermében. Elő­adó dr. Radó Endre főgimnáziumi tanár; az előadás tárgya : A déli sarok fölfedezése, számos sikerült vetített képpel. A nagy gonddal elő­készített s nagyérdekü előadásra szívesen hívjuk fel olvasóink figyelmét. — A közigazgatási bizottság rendes havi ülését e hó 10-én d. e. 10 órakor fogja meg­tartani gróf Vay Tibor főispán elnöklésével. — Csatlakozás az uj bndapesti gyors­vonathoz. Lapunk legutóbbi számában közöl­tük az államvasutak debreceni üzletvezetőségé­nek átiratát, melyben a vármegye alispánjának az uj gyorsvonathoz való csatlakozas iránti megkeresésére válaszolt. Az üzletvezetőség át­iratára a vármegye alispánja ismételve kéri a csatlakozást. E tárgyban a következő meg­keresést intézte az üzletvezetőséghez : „Hivat­kozva 10463/1913 sz. átiratára tisztelettel érte­sítem, hogy tekintettel arra körülményre, hogy a májusi menetrend közigazgatási bizottságunk­nak megelőző (mindenesetre a 6613/ számú átiratomban jelzett uj nagyváradi gyorsvonat beállításának ösmerete előtt keletkezett) kivan • ságának megfelelően állíttatott egybe, javasla tomhoz, mint immár tárgytalanhoz nem ra­gaszkodom, azonban egy oly menetrend meg­valósítását, mely szerint az uj gyorsvonathoz való csatlakozás mellett Szabolcsvármegyebeli utasok d. e. V2II órakor Budapestre érkez­hetnének, mindenesetre közérdekűnek tarlók, mert ez módot nyújtana a kevésbbé tehető söknek, hogy a korai felkelés árán ügyes-bajos dolgaikat a minisztériumokban, vagy más hiva­talokban, amelyekben tudvalevőleg d. u. 2 óráig tartatnak hivatalos órák, — megérke­zése ulán elintézhessék és még azon napon — a megszállás költségeit megtakarítva — haza térhessenek. — Az Ipartestálet közgyűlése, A nyír­egyházi ipartestület 1913. évi április hó 13-án délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében XXVIII. évi rendes közgyűlését tartja. Amennyi­ben a jelzett napon a tagok határozatképes számban nem jelennének meg, a közgyűlés f. évi április hó 20-án délelőtt 10 órakor fog megtartatni, mikor is a jelenlevők számára való tekintet nélkül hozatnak határozatok. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Az elöljáróság évi jelentése s az 191 '2. évi zár­számadás és vagyonmérleg előterjesztése. 2. Az 1913. évi költségelőirányzat megállapítása. 3. A testületi tisztikar választása. 4. Indítvány az ipartestületi alkalmazottak javadalmazásának oly módon leendő rendezése végett, amint ez a beteg­segélyző pénztár alkalmazottaknál van megálla­pítva. 5. Indítvány az alapszabályok módosítása iránt. 6. Indítványok és kérvények tárgyálása. A napirendre ki nem tűzött indítványok csak akkor vétetnek tárgyalás alá, ha tíz tag aláirá­irásával legalább 6 nappal a közgyűlés előtt az elnökséghez írásban beadattak. — Államsegély. A földmivelésügyi minisz­ter a vármegyei mezőgazdasági bizottság folyó évi költségelőirányzatában mutatkozó bevételi hiány fedezésére 400 korona államsegélyt en­gedélyezett. — Országos vásárok áthelyezése. A ke­reskedelemügyi miniszter Dombrád község ké­relmére megengedte, hogy ott a folyó évi április hó 28 ra eső országos kirakó és állatvásár ez évben kivételesen május hó 5-én, Bűdszentmihály községben pedig a folyó évi április hó 22-ere eső országos és kirakó állatvásár ez évben ki­vételesen április hó 15-én tartassék meg. — Jegymegváltás cimen beküldött még a kótaji mulatságra dr. Horváth József 50 koronát, melyért fogadja a rendezőség hálás köszönetét. Innion ha olcS (^ linnftn 0 Onmiml üzletében, Zrínyi Ilona-utca 3. IOD/ÖÍI c iP őtaka r> Llünfjf gj üdíIiUm szerezze b e' ho 1 ^ legtartósabb és legelegánsabb akkor azt csakis ulunyi Wl WUh,UU I fér!!, nő! éS gyermekcipők vannak raktáron.

Next

/
Thumbnails
Contents