Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-02-02 / 10. szám

Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Nyíregyháza, 1913. február 2. Vasárnap ........... . ^ XXXIV. évfolyam, 10. szám. mo

W ^ír-rtí ' bős-rasd á ionod'-í <5 -axa áüaít'rai íiflOin I O? (icíl fi (ööu£¥ídg9u; i.>iűabnjjii gi j , fovöiídfcl"/ >4 :ÍI a? lóriké A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Kiadó bolthelyiségek. iii. Mi a teendő? Lapunk legutóbbi számaiban foglalkoztunk a kereskedelem szánalomra méltó és tarthatatlan helyzetével, foglalkoztunk azon okokkal, amelyek ezen állapotot előidézik. Szinte önkéntelenül felmerül előttünk annak szüksége, hogy foglalkozzunk azon módozatokkal is, amelyek a helyzet javulását volnának 'hivatva elősegíteni, foglalkozzunk oly tervekkel, tárgyaljunk oly eszmékről, amelyek ugyan nem hivatvák világra szóló, vagy országos jelentőségű nagy alkotásokat teremteni, de talán némiképen megindítanák azon munkásságot, amely alapkövét képezhetné a jövendő népes, élénk, kultur életet élő Nyíregyházának. Mindenekelőtt azonban az a kérdés, általános érdeket képez-e a kereskedelem erősítése, fejlesztése, van-e szükség ily irányú tevékenységre, vagy van-e egyáltalán szükség a kereskedelemre ? Vannak ugyanis a rég mult idők egynémely nemzetgazdasági Íróinak tanitváványai, akik a kereskedelmet egy nélkülözhető felesleges intézménynek tartják. Akik ugy képzelik, hogy a kereskedelem megdrágítja a fogyasztási cikkeket, hogy a termelő és fogyasztó direkt való érintkezése folytán, a közvetítő kereskedelem nyeresége megoszlanék e két osztály között. Máshol már régen tul vannak e kérdésen, nálunk még foglalkozni kell vele. Talán néhány példával megvilágítjuk e kérdést. Szabolcsvármegye főleg mezőgazdasággal foglalkozik. Nagy gyümölcstermelése is van. Nyíregyházán most majdnem két annyiba kerül kilója az almának mint Budapesten. Pedig Budapesten nem terem, messzi földről szállítják. Londonban sokkal olcsóbb, talán fél olyan árban lehet kapni, mint Budapesten, pedig a londoni piacon Kaliforniából és Ausztráliából — tehát 1 — 2 hónapig tartó szállítás utján — kapják az almát. Nálunk nagy a főzelék termelés. Egy berlini áruház hirdetésében olvastuk, kinál most — télen — bádogdobozban elrakott szemes zöldborsót és babot literenként 55 pfenigért (66 fillér); nálunk ugyanaz 110-120 fillér. Világhírű a magyar búza, sok terem, kivitelünk is tekintélyes. A párisi, londoni polgárság olcsóbb kenyeret eszik mint székes fővárosunk milliónyi népe. Mit bizonyítanak a példák ? Azt, hogy minél nagyobb a kereskedelem, minél nagyobb, minél kiterjedtebb a lorgalom, annál olcsóbbak a fogyasztási cikkek. A mindent felkutató, feltáró kereskedelem nélkül Madagaszkár szigetén rothadna el száz meg százezer métermázsa raffia háncs, aminek Európa szőlőtermelői oly kitűnő hasznát veszik, viszont eladhatnók bortermésünket 8—10 koronájával, ha idegenből nem keresnének fel a borkereskedők. Mi hát a tennivaló ? Ez nagyon nehéz kérdés, ezt nem lehet egy cikk keretében megoldani. Nálunknál sokkal illetékesebb faktorok sem tudnak feleletet adni. Itt nem lehet szubvenciókkal vagy más állami kedvezményekkel eredményt elérni. Itt nem lehet máról holnapra sem egy két év alatt feltűnő változást előidézni, bármit is csináinánk. Itt legjobb esetben egy alapvető munkát kell végezni, mélyen szántani, hogy nagy idők elteltével utódaink láthassák, érezhessék munkánk eredményét. Amint már elmondtuk, a kereskedelem legfontosabb fentartója és fejlesztője a közönség fogyasztó képessége- Tehát ezen irányban kell megindítani a munkát. Ezer meg ezer kisgazda műveli városunk földjét. Szorgalmas, józan életű értelrjies nép. Meg kellene tanítani őket a belterjes gazdálkodásra. A zöldség és főzelék termelést kellene meghonosítani, a tejtermelést kellene intenzivebbé tenni a néha felgyülemlendő tej feldolgozása céljából szövetkezeti vagy más alapon tea-vaj gyárat létesíteni. A gyümölcs termelést fokozni, megtanitanii a gyümölcs helyes kezelését, eltartását, osztályozását Meg kell tanítani a szakszerű baromfi tenyésztésre. Ki kell oktatni az állati betegségek elleni védekezésre. Megkell kedveltetni a méhészetet, mely kitűnő jövedelmi forrás. Gazdáink jövedelmei megkétszereződnének, piacunk nagyobb és olcsóbb lenne, a tisztviselők, iparosok, kereskedők vélelmezése nagyon kedvezőre fordulna. Gondoskodni kell a munkások megélhetésének megkönnyítéséről. Munkáslakások, jó ivóviz, olcsó kenyér (községi kenyérgyár), jogvédelem (népiroda) a kultura terjesztése (népkönyvtárak, szabad líceumi előadások a munkások részére stb.) községi intézmények megalkotása (orvosi rendelő helyek, kórházak, népfürdők, élelmiszervizsgáló intézet lakáíok, műhelyek állandó vizsgálata stb.) Meg kell nyitni a vidéki termelés részére piacunkat. Nem kövezetvám és vásárvámmal terhelni, hanem jól rendezett piacon gondoskodni megfelelő helyről az árulónak és vevőnek. Lehetővé tenni, hogy szekerét elhelyezhesse, amig árul. Jó szabályrendeletet alkotni, amely visszaélések ellen úgy az eladót, mint a vevőt megvédje. Olcsó raktár helyiségről gondoskodni, amelyben a megmaradt áru a legközelebbi hetivásárig megtartható. Ipari, kereskedelmi és főleg földmives iskolák létesítése által a termelést fokozni, a keresetet növelni és ebből következik a fogyasztó képesség uövekedése. stb. stb. Ha a nagy fogyasztó közönség olcsó élelmezése és megélhetésének egyéb szükséglete némileg biztosítva van, a lakosság száma rohamosan fog emelkedni. A munkások tódulni fognak a falukról, más városokból, hol igényeik nem találnak kielégítést. Hogy a munkaalkalom is biztosittasék, ingyen telkekkel, adómentesség, kövezetvám elengedés és főleg a hatóságnak jóindulatu támogatásával rövidesen számottevő gyáripar fejlődnék. A belterjesebb gazdálkodás amúgy is nagyobb munkaerőt igényel. De bevonulna a vidéken lakó földbirtokos osztály is, ha megfelelő iskolák, kultur intézmények, színház, vízvezeték stb. kellemessé teszik az itteni állandó tartózkodást. Ugyancsak rohamosan szaporodnék a kispolgárság, iparosok, kereskedők, orvosok, ügyvédek stb. úgyszintén a tisztviselők száma is, minthogy nagyobb számú lakosságú, intenzivebben igazgatott város több közigazgatási és másféle tisztviselőt foglalkoztat. Természetes, hogy a tanárok, tanítók számának szaporítása, önként bekövetkezik a lakosság szaporodása és kultur igényeinek növekedése folytán. És ha a polgárság, a lateinerek, iparosok, kereskedők és munkások legfontosabb szükségletei, mint az élelmezés, lakás viszonyok, közegészség stb. intézményileg megkönnyittetlek, az ipar és kereskedelem utján megszerzendő szükségletei fokozotabb mértékben vehetők igénybe. Több és jobb ruházati cikk, lakásberendezési tárgy, a háztartásban számtalan ipari és kereskedelmi dolog vásárolható. Ebből következik azután az ipar és kereskedelem fellendülése, erősbitése és fejlődése. Tartsuk szem előtt, hogy NyiregyFRAKK é? smokking öltönyök a legele- HeS Pál Utódánál nimsi^m* i iiHi\i\ gansabb kivitelben készülnék „áh^^ „irw^v Nyíregyháza Telefon 197 változatos újdonságok.