Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-16 / 5. szám

4 5-ik Síám. j&imwÉiz 1913. január 16 és a görög sokkal fejlettebb kulturáival, bölcsészetiéi és innen uj eszméket szitt magába, melyek természetesen ellentétben állottak a fennálló renddel. Ismeretesek voltak előtte Ethagoras tanításai, aki tanitványainak szine-javát kiválogatta és azokkal titkos társulatot alapított, melybe csak szigorú vizsga és ünnepélyes eskü után lehetett bejutni. Tagjai fehérruhába öltözködtek és egymást jelekkel ismerték fel. Mértékletesség, szerénység és önzetlenség jellemezte Őket. Tanították, hogy a törvény és jog nélküli állapot minden bajnak oka és óhajtották, hogy a kormányzókat és kormányzottakat szaretet kapcsolata fűzze össze. A tanítványok igyekeztek közhivatalba jutni és érvényesíteni eszméiket, de a hatalmon lévők forradalmi mozgalmat láttak csírázni belőlük, azért |504-ben Kr. előtt szétszórták és részben felkoncolták őket. Xetiophanes az istenség egységes, örökké való és végnélküli voltát, egységes világnézetet tanított az elemi iskolában. Aristoteles szintén valogatott tanítványaival titkos társulatban tanította uj államrendszerét. Az esseusok mintegy 200 évig külön szektái alkottak, ahol nem volt magántulajdon, minden a közé volt és mindenki a köznek dolgozott, attól nyert egyenlő ellátást. Nem csoda, ha ez uj eszméktől áthatottan a római patríciusok körében, a senatusban is akadtak gazdag, müveit, érző szívű férfiak, kik elrémültek Róma közállapotán. Tiberius Graetius indította meg a forradalmi mozgalmat. Megakarta akadályozni, hogy egyesek a köztelkekből 500, vagy családtagjaikkal együtt 1000 holdnál többet bírjanak. Azt akarta, hogy földnélküli polgárok és a latin szövetségesek 30 holdnyi örökberletet nyerjenek, mit tőlük elvenni nem szabad. Azt követelte, hogy pergammui hódított terület egyedül a szegény polgárok közt osztassék fel. De a hátaimon levők, kik közel 300 év óta adó és tehermentesen birtokolták az állam vagyonát, ellenszegültek és Grachus tiszttársát, Petariust nyerték meg ügyüknek. Gracchusnak, vagy le kellett mondania, vagy letenni erőszakosan állásából társát. Ez utóbbit választotta, bizott nép.szerüségében, hisz nem magáért, a vagyontalanokért küzdött! Hah! Alkotmánysértés, — szólott a szenátus és megindította az aktiot Gracchus ellen. Gracchus az alkotmány ellen tör, királyi hatalomra törekszik. És a nép, az uj jelszó által elbolondítva, megfeledkeztek a Gracchus törekvései lényegéről, elfordult Gracchustól, kinek életével kellett törekvéseit megfizetni. íme igy lehet az elégedetlenség okozta népszenvedélyt hamis jelszóval — elvezetni, kiteríteni útjából. Tájékoztató a Folklore Fellows magyar osztályának országos gyűjtéséhez. (Folytatás.) A gyűjtök kérdőíve. A) Népköltés, népnyelv, népzene. 1. Misztériumok és alakoskodó játékok. a) Karácsonyi betlehemes játékok és kántálósok. — b) Regös énekek. — c) Háromkirályok (Vízkereszti játékok). — d) Balázsjárók. — e) Gergely járás. — f) Húsvéti játékok. — g) „Veszekedők". — h) Pünkösdölés, Pünkösdi királyné. — i) Lucázás. — k) Korbácsolás Aprószentekkor. — 1) Farsangi és böjti szokások. — m) Egyéb alakoskodások. — n) A régi népszinjátékok emlékei. Minden játék-szöveghez tüzetes néprajzi tájékoztatás mellékelendő, mely a szereplők jelmezeit, készségeit (egyszerű és bábtáncoltató betlehemeiket, hangszereiket, lármázó eszközeiket stb.), a házalás, előadás, megajándékozás és távozás módozatait ismerteti. E tájékoztatás akkor sem mellőzhető, ha esetleg vázlatos rajz is készül, vagy fénykép — és fonográf — fölvétel áll rendelkezésül. 3. Balladák és rokonnemüek. a) Régi balladák. — b) Ujabb eseményeket tárgyaló epikai dalok.

1 — c) Zsiványhistóriák és rabi énekek. — d) Verses mesék, mondák és legendák. — e) Koldus énekek, verseny-dalok és gajdok. Az első csoport rendkívül ritka emlékeinek kutatását különösen azért ajánljuk a gyűjtők figyelmébe, mert az ujabb időben elért eredmények azt igazolják, hogy az ó-székely balladák epikai tárgyai valaha ismeretesek voltak minden magyar nyelvterületen. 3. Dalok. a) Szerelmi dalok. — b) Katonadalok. — c) Pásztor és • betyárdalok. — d) Bordalok, kortesdalok és mulató gajdok. — e) Tréfás- és gunydalok. — f) Vegyes dalok. — g) Köszöntők és rigmusok. — h) Táncszók és lakodalmi kurjantások. — íj Dajkarimek, gyermekdalok, játékok és játék-mondókák. — k) Halotti énekek, siratok, verses sírfeliratok. — 1) Népi verses imádságok és áldások. » 4. Versen levelek. A nép szerelmi dalaiban emlegetett szerelmes levelekből már több nyilvánosságra került. A gyűjtő ezeket irott mindenes füzetekben és levelező-könyvecskékben, sőt küldött levelekben is kutassa. 5. Találós mesék. A ritmusos prózában és rimes versben feladott találós kérdések bőségét számos gyűjteményünk igazolja. 6. Ráolvasások. E rendkívül nehezen hozzáférhető kötött formájú pogány vallási emlékek a babonás és táltoskodó szokásokkal kapcsolatban kutatandók. Azok, a kik ismerik, részint féltékenységből, részint azért nem közlik velünk, mert azt hiszik, hogy ha avatatlanok birtokába jutnak, titkos erejüket elvesztik. 7. Mesék. a) Tündérmesék. — b) Állatmesék. — c) Tréfás mesék. — d) Csalimesék. 8. Legendák. a) Krisztus urunk földön jártáról. — b) Szűz Máriáról. -- c) Az apostolokról, szentekről és szentéletü emberekről. — d) A világ és a világon lévő dolgok teremtéséről. — e) Az özönvízről. — f) Egyéb csodákról. 9 Mondák. a) Történelmi eseményekről és személyekről (pl. Mátyás királyról). — b) Helyi hagyományok. — c) Egyes falvakra, városokra (Rátótra, Torockóra stb.) ráfogott és valónak hirdetett tréfás és csúfolódó történetek. — d) Az égi csillagképekre vonatkozó történetek, hiedelmek és népies nevek. (Hadak utja, Lelkek utja, Országút, Göncöl szekere, Kaszás a Sánta Katival, Szépasszony a Sánta Koldussal, Halász csillag, Tévelygő juhász stb.) Csillagászati ismereten alapuló utalás hiányában, a szóban forgó égtáj főbb csillagainak állásáról pontosan keltezett vázlat készítendő. 10. Közmondások, szélásmódok, gyökeres mondások. A tájnyelv határokon a hagyomány terjedelmesebb elbeszéléseket és pártbeszédeket is tart fenn az idegen jellegű szomszédos nyelvterület furcsaságainak, jellemzésére, vagy kicsúfolására. 11. Tájnyelvi emlékek. a) Jellemző tájszavak. — b) Tájszó-csoportok (a halászat, vadászat, pásztorélet, erdő és mező, íöldmivelés, kézművesség, belső gazdaság, istálló, pajta, félszer, ólak, baromfiudvar, kertészkedés, háztáj, pince, padlás, tűzheiy, család, családtagok stb. körül képződött fogalomkörök élesen elkülönítendő és szükségszerinti felvilágosítással ellátandó tájszótárai). — c) Határnevek, dűlőnevek. — d) Házi állatok nevei és hivogatói. — e) Családnevek. — f) Keresztnevek változatai a becéző nevek. — g) Csúlnevek, szidalmak, átkok és káromkodások. A tájnyelv hangtani, lejegyzésében a diftongus ( 'é, eé, uö, eö, aó uó, e' , ö

ü stb.), továbbá a zárt é, hosszú a, é (vagy a, e) pontosan jelzendő. Viszont éberen ügyelni kell, hogy a nem ejtett hangok (pl. vót ezzé, mié' — volt, ezzel, miért — stb.) elmaradjanak. 12. Népzene, a) A misztériumok és alakoskodó játékok énekszámainak dallamai. — b) A balladák és rokonnemüek dallamai. — c) A népdalok dallamai. — d) A regösénekek és varázslások recitaticói. — e) Kürtszók, furulya, duda és citerajátékok. Az énekelt, vagy recitált szövegek zenei részének lejegyzése nem kötelező; de abból a folklorisztikai szempontból, hogy a kettő a néphagyományban együtt él, az együttes megrögzités, 'fölöttébb kívánatos. E kettős feladatot azonban csakis azok teljesíthetik, akik a zenei rész pontos megfigyeléséhez és lejegyzéséhez megfelelő zenei ismerettel birnak. Vállalkozás esetén a fenti II. sz. utasításai veendők figyelembe. A fonográf-felvételeknél az ugyanottani utasítás szintén szem előtt tartandó. A hengerek tartalmának lejegyzése nem kötelező, mert erről a F. F. magyar osztályának elnöksége, vagy a Magyar Nemzeti Muzeum néprajzi osztályának igazgatósága gondoskodik. (Folytatjuk.) ÚJDONSÁGOK. Teletem 139. s;?asn MT Mai számunk 8 oldal. Közgyűlési naptár. Az ipartestület rendkívüli közgyűlése a városháza nagytermében január 19 én d. e. 10 órakor az uj iparkamara tárgyában. Előadó: Balla Jenő. A Kereskedelmi Tpénztár R. t. II. évi rendes közgyűlése január 19 én d. e. 11 órakor az intézet helyiségében. A Tiszalöki Takarékpénztár január 26-án d. e. 11 órakor tartja XXX évi rendes közgyűlését az intézet saját helyiségében. A Nyirmadai Takarékpénztár R.-t. XV. évi rendes évi közgyűlése február 2-án d. e. 10 órakor az intézet saját helyiségében. A Tiszadobi Kölcsönös Segélyző Egylet mint Szövetkezet évi rendes közgyűlésé február 5-én délután 2 órakor az intézet helyiségébea. A Bűdszentmihályi Tpénztár R.-t. évi rendes közgyűlése 1913. február 10 én d. e. 10 órakor az intézet saját házában. — Személyi hir. Gróf Vay Tibor cs. és kir. kamarás főispán több napi távollét után hétfőn Budapestről hazaérkezett. — Miniszteri köszönet. Gróf Zichy János vall. és közokt. miniszter, mint a Zsófia országos gyermekszanatórium egyesület kormányzóelnöke köszönőlevelet intézett Mikeez Dezső alispánhoz, amiért a Zsófia központi gyermekkórház javára eszközölt "karácsonyi hatósági gyűjtés sikere érdekében oly meleghangú körrendeletet bocsátott ki. — Anyakönyvvezetői kinevezés. Gróf Vay Tibor főispán Vattay Sándor jegyző gyakornokot a vissi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé teljes hatáskörrel kinevezte. —• Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Kelemen Gábor nyíregyházi kir. járásbirósági és Szekeres Ferenc Leó a debreczeni kir Ítélőtáblájánál alkalmazott bírósági jegyzőt jelenlegi alkalmazásuk helyén a IX. fizetési osztályba sorozott bírósági jegyzőkké nevezte ki. — Kinevezés A pénzügyminiszter SztrexJca Miklós kir. pénzügyigazgatósági számvizsgálót számtanácsossá nevezte ki. — A szabad líceumban f. hó 16-án csütörtökön d. u. 6 órakor, mint már jeleztük, dr. Pröhle Vilmos főgimn. tanár tart előadást Törökországról és a keleti kérdésről, a szines vetített képek gondos sorozatával. Belépődíj személyebként 1 korona ; jegyek előre a Ferenczy-féle könyvkereskedésben és a liceum vezetőségénél, az előadás napján pedig a pénztárnál kaphatók. E rendkívül érdekesnek ígérkező előadásra újból felhívjuk olvasóink szives figyelmét.