Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-02-02 / 10. szám

10-ik szám. 1913. február 2. 7 szigorúan fog őrködni a rendelet betartása fe­lett. Az osztrák bankok tehát hátrányban van­nak a takarékpénztárakkal szemben, amelyek ilyenformán nagyobb összegű takarékbetétekhez fognak jutni. — Munkaosztályok a hadseregben. Va­lamennyi gyalogsági és vadászezrednél az úgy­nevezett pótkereteknél egy külön alosztályt fog­nak szervezni. Ezek az alosztályok, melyeket munkaosztályoknak fognak nevezni, a gyalog­ságnál három altisztből és harminc emberből, a vadászzászlóaljaknál egy altisztből és tiz em­berből lesznek szervezve s feladatuk az lesz, hogy a csapatok elraktározott hadiszereinél a konzerválási munkákat végezzék. Eddig a szá­zadok legénységét használták fel erre a célra. Ezentúl a katonai szolgálatra kevésbé alkalmas és a polgári életben is hasonló foglalkozású iparosokat osztják majd be ezekbe az osztá­lyokba, valamint azokat az iparosokat, akik önként jelentkeznek e célra. — A debrecen—nyírbátori vasút. Deb­recen város törvényhatósága egy szakértői bi­zottságot küldött ki annak megállapítása cél­jából, hogy a debrecen—nyírbátori vasút tovább építése, illetve Nyiradony és Nyirbéltek bekap­csolása mennyiben érdeke Debrecennek, mert ettől teszi függővé az épites anyagi támoga­tását, A bizottság javasolja a vasút támogatá­sát, mert annak kiépttését közgazdasági szem­pontból fontosnak tartja Debrecenre nézve. — A debrecen—miskolci rasutössze­köttetés ügye, amely az érdekelt községeket már régebben foglalkoztatja, halad a megvaló­sulás felé, mert a Magyar Vasúti forgalmi r. t. mint a tervezett vasút előengedményese, a mult ev augusztusában megtartott közigazgatási be­járás alapján a részletes terveket elkészítette és a szükséges hozzájárulási összegek nagy ré­szét biztosította. A tervezett vonal a debrecen— hajdúnánási vasút Hajdúnánás állomásából ki­indulva, Tiszapolgáron át a Tisza áthidalásával Borsodvármegye területén 30 km. hosszban Tiszapalkonya, Szederkény, Sajóőrs, Sajószöged, Nagycsécs, Po?a, Ónod, Sajólád, Sajópetri és Szirma községeket érintve Miskolcig vezetne. A vasút hossza a nyíregyháza—szerencsi vasúttal szemben 33 kilóméterrel rövidebb, vagyis 105 km. hoss?u lesz. — Útépítés. A nyíregyházi államépitészetí hivatal f. évi január 7-én árlejtést tartott a debrecen — nyirbátor — beregszászi állami ut 17.624—58.804 km. szakaszának 41.110 km. hosszban való kiépítésére. Ajánlatukat beadták: Reichmann Armin-féle rt. (Debrecen) a kő­anyaggal együtt 633.061-74 koronával ; csak az építésre: Hevesmegyei gyáripar r. t. (Poroszló) és az Apavidéki kőbányák r. t. (Heves) 187.169-98, Krausz és Graviser (Budapest) 294.782.03, Führer Zsigmond fiai (Nyíregyháza) 182.737 07, GlasnerErnő (Budapest) 181.373-43 koronával ; a műtárgyakra : Nyíregyházi cement­áru- és műkőgyár r. t. 12.335-64, Goldstein, Frankéi és Grosz (Nagykálló) 75.94 81 koroná­val. Ezenkívül ajánlatot adtak be kő- és kavics­anyagok szállítására: Grünhut József és fia (Szolnok), Reichmann Ármin-féle r t. (Debre­cen), Hevesmegyei gyáiipari r. t. (Poroszló) és Apcvidéki kőbányák r. t. (Heves), továbbá Führer Zsigmond fiai, végül Heuffel Sándor mérnök. Az ajánlatokat döntés végett felter­esztették a kereskedelemügyi miniszterhez. — Iskola építése Kótajon. A nyíregy­házi m. kir. államépitészeti hivatal január hó 24 én versenytárgyalást tartott a Kótajon léte­sítendő állami elemi iskola építési munkálatai­nak biztosítására. Ajánlatot tettek : Pikk Nándor (Debrecen) 37,27146, ifj. Posta István (Hajdu­dorog) 35,014-42, Páskó Ferenc és Deák Ferenc (Nyíregyháza) 29,829 36, Farkas István (Tisza­bercel) 35,477-02, Mihálik József (Nyíregyháza) 30,965-01, Sárkány Imre (Nyiregyháza)32,154 77, Tóth és Gorzsás (Kemecse) 28.785 32, Fehér Ferenc és társa (Nyíregyháza) 29,884-72, Sol­tész János (Nyíregyháza) 32,017-38, Kálmán Károly (Nyíregyháza) 33,026" 14, Augusztin Jó­zsef éi Kubala Antal (Nyíregyháza) 29,220-44, Baruha Pál (Nyíregyháza) 30,09 T14 koronával. z ajánlatok átszámítás alatt állanak. — A nyíregyházi Polgári Olvasó Egy­let, ma délután 3 órakor évi közgyűlést tart. — A csendőrség illetményének rende­zése. Január 1-től olyan a fizetése egy csen­dőrnek, amilyet 4 ellemi osztállyal sehol se kapna meg. Merthogy csak ennyit kell végeznie a csendőrnek, meg katona viselt embernek kell lennie s felviheti az őrmesterségig. Hogy addig egypárszor kockára kell tenni az életét az ter­mészetes.— Csendőr és próbacsendőr 1000 ko­rona évi zsoldot s 700 koronáig terjedhető pótdijat kap. A pótdíj ugyanennyi, a többinél is. Örsvezető 1400 kort őrmester 1600 korona évi zsoldot kap. Azonkívül ruhailietmény és közszolgálatban 24 óránkint 2—2 40 korona pótdíj fizetendő, ingyen gyógyszer dukál min­den csendőrnek családosok családi pótlékot is kapnak. — Adófizetés posta utján. A pénzügy­miniszter erendelte, hogy az ország őszes adóhivatali 1913 év január l-jével a csekkfor­galomban részt vegyenek. Minden adóhivatal számlát kap és erre a _ felek díjmentesen eszkózölhatnek befizetést. Űrlapot a felek az adóhivataltól díjmentesen kapnak. Minden félnek meg kell jelölnie a befizetési eheque hátlapján a befizetés célját. -- A gyorsírás mint minősítési előny. Az igazságügyi minisztérium egyik kiadott ren­deleteben a gyorsírás tudását 1914 január 1-től kezdödőleg a bírósági kezelő személyzetnél minősítési előnynek kívánja tekinteni. A minisz­ter eme rendelkezése előjele annak, hogy a jővőben micsoda fontos szerepet fog betölteni a közszolgálatban a gyorsírás tudománya. — Vigalmi adó Ungváron. Ungvár egy uj adó behozatalát tervezi : A vigalmi adót. A tervezet értelmében vigalmi adóval lennének megterhelve a mutatványos előadások és pedig : 1. villanyszinház. 2. cabarék. 3. orfeumi. 4. cirkuszi előadások. A vigalmi adó a belépő dijaknak tiz százaléka lenne. A fölvetett eszme részint azért, mert okos és elfogadható számí­tással akarja a város bevételeit fokozni, részint pedig azért, mert a polgárság megterheltetése nélkül juthat a város ujabb jövedelmi forráshoz. — A szállodai alkalmazottak biztosí­tása. A kereskedelemügyi miniszter most közzé­tett 251.961—1912. számú határozata szerint a szállodákban alkalmazott szakácsnők, szoba­asszonyok, szobalányok, bérszolgák, mindenesek és kocsisok betegség esetére való biztosítási kötelezettség aiá esneK. Ez a kötelezettség egy­formán vonatkozik a munkakönyv s a cseléd­könyv mellett alkalmazottak biztosítására s nem változtat azon semmit az a körülmény sem, ha valamelyik alkalmazott a rendőrség részéről türelmi bárcával volna ellátva. — A községi közmunka és a törvény­hatósági közutak. Felmerült esetből kifolyóan mondotta ki a kereskedelmi miniszter, hogy községi közmunka törvényhatósági közutak céljaira akkor sem vehető igénybe, ha azt az érdekelt községek önkéntesen s megszabott for­mák betartása mellett ajánlották is meg. — Mennyi lap jelenik meg a világon. A földkerekségén megjelenő lapok számának megállapítása mindig izgatta a statisztikusokat. Legutóbb egyik anverszi lapban jelent meg egy hozzávetőleg pontos kimutatás a világ sajtójáról. A kimutatás szerint e lapok számának dolgá­ban Európában Németország vezet, ahol tízezernél több lap és folyóirat jelenik meg. Ebből négyezer politikai tartalmú, közte ezer­ötszáz napilap, összesen 25,000.000 napi pél­dányszámmal. Németországban évenkint hat miliárd ujságpéldány jelelenik meg. Németor­szágnak a gyarmatain is jelennek meg német­nyelvű lapok: Kelet- és Nyugat-Afrikában há­rom-három. Számoa szigetén és Glingtauban kettő-kettő s kisebb gyarmatokon egy-egy hivatalos lap. Németország után Franciaország következik 9000 lappal és folyóirattal, amelyek­ből csupán 500 lap jelenik meg naponkint. Harmadik helyre Magyarországot és Ausztriát teszi a kimutatás, mert a két államban 5600 lap és folyóirat jelenik meg. (Külön kimutatás­sal a két országról nem szolgál a statisztikus.) Angliának 4400 lapja és folyóiratja van, közte 230 napilap, de nagyobb példányszáma csak kevésnek van. Olaszország 3000 lapja között csupán 100 napilap vau, ezek közül is csak néhány jelenik meg nagyobb példányszámban. Spanyolországban 2000 lap közül 300 jelenik meg naponkint. Oroszország 130,000.000 lakó­jának annyi lapja van, mint a kis Hollandiának : 2000, amelyből 200 jelenik meg naponkint. Bel­giumnak 2200 lapja van s közülök néhány 100.000-nagyobb példányszámban jelenik meg, sőt a katolikus Le Patriote, amely bárom ki­adást ad naponkint, 200.000 példányban jele­nik meg. A negyedfélmillió lakóju Svájcban 1200 lapot adnak ki, 800 német, 350 francia és 50 olasz nyelven jelenik meg, napilap ezek­ből 100. Dániában 1450 lap és folyóirat jele­nik meg. Svédországban 1000. Norvégiában és Romániábán 600—600. Tőrökországban hason­lóképpen. Görögországban 150. Bulgáriában, Szerbiában, Portugáliában es Luxemburgban 100 nál is kevesebb. Az Egyesült Államok természetesen zsur­nalisztika dolgában is túlszárnyalja Európát. Négy esztendővel ezelőtt 21.435 lap és folyo­irat jelent meg az Egyesült Államokban, ebből 2500 napilap; 600—700 amerikai lap német nyelven jelenik meg, 100-nál több francia nyel­ven és jelentékeny a hollandus és a magyar lapok száma is. Az amerikai lapok 130,000.000 koronát adnak évenkint csupán papirosra. Nyers bevételük körülbelül egy milliárd korona, ami­nek felét hirdetés, felét pedig az előfizetők hoz­zák. Kanadában 1200 lap jelenik meg, közte 100 napilap. Dél- és Középamerikában sokkal kevesebb: Mexikóban, Braziiiában és Csillében 300—500, Venezuelában 170, Ekvádorban csak 40, Argentiniában 750. Ázsiában a japánok vannak első helyen sajtó dolgában. Míg Kínában csak 2,000.000 lakóra jut egy-egy lap s összesen 200 jelenik meg. Japánországban 2000 lapot adnak ki s a Si-Si-Simpo cimü naponként több mint 400.000 példányban jelenik meg. A napilapok száma 50. Britindiában 1800, Austráliában 1000 lap és folyóirat jelenik meg. Afrikáról keveset mond a kimutatás. Egyitomban, Algírban és a dél­afrikai Unióban 100—100 lapot adnak ki. A többi államról nincsen adata a kimutatásnak, de Izlandról elmondja, hogy ott 30 lap jelenik meg. — Szabó-féle pármai ibolya szappan a legfinomabb mozsdó szappan azok közt, a miket eddig forgalomba hoztak. E szappan lágy habja az arcbőrt üdíti, tisztítja, finomítja. Nők és férfiak egyaránt kedvelik, mert többet ér mint egy 2 koronás francia szappan. Egy darab pármai ibolya szappan 70 fillér. 3 drb. 2 ko­rona. Kapható Nyíregyházán a Korányi gyógy­szertárában, a drogériában és Ruzsonyi Pálnál. E szappan egyedüli készítője Szabó Béla pipere­szappangyáros Miskolczon. 206—5—50 — Villamos elé feküdt. Tegnap d. u. 3 óratájon a Júlia előtt egy Kis Mária nevü cse­lédleány a villamos elé feküdt, de az előfutott emberek elrángatták a sinről. Tettének okául azt adta elő, hogy előtte való éjjel 41 forint­ját itatta el gavallérjaival. — A Zoltán-fele csukamájolaj ugy mi­nőség, mint hatás tekintetében felül múlhatat­lan. Sokkal jobb, mint az emuisió, ize, szaga nincsen, könnyen, emészthető, gyermekek, vala­mint felnőttek szívesen veszik. Üvegje 2 korona a gyógyszertárakban. Egyedüli készítő Zoltán Béla gyógyszerész, Budapest, Szabadság-tér. — Bútorozott szoba, előszobával együtt Dessewffy-tér 9 szám alatt, a Színházzal szem­ben (Doktor Ármin házában) kiadó. — Eredeti francia és angol gummi különlegességek főraktára Blumberg József cégnél a legmegbízhatóbb forrás. 16-2 1. — Könyvtárt és egyes könyvet a legma­gasabb árban vásárol Szántó Ernő könyvkeres­kedése Nyíregyháza. Telefon 2—29. sz. — Az Est-et házhoz hordják este 1/tl0 óráig. Aki a lapra reflektál, jelentse be cirnét akár személyesen, vagy levélben Reismann Sa­munak (Selyem utca 7. sz.) A legfinomabb francsía és amerikai Friedmarm Sándornál, cipő újdonságok kaphatók NYÍREGYHÁZÁN. 728—52 — 18

Next

/
Thumbnails
Contents