Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-06 / 28. szám

4 28-ik száin JfiiRglDÉK. 1913. április 6. zélést az utasítások tömkelege szerint s az elveszettek megsemmisítéséről gondoskodik. Az építészeti, szépitészeti, tüzrendészeti bizottság működését ellenőrzi, a felek vonatkozó kérelméről, majd a bizottsági határozatokról jegyzőkönyvet vesz fel, a közegészségügyi, állategészségügyi szóval a legtöbb törvény és szabályrendelet betartását ellenőrzi, de legtöbb esetben annak betartásáért felelős is, — A közerkölcsiségre felügyel, táncengedélyeket véleményez. Tüzeseteknél nyomozást tart, azokról jelentést, kimutatást, nyilvántartást készit. — A községi vagyon, utak, kutak, jókarban tartásáról gondoskodik, e célból községi közmunka, összeírást szerkeszt, javitás elkészítés sorrendjéről költségelőirányzatot, munkatervet készit. — Iskolaszéki tag, legtöbb helyen tűzoltó főparancsnok s elvárják tőle, hogy gyűjtéseket eszközöljön s gazdasági körök alakításával, vezetésével népkönyvtárak kezelésével a községe kulturális haladását is elősegítse. Ez a mai községi jegyző! Félistennek kellene lenni, aki ilyen munkakör mellett a fegyelmi vizsgálatra soha okot nem szolgáltató módon tudja elvégezni e munkakör teendőit. Az önérzetes ember nyugodtságával és a becsületes ember őszinteségével senki nem élhet e pályán a nagy császár azon mondásával, hogy: „Csak Istentől félek*. Sőt ellenkezőleg: a legerősebb energiára is zsibbasztólag hat azon tudat, hogy amig egyik dolgát végzi, a másikat kénytelen elhanyagolni s e miatt Damokles kardként lebeg feje felett a fegyelmi vizsgálat réme. Ha nem volna igaz, hogy: „Virginitas dam aspicitur, — inficitur" — ha becsületes, humánus kezekben volna mindenütt letéve a fegyelmi hatalom, talán lehetne beszélni a helyzet elviselhetőségéről ; mert várni lehetne az enyhítő körülmények és indokok méltánylását, ennek következtében a fegyelmi vizsgálat kedvező kimenetelét; ámde sajnos ennek ellenkezője van napirenden. Ezer példából felujitunk néhányat. (Folytatjuk.) Természet — társadalom. A nagybirtok, a maga óriási politikai hatalmával tehát az agrár vámok által a föld termékeinek árát biztosította és ezzel éppen akkor, mikor a megszaporodott földmivelö népesség föld után éhezett: megdrágította a földet, ennek értékét 60—8ü%-al emelte, és a megindult nagy parcellázási mozgalomnak óriási anyagi eredményét élvezte. Ebben a nagy mozgalomban természetesen a tőke is részt vett, ő adta az eszközöket ahoz, hogy a parcellázások keresztül vihetők legyenek és most sok száz milliója fekszik a tőkének ezekben a kis birtokokban. Az agrár vámok eltörlése, vagy mérséklése és ezzel az élelmicikkek olcsóbbodása két osztálynak áll érdekében. Elsőbben a munkásosztálynak, melyre súlyosan nehezedik a kenyér és husdrágaság, — másodszor a polgárságnál!, Ide számítom a gyárosokat is, mert az élelmi cikkek olcsóbbodása, a munkabérek leszállásával kecsegtet. Nem áll érdekében a földbirtokos osztálynak és a nagy tőkének. Mert mi történnék akkor, ha az agrár vámokat hirtelen leszállítanák, ha a külföldi buza és rozs nem volna 6—7 koronás vámmal a monarchia területéről kiszorítva ? Az agrárok és a nagytőkések szerint ennek az lenne a következménye, hogy a parcellázások utján keletkezett kisbirtokosok tönkre mennének, — ezek nem tudnák fizetni a felvett kölcsönök kamatjait, és keletkeznék egy közgazdasági válság, mely azt az egészséges mozgalmat, a kisbirtokok nagy mértékben való szaporodását — megfojtaná. A kisbirtokok egymás után árverés alá kerülnének, és azok a kölcsönök, melyek rájuk adattak, szintén veszélyeztetve volnának, — mi által a nagy pénzintézetek is nagy tőkeveszteségeket szenvednének. Nagy töke érdek tehát az, hogy — mig a kisbirtokok keletkezése folyamatban van, és mig a létesitett kisbirtokok meg nem erősödnek: addig az agrár vámok fenntartassanak. Ezzel szemben a socialisták azt vitatják, hogy az agrár-vámok leszállításának ilyen hatását a kisbirtokosok nem éreznék, mert a kisbirtokosok jövedelmét nem a kenyérmagvak eladása, hanem a melléktermékek képezik. Az a lehetőség és alkalom, hogy a kisgazda a saját szükségletre való kenyérmagvakon felül disznót, marhát nevelhet, káposztát, konyhanövényeket termelhet, tyúkot, tojást, gyümölcsöt vihet piacra: mindig elég erőssé teszi, hogy terheit viselje. Csakis a nagybirtok és nagy bérlet sinylené meg a kenyérmagvak árleszállását, amelynek csupán az voina a következménye, hogy a bérérték és a földérték kevesbbednék és hogy kényszerülve volna belterjesebb müvelés utján többel produkálni. Mig tehát az egész proletárság óhajtja, a kis gazda érdeke pedig nem ellenzi, a gabona és állatvámok leszállítását, addig a nagybirtok és a nagytőke ezt veszélyesnek minősiti. így válik érthetővé az a különös helyzet, a melyben szemléljük ma a szocialistákat és a polgárságot. Ezeknek végső céljuk homlokegyenest ellentmond egymásnak. A polgárság igyekezete a magántulajdon gyarapítása, fenntartása és védelme, — a socialisták végső célja a magántőke és földvagyon megszüntetése, — és mégis, must az általános, egyenlő választójog iránti küzdelemben együtt látjuk a polgárságot a socialistákkah Az általános és egyenlő választójognak előre láthatólag az lesz az eredménye, hogy a parlament szocialista és polgár elemei az agrár vámok ellen izennek hadat. Mentül szélesebb a választójog kiterjesztése, annál nagyobb lesz az a párt, amely a kenyérvámok hatalmas mérséklésére fog törekedni. Minthogy ennek elérése egyaránt érdeke az egész polgári társadalomnak, a hivatalnokoknak, fix fizetésüeknek, a munkásosztálynak és igy a tágabb értelmű proletárságnak : innen van az, hogy a választójogi küzdelemben ez a máskülönben eljentétes érdekű osztály ebben a kérdésben egy táborba tömörült. Ha a küzdelmes csoportban a nagybirtok képviselőit is találjuk, ez a dolog lényegén nem változtat, — mert a nagybirtok mindig ellensége lesz a választójog széles kiterjedésének. Szerepe itt tehát nem őszinte, nem is megbízható. és csupán taktikai, hatalmi kérdés ez nála. Gondolatok . . . Kisebb és gyöngébb nemzetekkel szemben az élet még a népszerűség dolgában is igazságtalan. Nagy és erős nemzeteknek a népszerűség használ, a népszerűtlenség azonban nem árt. Kis és gyönge nemzeteknek a népszerűség nem használ, de a népszerűtlenség árt, A határozatlanság s a félrendszabályok, félelem a cselekvéstől s a piszkos megalkuvások: szolganépeknek szolga erkölcsei. Sovinizmus az a gáz, amely ha feszültsége nem robbant: megnyitja az erőkifejtés zsilipéit és a megtisztult, megkristályozódott akaratot diadalra serkenti s melynek feszültségi fokát a lélek manométere : a józan óvatosság szabályozza. A szabolcsvármegyei muzeum megnyitása. A szabolcsvármegyei muzeum, melyet dr. Jósa András lelkes munkája hozott letre s mely az ő nevével elválaszthatatlan kap csolatban áll, ez ideig meghatározott időben nem állott nyitva a közönség részére, mivel a muzeumnak nem volt olyan állandó tisztviselője, aki nyitási napokon a muzeumban tartózkodjék és a látogató közönséget kalauzolja. Ez okból és a muzeum jövőjének biztosítása céljából szervezte Szabolcsvármegye törvényhatósága és Nyíregyháza város képviselőtestülete a muzeum segédőri állást, melyre pályázat utján a mult év végén Kiss Lajos hódmezővásárhelyi muzeumőr neveztetett ki. A tél folyamán a muzeum anyaga rendezés alatt állott s a hosszantartó munka annyira előre haladt, hogy a muzeum most már a közönség részére megnyitható. Sajnos, hogy a muzeum birtokában levő tárgyak csak reszben állíttathattak ki, mert a rendelkezésre álló he • lyiség a tárgyak rohamos szaporodása következtében ma már szűknek bizonyult. Ősrégészeti szempontból első helyen álló muzeumunkban a tárgyak akként helyeztettek el, hogy az egykorból való tárgyak nem össze-vissza, érkezésök szerint, hanem együtt, egy helyen csoportosíttattak. Hogy pedig a muzeum iránt érdeklődő közönség ne csak lásson, hanem tudomást szerezzen a tárgyak idejéről, azok használóiról és a használat módjairól a külömböző korból származó tárgyak szekrényei fölött dr. Jósa András igazgató által tömören összeállított tájékoztató ismertetések vannak kifüggesztve. A kiállítót tárgyakon, vagy azok mellett karton lapon olvasható a tárgy neve, ideje, sok esetben részletes ismertetése, valamint az ajándékozó neve is. A nyitási napokat szombat és vasárnap, a hét e két napjára tette a muzeum vezetősége, amikor is délelőtt 9—12 óráig bárki díjtalanul megtekintheti a muzeumot. Muzeumunk hálás köszönettel vesz és őriz minden olyan tárgyat, mely Szabolcsvármsgye mulljának kulturáját szemlélhetővé teszi. Ez uton is felkérjük és tisztelettel kérjük a muzeum iránt érdeklődőket, ezek között különösen elöljáróinkat, lelkészeinket, tanítóinkat, akiknek leghamarabb tudomásukra jutnak a földmunkálatok, rigolirozás és szántás közben felszínre kerülő régiségek, hogy a legcsekélyebbnek látsíó leletet is hozzák tudomására a muzeum vezetőségének. A Szabolcsvármegyei Tanító Egyesület Köre. Eötvös-alap. ígéretünkhöz képest, a rovat terjedelmének megfelelőleg szemelvényekben mutatjuk a Magyarországi Tanítók Eötvös-alapjának alapszabályait. Gél. 3. §. A Magyarországi Tanítók Eötvös-alapjának célja: Az egyesület tagjainak és ezek családtagjainak segítése ; a Tanitók Házaiban szervezett főiskolai internátusok fenntartása ; leányinternátusok létesítése; jutalomdijak és pénzsegitség kiosztása: menedékházak állítása; szabadasztalok megszerzése és temetkezési segítség biztosítása utján. Evégből gondoskodik arról, hogy: a) az egyesületi rendes tagok kifogástalan magaviseletű és sikerrel tanuló gyermekei jutalomdíjakat kapjanak; az elaggott, betegeskedő, vagy csekély nyugdíjban részesülő szegénysorsu rendes tagok, ezek özvegyei, kiskorú árvái s esetleg keresetképtelen nagykorú gyermekei, valamint az özvegyek, vagy árvák hátrahagyása nélkül elhalálozott rendes tagok szegénysorsu szülei is segítségben részesüljenek; b) oly pénzalap létesüljön, melyből a tanitók magasabbfoku iskolákat látogató leánygyermekei A legfinomabb francia és amerikai Friedmann Sándornál, cipő újdonságok kaphatók NYÍREGYHÁZÁN.