Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-05-08 / 37. szám

Nyíregyháza, 1913. május 37. Csütörtök XXXIV. évfolyam, 35. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye, Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit

. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. A pártfogó egyesület közgyűlése. Nyíregyháza város társadalmának mondhatni szine-java adott egymásnak találkozót a „Szabolcsvármegyei pártfogó egyesülef-nek vasárnap délelőtt, a városháza nagytermében megtartott rendes évi közgyűlésén. Nyíregyháza város társadalmának eleje tanúbizonyságát adta annak, hogy a társadalom irányítására, a vezető szerep betöltésére csakugyan érdemes, mert megjelenésével nemcsak az előadó vendég: Dr. Angyal Pál budapesti egyetemi tanár személye és érdekesnek ígérkező előadása iránt rótta le kétségtelen kötelességét, hanem egyúttal bizonyította azt is, hogy a társadalmi bajok orvoslása iránt meleg érdeklődéssel viseltetik s az e tekintetben reáháruló kötelességének eleget tenni, sőt hogy ezt megtehesse — tanulni is akar. Sajnálattal állapítjuk meg azonban azt is, hogy a pártfogó egyesületnek erről a diszes s minden tekintetben sikerdús közgyűléséről néhányan olyanok is távolmaradtak, akiknek jelenléte részükről nem pusztán társadalmi kötelességet képezett. Meggyőződésünk azonban, hogy ez a körülmény a távolmaradottaknak nem a patronázs ügye iránti érzéketlenségét jelenti, s hogy a távolmaradásukat más irányú elfoglaltatásuk mentesitik. Mert nem hihetjük s nem is vádolhatjuk meg azokat, akik távolmaradtak azzal, hogy távolmaradásukat a szándékosság avagy a közönyösség vezette volna, ami minden más társadalmi akcióval szemben talán elfogadható módon indokolható lenne, csak egyedül és éppen a patronázs ügyével szemben nem. Mi a patronázs? vetette föl a kérdést a közgyűlés tudós vendége: Dr. Angyal Pál budapesti egyetemi tanár. E kérdésre kétféleképen is válaszolhatnánk — folytatta — és pedig akként, hogy: az erkölcsi züllés veszélyének kitett vagy már züllésnek indult egyének védelme, avagy rövidebben és frappánsabban : a szeretet munkája. Mi nekünk ez az utóbbi meghatározás tetszik jobban s mert a patronázs csakugyan nem más, mint a szeretet munkája, nem hihetjük, hogy ennek a munkának teljesitésitésétől éppen azok vonják el szándékosan, vagy akaratlanul is magukat, akiket erre a tevékenységre éppen a hivatásuk kötelez. S nem hiszszük, hogy ebből a nemes munkásságból éppen azok ne vegyék ki részüket, kik a társadalom bajainak és e bajok okainak megismerésére legtöbb lehetőséggel rendelkeznek s akik ezeknek az okoknak kutatására, a társadalmi bajok orvoslására akár hivatali állásuk, akár élethivatásuk, akár vagyonuk, képességeik vagy tehetségüknél fogva kötelezve vannak. A közgyűlés lefolyásáról szóló tudósításunk a kővetkező : A város társadalmának élénk részvétele mellett tartotta meg a Szabolcsvármegyei pártfogó egyesület immár a második, rendes évi közgyűlését. Örömmel ollapitjuk meg, hogy a társadalom érdeklődése mindegyre jobban fokozódik s hogy ez a fokozódó erdeklődés a társadalomnak mind nagyobb területét hatja át s teszi a patronázs munkájának részesévé. Különös örömünkre szolgál, hogy nemcsak a patronázs munkájában resztvevő férfiak, de a nők száma is rohamosan szaporodik s hogy ekként a patronázs ügye városunkban a legszebb reményekkel telten tekinthet a jövő elé. Jelenvoltak a többek között: Dr. Angyal Pálné, Básthy Barnáné, Bodor Károlyné, Bodor Zíigmondné, dr. Bodnár Istvánné, dr. Dohnál Józsefné, Doktor Arminné, Erdős Ferencné, dr. Flegmann Jenőné, dr. Hangéi Károlyné, Ivancsó Emma, Kovács Istvánné, Kovács Edith, Kovács Lenke, Márkus Jenőné, Orsovszky Mariska, Sarvay Ilona, Salzmann Ottóné, dr. Szabó Lászlóné, Sarkady Adolfné, Thoroczkay Gyuláné, stb. stb., továbbá Balla Jenő b. polgármester, dr. Bernstein Béla főrabbi, Bodor Károly, Bodor Zsigmond, Bleuer Lajos, dr. Dohnál József vármegyei tiszti főorvos, Erdős Ferenc kir. biró, Fejér Imre vármegyei főügyész, Fehér Kálmán kir. ügyész, dr. Flegmann Jenő, dr. Flegmann Sándor, dr. Gara Leó, dr. Hangéi Károly kir. ügyész, Hermann Sándor, Halasi János, Hoffman Móric, dr. Járossy Sándor az ügyvéd szövetség elnöke, Késmárky huszárkapitány, dr. Korányi Endre, Lipthay Jenő, Mráz János kir. it. táblabíró, Márkus Jenő járásbiró, Petrovits Gyula apátkanonok, dr. Prok Gyula, Rosenthal Ferenc, Salzmann Ottó kir. ügyész, dr. Sarvay János kir. it. t. biro, Szabó László kir. it. t. biró, dr. Szabó László, Szalay Béla, Székely Sándor kir. tszéki bíró, Sefcsik József kir. pénzügyigazgató, Somogyi Gyula kir. tanácsos közjegyző. Surányi Imre bankigazgató, Thoroczkay Gyula kir. tszéki biró, Unterreiner József az Osztrákmagyar bank főnöke stb. stb.. A közgyűlést Kovács István kir. törvényszéki elnök, a pártfogó egyesület elnöke nyitotta meg s üdvözölvén a ,Patronázs egyesületek országos szövetségének" megbízásából megjelent Angyal Pál budapesti egyetemi tanárt, bejelentette, hogy az elnökséghez intézett értesítéseik szerint gróf Vay Gáborné az egyesület elnöke és dr. Meskó László ny. államtitkár társelnök a közgyűlésen való megjelenésükben akadályozva vannak. Áttérvén a tárgysorozatban felvett ügyek tárgyalására a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az egyesület működéséről szóló évi jelentést, majd tudomásul vették a számvizsgáló bizottság jelentését s megállapították az 1913. évre szóló költségvetést. A tisztikar kiegészítéseként a Szikszay György távozásával megüresedett alelnöki tisztségre Hangéi Károly vezető királyi ügyészt választották meg, másodtitkár Tass János polgári iskolai tanar lett, jegyzőké pedig Tamáska Endrét, dr. Szabó Miklóst és Valter Gézát választották meg. Az alapszabályok módositásával kimondták, hogy az iparostanoncotthon felügyelőbizottságának a mindenkori tanfelügyelő hivatalból tagja. Az igy megüresedett tagsági helyet Kovács István törvényszéki elnökkel töltötték be. Ezután következett a közgyűlés várva-várt eseménye: dr. Angyal Pál budapest egyetemi tanár előadása a patronázs tevékenység feladatairól. Előadását összehasonlítással kezdte. Ezelőtt 7 évvel — úgymond — bejárta Nyugat-Európa több államát, így Német- és Franciaországot, a Németalföldet, Belgiumot és Dániát stb. s ezekben a kulturállamokban lelkes ambícióval tanulmányozta a börtönügyet, de különösen a patronazs-intézményt. A külföldön sokat tanult s haza jöve, mély szomorúsággal látta, hogy mi, itt Magyarországon a patronazs-terén nagyon elvagyunk maradva s nem is tudtuk voltaképpen, hogy mi is rejlik a patronazs logalma alatt s ha végeztünk is valamelyes működést e téren, az csupán és egyedül az akkor létező 22 rabsegélyző egyesület működésében nyilatkozott meg, ez pedig egyedül a szabaduló rabok segélyezésében merült ki. Ennyi volt az egész, több semmisem! Utjának eredményéről még az 1906. évben egy röpiratban számolt be, melyben kifejtette, hogy a patronázs tevékenység nemcsak nemes, szép feladat, de egyúttal erkölcsi, jogi és társadalmi kötelesség is. Sürgette végül a röpiratában, hogy 1. a 22 rabsegélyző egyesület vezetősége az érdeklődőkkel egyetemben egy országos kongresszusra összehivassák ; 2. hogy az egyesületeknek egy állandó, központi szervezete létesíttessek; 3. hogy a tevékenység a lehető legszélesebb körre kiterjesztessék. Hála a Gondviselésnek, mindazok az eszmék, melyeket röpiratában kifejtett, az azóta letelt 7 év folyamán többé-kevésbé megvalósulást nyertek. Az 1907-ik évi pécsi, az 1909. évi budapesti s az 1911-ik évi kassai kongreszszusok kétségtelenül eredményesek voltak, mert felrázták a társadalmat, a patronázs fogalmát s feladatát ismertté tették. Az 1907. évben, illetve az 1908. év elején azután Őfelsége a király védnöksége alatt megalakult a patronázsegyesületek országos szövetsége, melynek kebelében immár csaknem 100 egyesület teljesiti ezt a nemes, közhasznú működést. Büszkén állithatja tehát, hogy az elmúlt 7 év alatt már is szép eredményt értek el, nemcsak, de Magyarország a patronázs tevékenység terén néhány nyugati államot már túl is haladott ! Üdvözli a Szabolcsvármegyei pártfogó egyesületet, amely a patronázs tevékenység terén már eddig is igen maradandó értékű eredményeket ért el s bár ugy érzi, hogy 6 itt, ahol sikernek minden előfeltétele meg van, felesleges munkát teljesít, mégis arra való tekintettel, hogy ii órák óriási választékban mé, lyen leszállított árban n órás és ékszerésznél Nyíregyháza, Zrínyi llona-u. 3. Telefon 252.