Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-05-11 / 38. szám

38-ik szám. szerényen zzámitsunk is — előre, számításunkban csalatkozni fogunk. Ezt a téli almára vonatkoztatva — a mi viszonyaink közö't — én is aláírom. Kifogásolom ezen kijelentését is : „Hogy a magyar ember síoikus nyugalommal veszi ellensegei kártételét, okosan teszi." Hogy igy van, az tény ; de hogy ez igy jól van, azt nem merném állítani. Ezért van, hogy (cikkíró szerint) téli almából még a belföldi fogyasztást sem tudjuk fedezni. Ez ugyan tévedés a részétől, mert pl. 1911-ben Ausztriába, Olasz- es Németországba friss almából kivitelünk volt: 304,596 "feázsa 4.435,329 K értékben. behoz, ugyanonnét 93,060 %,ázsa 2.201,164 K értékben. (Szász Nándor: Kertész naptár 1913.) Ez a kis statisztikai kimutatás megdönti cikkíró azon állítását, hogy a kereskedők azért vesznek idegen almát, mert honi nincs; valamint azt is, hogy „A náiunk elfogyasztott almaknak — keveset mondok — egyharmad része külföldi eredetű." (Itt még hál' Istennek nem tartunk !) De bizonyít ez a két számsor egyebet is ! Azt, hogy idegenből bejött gyümölcs — bizonyára az intenzivebb termelés és védekezés miatt — minőségileg solikal, de sokkal jobb. Innen a magasabb érték. Ez magyarázza meg azt is, miért vesznek a csemegekereskedők idegen almát ? Arra a kérdésre, hogy a nyári almát hol akarom értékesíteni (Grönlandban v. Szibériában-e ? válaszom az: Igenis ott! Természetrajzi fekvésünknél fogva piaci cikkeinkkel északkelet felé kell gravitálnunk tehát Gaiiciába és Oroszországba. Erre felé van direkt vasúti vonalunk, errefelé közel találjuk a fogyasztó piacot s erre felé a vasúti szállítás legfeljeab 2 napot vesz igénybe, tehát a cikkiró ur által (helyesen) három heti tartósságunak mondott nyári alma 19 napig még raktározható. (Ezt más nyári gyümölcscsel megtenni nem tudjuk, még ugy sem, ha — cikkiró ajánlása szerint — oltott mészben raknók el, mint a tojást.) Arra az állításra, hogy „A nyári alma; cseresznve, meggy, kajszin, korai őszi barack, korai körte, málna és földi eper mellett a kutyának sem kell" — ismét a statisztikát rántom elő. Kivittünk nyári almából és körtéből (sajnos, hogy a kettő egybe van véve) tisztán csak Ausztriába 1911. juliusban 5146 "/mázsát, augusztusba 17,746 "y

ra

ázsát. 1912. juliusban 4352 w/

má

zsát, augusztusban 18,172 "y

mázsát. (Der Obstzüchter, Október, november, 1912.) Ez a mennyiség — ismétlem — csak Ausztriába ment ki s azt hiszem nagyobbrészt Kecskemétről. Kecskemétről és a nyári almákról Molnár István ezeket irja: Kecskeméten és Nagykőrösön a Vajalma és Tüköralma a nagybantermelést megérdemli, mert Budapest, Bécs, Boroszló és Berlinbe a nyári tésztához ezen almafajtakat keresik (tehát nemcsak a kutya fogyasztja a nyári almát! és már többször megtörtént, hogy-e fajtákat jobban tudták alföldi termelőink értékesíteni, mint a jobb téli almafajtálat"'. (Molnár István: Mezőgazdasági gyümölcstermelés.) Nem kell tehát félnünk, hogy a nyári almát nem tudjuk majd elhelyezni! Jöjjünk tisztába azzal is milyen árban értékesíthető a nyári alma ? íme a vásári árak 1912. julius havában: Női ruhadiszekben Jűmvmtz, Berlin 1 I 1 1 Berlin á 1 I 1 iO 1 o Stuttgart M 1 I ! Stuttgart á 1 24-4-4' I l 1 Brünn M ,50—60 Brünn á 5 1 00 03 Prag JA 1 I 1 Prag á I 1 | 20-64 Laibach 1 t>o 40- 48| Laibach á 1 ia 1 00 co 1 co Marburg M 1 o c— 1 o so 1 Marburg á 1 © 2 ' í i 1 Insbruck 1 CD OS 1 c— 1 Insbruck á 1 •a o 1 <o lO 1 Linc M 1 1 1 Linc á 80-100 1 1 Wien J<í oo 00 I "i <o to C5 1 CO 36-80 Wien c lO I OO o U3 1 o lO 00 1 o s^ Budapest kicsiny ben o 00 1 o o t>" 1 00 CM Budapest nagyban o 1 o o xí 1 o a Magyar rétes alma Magyar asztali alma Magyar főzö-alma Olasz (Der Obstzüchter, August 1912.) Ilyen árak mellett „a Zsuzskának, Markának s a mosóné többi gyerekeinek ugyan felkopik az álla. Hogy az Asztrakáni piros alma alacsony törzsre nem alkalmas, azt nem mondhatnám. Az én tapasztalatom az, hogy az Asztrakáni piros almának felfelé törő koronája van, akár az Arany parménnak, s nem „földre kúszó". Megerősíti állításomat Nikolaus Gaucher is, „Handbuch der Obstkultur" című művében ; (494. lap.) „Alle oben angeführten Apfelsorten sind für Pyramiden, Spindeln . . . geeignet". (Összes fent felsorolt alma fajták piramisok, orsó alakú gulafák nevelésére alkalmas. A felsorolt fajták közt — természetesen ott van az Asztrakáni piros is.) A „Landes Obstbauvereine für Niederösteraz összes tavaszi újdonságok óriási választékban megérkeztek 17-52-28 1913. május 11. 7 reich" kiadásában megjelenő „Empfehlenswerte Obstsorten" c. mű 11-ik lapján ez áll a.i\Asntrakáni piros almáról : „Ist als Hoch- und Halbstamm, sowie als Pyramide und Busehbaum ím Garten anzupflanzen". (Nevelhető magas , és félmagas törzsre épugy, mint piramisnak és bokoralaku fának.) Nézzük ezek után, hogy is állunk a téli almával. Elhiszem — fenntartással — a felhozott példát. (3000 négyszögölről 3000 K-t árult a tulajdonosa) Egy mázsa első osztályú almát 40 K, a második osztályút 20 K-ba számítva 3000 K-ra kellett 75 mmázsa első osztályú ; vagy 60 q I. és 30 q II., — vagy 50 q I és 50 q II ; vagy 40 q I. és 70 q II. osztályú alma. Ennyinek kellett lenni almaszüretkor ! Tekintve azt, hogy szüretig az öszzes termés fele sem marad a fán, (ezt cikkiró ur is elismeri,) hanem idő előtt lehullik, akkor a 3000 négyszögöl területen legalább kétannyi almának kellett teremnie, vagyis 150—220 mmázsának. Teremtette ! Nem egészen két kat. holdon 220 mázsa alma! Nem gondolja cikkiró ur. hogy ez a mennyiség egy kissé (?) sok. Krumpliból sem terem több, de annyi is ritkán ! De még ha igy is van, tessék azt is megtudakolni, mennyi volt az utolsó 10 év átlaga koronákban ? Négy évre visszamenni — emlékezetből én — is tudok. 1912-ben volt 30('0 korona (?) 191 l-ben semmi, vagy nagyon kevés volt a bevétel. (A téli alma rendszerint csak minden második évben terem) 1910-ben rengeteg termés volt, de volt egy hatalmas orkán is (épen rákövetkező napon mentem egy nagy gyümölcsöst tanulmányozni, azért emlékszem rá) s leszüretelt kilenc-tized részben. 1909-ben szintén kicsiny termés lehetett! A nyíri alma tartósságát sem akarom ócsárolni. De jó lett volna megkérdezni: hány drb. almából maradt meg az asszonykának a kérdéses 100 almája ? Ha ezt tudjuk, könnyen kiszámíthattuk volna (javíthatatlan vagyok, számolás nélkül élni nem tudok) hány drb-nakaz elromlása szöktette fel a megmaradt 100 darabnak az árát 12 fillére. Azután meg ne 10 kilóval, de legalább 10 mázsával tessék előállni ! A mult év őszén jó magam is elraktároztam vagy öt mázsa téli almát, tehát tudom, mit jelent az ? Az a „csudanevü" (monilia cinerea) gomba betegség bekvártélyozta magát egy egy almába, amely szépen elrodhat. Kidobtam én is almástól együtt, s kiadtam a jelszót : fogyasztani az almát, különben nyakunkra romlik ! De volt még más baj is! Január végétől valóságos aszalt almát eszünk (A homoki alma nagyobb, de épen ezért lazább szövetű s eltartás közben megráncosodik.) Igy vagyunk a téli alma eltartásával. Szárított homok közé is raktam el almát, ezzel valamivel jobb eredményt értem el. De ezt is csak kicsiben lehet megtenni. Az almamolyról — sajnos — csak azt, Írhatom. amit a múltkor. Alig marad féregmentes alma! Jablonovszky József megállapítása szerint a téli almából az Alföldön 52—100°/o (!!) az ország északi részében és Erdélyben 30—60% férgesedik meg. Ezzel szemben a nyári almák 60—70% ig teljesen almamoly mentesek. (Gyümölcskertész 1910. évfolyam 1. szára.) Tessék ezekután vidékünkön téli almat termelni — nagyban! Még a hovátartozandóságunkról valamit! Petrikovits kollegám azt állítja, hogy Szabolcs gyümölcsészetileg nem az alföldi, hanem a közép zónához tartozik. Ezt — bevallom — nem tudtam. De talán az Isten sem tud róla, mert Kohn Ignátz nöi-, férfi divatáruliázába. Telefon 129. ZSNYO FIDO h Tisztviselők, hivatalnokok vasgyőgyfürdője 308-5-2. a legolcsóbb tátraaljai klimatikus üdülőtelep. Páratlan gyógytényezők. Lombos, Fenyves erdők, remek sétányok. Tiszta levegő, alhavasi edző klíma. Tisztviselőknek nagy árkedvezmény! Vérszegények, idsyesek Mekkáj a Korszerű kényelem, kirándulások, szórakozások. Vasúti állomás. Posta. Telefon," Villany. Vízvezeték. Prospektus ... Pensi o 0