Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-30 / 26. szám

Nyíregyháza, 1913. március 16. Vasárnap XXXIV. évfolyam. 271. szám. Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szaboicsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint szamittatnak. A nyílt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. ffiV* A negyedév végével kérjük hátralékos előfizetőinket, hogy az előfizetési dijakat a megküldött postai befizetési lapokon portóméntesen mielőbb megküldeni szíveskedjenek. Szaboicsvármegye gyermekhalandósága. Ezen lapnak 24-iki számában e helyen megjelent cikk Szabolcsvármegye gyermekhalálozásával foglalkozik, és következtetéseiben a legsötétebb Szabolcsba jut. Node Szabolcs se olyan sötét, mint amilyennek festik, még a gyermekhalandóság tekintetében sem. A statisztika adatait nem szabad egyoldalulag kezelni, mert aki ezúton halad, az a tévelyek sötétségébe és nem az igazság világosságára jut. A gyermekhalandóság elbírálásánál nem helyes csupán az elhalt gyermekek számát, az összes halálesetekhez viszonyítani, hanem tekintettel kell lenni a születések számára, a szaporodásra, valamint az élveszületések és gyermek halálesetek között mutatkozó arányra is. Ezekkel bevilágítva a legsötétebb Szabolcsba, — az sokat veszít sötétségéből. Nézzük csak a születések számát 1906 —1911-ig. Szabolcsvármegyében ezer lakosra eső születések száma a 40-et minden évben meghaladta, amely különösen nagy volt 1909-ben és 1910-ben, mely években viszonyítva az összhalálozáshoz az elmúlt öt év folyamán a 7 éven alóliak halálozása a legnagyobb volt. Ugyanis 1909-ben 1000 halottból 565, 1910-ben 568 volt hét éven alóli gyermek, ugyanekkor 1000 lakosra, vagyis 1909-ben 42-5, 1910-ben 41*8 élveszületés fordult elő; a szaporodás pedig, dacára a sok halálozásnak 17-8, illetve 17*6 promille volt. Máramarosvármegyét kivéve a legnagyobb az egész országban. Mig 1906-ban 548 halálesettel szemben 40*5 volt az élve születések száma és a szaporodás 15 0 promille. De hasonlítsuk esak össze vármegyék szerint az 1911-ik év születési és szaporodási adatait az 1000 halálesetre eső gyermekhalálozással. Legkisebb volt 1911ben a gyermekhalálozás Turócvármegyé* ben, 1000 halottból 7 éven alóli volt 339, a születések száma 1000 lakosra 3*30, a szaporodás 8'9. Árvavármegy ében 1000 halott után 7 éven alóli meghalt 344, 1000 lakosra 27-6 az élve születés, 2-5 a szaporodás. Nagyküküllővármegyében 1000 halottból 345 volt 7 éven alóli, 1000 lakosra 33-4 élveszületés, 110 szaporodás merült fel. Beregvármegyében 1000 halottból 547 volt 7 éven alóli, 1000 lakos után élveszületett 40'4, szaporulat 13'4. Szabolcsvármegyében 1000 halottból 544 7 éven alóli, 1000 lakosra esett 40'7 élveszülés, 144 szaporodás. Az egykés Baranyavármegyében 1000 halottból 410 volt hét éven alóli, az élveszületések száma 27'4, a szaporodás 3'6 promille. Mit mutatnak ezen adatok? Azt, hogy ahol a születések száma kedvezőtlen, ott a gyermekhalálozások viszonya az összhalálozásokhoz kedvező, és a lakosság természetes szaporodása szintén fordított arányban áll az előbb említett viszonyszámhoz. Ugy, hogy a nagy gyermekhalálozás dacára Szabolcsban 3-4-szer akkora a természetes szaporodás, mint a csekély gyermekhalálozással biró vármegyékben. Bár tehát a sürün kelt palántából sok vész is ki, de sok meg is marad. A gyermekhalandóságot ezek szerint a születések és a szaporodás figyelembevétele nélkül elbírálni nem lehet, nem is szabad. Ha a szóban lévő cikk irója a születések számát figyelembe vette volna, nem döbbent volna meg annyira azon, hogy a gyermekhalálozások viszonya az összhalálozáshoz, (ami, mint alább majd kifejtem, nem egyértelmű a gyermekhalálozással) 1906-tól 1910-ig emelkedett, mert ezen idő alatt a születések száma is megfelelő emelkedést mutat, 1906-ban 40-5, 1907-ben 40 7, 1908-ban 42-3, 1909-ben 42 5, 1910-ben 41-8 promille volt, hasonlóképen emelkedett a szaporodás is, és pedig 1906-ban 15-0, 1907-ben 13-0, 1908-ban 15-4, 1909-ben 178, 1910-ben 17-6 promille volt. Tehát 1909ben és 1910-ben volt a legnagyobb, — az utolsó 5 évet tekintve, — midőn 1000 halottból a legtöbb 7 éven alóli gyermek halt el. Ezeket tekintetbe véve, tehát Szabolcsvármegye gyermekhalandósága nem olyan sötét, mint amilyennek látszik. De hadd világítsam meg ezen sötétséget még más oldalról is. Vármegyénk országos hirü fia dr. Berend Miklós a magyar gyermekhalandóságról irt müvében, hogy szemléltetően bemutassa törvényhatóságonként a gyermekhalandóság mértékét, nem az összhalálozásokhoz viszonyítja az elhalt gyermekek számát, hanem az élveszületések számához. Az összhalálozást teljesen figyelmen kivül hagyja. Szerintem helyesen, mert a szaporodás és a születések száma egyedüli kifejezője annak, hogy a lakosság milyen hányadát képezik a gyermekek. Nézzük csak Szabolcsvármegyét, ahol évenként 14—17 promille szaporodás és 40—43 promille az élveszületés, ott bizonyára ugy a lakosság számához, valamint absolute is több a gyermek, mint az egykés vármegyékben. Ha már most Szabolcsvármegyében 1911-ben 1000 élveszületés után 351 haláleset fordult elő, Baranyában pedig ugyanannyi szülés után 357, akkor bár Szabolcsban 1000 halottból ugyanakkor 544, Baranyában pedig csak 410 hét éven alóli gyermek halt el, az utóbbi vármegyében aránylag sokkal több gyermek pusztult el, mint nálunk. Ha a 7 éven alól elhalt gyermekek számát a születések számához viszonyítjuk, akkor Szabolcsvármegye egyáltalában nem utolsó, hanem jó közép helyen áll a gyermekhalálozás tekintetében. Ezen viszonyítás mellett határozottan téves a legsötétebb Szabolcs cimü cikk írójának az az állítása is, hogy a gyermekhalandóság Szabolcsban 1906-ik év óta emelkedik. Ugyanis 1906-ban 1000 élveszületés után 355 hét éven alóli gyermek balt el, 1907ben 377, 1908-ban 352, 1909-ben 329, 1910-ben 331. Krassószörényvármegyében, melyet a cikkiró Szabolcshoz hasonlított, sem oly rózsásak a viszonyok, mert ott 1911. évben 1000 születés után 317, Szabolcsban 351 hét éven alóli gyermek halt el

r már pedig a természetes szaporulat ott 4-4, nálunk 144 promille volt. Krassószörényben tehát, ahol évről-évre a szaporulat 4—5 %o és ennélfogva sokkal kevesebb a gyermek, a 317 gyermekhaláleset 1000 szülés után, tehát sokkal nagyobb gyermekhalandóság mellett szól. mint Szabolcsban a 351 gyermekhaláleset 1000 szülés után. Bár ott 1000 haláleset közül 375, nálunk pedig 544 hét éven alóli gyermek halt el. Ezekkel csak azt akartam bizonyítani, hogy a gyermekhalandóságunk nem oly ijesztő, mint amilyennek a statisztikai adatoknak szerintem nem helyes felhasználása esetén látszik, de nem akarom kimutatni azt, hogy ugy van jól, a hogy van. Mert elsőrangú kötelessége a közigazgatásnak és társadalomnak is odahatni, hogy abból a hála Istennek, még bőven kelő gyermek csemetéből lehetőleg FRAKK IWW'ft Kerekes Pál utódánál ****** i SÍ HU II gansabb kivitelben készülnék NyiPwMM Teief«n 197 változatos újdonságok. Nyíregyháza Telefon B97