Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-30 / 26. szám

26-ik szám. JSfYiKKIDÉK. 1913. március 30. 3 vétkeit a fiakban. Nagyobb figyelemre méltassa a tanitó az illemhelyek tisztántartását, az iskola szellőztetését, a közösjátékot kirándulást, a tor­nát s ezzel a lélegzési gyakorlatokat, melyre oly nagy súlyt fektet Winkler dr., hogy ennek gya­korlásától teszi függővé a tüdő és a sziv erős ségét, mig a hiányos lélegzés a legalkalmasabb a tüdő tuberkulózis befogadására. Miután az iskola egészségügy még mindég aktuális théma, nem feledem ezt egyesületünk és járáskörünk szeretett elnökei figyelmébe ajánlani. Talán visszaélek az engedékenységgel, de nem tudok elbúcsúzni anélkül, hogy még egy óhajnak kifejezést adjak. Miután a statisztikai adatok nem Nyíregyházára, de egész Szabolcs­vármegyére vonatkoznak, érdekes és értékes adatokat adhatnának a vidéki tanitók az iskola egészségügyére vonatkozólag. Óhajtandó lenne tehát mennél több vidéki tanitó hozzászólása mely a megye iskola egészségügyének mozaik­szerű képét mutatná s igy nagyobb fényt derí­tene a gyermek halandóság okára, az orvoslás útjára es módjára. Semaphor. A város közgyűlése. Nyíregyháza város képviselőtestülete már­cius havi rendes közgyűlését péntekeD délután tartotta meg Májerszky Béla kir. tan. polgár­mester 'elnöklete alatt. A képviselőtestület tag jai szokás szerint a gyűlés elejére nem jelentek ugyan meg valami nagy számmal, azonban las­sanként gyülekezni kezdtek többen is, úgy, hogy a gyűlés közepére mintegy ötvenen voltak együtt. A jegyzőkönyv hitelesítők kiküldése után kisebb jelentőségű ügyek, szerződés bemutatá­sok kerültek napirendre. Ezeknek jóváhagyását a képviselőtestület természetesen hozzászólás nélkül határozta el. Ámbár a többi tárgyak is csaknem kivétel nélkül hozzászólás nélkül nyer­tek elintézést. / Á korcsmák bérbeadása. Van a városnak vagy 6 korcsma épülete. A város az eddigi bérlőkkel meg volt elégedve s épen ezért a februári közgyűlésen azt hatá­rozta el, hogy ha a jelenlegi bérlők megadják a képviselőtestület által az eddigi béreknél átlag 20% kai magasabban megállapított bérösszege­ket, abban az esetben nem hirdetnek azokra versenytárgyalást. A bérlők nagyobb részben szó nélkül el is fogadták a megállapított bér­összegeket, csupán a Bundinak is nevezett Csil lag korcsma bérlője kérte, hogy hagyják meg az udvaron lebontani szándékolt épületet is, kötelezvén magát, hogy azt ő fogja fentartani. A képviselőtestelet teljesítette ezt a laérelmet is s igy az eddigi bérlők maradnak meg további 6 évre a városi korcsmáiban. A MÁV. felüljáró. Megint kisértett a közgyűlés tárgysoroza­tán a MÁV. által az állomás északi végén épí­tendő felüljáró kérdése. A város átírt a debre­ceni üzletvezetőséghez, hogy ha már a felüljárót nem lehet a tervezett 10 méternél szélesebben megépíteni, legalább a gyalogjárókat helyezzék el consol szerűen a felüljáró külső oldalán. Az üzletvezetőség azt válaszolta, hogy ezt a kérést sem tudja tsljesiteni, mert nincs rá fedezete. A közgyűlés azt határozta, hogy a MÁV. igaz­gatóságához ír fel ebben az irányban. Széna eladás. A város majorkertjében van felhalmozva a város szénája. Szokás szerint igy tavasz felé adnak el abból bizonyos mennyiséget. Ezidén 1000 métermázsa szénája lesz eladó a városnak. A közgyűlés azt rendelte el, hogy első sorban a kisebb gazdák igényeire legyenek figyelemmel és azok vehetnek belőle a piaci áron, kiknek legfeljebb 10 métermázsára van szükségük. A megmaradó széna aztán egy tömegben árveré­sen fog eladatni. A tyuktelep visszavétele. Ezelőtt vagy tizenkét esztendővel Widéry Frigyes több mint négy hold területet bérelt ki a várostol a két vasút között abból a cél­ból, hogy ott minta fajuaromt'i telepet létesít. Erre való tekintettel a város a bérletet csekély 40 koronában állapította meg s a bérletet 20 évre kötötte meg. Kezdetben volt is ott faj ­baromfitenyésztés, később azonban a telep más célokra fordíttatott. Minthogy pedig a városnak különben is szüksége van a terület egy részére, elhatározta a közgyűlés, hogy bérlő ellen a bérlet megszüntetése iránt a bírói eljárást téteti folyamatba. Kövezetvám ügyek. Ezután néhány kövezetvám ügyet intézett el a közgyűlés, még pedig mindannyit a kére­lem elutasításával. Kövezetvám-mentességet kér­tek a vásározó nyiregyházi iparosok, a berceli téglagyár és egy helybeli építőmester az épít­kezéshez hordandó homokra. A kövezetvám alap azonban nagy deficittel küzdvén, szükség van minden fillérre s igy a város kénytelen volt ridegen elzárkózni a kérelmek elől. A tanone Otthon felügyelő bizottsága. A 100 000 korona költséggel épülő iparos tanonc Otthonra megszavazott telek és építési költség megszavazása alkalmával a képviselő­testület kikötötte, hogy a város polgármestere és kultur-tanácsnoka, valamint két választott taggal képviselteti magát az Otthon felügyelő­bizottságában. A két választott tagsági helyre a közgyűlés dr. Kovách Elek és dr. Vadász Leó képviselőtestületi tagokat választotta meg. A szinház dolga. A Nyirvidék már részletesen ismertette a szinház ügyét. Ép ezért itt csak röviden közöl­jük, hogy a közgyűlés elfogadta a szakosztályok és a tanács javaslatát, mely szerint a polgár­mestert megbízták, hogy a jelenlegi színház­épületben szükséges munkálatokra a városi mérnöki hivatal elfoglaltsága miatt más szak­értővel készíttesse el a tervet és költségvetést; a városi mérnöki hivatallal pedig annak idején dolgoztassa ki az uj szinház tervpályázatának programmját. A mozik megrendszabályozása. A mozgófénykép előadások megrendszabá­lyozása céljából készített szabályrendelet terve­zetét kezdte ezután tárgyalni a közgyűlés. A tárgyalás során azonban, melyben az előadón kivül Rosenthal Ferenc, dr. Kovách Elek és dr. Bernstein Béla vettek részt, kiderült, hogy helyesebb lesz, ha a szabályrendelet tervezetet sokszorosittatják és szétosztatják a közgyűlési tagok között, mert egyszeri hallásra ahhoz alaposan hozzászólani igen bajos és olyan kér­dések merülnek fel, melyek a tervezet későbbi §§-aiban vannak benne. Le is vették a köz­gyűlés napirendjéről azzal az utasítással, hogy a tervezet sokszorosittassék és osztassák szét a képviselőtestület tagjai között. Mozis ajánlatok a színházra. A jelenlegi szinház épületnek mozgófény­kép előadások tartása céljából leendő bérbe­vétele tárgyában beérkezett ajánlatokra a szak­osztályok és a tanács javaslatához képest elha­tározta a képviselőtestület, hogy ajánlati versenyt tart. Az ajánlattevőnek évi 3000 kor. fix összegen felül a bruttó bevételek °/o-ában kell megtennie ajánlatát. Az iparos inas iskolai tanitók pótléka. Miként előre várható volt, a képviselőtes­tület egyhangúlag elfogadta az iparos tanonc­iskolái felügyelőbizottság, a szakosztályok és a tanács javaslatát, arra, hogy az iparos tanonc iskolában alkalmazott tanitók részére szolgálati idejük arányában 50—50 koronás ötöd éves szol­gálati pótlékokat állapított meg a következő tanévtől kezdődőleg. Apróbb tárgyak. Ezután jóváhagytak a Werner László em­lékalapítvány alapító levelét; elhatározták, hogy azokban a tanyai iskolákban, melyekben az Országos közművelődési tanács programmja sze­rinti sorozatos előadások tartatnak, a tanitók részére a dologi kiadásokra tanévenként 20—20 koronát ad a város; Szűcs Gyula községi bíró­nak 3 havi szabadságot engedélyeztek ; odaítél­ték a Nikelszky alapítvány kamatait két sze­gény özvegynek; kimondották, hogy Sándor Mór azon ajánlatát, hogy a város vegye át az ő gőzfürdőjét, érdemleges tárgyalás alá nem veszik; elhatározták, hogy a vásári árubódék bérét a helybeli kereskedők részére vásáronként 75 és 45 koronára mérsékelik s még egy sereg kisebb jelentőségű ügy elintézése után a köz­gyűlés 5 óra előtt véget ért. Jognéiküliek. Irta: Tóth József. 5. A választási eljárás és ügyvitel szem­pontjából a köztisztviselők a következő­leg csoportosíttatnak: I. Törvényhatósági, II. községi, III. bírósági, IV. pénzügyi, V. tanügyi, VI. földmivelésügyi, VII. ipar és kereskedelmi csoportok. Ezen csoportok választanak tehát tit­kos szavazattal maguk közül 2—2 ren­des és 1 — l póttagot az elsőfokú bíró­sághoz. Szemelőtt tartva természetesen a vá­lasztásnál azt, már saját jól felfogott érdekükben is, hogy a bizalom fedheLlen jellemű és multu tisztviselő társuk mel­lett nyilatkozzék meg. A választások csoportonként szavazó­lapokkal történik. Annak módozatait, egyöntetű véghezvitelét a m. kir. bel­ügyminiszter szabályrendeletileg szabá­lyozza. A választási jegyzőkönyv a választás után 24 óra múlva szolgálati uton be­terjesztendő. 6. Az elsőfokú fegyelmi biróság tagjai­nak megbízatása 3 naptári év tartamára érvényes (ujraválaszthatási joggal). A biróság tagjai tisztükben szolgálati köte­lességükből kifolyólag díjtalanul kötelesek eljárni és csupán szabályszerű utiszámlá­juk és napidijuk megtérítésére tarthatnak igényt a biróság székhelyén kivül lakók. Ezen költség az államkincstárt terheli. A biróság jegyzőit az elnök megfelelő képzettségű fiatal tisztviselők közzül ne­vezi ki. Ezek teendőikért mérsékelt tisz­teletdíjra tarthatnak igényt, de szavazat­tal az üléseken nem bírnak. A biróság előadóját szintén az elnök jelöli ki: Birák és pótbirák a megválasztást, jegyzők és előadók a megbízatást vissza, nem utasíthatják. 7. Tisztük elfoglalása előtt elnökök a miniszter, birók az elnök kezében esküt tesznek arra, hogy bírói tisztükben a törvények, törvényes rendeletek, szolgá­lati szabályok és lelkiösmeretük pa­rancsa szerint részrehajlatlanul járnak el. Az eskü szövege egyöntetűen megállapí­tandó, ugy szintén a tárgyalási rend. A legfinomabb francia és amerikai Friedmann Sándornál, cipő újdonságok kaphatók nyíregyházán. tístj-

Next

/
Thumbnails
Contents