Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-05-01 / 35. szám

35-ik szám. JSfYÍRYIDÉK. 1913. május 1. 5 közlekedés fotytán még késedelmesebb, malynek folyamánya lesz a rendőrségnek minduntalan megismétlődő szerepre hivása. Az értekezlet javasolja, hogy a vizsgák junius 15-étől 20 ig tartassanak és pedig naponként 4-4 a díszteremben és a templomban, mely vizsgákra egy-egy tanitó bírálóul lett kiküldve. Az évzáró értekezlet junius 1:2-én lesz megtartva. A Madarak és Fák napja, továbbá az ismétlő vizsgákra és a majálisra vonatkozó határozatok illetve választásuk lapunk Újdonságok rovatában találhatók meg. Természet — társadalom. Befejezéshez viszem ezt a kis tanulmányt. Az volt az óhajtásom, hogy szíves olvasóim tisztán lássák a socialismus teljes kialakulását, azt a forradalmi érzést, mely az ő nyomában kelt ki, és azt a fejlődést, a mibe jutott. Az a reményem, hogy olvasóim a szocializmus alatt nem fogják többé érteni a véres szájú dema gógiát, a socialista alatt nem látják a sztrájkoló, veres nyakkendős nemzetközi hazátlant, hanem megértik, hogy a socialismus az emberiség 80% ának küzdelme egy jobb berendezkedésű világ megteremtése érdekében, ahol a termelés és fogyasztás rendje az egyenlőtlenségek szertelenségeit megszünteti, lehetetlenné teszi; a hol az emberiség minden rétege vágytól égőén — dolgozik, ahol az emberek épen az egyenlőség érzetéből folyólag, igazán becsülik és szeretik egymást, ahol a kuli ura áldásait mindenki egyformán élvezi, ahol nincs nyomor, nincs a szükség okozta bánat, ahol a templomok tele vannak, mert ott a természet felséges voltát, az élet és munka szépségét, a gyöngék és betegek szeretetét, a tudományok vívmányait tanítják. Olvasóim láthatják, hogy a socializmus áttör ugyan minden nemzeti határt, de minden határon belül külön nemzeti sajátságok szerint külön legközelebbi feladatok alapján fejlődik, és ezen mozgalmakat semmiféle nemzetközi központ nem irányítja. íme például a magyar vagy a belga socialismus külön utakon törekszik az általános, egyenlő és titkos választójogra. És nálunk a legsovinistább politikai pártok szövétkeznek a hazai socialistákkal, elismerve ezzel, hogy az emiitett küzdelem nemzeti célt szolgál. A socialismus csak a szónokló hazafiságot utasítja vissza es helyesen teszi, ha a történelem lapjairól az embergyilkolás apotheosisát kiküszöbölni törekszik. Kossuth, Széchenyi, Petőfi, Irányi sokkal inkább áthatja szivüket, mint Kinizsi vagy Szapolyai. Ez azonban nem hazafiatlanság. De visszautasítja azt a kivanalmat is, hogy a munkás — hazafiúi kötelességből — munka alkalom nélkül, éhbérért itt dolgozzék, ha más helyen jobb viszonyok közé juthat. Ezt mindig azok prédikálják, kiknek jó dolguk van, és a kik szeretnék az olcsóbb munkaerőt itthon tartani. Nemzetenként, külön-külön küzd tehát a politikai hatalomért, hogy nagyobb erővel küzdhessen az alkohol, a tuberkulózis, a gyermekhalandóság, a militarizmus ellen. Es ha mindezeket elérve, nagyobb erőhöz jut, fokozatosan fog előbbre törekedni ideáljai felé. Majd ekkor fogja látni, hogy egy-egy programm pontja biztositja-e a célt? és e szerint fog — a fejlődés törvényénél fogva — igazodni. Ahogy Földes Béla mondja : ami a socialismusban szükségszerű és észszerű, az feltétlenül meg fog válósittatni, de teljesen maradvány nélkül a socializmus nem valósulhat meg, mert hisz ép az a feladata, hogy foglalkozzék az emberiségnek még nem érett problémaival. Azért lesz mindég jövője, és a jövőjén tul — álma és álmodozója. * Két dolgot tartok szükségesnek elmondani bucsuzóul. Az egyik az, hogy eme kis tanulmánynál a következő müvek voltak segítségemre. Farkas: A socialismus története. Dr. Földes Béla: A socialismus. Marczali: Világtörténet. Szilágyi: Magyarország története. Dr. Szende : Magyar városok. Huszadik század. Szabolcsi Hirlap. Görög filosofusok. Ezen kívül egyéb dolgozatok. A másik megjegyezni valóm az, hogy ennek a rovatnak, a Természet—társadalom-nak az volna a célja, hogy Nyírvidék olvásó közönsége keresse fel mindazzal a tapasztalatával, vagy egészen uj dologról szóló olvasmányával, mely a természet, vagy a társadalom tudományának keretébe vág. Mily érdekesek például a Szomjas Gusztáv ur megfigyelései az állatvilág köréből. Olvasóink megköszönnék ha ő, vagy hasonló dolgokkal mások, felkeresnék rovatunkat. Ha pedig a társadalmi problémák tovább is érdeklődést keltenek, ugy — egy kis pihenő után — újból kezembe veszem a tollat és elfogom mondani, hogy milyen ország. Uj — dél Wels — a hol a socialistikus ideálok a legnagyobb mértékben vannak megvalósítva. Várni fogok arra, ho?y a Nyírvidék szives olvasói kívánságukat nyilvánítsák. . Addig is jöjjenek a természet kevésbbé ismert különösségeinek tudói. Béke velünk! Tanügyi hét. Eddig úgy volt, ha a tanítóság vezért választott, hogy az arravalóságot nézte, s ez irányban agitált. Most azonban megfordult a világ. Olyan eszközökkel is harcolnak, melyek már a szertelenségbe csapnak át. Például a Magyarország tanügyi rovatvezetője f. évi április 9-iki számában így ír jelöltje mellett és Moussong ellen: .Moussong községi tanító volt. Méltányos tehát, hogy utódja felekezeti tanító legyen. Moussong katholikus. Az új elnök református legyen. így kivánja ezt a paritás*. Jó, hogy tovább nem folytatja, hogy eddig fekete bajuszos volt az elnök, most legyen szőke bajuszos, eddig sovány elnökünk volt, most legyen kövér stb. Hát ezek a gyönyörű érvek. Ilyen érveket nem lehet a tanítóságnak beadni. Ugyanabban a számban így bölcselkedik a rovatvezető : „Moussong elhatározása komoly okokból fakadt, azt meg nem változtatja, már csak azért sem, mert jól tudja, hogy ez a tanítóság egységességének s így a szövetségnek föltétlenül pusztulását jelentené.* No. hát ez komikus. Moussong hozta egységre a tanítóságot s ha most ő maradna az elnök .elpusztulna" a Szövetség. A tanítóság is jól tudja, mit és mennyit tett Moussong és tisztikara azért, hogy életrekeltse a Szövetséget, annak lendületet adjon, iránta érdeklődést keltsen, azért ilyen görbe okoskodások célt tévesztenek. Vannak azonban lapok, melyek komoly aggódással látják a fel-felmerülő szertelenségeket s ezekkel szemben helyes iránybart látják meg a Szövetség célját és feladatait a közeli tiszujítással kapcsolatban. Okosan írja a Nemzeti Iskola legutóbbi számában: .Elítélünk minden oly hangot, amely szövetkezésünknél a megkülönböztető jelzőket kiabálja. Mi tehát nem helyeselhetjük azt, hogy az Országos Szövetség tisztikarának megalakításánál, az elnökválasztásnál állami, községi, felekezeti tanító legyen a vezér, mi csak a magyar nemzeti állameszme szolgálatában álló, önérzetes, becsületes férfiút akarjuk az elnöki székben látni. Itt nincs jelleg, itt nincs vallásfelekezet, itt csak tisztességnek s megbízhatóságnak kell lenni, mely tisztesség és megbízhatóság mellé sorakozik az egész ország tanítósága. S ha sorakozik, akkor számol a tanítósággal a hatalom, mert számolnia kell*. Mikor az állam az 1912. evi XXXV. törvénycikkben megállapította a tanítóknak a családi pótlékra való igény jogosultságát, a szatmári róm. kath. püspökség által fentartott felekezeti iskola két tanítója: Bodnár Alajos és Juhász József szintén követelték dr. Boromissza Tibor püspöktől, hogy elvállalt kötelezettsége értelmében utalja ki nekik is a családi pótlékot. A gazdag szatmári püspök azonban megtagadta a két szegény tanítótól a családi pótlékot, mire ezek a szatmári közigazgatási bizottságnál panaszt emeltek a püspökük ellen. A közigazgatósági bizottság igazságot szolgáltatott a két jogtalanul megkárosított tanítónak és kötelezte dr. Boromissza Tibor püspököt, hogy tanítóinak fizesse meg az előírt családi pótlékot. A dúsgazdag szatmári püspök azonban megfellebezte a közigazgatási bizottság határozatát a közigazgatási bírósághoz, amely most határozott az ügyben és a két nagy családu tanító kárára, a szatmári püspök javára döntött, kimondván, hogy a szatmári püspök tanítóit nem illeti meg a családi pótlék. Eddig a tanítóság előtt, igazságának keresésében, nagy népszerűségnek örvendett a közigazgatási bíróság, mert ügyes-bajos dolgaiban, mint legfelsőbb fórum, már sokszor ítélkezett a tanítóság javára. Most azonban úgy látszik, kevés volt a két tanító szerencséje, mert kérésük a tételes törvényekbe ütközött. A Balatonalmádi Zsófia Gyermekszanatórium Házizrendje. 1. A gyermekek felvétele az intézeti irodában akkép eszközöltetik, hogy a teljes nacionálé felvétele után a magával hozott ruhanemüekről a kisérő részére elismervényt állít ki az iroda. Az orvosi vizsgálat után fejlapot állít ki az orvos, akinefc utasítására — ha szükséges, néhány napi megfigyelés végett a betegszobában helyeztetik el a gyermek. Fürdés után az intézeti ruhába öltöztetve jelenhet meg a többi gyermekek között. 2. A felvételnél minden gyermek számot ' kap, melylyel az ágy, szekrény és egyéb használati tárgy meg van jelölve; a. fiu részére 1-től 30-ig, a leányoknak pedig 31 tői 65-ig terjedő szám van beosztva. Minden gyermek köteles az adott számmal ellátott helyet és tárgyakat elfogadni és nem szabad azokat kicserélni. 3. A gyermekek teljes ellátásban részesülnek és állandóan az Irgalmas-nővérek felügyelete alatt állanak. Az intézet vezető orvosának felügyelete mellett kiváló gond fordíltatik a test ápolására, célszerű ruházat tisztaságára és jól elkészített tápláló ételekre. 4. A kisebb gyermekeket maguk a nővérek gondozzák, a nagyobbak pedig a nővérek felügyelete mellett önmaguk mosakodnak, fésülködnek, vetik meg ágyaikat, sőt segítenek a kisebbeknek is. 5. Más hálóterembe, betegszobába vagy mosdóba menniök nem szabad, sem pedig engedelem nélkül az intézetből távozniok, levelet küldeniök, gyümölcsöt, cukrot vagy mást hozatniok, vagy elfogadniok ; ugyancsak a szőllőbe bemenni, csónakázni, halászni, vagy pedig a vasúti sorompók alatt a vasúti vágányon átmenni tilos, ugyancsak tilos az intézeti tárgyak rongálása. Zsebpénzüket átadják és ha valamire szükségük van azt az intézeti nővérek szerzik be számukra. 6. A gyermekek látogatása délután 2—4 ig van megengedve. Az intézet éjjeli szállást a gyermekek szüleinek vagy hozzátartozóinak nem adhat. 7. A vezető orvos által elrendelt fürdők és napfürdőket a fiuk az ápoló nővérek felügyelete alatt délelőtt, a leányok pedig délután végzik. 8. A szanatóriumban időzésük alatt a gyermekek teljesen a vezető orvos rendelete szerint ápoltatnak, az utasítása szerint készül az étlap s állapíttatik meg a fürdés, a pihenés, az üdülés, a torna, játék s kirándulás ideje s annak módozatai. 9. Napjában ötször étkeznek. Legfőbb táplálék a tej, vaj, tojás, hüvelyes vetemény és gyümölcs. Reggel: kávé vagy tej, zsemle vagy kenyérrel. Délelőtt: tej, vaj vagy méz, zsemle vagy kenyérrel. Délben: leves, főzelék hússal vagy tojással és tészta, zsemle vagy kenyérrel. Délután: tej vagy gyümölcs, zsemle vagy kenyér. Este: tejes étel és gyümölcs vagy rizs, dara, maccaroni, hus vagy tojással, zsemle vagy kenyér. 10. Az intézeti orvos naponta megvi sgálja az összes gyermekeket. Az ápoló nővér az orvosnak naponként jelentést tesz a gyemekek egészségi állapotáról s gondoskodik róla, hogy az orvos utasítása folytán netán rendelt külön ételeket megkapják. 11. Az évad kezdődik május 16-án és tart október 15-éig.