Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-23 / 7. szám

7-ik szám. JftíRlTIPBK. 1913 januar 23 5 zoriyos 100%-os emelkedést, vagyis a kivetési kulcsnak 4% ról állítólag 8%-ra való feleme­lését, igen érdekes eredményre jutunk. A debre­ceni kamarának az adataiból azt látjuk, hogy a kamarai illetéket fizetők túlnyomó többsége, a báromnegyed része 1 koronánál kevesebb kamarai illetéket fizet. Hi tehát a i 00% os emelés, vagyis a kivetési kulcsnak 4% helyett 8%-ban való megállapítása válnék is szüksé­gessé, ez készpénzben kifejezve azt jelenti, hogy az illetekkötelesek túlnyomó része, minden való­színűség szerint itt is legalabb háromnegyed része évenként legfeljebb egy koronával fizetne többet az uj kamara részére, mint fizet most a debreceni kamarának. Alig hihető, hogy a kamara területén lakó legkisebb iparosok és kereskedők kösött akadna csak egy is, aki ettől az évenként legfeljebb egy koronátol tönkre menne. Ha pedig, ami több mint valószínű, nem következik be a ld0 0/o os emelkedés, ha­nem, mondjuk csak 5%-ban lenne megállapí­tandó a kamarai illeték kulcsa a debreceni ka­mara 4%-a helyett, akkor nem is egész koro­náról, hanem csak legfeljebb 25 fillérekről lenne szó évenként! Természetesen akik most éhen­ként 1 koronánál nagyobb összeget fizetnek kamarai illeték cimén, azoknak megfelelően nagyobb száma fillérekkel emelkedne ez a ter­hük, de azok bizonyára ép oly könnyen elvi­selhetnék azt, a nélkül, hogy csődbe jutnának miatta. íme, igy néz ki a kérdésnek az az oldala, ha küzelebbről megvizsgáljuk, Igen tisztelt közgyűlés! Bocsánatot kérek, hogy ilyen hosszasan vettem igénybe szives türelmüket. De azt hiszem nem végeztünk fe­lesleges munkál, ha ezzel a végeredményben olyan nagy fontosságú kérdéssel kissé behatób­ban foglalkoztunk. Amint mindezekből látni méltóztatnak, az uj kamara kérdése közvetlenül és közelről ér­dekli egész közgazdaságunkat. Nemcsak az ipar és a kereskedelem érdeke az, hogy Szabolcs, Ung, Bereg és Ugocsa vármegyék részére kü­lön kereskedelmi és iparkamara létesíttessék, hanem érdeke az a mezőgazdaságnak is és kö zős érdekünk mindnyájunknak, sőt országos közérdek, hogy az országnak ez a kereskedelmi és ipari téren eddigelé egyik legelhanyagoltabb része megfelelő gondozás alá vétessék. A cél, amit kitűztünk magunk elé, nemcsak nagy, de nehéz is. Szükség van épen ezért arra, hogy minden tényező megtegye a maga kötelessegét, mert a sült galamb nem repül a szánkba ma­gától. Méltóztassanak tehát ezt a nagy és komoly ügyet meleg pártfogásukba venni és mielőbb a megvalósuláshoz juttatni. (Hosszan tartó lelkes éljenzés!) Balsa község közoktatás ügye. Igen lisstelt Szerkesztő Ur! A Nyirvidék f. évi január 19-én megjelent 6-ik számában „Bálsa község közoktatás ügye" cím alatt egy cikk jelent meg, — melyre, — amennyiben az nem fedi teljesen az igazságot: a nagyközönség helyes tájékoztatása végett, kö telssségszerüleg valaszolok. Igaz, hogy Balsa község lakossága szeret olvasni s e végből a népkönyvtárt erősen igénybe veszi, s igaz, hogy 1904/5 év óta nem tudjuk összes tanköteleseinket beiskoláztatni, mert mint a cikkiró is he'yesen mondja a ref. felekezeti iskolába 40 gyermeknél több nem fér, a gör. kath. iskola pedig úgyis túlzsúfolt s 1907/8 év óta 30—32 róm. kath. és izraelita vallású gyer­mek nem járhatott iskolába. Azt azonban a cikkírójának tudnia kell, hogy a f. iskolai tanévre a róm. kath. vallású gyermekek legnagyobb részben be vannak isko­lázva, amennyiben a közeli Vencsellőre járnak az iskolába. Azon körülmény azután, hogy a felettes hatóság a községet egy harmadik tanítói állás létesítésére szorítja, — ebben a formában — nem igaz, mert a felettes hatóság a községet nem tanítói állás szervezésére, — hanem az is­kolázatlan gyermek beiskolázására — szorítja. Annyira nem szorítja a felettes hatóság a községet egy harmadik tanterem és tanítói ál­lás létesítésére, miszerint a községnek e tárgy­ban meghozott határozatát, melyben a község a harmadik iskola és tanítói állás létesítésének költségére egy 25 — 30 ezer koronás kölcsön felvételéről kivánt gondoskodni: — a vármepye közönsége 1000—1912. B. gy. sz. határozalá val, — melyről a cikkírójának bizonyosan tu­domása van, — feloldotta. Feloldotta pedig — nagyon helyesen — azért, mert a község, ugy az egyes lakosok, mint a politikai község, tul van terhelve és feloldotta azért, mert az isko­lázatlan gyermekek beiskolázásáról, a várme gyei határozat utasitá;a szerint lehet másként és pedig sokkal kevesebb költséggel gondos­kodni Cikkiró bizonyosan tudja, hogy minő intéz­kedések történtek ez ügyben Balsán s arról is tájékozva van, hogy amennyiben ez ügyben ujabban hozott községi határozat a vármegye közönsége részéről helyben hagyatik és pedig elég korán arra nézve, hogy az építkezés a f. évi szeptember haváig befejezhető lesz. Az 1913 — 14. tanévre minden tanköteles be lesz is­kolázva Balsán, bárha ezen körülmeny nem is fog a cikkiró helyeslésével találkozni. Ennyit kívántam az igazság érdekében el­mondani, — személyeskedés terére — bárha az ügyet teljesen megvilágítani csak ugy lehetne — nem lépek, s részemről az ügyet befejezettnek tekintem, mert az iskoláztatás magasztos ügye­nek ártani nem akarok. Balsán, 1913. január 21. Szerkesztő urnák tisztelettel Horváth Gjula, körjegyző. Természet — társadalom. Krisztus születése körüli időben Róma több, mint egy millió lakossal birt. Gyönyörű paloták, gazdag templomok, hatalmas középületek, terek tele szobrokkal, nagyszabású közfürdők, mulató helyek tették széppé. Irodalom, művészet, szí­nészet, szónoklat, iparművészet, hirlap tették az életet vonzóvá. És Róma körül a remek villák, nyári mulatók ! Igy néz ki kívülről Róma. Belül azonban rémes erkölcstelenség, melyről és az ebből támadt degeneratióról leírhatatlan dolgokat közöl többek kőzött Vétsey Tamás egyik müvében. A gazdagok romlottak, a sze­gények nyomorgók! Ezt a római culturát két oldalról támadja veszély. Az egyik délkeletről jő, láthatatlanul, észrevétlenül. Uj eszmék, uj felfogások keltenek csodálatot. A római társadalmat meglepik. Itt a hol a nemzeti istenek közé furakodtak a görög és egyptomi istenek, a hol ép ezért az isteni tekintély a nevetségességre sülyedt, — egy uj istenség jelentkezik. Azt állítják róla, hogy lát­hatatlan, örökkévaló és mindenható. Azt állít­ják róla, hogy az emberek egyenlőségét és szeretetét parancsolja. Azt állítják róla, hogy egyformán istene a caesárnak és a — rabszol­ganak. És a hivőkrői még különösebb dolgokat beszelnek. Hogy egyszerűen, némi communismus­ban élnek. A vagyonos odaadja .egész gazdag­ságát, ieszá'l az egyszerű életmódhoz és bámu­latos lelki nyugalom szállja meg az embereket ott közöttük. Még a cirkuszban, a vadak előtt is — felnéznek az ég felé, énekelnek és nyuga­lommal várják a halált. A bűnös élettel megcsömörlött embereket megszokta ragadni a vágy az aszkétaság iránt. És az egyenlőségi gondolat, az emberi jog ki­terjesztve a rabszolgákra: valami oly eredeti, oly megkapó! — — Az uj eszmék támadják meg Rómát ez oldalról. Északról pedig uj népek jönnek. Erőteljes, daliás harcos férfiak, szabadok, edzettek ! Élet­módjuk egyszerű, igénytelen, culturátlan! De felette állanak a müveit és elernyedt rómaiakon. Ebben az időben, Európa egy zűrzavaros méhkas képét nyújtja. Száz és száz népfaj, törzs jön, megy, összeütközik és elpusztul. Égy­egy vidék minden évben változtatja lakóit. Egyik szorítja a másikat. Csak egynehányat említsünk: Avar, visigoth. longobard, gepida, alleman, arabs, vandal, normán, kún, angolszász, dan, frank, karanthán, bolgár, izláv, osztrogóth, mór, bessenyő, breton, teuton, finn, germán, kazár, kutngűr, utrigúr, roxolan, scót, norvég, saraczén, tatár, turkoman, velwassor, warég, viking. Ez a sokféle faj űzi, nyomja egymást. Honnan jöttek 9 Mi kergén őkel ? Valamikor régen, sok sok századdal ezelőtt, mikor India pálmaligetes térségein találkoztak a gyorí-an szaporodó vadász és pásztort -rzsek, ezek — egymástól szenvedett nyomás folytan elindultak és elvándoroltak a mai Oroszországon át egész Angliáig. Az itt talált nepdket magukba olvasztották és nyugodtan éltek mig el nem szaporodtak. A túlnépesedés ujabb vándorlá­sokat okozott. Különösen a normannok voltak vállalkozók. Ezek — Anglia tengerpartjain — hijós, kalóz néppé váltak és elkalandoztak Hispánia, I'alia, Afrika partjaira, sől — Ame­rikába is. Kalandozásuk utjain a Róma és Bizancz gazdagságáról vittek mesés hireket. És ez alatt a többi nepfajok is utat törtek a római birodalom határaihoz. Minden nagyobb törzs nek az lett a vágya, hogy Italiát tegye magáévá. A római diplomatia ideig óráig feltartja a barbár népeket. Földeket oszt ki szamukra a határon, a határ védelmének elvállalásáért. Majd egy­másra uszitja őiet. Azonban az északról jövő nyomás, a nagy gazdagság hire, a harci és hó­dítási vágy még is ide vezeti őket és rövid néhány évszázad alatt előbb az osztrogóthok, (Nagy Theodorik) majd a longobárdok, utánuk a visigóthok, végül a frankok hódították meg és uralták Rómát és Itáliát. Kr. után 222-ben kezdődött a népek özönlése Itáliába, és Nagy Károlyig tiz millió ember pusztult el a harcok­ban. Volt idő, hogy Rómának alig húszezer lakosa maradt. Ebben a vérengző zűrzavarban a római nép beleolvadt a hódiló népbe, és a már egy­szer kialakult, de igazságtalannak bizonyult társadalmi rend teljesen szétbomlott és újnak kellett alakulni helyébe. Ezt az uj rendet a sok egymással függésbe kerülő népek egymáshoz való viszonya és a keresztény uj felfogás kö­zösen teremtette meg — a hűbéri rendszerben, melyről legközelebb szólunk. Képviseleti közgyűlés, Nyíregyháza város képviselő testülete e hó 24-én délután 3 órakor a városháza nagy­termében rendes képviseleti közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Az 1913. évre érvénynyel bírandó leg­több adót fizető városi képviselő testületi tagok névjegyzékére vonatkozó alispáni véghatározat bemutatása. 2. A városi tisztviselők részére járó családi pótlék megállapítása tárgyában kiküldött bi­zottság javaslata. 3. Tanácsi javaslat a városok fejlesztésé­ről szóló 1912. evi LVIII. t.-c. 28 szakasza ren­delkezése értelmiben szükséges előkészítések céljából szűkebb körű bizottság kiküldése tár­gyában. 4. Tanácsi javaslat dr. Kalmár Ede nyír­egyházi lakos hirdetési számla követelése ügyé­ben leküldött m. kir. belügyminiszteri rendelet folytán. 5. Honvédelmi miniszteri leirat a város által kért egy gyalogezred és egy hadkiegészítő parancsnokság eJHelyezésére vonatkozó ügyben. 6 Szakosztályi és tanácsi javaslat a városi téglagyár épitése ügyében. 7. Ugyanaz a nagylakianyában a hadtest­parancsnokság által szükségeseknek jelzett tolda­lék és uj építkezések tárgyában. 8. Ugyanaz a heti állatvásárokon alkalma­zandó harmadik kisegítő állatorvos alkalmazása ügyében. 9. Ugyanaz a város által tervezett műken­deráztató ügyében. 10. Ugyanaz a város tulajdonát képező Sóstó fürdő vendéglői üzletének bérbevételére beérkezett pjánlatok tárgyában. 11. Szabolcsvármegye törvényhatósági bi­zottságának veghatarozata a Nyíregyházán fel­állított Kossuth Lajos szobor költségeinek fede­zése tárgyában. 12. Tanácsi javaslat a sóstói erdő melleti terület vadászati jogának bérbeadása tárgyában hozott közigazgatási bírósági itelet folytán. 13. Szakosztályi és tanácsi javaslat a gróf Károlyi-tér keleti oldalán létesítendő csatorna épitése tárgyában.

Next

/
Thumbnails
Contents