Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-23 / 24. szám

24-ik szám. 1913. március 23. 5 mel tűzveszélyesebbnek lehet kimondani más városok színházainál, hanem az, hogy kicsiny a nézőtere és kicsiny, célszerűtlen a színpada. Az uj színház építésére Balla Jenő, jelenleg pénzügyi, azelőtt kultur tanácsnok terjedelmes memorandumot dolgozott ki még 1911-ben, melyben azon az alapon, hogy a színházak nem csak kulturális intézmények, hanem üzleti vállalkozások is, azt ajánlotta, hogy a színház a saját jövedelmezősége terhére építtessék fel a Dessewffy téren, akként, hogy a helyárak emeltessenek fel s a többlet a város pénztárát illesse. Időközben Győr város egyik mérnökének hasonló alapokon nyugvó tanulmánya alapján ujabb memorandumot dolgozott ki. mely azt ajánlja, hogy a színház inkább nagyobbra építtessék s a helyárak alacsonyak legyenek s az ekként elérhető többlet bevétel szolgáljon az építési költség fedezetére; a fősuly azonban arra fektettessék, hogy a színház minden felesleges drága dísztől, márvány lépcsőházaktól, szobroktól mentesen építtessék. Ezek a kérdések foglalkoztatták a szakosztályokat kedden délután. A hoszszas tanácskozás eredménye az lett, hogy a szakosztályok a téli színházi idény rendszer mellett foglalván állást, minthogy a jelenlegi pénzviszonyok nem kedvezők az építkezésekre s mert az uj színház különben sem volna felépíthető 1914-ig, azt javasolják a képviselőtestületnek, hogy a jelenlegi színházépületet hozassa rendbe, egyidejűleg azonban készítse elő az uj színház építési ügyét is. A jelenlegi színház rendbehozatalára mintegy 50 - 60.000 korona lesz ugyan szükséges, ez a kiadás azonban lehetővé teszi, hogy a város bevárja a kedvezőbb pénzviszonyokat az uj színház építésével s a már be is érkezett ajánlatok szerint a jelenlegi színházépület mozgófénykép előadásokra is értékesíthető lévén, a rendbehozatalára szükséges kiadások az elérhető bevételekben fedezetet találnak. Természet — társadalom. Az Internationale busása dacára, minduntalan felvetődik a jellemzés, hogy a szocialisták — nemzetköziek, és a laikus világ ezt a nemzetköziséget egyben haza ellenesnek, hazaárulónak minősiti. Az bizonyos, hogy a szocializmus, rnely öntudatosan, a tapasztalatok és tudomány alapján arra törekszik, hogy a termelési eszközök — földbirtok és tőke (ehez számittatnak a gépek, a gyárak) — állami kezelésbe sajáttittassanak ki, azért, hogy ennek az a haszna, a melyet a munkatöbblet idéz eiő, — a társadalomé legyen : — ismétlem, ez a szocializmus nem ismeri a nemzeti határokat. Az is igaz, hogy talán évről évre tartatnak nemzetközi kongresszusok. Ezeken a kongresszusokon az egyes államok szocialista szervezetei képviselőik utján vesznek részt. De olyan központi szervezet, mely irányítaná az összes nemzetek szocialista szervezetét egy azon tevékenységre, mely parancsolna — olyan nem létezik. Egyébként a szocialista törekvés hasonlít a vallás eszméjéhez. Meg van benne a remény és a hit egy boldogabb jövő, egy jobb kor iránt, a hol nem lesz többé elnyomó és kizsákmányolt, hanem a világ a munka világa lesz, — a hol tehát az emberek nem fognak harcoló osztályokká alakulni, - hanem nyitva állván a kultura ós az élet szépségei mindenki számára, az emberek egymást szeretni fogják. Hogy tehát az ebben a gondolatkörben élő emberek az egész világon bizonyos mérvű együttérzésben vannak, — az csak természetes. Senki sem fog megütközni azon, hogy az elterjedtebb vallások bizonyos nemzetközi, — helyesebben — nemzetek fölötti, nemzeteket athidaló közösséget mutatnak. Nem említve a katholikus egyház valóban nemzetközi szervezetét, az eucharistikus congressusokat, melyek nem adnak okot arra, hogy a résztvevők hazaelleneseknek nyilvánitassanak, látunk más oly közös érdekeket is, melyek a legkülönfélébb nemzeteknek is hason érdekű egyéneit összehozza. A vasutak nemzetközi értekezései, a tudományok, a feminismus nemzetközi congressusai nem szüntetik meg az egyesek nemzeti érzéseit. Többet mondok : az internationale nem azért bukott meg, mert legyőzetett, hanem azért, mert létezésének szüksége nem álott fenn. A középkor inkább hajtott a nemzetközösségre, ahogy Károly birodalma, részben a Zsigmondi, avagy a keresztes háborúk szervezése inkább mutat, nemzetközi vonásra. Ellenkezőleg, a mult század, amelynek közepe táján keletkezik a socialismus, mindjobban előtérbe tolja a nemzeti vonást, amit az egységes Németország, az egységes Olaszország létesítése, ujabban a balkán nemzeti államok kialakulása mutat legjobban. Ha a szocialisták azt monják : nem haza az, hol egy uralkodó osztály elnyomja a munkásosztályt, hol a tőke és a föld uralkodik, ez csak elkeseredés, de nem hazaárulás. Mert hiszen hazaszeretettel, ez iránti kötelezettségre hivatkozással nem lehet a jobb kereseti viszonyok keresésétől eltiltani a munkást. Több jog, több munkaalkalom és jó kereseti viszonyok, a jobb közigazgatás és a nagyobb kultura — sokkal nagyobb hatást váltanak ki, mint a hazafias szólamok, melyek rendszerint azoktól erednek, kiknek az olcsó munkaerő az érdeke. Nem régen olvastam egy kis füzetet, mely beszámol egy kis párisi pyűlésről, ahol a szabadgondolkozók es szociaiistak foglalkoztak a haza fogalmáról. A kérdést a következő proclameniiával oldották meg. „A haza egy tarsadalmi lény, élővalóság szerves lény, erkölcsi szemely, mely össze van róva tradiliókból, oly múltból, melyet közös munka és közös örömök róttak össze: a haza azon politikai gazdasági és socialis vívmányok összegebői áll, a melyeket elődeink lassanként gyűjtöttek össze es higytákránkörökséggyanánt." „Ezen örökséget sem elvitatni, sem kockára tenni nem engedhetjük. Épen azért a nemzeti védelem kötelezettsége nem lehet kérdés tárgya. Össze nem egyezhető a polgári kötelességgel, hogy vonakodjék valaki fegyvert fogni, ha az ellenség betör, hogy valaki katonai kötelezettségek megtagadásara bujtogasson. „A nemzeti függetlenség fenntartása épp oly parancsoló kötelesség, mint megvédeni tűzhelyünket a gyalázat ellen". „A nemzeti függetlenség főfeltétele a szabadságnak, a politikai haladásnak és a társadalmi felszabadulásnak, melyeken biztos határainkon belül dolgozzunk." „Egyes forradalmárok által ajánlott erőszak, a tettnek anarchista uton keresztülvitele oly államokban, hol az alkotmány szavatol az ember és a polgár jogaiért, ellenkezik a renddel es súlyosan kockáztatja a békét, melyet állítólag szolgálni és létrehozni akar. Igy beszélték a francia gyűlésen. A szocialisták mindenütt külön óhajtják azt a hatalmat elnyerni, mely a törekvéseik megvalósítását teszi lehetővé. Erről azonban — az ünnepekre tekintettel — csak egy hét múlva. * A Szaboícs¥ármegyei Tanitó Egyesület Köre. Értesítés. Egyesületünk igen tisztelt tagjainak tájékozás és miheztartás végett a kővetkezőket hozzuk tudomására : a) Az Eötvös-alapnak, a magyar tanítóság legszebb és legféltettebb emberbaráti intézményének uj alapszabályai folyó 1913 évvel léptek életbe, melyek szerint az évi tagságidij az eddigi 3 korona helyett f. évi január 1-től kezdve 4 korona. Az évenként való fizetés ma már nem 50 koronás, hanem 60 koronás részesjegygyel váltható meg, mely öt év alatt 12 koronás részletekben is törleszthető. Az egyesületek ezentúl a Tanitók Házában nem négy, hanem ötezer koronával létesíthetnek szobaalapitványt. Az alapító minden évben annyi főiskolai tanulót helyezhet el a Tanitók Házaban, ahányszor 5000 korona az alapítványa. Az ily ifjak a mindenkori teljes köztartási díjnak felét fizetik, ez évben 220 koronát. Jelenleg egyesületünk részéről két ifjú élvezi ezen kedvezményt, bár egyik alapítványunkra még csak 1500 koronát fizettünk be. Azok a tanítóegyesületek, melyek alapszabályszerüleg kötelezik magukat, hogy minden tagjuk után az évi 4 korona tagdijat lefizetik, annyi jogosult egyént jelölhetnek ösztöndíjra, vagy segélyre, ahányszor 100 tag után befizették a a tagságidijat. Szomorú dolog, hogy vármegyénk 500 tanítói közül ezen jótékony intézménynek még ma sincs 100 tagja. A vidéki helyi gyüjtőbizottságok ezután már az általuk gyűjtött összegnek nem egyharmad, hanem egynegyed részét tarthatják vissza. Egyesületünk részére eddig visszatartott összeget szobaalapitványunk törlesztésére fordítottuk. Egyesületünk tagjai közül kik az Eötvösalapból 1913—14 tanévre gyermekeiknek ösztöndijat, vagy maguk részére segélyt igényelnek, avagy főiskolában tanuló gyermekeiket a TaDÍtók házába akarják felvétetni és ezen szándékukat egyesülelünk utján akarják érvényesíteni, pályázati kérvényüket kellően felszerelve f. év május 15-ig alulirt elnökség címére Nyíregyházára küldjék. — Ezeket közölve a Eötvös-alapról a kartársakkal, saját érdekükben bizalommal és szeretettel arra kérjük, lépjenek ezen áldásos intézmény kötelékébe mielőbb, mert hiszen nehéz időket élünk s alig képzelhető oly tanitócsalád, ki gyermekének házonkivüli neveltetését önerejéből biztosithatná. Máshonnan pedig ösztöndijat a tanitógyermek még ha oly jó tanuló is, tapasztalásból tudjuk, protekció mellett ig csak akkor kaphat, ha már mások e tekintetben kielégítést nyertek, ily esetek azonban ritkán fordulnak elő. b) Kubacska István és Vargha János járásköri elnököket ez uton is felhívjuk, hogy a köri gyűléseket f. év május hóban múlhatatlanul tartsák meg és annak napirendjére mult év november 13-án tartott közgyűlésünk határozata értelmében a tanitók szolgálati pragmatikáját, Szabó Pál egyesületi tagnak a Hivatalos Értesítő kiadására vonatkozó indítványát, továbbá a patronázs egyesületek tevékenységének a szabolcsvármegyei kir. tanfelügyelőség utján való ismertetését, az egyesület kebelében működő önsegélyző-egyesületek és Tanítók-Otthona egyesítésének módozatait, valamint Eötvös-alap uj alapszabályainak ismertetését, kitűzni el ne mulasszák. c) Választmányunk által f. év február 1-én kitűzött alábbi pályakérdéseket ismételve közöljük a tagtársakkal: I. „A tanitók feladata a gyermekvedelem és patronázsegyesületek szolgálatában." Jutalom 100 korona. II. „Vármegyei tanítóegyesületek a népoktatásűgy, a társadalom és a tanítói közérdek szolgálatában.* Jutalom szintén 100 korona. Pályázati feltételek : 1. Csak a Szabolcs vármegyei Tanítóegyesület rendes tagjai pályázhatnak. 2. Idegen kézzel hibátlanul irt, jeligés zártlevéllel ellátott palyamunkák 1913. október l-ig Orsovszky Gyula egyesületi elnökhöz Nyíregyházára küldendők. 3. A beérkezett munkák közül a viszonylag a legjobb lesz díjazva. A jutalomra