Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-27 / 25. szám

6 21-ik szám. JÍYÍBOTÉK 1913. március 262. vegét megszerezni s azt egész terjedelmében leközöljük azért, hogy mennél szélesebb körben lehessen foglalkozni az abban foglaltakkal. Az előterjesztés a következőképen szól: Nagyságos Polgármester Ur! A városi uj színház ügyében az 1911. évi november hóban tett tiszteletteljes előterjesztésem kiegészitéseül s részben módosításául a következő előterjesztést vagyok bátor tenni ezúttal: 1. At uj szinház helye. Mivel több oldalról kételyeket hallottam felmerülni abban a tekintetben, ha vájjon az uj színházépület számára a Dessewffy-téri közkertben a Széchenyi-ut felőli részen levő, annak idején egyenesen erre a célra szánt gyeplerület elegendő nagyságú-e? — bátorkodom a következő adatokra utalni: A gyepterület szélessége 25 méter; hossza 48 méter. A gyepterület körül vezető uftal együtt a szélesség 33 méter, a hosszúság 56 méter. Magán az 1200 • méter területü gyepterületen tehát egy 25 méter széles és 48 méter hosszú épület elfér, a nélkül, hogy az útból valamit igényne kellene venni. Az ut helyén e szerint az épület körül kényelmes járdát lehet létesíteni, a nélkül, hogy a kert bokrait és fáit ki kellene irtani. Minthogy tapasztalatom szerint az ilyen, méterekben való méretek nem mindig elegendők arra, hogy azokkal mindenki tisztában legyen, bátorkodom felemlíteni, hogy a róm. kath. templom homlokzatának szélessége 20 méter ; hossza — a szentély körül levő helyiségekkel együtt — 50 méter. Az ág. hitv. ev. templom homlokzatának szélessége 23.5 méter, hossza 47 méter. Tehát ez a két szabadon álló legnagyobb középületünk mindenike bele férne a Dessewffy-téri gyepterületbe; illetőleg ezeknél nagyobb, szélesebb színház épület is elfér ott, anélkül, hogy az útból is igénybe kellene venni valamit. II. Miből épitsüh meg az uj színházat ? Ide vonatkozólag az 1911. évi novemberben beadott előterjesztésemben kifejtettem, hogy a színház nem csak művészi, hanem üzleti vállalat is. Teljesen indokolt és helyén való tehát, hogy a számára szükséges hajlék a vállalat terhére létesíttessék. Ezen előterjesztésemben a fedezet tekintetében azt a javaslatot tettem, hogy a jelenlegi színházi helyárak emeltessenek átlag 50%-kal s az ekként előálló többlet szolgáljon fedezetül a szinház épület létesítési költségeire. Számításaim alapját egy a jelenlegi helyett 800 .néző befogadására alkalmas és 400.000 koronába kerülő szinház épület képezte. Előterjesztésem beadása után, az 1912. é?i április hóban Győr város egyik mérnöke „A vidéki színházak megvalósítása* cím alatt nagyobb tanulmányt bocsátott közkézre, melyet én is elkértem tőle. Ez a szaktanulmány sokban változtatott előző álláspontomon; bár a lényeg ugyanaz: a szinház-épületek a saját jövedelmezőségük terhére építendők ! Változás azonban az, hogy az emiitett tanulmány arra fektet nagy súlyt, hogy a színházakat nem kell fényűzéssel építeni s ebben az esetben azok sokkal kevesebbe kerülnek, tehát építési és fenntartási költségük is sokkal kevesebb. A tanulmány annak a beigazolására, hogy ,minden nagyobb (körülbelül 15 000 lakón felüli) város csaknem fillérnyi költség nélkül azonnal létesíthet színházat,* azt a tételt állítja fel, hogy „Ha a színházat a felesleges helyiségek elhagyásával, egyszerű kiállításban, de nagyra, például 10.000—25.000 lakóju városban 800—1000 személy befogadó képességgel építjük és ezzel a helyárakat olcsóvá tesszük, akkor a szinház existenciája és a szinház költ ségeinek amortizációja is biztosítva van." Ennek igazolására előadja, hogy egyszerűbb színházaknál vékonyabb falak, megfelelő szerkezetű pillérekkel, faszerkezetű fedéllel megfelelők ; de felesleges folyósok, pazar lépcsők, dohányzó, gépészeti berendezés, drága diszitő munkák és berendezések elhagyhatók. A tanulmány szerint egy 800 személyre szóló, egyszerű kiállítású, de a célnak teljesen megfelelő, fűthető, szép, barátságos szinház épület 120.000—160.000 koronából felépíthető és berendezhető. Azt ajánlja azonban, hogy a színházat inkább nagyobbra kell épiteni, mint kisebbre. Mert a számitások szerint a többlet építési költség sokkal kisebb, mint az ugyanakkor előálló bevételi többlet. Minden 100 személyre szóló többlet befogadóképesség mintegy 12 000 koiona építési iöbb költséget idéz elő. E szerint ha a 800 nézőre szóló szinház 160.000 koronába kerül, 1000 nézőre megépíthető 184.000 koronából, 1200 nézőre 208.000 koronából. A tanulmány, mint említettem, arra az álláspontra helyezkedik, hogy a szinház épület létesítési költségeit a saját jövedelmezőségéből kell fedezni. S hogy ezt az építési költségeknél a takarékosság tekintetében elmondottak figyelembe vétele esetén el is lehet érni, azt a tanulmány akként számítja ki, hogy a színtársulat budgetjéhez hozzá számítja az épjlet építési költségeinek 6% al való amortizációját. Kiszámítja aztán, hogy egy, évi 160.000 korona budgetlel dolgozó színtársulatnak egy 140.0C0 koronába kerülő színházban napi 514 korona bevételre van szüksége, hogy ugy a színtársulat költsége, mint az amortizáció kikerüljön. Ebből a napi bevételből 14% esik az amortizációra négy havi sziniidény mellett. Vagyis ha a színtársulat évenként 4 hónapig játszik a színházban, minimális helyárakkai, az átlagos szinház látogatás mellett, a napi bevételek 14%-a elegendő az épület költségeinek amortizációjára ; 86% a színtársulatnak marad. A tanulmány eredménye ezek szerint az, hogy a színházat minden felesleges és költséges kiadástól menten, de lehetőleg nagyra kell épiteni. Ebben az esetben a minimálisra mérsékelt helyárak mellett és 4 havi idény alatt a bruttó bevételek 14%-ából a szinház létesítési költségei fedezetet találnak. Ezen minden esetre érdekes tanulmány arra ösztönzött, hogy újólag számitások tárgyává tegyem a tervezett nyíregyházi uj szinház létesítésének kérdését. Számításaim eredménye az, hogy eltérőleg előző javaslatomtól, azt javasolom, épitsüK meg mi is színházunkat a felesleges helyiségek elhagyásával, egyszerű, de Ízléses, barátságos kivitelben, mintegy 1200 néző befogadására és a helyárak emelése nélkül ekként keressük meg a fedezetet a létesítés költségeire. Számításaim eredménye a következő : A szinház befogadó képessége volna: Földszint 20 sor, á 24 ülőhely 4B0 személy. 20 páholy, á 5 ülőhely 100 Első em. 25 páholy á 5 ülőhely 125 „ Második em. 6 sorülőh. á 36 szem. 216 , Második emeleti karzaton állóhelv 150 „ Összesen .1061 „ A földszinten csak 20 páholyt vettem fel, a bejáratok miatt; az emeleten azonban 25-öt, minthogy ott bejáratokra szükség nincsen. A második emeletre a minimális létszámot vettem számításba; azonban ugy az ülőhelyek, mint az állóhelyekre többen is elférnek, mint amennyit számításba vettem s ezért lehet mondani, hogy a szinház mintegy 1200 nézőre volna alkalmas. csillogó, kisérleties kis hajórajt elszállítja a holtak országába. Búcsút mondva immár a komoly képeknek, lássuk végre, hogy szabad idejükben mivel szeretnek szórakozni ami távol napkeleti testvéreink. A szórakozás tárgya és módja éppen olyan jellemző egy népre, mint komoly munkája, kötelességteljesitése. A japáni férfiak a sportért is rajonganak s különösen kedvelik a vivást még pedig régi és modern fegyverekkel egyaránt. Mind a mai napig szeretik a nyillövészetet, mely kétségtelenül elsőrangú sport ugy az ügyesség, mint a testi erő fejlesztése szempontjából s nagyon kár, hogy nálunk úgyszólván végleg abban maradt. Angliában a japán-orosz háború idején ezt is felkapták, még pedig különösen női sport körökben. A birkózásban a japániak kiváló mesterek, dzsúdzsitsz'-nak nevezett birkózási módjuk világszerte hires és ismeretes, sokat gyakorolják a katonaságnál és magán sportkörökben egyaránt. A hivatásos birkózók mérkőzését is szívesen elnézik j mindenféle rendű és rangú emberek s egy-egy jeles szumótori, azaz mübirkózó, hamarosan a népkegyeltjévé lesz. Még csak egy pár szót a geishákról, japán világhírű pillangóiról, akiknek egy csoportja pár évvel ezelőtt Európa fővárosaiban is nagy feltűnést, zajos sikereket aratott. A geishák kik bizonyos tekintetben kivül állanak a társadalmon, nagyon iskolázottak, sőt zenei.'irodalmi műveltség tekintetében sokszor tul tesznek a legműveltebb polgári nőkön is. Magánházakhoz is sokszor meghívják őket, hogy a vendégeket táncaikkal, zenéjükkel, énekükkel szórakoztassák. Az öltözködésben, kozmétikában természetesen elsőrangú művészek. Igen sok geisha, hogy ugy mondjam, kitűnő partit is csinál. Igy a hires Itó markinek a felesége is geisha volt eredetileg s a japáni társadalomnak eszébe se jutott, hogy a nagy államférfiú Ízlésén megbotránkozzék! A családban, ismerősök között nagy kedveltségben van számos társas-játék, melyek között sok nagyon szellemes, élvezetes, sőt sokszor magasfoku. irzdalmi műveltséget kiván. A legegyszerűbbek, tehát legáltalánosabbak közül való a go játék, meíy a mi dominónkhoz hasonlít, de jóval nehezebb. Mindezeknél a szórakozásoknál azonban sokkal jellemzőbb a japániakra nézve az az ellenállhatatlan vágy, mely őket az év minden szakában a szabad természet ölébe hajtja. Holdvilágos éjszakákon ellepik a kerteket, tereket, folyókat, tavakat, hogy gyönyörködjenek Otsukisamának, a Holdnak arculatában, amint bujkál a csillogó telhöcskék mögött. Ősszel, mikor a chrysanthenum nyilik, tömegesen tódulnak a nyilvános kertekbe egyenként bámulni, e kedves virágnak szinét, formáit, többnyire néma elragadtatással. Még a tél is uj bájt kölcsönöz a természetnek. Elnézni fákat, bokrokat, sik mezőket csillogó hóval boritva, a legnagyobb élvezetek egyike, amit ismernek. Fenséges, szép a derült napsugaras vagy holdvilágos téli táj magában is, hát mikor a sziv mélyen ott él a tavasz reménye! A tavasz, a kikelet, a legnagyobb varázsló, a muzsák-muzsája, várvavárt vendég Dainipponban is. Meghozza sok csudái között a vadcseresznyefa virágát is, azt a virágot, mely talán a legegyszerűbb, legbájosabb és legillatosabb, de egyszersmind legmulandóbb összes testvérei között. Mikor a yoshinói vadcseresznyefaerdők kivirulnak, szabadságot kap a diák, szabadságot a gyári munkás, a napszámos, és ünnepélyes hangulatban, rajokban tódul a nép a természetimádás klasszikus helyeire, tele szivni magát édes tavaszi virágillattal s átérzeni újra meg újra, hogy minden mulandó e földön, mint a vadcseresznyefa virága. Vége. s a c=* CJ5 Alkalmi ajándékul BLUMBEEG JÓZSEF rendkívülien alkalmas manikűr, fésű és illatszerkazet- lvOZtjÜ, kÖtSZer éS fÜZOgyárábail ták két koroná-tól h'^-^^^^i^ssSW^KB^Wím t i* lu i i ±.rí feljebb kaphatók sgA Nyíregyháza. Kath. Paróchia épület. Telefon sz, 96. Alapíttatott 1880. Szabott árak. 89 r¥ m N © "3 ® 7F