Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-23 / 7. szám

7-ik szám. JftíRlTIPBK. 1913 januar 23 5 zoriyos 100%-os emelkedést, vagyis a kivetési kulcsnak 4% ról állítólag 8%-ra való felemelését, igen érdekes eredményre jutunk. A debreceni kamarának az adataiból azt látjuk, hogy a kamarai illetéket fizetők túlnyomó többsége, a báromnegyed része 1 koronánál kevesebb kamarai illetéket fizet. Hi tehát a i 00% os emelés, vagyis a kivetési kulcsnak 4% helyett 8%-ban való megállapítása válnék is szükségessé, ez készpénzben kifejezve azt jelenti, hogy az illetekkötelesek túlnyomó része, minden valószínűség szerint itt is legalabb háromnegyed része évenként legfeljebb egy koronával fizetne többet az uj kamara részére, mint fizet most a debreceni kamarának. Alig hihető, hogy a kamara területén lakó legkisebb iparosok és kereskedők kösött akadna csak egy is, aki ettől az évenként legfeljebb egy koronátol tönkre menne. Ha pedig, ami több mint valószínű, nem következik be a ld0

0/o os emelkedés, hanem, mondjuk csak 5%-ban lenne megállapítandó a kamarai illeték kulcsa a debreceni kamara 4%-a helyett, akkor nem is egész koronáról, hanem csak legfeljebb 25 fillérekről lenne szó évenként! Természetesen akik most éhenként 1 koronánál nagyobb összeget fizetnek kamarai illeték cimén, azoknak megfelelően nagyobb száma fillérekkel emelkedne ez a terhük, de azok bizonyára ép oly könnyen elviselhetnék azt, a nélkül, hogy csődbe jutnának miatta. íme, igy néz ki a kérdésnek az az oldala, ha küzelebbről megvizsgáljuk, Igen tisztelt közgyűlés! Bocsánatot kérek, hogy ilyen hosszasan vettem igénybe szives türelmüket. De azt hiszem nem végeztünk felesleges munkál, ha ezzel a végeredményben olyan nagy fontosságú kérdéssel kissé behatóbban foglalkoztunk. Amint mindezekből látni méltóztatnak, az uj kamara kérdése közvetlenül és közelről érdekli egész közgazdaságunkat. Nemcsak az ipar és a kereskedelem érdeke az, hogy Szabolcs, Ung, Bereg és Ugocsa vármegyék részére külön kereskedelmi és iparkamara létesíttessék, hanem érdeke az a mezőgazdaságnak is és kö zős érdekünk mindnyájunknak, sőt országos közérdek, hogy az országnak ez a kereskedelmi és ipari téren eddigelé egyik legelhanyagoltabb része megfelelő gondozás alá vétessék. A cél, amit kitűztünk magunk elé, nemcsak nagy, de nehéz is. Szükség van épen ezért arra, hogy minden tényező megtegye a maga kötelessegét, mert a sült galamb nem repül a szánkba magától. Méltóztassanak tehát ezt a nagy és komoly ügyet meleg pártfogásukba venni és mielőbb a megvalósuláshoz juttatni. (Hosszan tartó lelkes éljenzés!) Balsa község közoktatás ügye. Igen lisstelt Szerkesztő Ur! A Nyirvidék f. évi január 19-én megjelent 6-ik számában „Bálsa község közoktatás ügye" cím alatt egy cikk jelent meg, — melyre, — amennyiben az nem fedi teljesen az igazságot: a nagyközönség helyes tájékoztatása végett, kö telssségszerüleg valaszolok. Igaz, hogy Balsa község lakossága szeret olvasni s e végből a népkönyvtárt erősen igénybe veszi, s igaz, hogy 1904/5 év óta nem tudjuk összes tanköteleseinket beiskoláztatni, mert mint a cikkiró is he'yesen mondja a ref. felekezeti iskolába 40 gyermeknél több nem fér, a gör. kath. iskola pedig úgyis túlzsúfolt s 1907/8 év óta 30—32 róm. kath. és izraelita vallású gyermek nem járhatott iskolába. Azt azonban a cikkírójának tudnia kell, hogy a f. iskolai tanévre a róm. kath. vallású gyermekek legnagyobb részben be vannak iskolázva, amennyiben a közeli Vencsellőre járnak az iskolába. Azon körülmény azután, hogy a felettes hatóság a községet egy harmadik tanítói állás létesítésére szorítja, — ebben a formában — nem igaz, mert a felettes hatóság a községet nem tanítói állás szervezésére, — hanem az iskolázatlan gyermek beiskolázására — szorítja. Annyira nem szorítja a felettes hatóság a községet egy harmadik tanterem és tanítói állás létesítésére, miszerint a községnek e tárgyban meghozott határozatát, melyben a község a harmadik iskola és tanítói állás létesítésének költségére egy 25 — 30 ezer koronás kölcsön felvételéről kivánt gondoskodni: — a vármepye közönsége 1000—1912. B. gy. sz. határozalá val, — melyről a cikkírójának bizonyosan tudomása van, — feloldotta. Feloldotta pedig — nagyon helyesen — azért, mert a község, ugy az egyes lakosok, mint a politikai község, tul van terhelve és feloldotta azért, mert az iskolázatlan gyermekek beiskolázásáról, a várme gyei határozat utasitá;a szerint lehet másként és pedig sokkal kevesebb költséggel gondoskodni Cikkiró bizonyosan tudja, hogy minő intézkedések történtek ez ügyben Balsán s arról is tájékozva van, hogy amennyiben ez ügyben ujabban hozott községi határozat a vármegye közönsége részéről helyben hagyatik és pedig elég korán arra nézve, hogy az építkezés a f. évi szeptember haváig befejezhető lesz. Az 1913 — 14. tanévre minden tanköteles be lesz iskolázva Balsán, bárha ezen körülmeny nem is fog a cikkiró helyeslésével találkozni. Ennyit kívántam az igazság érdekében elmondani, — személyeskedés terére — bárha az ügyet teljesen megvilágítani csak ugy lehetne — nem lépek, s részemről az ügyet befejezettnek tekintem, mert az iskoláztatás magasztos ügyenek ártani nem akarok. Balsán, 1913. január 21. Szerkesztő urnák tisztelettel Horváth Gjula, körjegyző. Természet — társadalom. Krisztus születése körüli időben Róma több, mint egy millió lakossal birt. Gyönyörű paloták, gazdag templomok, hatalmas középületek, terek tele szobrokkal, nagyszabású közfürdők, mulató helyek tették széppé. Irodalom, művészet, színészet, szónoklat, iparművészet, hirlap tették az életet vonzóvá. És Róma körül a remek villák, nyári mulatók ! Igy néz ki kívülről Róma. Belül azonban rémes erkölcstelenség, melyről és az ebből támadt degeneratióról leírhatatlan dolgokat közöl többek kőzött Vétsey Tamás egyik müvében. A gazdagok romlottak, a szegények nyomorgók! Ezt a római culturát két oldalról támadja veszély. Az egyik délkeletről jő, láthatatlanul, észrevétlenül. Uj eszmék, uj felfogások keltenek csodálatot. A római társadalmat meglepik. Itt a hol a nemzeti istenek közé furakodtak a görög és egyptomi istenek, a hol ép ezért az isteni tekintély a nevetségességre sülyedt, — egy uj istenség jelentkezik. Azt állítják róla, hogy láthatatlan, örökkévaló és mindenható. Azt állítják róla, hogy az emberek egyenlőségét és szeretetét parancsolja. Azt állítják róla, hogy egyformán istene a caesárnak és a — rabszolganak. És a hivőkrői még különösebb dolgokat beszelnek. Hogy egyszerűen, némi communismusban élnek. A vagyonos odaadja .egész gazdagságát, ieszá'l az egyszerű életmódhoz és bámulatos lelki nyugalom szállja meg az embereket ott közöttük. Még a cirkuszban, a vadak előtt is — felnéznek az ég felé, énekelnek és nyugalommal várják a halált. A bűnös élettel megcsömörlött embereket megszokta ragadni a vágy az aszkétaság iránt. És az egyenlőségi gondolat, az emberi jog kiterjesztve a rabszolgákra: valami oly eredeti, oly megkapó! — — Az uj eszmék támadják meg Rómát ez oldalról. Északról pedig uj népek jönnek. Erőteljes, daliás harcos férfiak, szabadok, edzettek ! Életmódjuk egyszerű, igénytelen, culturátlan! De felette állanak a müveit és elernyedt rómaiakon. Ebben az időben, Európa egy zűrzavaros méhkas képét nyújtja. Száz és száz népfaj, törzs jön, megy, összeütközik és elpusztul. Égyegy vidék minden évben változtatja lakóit. Egyik szorítja a másikat. Csak egynehányat említsünk: Avar, visigoth. longobard, gepida, alleman, arabs, vandal, normán, kún, angolszász, dan, frank, karanthán, bolgár, izláv, osztrogóth, mór, bessenyő, breton, teuton, finn, germán, kazár, kutngűr, utrigúr, roxolan, scót, norvég, saraczén, tatár, turkoman, velwassor, warég, viking. Ez a sokféle faj űzi, nyomja egymást. Honnan jöttek

9 Mi kergén őkel ? Valamikor régen, sok sok századdal ezelőtt, mikor India pálmaligetes térségein találkoztak a gyorí-an szaporodó vadász és pásztort -rzsek, ezek — egymástól szenvedett nyomás folytan elindultak és elvándoroltak a mai Oroszországon át egész Angliáig. Az itt talált nepdket magukba olvasztották és nyugodtan éltek mig el nem szaporodtak. A túlnépesedés ujabb vándorlásokat okozott. Különösen a normannok voltak vállalkozók. Ezek — Anglia tengerpartjain — hijós, kalóz néppé váltak és elkalandoztak Hispánia, I'alia, Afrika partjaira, sől — Amerikába is. Kalandozásuk utjain a Róma és Bizancz gazdagságáról vittek mesés hireket. És ez alatt a többi nepfajok is utat törtek a római birodalom határaihoz. Minden nagyobb törzs nek az lett a vágya, hogy Italiát tegye magáévá. A római diplomatia ideig óráig feltartja a barbár népeket. Földeket oszt ki szamukra a határon, a határ védelmének elvállalásáért. Majd egymásra uszitja őiet. Azonban az északról jövő nyomás, a nagy gazdagság hire, a harci és hódítási vágy még is ide vezeti őket és rövid néhány évszázad alatt előbb az osztrogóthok, (Nagy Theodorik) majd a longobárdok, utánuk a visigóthok, végül a frankok hódították meg és uralták Rómát és Itáliát. Kr. után 222-ben kezdődött a népek özönlése Itáliába, és Nagy Károlyig tiz millió ember pusztult el a harcokban. Volt idő, hogy Rómának alig húszezer lakosa maradt. Ebben a vérengző zűrzavarban a római nép beleolvadt a hódiló népbe, és a már egyszer kialakult, de igazságtalannak bizonyult társadalmi rend teljesen szétbomlott és újnak kellett alakulni helyébe. Ezt az uj rendet a sok egymással függésbe kerülő népek egymáshoz való viszonya és a keresztény uj felfogás közösen teremtette meg — a hűbéri rendszerben, melyről legközelebb szólunk. Képviseleti közgyűlés, Nyíregyháza város képviselő testülete e hó 24-én délután 3 órakor a városháza nagytermében rendes képviseleti közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Az 1913. évre érvénynyel bírandó legtöbb adót fizető városi képviselő testületi tagok névjegyzékére vonatkozó alispáni véghatározat bemutatása. 2. A városi tisztviselők részére járó családi pótlék megállapítása tárgyában kiküldött bizottság javaslata. 3. Tanácsi javaslat a városok fejlesztéséről szóló 1912. evi LVIII. t.-c. 28 szakasza rendelkezése értelmiben szükséges előkészítések céljából szűkebb körű bizottság kiküldése tárgyában. 4. Tanácsi javaslat dr. Kalmár Ede nyíregyházi lakos hirdetési számla követelése ügyében leküldött m. kir. belügyminiszteri rendelet folytán. 5. Honvédelmi miniszteri leirat a város által kért egy gyalogezred és egy hadkiegészítő parancsnokság eJHelyezésére vonatkozó ügyben. 6 Szakosztályi és tanácsi javaslat a városi téglagyár épitése ügyében. 7. Ugyanaz a nagylakianyában a hadtestparancsnokság által szükségeseknek jelzett toldalék és uj építkezések tárgyában. 8. Ugyanaz a heti állatvásárokon alkalmazandó harmadik kisegítő állatorvos alkalmazása ügyében. 9. Ugyanaz a város által tervezett műkenderáztató ügyében. 10. Ugyanaz a város tulajdonát képező Sóstó fürdő vendéglői üzletének bérbevételére beérkezett pjánlatok tárgyában. 11. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának veghatarozata a Nyíregyházán felállított Kossuth Lajos szobor költségeinek fedezése tárgyában. 12. Tanácsi javaslat a sóstói erdő melleti terület vadászati jogának bérbeadása tárgyában hozott közigazgatási bírósági itelet folytán. 13. Szakosztályi és tanácsi javaslat a gróf Károlyi-tér keleti oldalán létesítendő csatorna épitése tárgyában.