Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-02-02 / 10. szám

Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Nyíregyháza, 1913. február 2. Vasárnap ........... . ^ XXXIV. évfolyam, 10. szám. mo W ^ír-rtí ' bős-rasd á ionod'-í <5 -axa áüaít'rai íiflOin I O? (icíl fi (ööu£¥ídg9u; i.>iűabnjjii gi j , fovöiídfcl"/ >4 :ÍI a? lóriké A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Kiadó bolthelyiségek. iii. Mi a teendő? Lapunk legutóbbi számaiban foglal­koztunk a kereskedelem szánalomra méltó és tarthatatlan helyzetével, foglalkoztunk azon okokkal, amelyek ezen állapotot előidézik. Szinte önkéntelenül felmerül előttünk annak szüksége, hogy foglalkoz­zunk azon módozatokkal is, amelyek a helyzet javulását volnának 'hivatva elő­segíteni, foglalkozzunk oly tervekkel, tár­gyaljunk oly eszmékről, amelyek ugyan nem hivatvák világra szóló, vagy orszá­gos jelentőségű nagy alkotásokat terem­teni, de talán némiképen megindítanák azon munkásságot, amely alapkövét ké­pezhetné a jövendő népes, élénk, kultur életet élő Nyíregyházának. Mindenekelőtt azonban az a kérdés, általános érdeket képez-e a kereskedelem erősítése, fejlesztése, van-e szükség ily irányú tevékenységre, vagy van-e egyál­talán szükség a kereskedelemre ? Vannak ugyanis a rég mult idők egy­némely nemzetgazdasági Íróinak tanitvá­ványai, akik a kereskedelmet egy nélkü­lözhető felesleges intézménynek tartják. Akik ugy képzelik, hogy a kereskedelem megdrágítja a fogyasztási cikkeket, hogy a termelő és fogyasztó direkt való érint­kezése folytán, a közvetítő kereskedelem nyeresége megoszlanék e két osztály között. Máshol már régen tul vannak e kér­désen, nálunk még foglalkozni kell vele. Talán néhány példával megvilágítjuk e kérdést. Szabolcsvármegye főleg mezőgazda­sággal foglalkozik. Nagy gyümölcsterme­lése is van. Nyíregyházán most majd­nem két annyiba kerül kilója az almának mint Budapesten. Pedig Budapesten nem terem, messzi földről szállítják. London­ban sokkal olcsóbb, talán fél olyan árban lehet kapni, mint Budapesten, pedig a londoni piacon Kaliforniából és Ausztrá­liából — tehát 1 — 2 hónapig tartó szál­lítás utján — kapják az almát. Nálunk nagy a főzelék termelés. Egy berlini áruház hirdetésében olvastuk, kinál most — télen — bádogdobozban elra­kott szemes zöldborsót és babot literen­ként 55 pfenigért (66 fillér); nálunk ugyanaz 110-120 fillér. Világhírű a magyar búza, sok terem, kivitelünk is tekintélyes. A párisi, londoni polgárság olcsóbb kenyeret eszik mint székes fővárosunk milliónyi népe. Mit bizonyítanak a példák ? Azt, hogy minél nagyobb a kereskede­lem, minél nagyobb, minél kiterjed­tebb a lorgalom, annál olcsóbbak a fogyasztási cikkek. A mindent felkutató, feltáró keres­kedelem nélkül Madagaszkár szigetén rot­hadna el száz meg százezer métermázsa raffia háncs, aminek Európa szőlőterme­lői oly kitűnő hasznát veszik, viszont eladhatnók bortermésünket 8—10 koro­nájával, ha idegenből nem keresnének fel a borkereskedők. Mi hát a tennivaló ? Ez nagyon ne­héz kérdés, ezt nem lehet egy cikk kere­tében megoldani. Nálunknál sokkal ille­tékesebb faktorok sem tudnak feleletet adni. Itt nem lehet szubvenciókkal vagy más állami kedvezményekkel eredményt elérni. Itt nem lehet máról holnapra sem egy két év alatt feltűnő változást előidézni, bármit is csináinánk. Itt legjobb esetben egy alapvető munkát kell végezni, mé­lyen szántani, hogy nagy idők eltel­tével utódaink láthassák, érezhessék mun­kánk eredményét. Amint már elmondtuk, a kereskede­lem legfontosabb fentartója és fejlesztője a közönség fogyasztó képessége- Tehát ezen irányban kell megindítani a munkát. Ezer meg ezer kisgazda műveli váro­sunk földjét. Szorgalmas, józan életű ér­telrjies nép. Meg kellene tanítani őket a belterjes gazdálkodásra. A zöldség és főzelék termelést kellene meghonosítani, a tejtermelést kellene intenzivebbé tenni a néha felgyülemlendő tej feldolgozása céljából szövetkezeti vagy más alapon tea-vaj gyárat létesíteni. A gyümölcs ter­melést fokozni, megtanitanii a gyümölcs helyes kezelését, eltartását, osztályozását Meg kell tanítani a szakszerű baromfi tenyésztésre. Ki kell oktatni az állati be­tegségek elleni védekezésre. Megkell ked­veltetni a méhészetet, mely kitűnő jöve­delmi forrás. Gazdáink jövedelmei megkétszereződ­nének, piacunk nagyobb és olcsóbb lenne, a tisztviselők, iparosok, kereskedők vélel­mezése nagyon kedvezőre fordulna. Gondoskodni kell a munkások meg­élhetésének megkönnyítéséről. Munkás­lakások, jó ivóviz, olcsó kenyér (községi kenyérgyár), jogvédelem (népiroda) a kul­tura terjesztése (népkönyvtárak, szabad líceumi előadások a munkások részére stb.) községi intézmények megalkotása (orvosi rendelő helyek, kórházak, nép­fürdők, élelmiszervizsgáló intézet lakáíok, műhelyek állandó vizsgálata stb.) Meg kell nyitni a vidéki termelés részére piacunkat. Nem kövezetvám és vásárvámmal terhelni, hanem jól rendezett piacon gondoskodni megfelelő helyről az árulónak és vevőnek. Lehetővé tenni, hogy szekerét elhelyezhesse, amig árul. Jó szabályrendeletet alkotni, amely vissza­élések ellen úgy az eladót, mint a vevőt megvédje. Olcsó raktár helyiségről gon­doskodni, amelyben a megmaradt áru a legközelebbi hetivásárig megtartható. Ipari, kereskedelmi és főleg földmives iskolák létesítése által a termelést fokozni, a keresetet növelni és ebből következik a fogyasztó képesség uövekedése. stb. stb. Ha a nagy fogyasztó közönség olcsó élelmezése és megélhetésének egyéb szük­séglete némileg biztosítva van, a lakos­ság száma rohamosan fog emelkedni. A munkások tódulni fognak a falukról, más városokból, hol igényeik nem találnak kielégítést. Hogy a munkaalkalom is biz­tosittasék, ingyen telkekkel, adómentes­ség, kövezetvám elengedés és főleg a ha­tóságnak jóindulatu támogatásával rövi­desen számottevő gyáripar fejlődnék. A belterjesebb gazdálkodás amúgy is nagyobb munkaerőt igényel. De bevonulna a vi­déken lakó földbirtokos osztály is, ha megfelelő iskolák, kultur intézmények, színház, vízvezeték stb. kellemessé teszik az itteni állandó tartózkodást. Ugyancsak rohamosan szaporodnék a kispolgárság, iparosok, kereskedők, orvosok, ügyvédek stb. úgyszintén a tisztviselők száma is, minthogy nagyobb számú lakosságú, in­tenzivebben igazgatott város több köz­igazgatási és másféle tisztviselőt foglal­koztat. Természetes, hogy a tanárok, ta­nítók számának szaporítása, önként be­következik a lakosság szaporodása és kultur igényeinek növekedése folytán. És ha a polgárság, a lateinerek, iparosok, kereskedők és munkások leg­fontosabb szükségletei, mint az élelmezés, lakás viszonyok, közegészség stb. intéz­ményileg megkönnyittetlek, az ipar és kereskedelem utján megszerzendő szük­ségletei fokozotabb mértékben vehetők igénybe. Több és jobb ruházati cikk, lakásberendezési tárgy, a háztartásban számtalan ipari és kereskedelmi dolog vásárolható. Ebből következik azután az ipar és kereskedelem fellendülése, erős­bitése és fejlődése. Tartsuk szem előtt, hogy Nyiregy­FRAKK é? smokking öltönyök a legele- HeS Pál Utódánál nimsi^m* i iiHi\i\ gansabb kivitelben készülnék „áh^^ „irw^v Nyíregyháza Telefon 197 változatos újdonságok.

Next

/
Thumbnails
Contents