Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-05-18 / 40. szám

1913. május 18 szigorúan kell felügyelni arra, hogö a folyosón és lépcsőkön sehol tolongás elő ne forduljon. Ha a folyosókon két osztály találkozik, az alsóbb osztály bocsátandó előre. Kivonuláskor a tanitó az ajtó mellett áll fel, — amig a tanulók mellette elvonulnak — azután a tanulókkal együtt megy, azokra fel­ügyel s őket a szabadba, biztos helyre kivezeti. A tanitó csak az utolsó gyermek után hagyhatja el a helyét. Kivonuláskor minden osztály a lagközelebbi kijárón távozik. Ha riasztáskor — tűz esetén — a folyosót vagy lépcsőt már ellepte volna a füst, vagy egyéb okból a menekülés arra már nem volna lehet­séges, akkor a tanulók a tűzoltói segítség meg­érkezéséig — betett ajtók és nyitott ablakok mellett — a tanteremben maradnak, mindaddig, amig a segítség megérkezik. Isy nagyobb biz­tonságban lesznek, mintha a füsttel telt folyo­sókra és lépcsőkre vezettetnének — mely eset­ben — eltekintve a tüz és füst veszélyétől, a riadalom kitörése alig volna kikerülhető. Riasztás alkalmával a közönséget az iskola­épületbe beengedni tilos. Ez szükség esetén erőszakkal is megakadályozandó. A riasztó harangokra nézve az iskolaszolgák által minden nap kipróbálandók ; erről az iskola­igazfató is köteles meggyőződni. A felnőtt személyek azzal bizandók meg, hogy riadó esetén az összes folyosók szélfogói és egyéb a szabadba nyíló ajtók azonnal és teljesen fölnyittassanak. Ennek oly gyorsan kell történnie, hogy a kivonuló osztályok minden ajtót nyitva találjanak. Ezen amerikai izü riasztásoknak nincs va­lami gyakorlati értékük; mert a veszélyekben az élatfeDntartási ösztön a legnagyobb riasztó. Ugy emlékszem, hogy a Pulszky: Észjog­taná-ban olvastam Fichte elméletét s a követ­kező példát í Két ember csónakázik. A rozoga Cíónakon két ember élete van veszélyeztetve. Az erősebb tehát a fajfenntartásra képesebb, megfogja a gyengébbet s bedobja a tengerbe, hogy egy ember életet megmentsen. Mennél erősebb az életösztön, annál nehezebb azt meg­fékezni. A vizben fuldokló tudta valamikor, hogy a mentő karjait ne fogja s ne tegye lehetet­lenné, mégis az életösztön készteti arra, hogy oly görcsösen kapaszkodjék s vele együtt pusz­tuljon. Példát veszek továbbá a tüzpróbák és riasztások hazájából is, hogy végezetük szomorú irpniájaként állítsam a nem rég történt esetet, midőn az egyik héten az amerikai újságok nagyban kürtölték a tüzpróbák példás lefolyá­sát, míg a másikon leadták a vészhírt, hogy egy iskola növendékeinek legnagyobb része ta­nítóikkal együtt áldozatul esett a tűzvésznek. Az életfentartási ösztön fékevesztetté tette a tanulókat annyira, hogy társaikat és tanítóikat letiporva, százak lelték ki lelköket. Ilyen amerikai izü dolgokra nincsen szük­ség, de igenis tűzbiztos építkezésre, óvintézke­désekre, rendre, önfegyelmezésre való szokta­tásra. A helyi viszonyokat tekintetbe véve, szükség lenne a tanyai iskolákat tüzifecskendők­kel ellátni, mely nem csupán az iskola, hanem az egész tanyabokor védelmére szolgálna. Az említett hiányok az összesnek csak egy parányi részét képezik, hogy a magyar iskola érzi a társadalom érdeklődéseinek és áldozat­készségének hiányát s egy ország sem fizeti meg a saját társadalmának ily közönyét oly drágán, — a nép elzüllésével, elszegényedésé vei s e honi földhöz való hűtlenségével — mint a magyar. Mentse meg a társadalom az isko­lákat az élet részére s ezek megmentik a vég­pusztulástól a népet s éltetik a haza boldogi­tásara, javára s méltóvá teszik a magyart régi, nagy híréhez, ha nem is a harctéren, — mert ennek nincs jövője, — hanem a munkaszere­tetben, erényekben és a nemes elhatározások­ban, ezek fejlesztése és ápolása által. Semaphor. — Húsbélyegző festék méregmentes, ál­latorvosok és nuslátók reszére kék és fekete szín­ben kizárólag lapunk nyomdájában szerezhető be Nyíregyházán. IZ A vármegyei közigazgatási bizottságnak szombaton tartott rendes havi ülésén referált üauzsay Tibor m. kir. gazdasági felügyelő vármegyénk mezőgazdasági állapotáról. A je­entés tartalma a nagy kösönséget igen közel­ről érdekli — azt egész terjedelmében le­közöljük : Mult hóban -tett jelentésem óta uralkodó időjárás a mezőgazdasági terményekre nem volt kedvező, mert a f. hó 6-ig tartó abnor­mis nyári meleg időt minden átmenet nélkül nagy lehűlés követte, mely a terményeket erő­teljesen indult fejlődésében megállította, mely körülményt igazolják a gazdasági tudósítóktól f. 14-én beérkezett jelentések, melyek alapján jelentem : hogy az őszi buza nagyobbára szárba indult, a korai vetések szép reményekre jogosítanak, a kései vetések és a sovány talajokba vettettek ritkák, gazosak s a sok nedvesség következté­ben különösen a mélyebb fekvésű helyeken benne sárguló foltok mutatkoznak. Az őszi rozs kalászát kihányta, melyek eléggé hosszúak és eltekintve a későn vetettek­től és a magasabb homoktól általában jó ter­mésre nyújt kilátást. Az aljakba és kövérebb talajokba vetettekben a szél következtében sok a megdőlt, a dadai alsójárásban a gabona­futrinka okozott tekintélyes kárt, ugy hogy ezért mintegy 20% kiszántások is történtek. A tavaszi kalászosok eléggé megbokrosod­tak s azok közül különösen az árpa nagyon szépen fejlődött, sűrű. A zabban sok a gyom, főleg a vadrepce és abban is a hideg és esős időjárás következtében sárgás foltok vannak. A tengeri nagyobb részben kikelve, sőt a korai vetéseknek már kapálása is kezdetét vette. Eltekintve attól, hogy sok helyütt hibás vetőmag következtében rosszul kelt, rendesen fejlődik, sok helyütt a hideg időjárás azonban ezt is megsárgitotta. A burgonya elvetve, különösen a korai vetés jól kelt. A takarmány és cukorrépa az alantas, lágy helyektől eltekintve, hol még vetésük nem fejeződött be igen jól keltek, a fejlődését azon­ban a hideg idő akadályozza. A repce most virit, ritka, közepes ter­mésre nyújt kilátást. A dohánypalánták jól fejlődtek, kiültetésük folyamatban van. A káposztapalánták a hűvös időjárás kö­vetkeztében visszamaradtak s kiültetésük a talaj tulnedves volta és a hideg időjárás foly­tán késik. A lóhere és a lucerna általában jól fejlő­dik, az idei vetés jól kel, a lucerna kaszálása kezdetét vette, jó rendeket ad. A mesterséges takarmányok bükköny, csa­lamádé már kikelt, de a hűvös időjárás követ­keztében nem fejlődhetett, részben most vetik. A csalamádé a rossz vetőmag miatt hibásan kelt és a kikelt vetésekben sárga foltok mu­tatkoznak. A réteken és legelőkön a fü jól fejlődik, a lentesebb fekvesü helyeken azonban a viz károkat okoz. — A legelő emelkedettebb helyei igen jó táplálékot nyújtanak a kihajtott jó­szágnak, mig a lentesebb helyeken a legeltetést a nedves talaj és viz akadályozza. A gyümölcsfák közül az áprilisi fagy kö­vetkeztében a dió, kajszinbarack, cseresznye, nagyon kis termést igér, egyéb gyümölcs fák dúsan virágzottak, azonban a szél és csere­bogár abban tetemes károkat okozott. A szőlő közepes termést igér, permetezése kezdetét vette helyenként a szőlőilonca és vin­cellerbogár károsítja. Munkásviszonyok kielégítők, napszámbér felnőtteknél 2—3 korona, gyermekeknél 1—1 korona. Állatbiztosító szövetkezet alakítása ügyében Tiszadob, Nyírgyulaj és Levelek községekben tartatott előadás, ezek közül Tiszadob község beh az állatbiztosító szövetkezet meg is alakult. Kemecse község az államsegélylyel vásárolt íözlegelő berendezésére és feljavítására 2700 ioronát nyert. Mielőtt jelentésem lezárnám, el nem mu­aszthatom, a m. kir. földmivelésügyi minisz­ternek a gazdasági egyesületekhez intézett azon "eiratáról megemlékezni, melyet a tagosítás i munkálatok megindításának megkönnyítésére adott ki. Ugyanis a tagosításokról, illetve bir­tokrendezésekről szóló 1908. évi VII. és XXXÍX. c. végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendeletek értelmében minden tagositási kérés benyújtásakor kérelmezőnek igazolnia kell, hogy 500 korona biztosítékot bírói letétbe helyezett. Ezen összeg is csak arra szolgál, hogy önző magánérdekből a bíróság ne zaklattassék és a tagositási munkálatok megindítására esak azok adjanak be kérelmet, aki a közbirtokossági tagok egyetemes óhaját képviselik. Hanem a gyakorlatban még ennek az 500 koronanak letétbe való helyezése is a tagosítás folytonos halogatására vezetett. — Mert ki adja ezt az összeget? Hiszen a tagosítás a legkisebb egye­dek érdeke. — Ezért a földmivelésügyi minisz­ter szerencsésen oldotta meg a dolgot most kiadott körrendeletében, amennyiben értesiti a gazdasági egyesületeket, hogy jövőben minden olyan esetben, amikor a tagositási kérelem előterjesztésének gazdaságilag indokolt voltát, az illetekes gazdasági egyesület igazolja, az 500 korona biztosíték befizetésétől eltekint és ennek folytán most egyetlen birtokos bármilyen kis birtokkal bir is, kérheti az eljárás Meg­indítását. Kívánatos volna, hogy vármegyénk­ben is mentül több község ragadná meg az alkalmat tagositási eljárás megindítására, hogy mihamarább élvezhetné birtokviszonyainak ren­dezéséből eredő megb-csűlhetetleh előnyöket. Színészetünk. Ujabb fordulat állott be a nyíregyházi színielőadások dolgában. Eddig tudvalevőleg Nyíregyháza a debre­ceni szinikerülethez tartozott Máramarosszigettel együtt. Nyíregyházán a debreczeni színtársulat a debreczeni idény befej eztétől hat héten át tartott előadásokat és a téli hónapokban jött át néhányszor a társulat drámai része. Erről a viszonyról és helyzetről már sok­szor elmondottuk véleményünket. A tapasztalat azt bizonyította, hogy Nyíregyháza a debreczeni színtársulatnak csak amolyan igazi nyári állo­mása lett, ahova a társulat alaposan megfo­gyatkozva jött át és csak aűéle nyári előadá­sokkal szórakoztatta a közönséget, amely pedig igy is gyakran zsúfolásig megtöltötte a szín­házat. Télen meg épen csak alig négy-öt tagja jött át a társulatnak, olyan darabokat választ­ván, melyben mennél kevesebb szereplőre van szükség. Ezek ellen a téli előadások ellen is igen sok alapos kifogás merült és hangzott fel a közönség és a sajtó körében Jobb hiányá­ban azonban ezekkel az előadásokkal is meg­kellett elégedni színházlátogatóinknak. Most a debreczeni szinház vezetésében gyökeres változás állott be s ennek egyik ter­mészetes folyománya, hogy megszűnik az eddigi viszony Debreczen és Nyíregyháza között Ne­künk nyíregyháziaknak nincsen okunk sajnál­kozni ezen a változáson. Azt hiszszük legalább, hogy az eddiginél rosszabb helyzetbe semmi­esetre nem jutunk. Különösen ha ezután óva­tosabbak leszünk. A terv a jövőre nézve tudvalevőleg az, hogy téli előadások tartassanak Nyíregyházán. A téli sziniidény állandósittassék. Ehhez meg­felelő színházépület kellene. Erre a célra a je­lenlegi szinház nem alkalmas és nem is lehet alkalmassá tenni. Uj színházépületre volna szükség megfelelő nagyságú nézőtérrel és szín­paddal. Énnek a keresztül vitele azonban hosszabb időt igényel sok minden oknál fogva. Addig is egyelőre arra kell törekednünk, hogy valamely más uton biztosítsuk a jó színi előadásokat. Idevonatkozólag most egy érdekes bead­vány érkezett a város képviselőtestületéhez a kassai szinház uj igazgatójától Faragó Ödöntől. igazan, es J° ha olcsó cipőt akar, akkor azt csakis Liener S. Sámuel cipő üzletében, Zrinyi Ilona-utca 3. szerezze be, hol o, legtartósabb és legete^ánsadl) fáríí, női és gyermskcipők vannak raktáron.

Next

/
Thumbnails
Contents