Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-27 / 25. szám

264 24-ik szám 1913. március 23. nevezi ki az illető vármegye területén tényleges alkalmazásban, vagy nyugdíjban levő olyan kifogástalan multu főtisztviselők közül, akik tényleges szolgálatban már legalább 10 évet büntetlenül eltöltöttek. Elnökül a vármegye főispánjai is kinevezhetők, kik a kinevezést elfogadni kötelesek. Ezen elsőfokú fegyelmi bíróság 14 tagból álló birói személyzetét a vármegye területén tényleges szolgálatban álló öszszes törvényhatósági, községi, pénzügyi, tanügyi, bírósági, földmivelési s ipar és kereskedelmi köztisztviselők titkos szavazattal választják. Ugyan igy választják meg a megfelelő számú póttagokat is. (Folytatjuk.) Kioszkot a Széchenyi-térre! Ámbár kiteszszük magunkat annak az eshetőségnek; hogy mucsaiassággal vádolhatnak meg bennünket, mégis ezzel a cimmel hívjuk fel olvasóink figyelmét arra a kedves és egészséges eszmére, melyet vármegyénk főispánja vetett fel városunk polgármestere és egyik tanácsnoka előtt. Gróf Vay Tibor főispánnak jutott az eszébe, hogy a Széchenyi-téri kis közkertben egy olyanféle kioszkot kellene és lehetne építeni a városnak, mint aminő például Budapesten a Vigadó előtt van s amelyet még ma is BHangli"-nak szokás nevezni. Ha egy keveset gondolkozunk az eszme felett, arra a következtetésre jutunk, ugyan miként lehet az, hogy ez még eddig másnak eszébe nem jutott? Ennek a mi rohamosan fejlődő városunknak intelligens közönsége is rohamosan szaporodik. Szinte lépten-nyomon hallani olyan megjegyzéseket, hogy ha valaki végig megy az utcán, a felét, sőt harmadrészét sem ismeri azoknak, akikkel találkozik. Pedig alig pár évtized előtt Nyíregyházán úgyszólván mindenki ismerte egymást. A lakosság szaporodásával együtt nőnek a szükségletek és az igények is. Nemrégiben még a volt Tokaji-, most már Rákóczi-ut elején levő cukrászda előtti bekerített kis helyecske bőven elegendő volt arra, hogy a nyári délutánokon a szabadban uzsonnázni kívánók és a forró nyári esteken üdülést kereső, fagylaltozni szándékozó sétálók abban elférjenek. Azóta a Korona is megépült, annak kávéháza előtt is lehet a szabadban uzsonnázni és esténként elbeszélgetni. A Pannoniának is megnyílt az udvari helyisége. A város lakosságának azonban ma már ez is kevés. A Széchenyi-téri kis kertet a gondviselés is ilyen kioszk számára rendelte. Észak felől teljesen védve van a légáramlattól. A sétáló közönségnek szinte útjába akad. Körülötte a tér legnagyobb részben ki van burkolva, tehát aránylag kevésbbé poros. A kis kert bokrai olyan szépen kifejlődtek már, hogy egyike legszebb közkertünknek ez a kis kertecske. A kert északi oldala mentén van egy régebbi időből való közkút. Ennek a tájékán lehetne a kioszk épületét felépíteni. Természetesen nem valami monumentális épületet, hanem egy csinos, tetszetős kis pavillont. Benne lehetne a konyha, e körül egy zárt helyiség a hűvös, sőt a téli időre is alkalmas tartózkodási hely gyanánt a vendégek számára. Ez előtt nyitott, fedéllel ellátott terrasz. Körülötte, illetve előtte pedig kavicscsal beporondozott szabad térségen lehetne elhelyezni a kerti asztalokat és székeket. Az asztalok között nagyfényü villamos lámpák. A szabad térséget de egyúttal magát az egész kis kertecskét is a kut vizének felhasználásával, villamos motor és egy viztartány segélyével állandóan öntöztetni lehetne, tehát a helyet és a kertet mindig üdén, hűvösen lehetne tartani. Tessék csak elképzelni, micsoda kis paradicsomot lehetne ott ekként teremteni az intelligens közönség azon részének, mely a nyári forró napokat és estéket kénytelen idehaza és a városban tölteni el ? Az egész kioszk nem kerülne sokba. Bérlő is akadna reá bizonyára, mert hogy mint üzlet is jó lenne, az kétségtelen. Nem nagy dologról van szó a befektetés szempontjából. Hiszszük és reméljük, hogy a város mihamar meg is valósítja ezt az eszmét. A Húsvéti bazár. A Leányegyesület húsvéti bazárjához pénzadományokkal hozzájárultak: Vay Jella grófnő külön gyűjtése 912 korona, Hlatki Schíichter Gyula 20, Weinberger Artúr 10, Csázik Péter 10, Kauzsay Tibor 50, Groák Ödön 50, Szakolyi Ferencné 10, özv. Básthy Barnáné 20, Jármy Mártonné 20, Zoltán Margit 20, Bodor Zsigmondné 30, Groák Lajosné 20, Klár Erzsébet 20, Haas Ignáczné 20, Kállay András 20, dr. Nagymáthé Andrásné 10, dr. Fiegmann Sándorné 15, dr. Fiegmann Jenőné 15, dr. Korányi Endréné 10, dr. Kovách Elekné 20, Osztrák Magyar bank fiókja 10, Unterreiner József 5, Geduly Henrik 40, Petrovics Irma 10. Petrovics Gyula 10, Szikszay Pálné 20, özv. Weisz Lipótné 20, Jármy Miklósné 10, Májerszky Béla 20, özv. Nozdroviczky Jenőné 10, Oláh Józsefné 20, özv. Hegedűs Edéné 10, Lázár Kálmánná 10, Fülöp Bernát 10, dr. Kállay Rudolf 30, Kubassy Béláné 5, Meskó Elek 10, Szabolcsi Hitelbank 10, Reizmann Anna (Kisvárda) 10, Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület 20, Jármy Andorné 10, Rónay Jenő 5, Geiger Béla 10, Burger Pálné 20, Weinberger Margit 30, Gencsy Albertné 20, dr. Murányi László 20, dr. Járossy Sándor 20, Mezőssy László 20, dr. Szesztay Zoltán 10, özv. Péchy Pálné 5, özv. Hoschekné 5, Magyar Védőegyesület szabolcsi fiókja 488 kor. 55 fill., összesen 2260 kor. 55 fillér. A Dufifetre befolyt pénzbeli adományok összege 178 korona. Mindösszesen : 2438 kor. 55 fillér. A pénzbeli adományokon kivül pedig Nyíregyháza egész társadalma gyönyörű ízléses és értékes kézi munkákkal, játékszerekkel, ügyes és célszerű bazárárukkal, dísztárgyakkal, Ízletes hideg ételek, süteményekkel járultak hozzá a minden várakozást fölül muló erkölcsi és anyagi eredményhez; sőt az ország több nevezetesebb pezsgő, likőr és cukorkagyárosa is igyekezett gyártmányából küldött adományával a humánus cél iránti rokonszenvet kifejezni. Több ivekre terjedő keretet igényelne az összes adományokról tételenkint beszámolni s azért ezt mellőzve is, amidőn kétséget kizáróan megállapítjuk, hogy csakis ezen, eddig még soha meg nem nyilvánult őszinte és nagyméretű támogatás eredményezhette, hogy csekély IV2 napos kis bazár 5399 korona 12 fillér bruttó bevétele mellett 4386 korona 20 fillér nettó haszonnal záratott le. Ugy az egyes meg- és meg nem nevezett adakozók, valamint minden egyes közreműködő tényezőnek pedig, amidőn a Leányegyesület nevében ennek elnöksége hálás köszönetet mond, egyben kéri, hogy nagyrabecsült jóindulatukat az egyesület és ennek gyámoltjai részére továbbra is fenntartani szíveskedjenek. Itt újból kötelességünknek tartjuk kiemelni gróf Vay Jellánák főként a szervezés terén kifejtett lankadatlan buzgalmát; továbbá Kégly Serena úrnőnek mint atyamesternek lelkes támogatását, úgyszintén a körülte ifjú, de lelkesen tevékenykedő elnóktársnőket: Ruzsonyi Kató és Klár Panna urlpányokat, valamint, a buffet rendezők non plus ultráját: Sexty Judit úrasszonyt, végül Barth Ferencné úrasszonyt, ki a tombolajegyek és virágok elárusitásánál oly kiváló eredméaynyel működött. Népnevelés. Vessünk gátat a szeszfogyasztás romboló munkájának, gyüjlsük magunk köré a népet, tanítgatva, szórakoztatva, tereljük el a figyelmét a korcsmától és műveljük, hogy haladjon előre. Ezt irta zászlójára, a jótékonyság gyakorlása, a gyermekek nevelése mellett a Vencsellői Református Nőegyesület. A Vencsellői Református Nőegyesület László Gyula ref. lelkész, az egyesület felügyelője indítványára ez év elsejétől kezdve minden második vasárnap délután istentisztelet után szavalatokkal egybekötve felolvasást rendezett. A felolvasást László Gyuláné az egyesület elnöke kezdette meg sorozatos előadásával a Gyermek nevelésről, melyben hallgatóit a krisztusi szeretet gyakorlására tanítgatta. Scholz Oszkár titkár az Ember és a földről beszélt népies nyelven. László Gyula ref. lelkész a babona és kisértet fogalmát ismertette mintegy felvilágosítva a hallgatóit a balhiedelmekről. Előadását néma csendben hallgatta minden jelenlevő. A szavalók közül meg kell emlékeznünk Borsos Juliska urleány szavalatáról, ki Ábrányi Emil „Csatatéren* c. költeményének előadásával fényes tanújelét adta tehetségének. Kovács Lajos jegyző az egyesület tanácsosa a törvényeket magyarázta. Népies formában ismertette a telekkönyvet minden változatában, beszélt az adásvéte'ről, azok körüli eljárásról, az ingatlanok betáblázásárol, az ingó és ingatlan forgalmáról. E1 a két fogalom az, melyet a nép nem tud egymástól megkülömböztetní. Egy más alkalommal az 1900. XVI. 1902. XIV. és 1912. évi VIII. t. c.-ben lefektetett 'öldmivesek nyugdijáról és balesetbiztosításáról tartott ismertető előadást. Ennek során ragadta meg figyelmét a népnek a temetkezési intézet vagyis az Országos gazdasági munkás és cselédsegélypénztár III. csoportja, a temetkezési csoport. Ugy hogy azzal a kéréssel fordult az egyesület vezetőségéhez, hogy alakitana az ő körűkben is temetkezési egyletet. A vezetőség azonban ismerve a temetkezési intézetek nagy tőke szükségletét, a kilátásba helyezhető tagok csekély számát, az egyesületi vezetőség az Országos gazdasági munkás és cs. s. pénztárral lépett összeköttetésbe és megállapodtak abban, hogy az egyesület veszi fel a jelentkező tagokat, esetleges elhalálozás esetén fizeti ki a megszabott temetkezési segélyt, melyet neki a központ visszatérít. A temetési segély nagysága a belepési kortól függ. Évenként mindössze 2 kor. 60 fillér tagsági dijat kell fizetni. Van-e temetkezési intézet, mely ily kevés évi dijat kér? Ugy-e kedves olvasóim nem háládatlan munka a népért való küzdelem, a vele való loglalkozás, mint ezt a példa is bizonyítja. Nem sorolhatjuk fel mindazokat, kik közreműködtek a népnevelési akciójában és reméljük, hogy a jövőben se feledkeznek meg a népről, akit szórakoztatva nevelni és tanítani a legszebb hivatások közé tartozik. Ignotus. Képviseleti közgyűlés. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken, e hó 28-án délután 3 órakor közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Tanácsi javaslat Márki János kőbur-kólóval kötött munkaszerződés tárgyában. 2. Ugyanaz Füredi Vilmossal kötött bérleti szerződés jóváhagyása tárgyában. 3. Ugyanaz a város tulajdonában levő korcsmaépületek bérbeadása ügyében. 4. Szakosztályi és tanácsi javaslat a máv. pályaudvar északi végénél épülő felüljáró ügyében. 5. Ugyanaz 100 métermázsa széna eladása iránt. 6. Ugyanaz Widéry Frigyes által haszonbérelt városi terület visszavétele iránt. 7. Ugyanaz Kóka András erdőkerülő elleni bírósági ügyben felmerült ügyvédi képviseltetés költségei ügyében. 8. Jövedéki bizottsági és tanácsi javaslat a vásártéri árubódék bérösszegének szabályozása ügyében. 9. Ugyanaz Hosszú Dameter és társainak kövezetvámmentesség engedélyezése iránti ügyében. 10. Ugyanaz Horváth testvérek berceli téglagyárából szállított téglakövezetvám ügyében. 11. Ugyanaz Adorján János nyír egj házi lakos épitővállalkozó által homok szállításra kért kövezetvámmentesség ügyében. 12. Tanácsi javaslat Práger Károly által eddig bérelt boltnak Wassermann Sámuelre való átruházása ügyében. 13. Ugyanaz a tanoncotthon építésére kötött szerződések bemutatása tárgyában. 14. Ugyanaz a tanoncotthon felügyelő-