Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-16 / 22. szám

6 22-ik szám. jffiíBOTÉK. 1913. március 16. bajjal küzdött meg, azok rendületlenül állanak, mint a vészedzeit szirt, melyről a sors hullámcsapásai visszamorzsolódnak. Kik sokat utaztak s figyelmüket az emberiség lelkületének, szellemének tanulmányozására fordították s szemüket ezer színben, alakban hullamzani s majd haladva, majd hátrálva enyészni vagy emelkedni látták : azok végre is azon meggyőződéssel térnek vissza, hogy az ember mindig ugyanaz, t. i. ábrándjainak bábjátéka, előítéleteinek, szokásainak rabja. „Ábrándozás az élet megrontója, mely kancsalul festett egekbe néz." Mindezek után bátran elmondhatjuk most már azt is, hogy a legtöbb ember helytelen, vagyis nem valóliü felfogással bir önmigáról. Hogyan lehetne helyes következtetéseket alapítani téves alapfogalmakra? Hogyan is fejthetne ki az olyan ember jellemet, ki önmagát nem ismeri, kinek alapfogalmai tévesek, tehát önmagáról alkotott véleménye hamis ? Kérdem, honnan vegye az ilyen ember azt a biztonsá got, melynek az embert vezetnie kell elhatározásaiban, cselekvéseiben? Az önmagunkról té ves, nem valóhü felfogás, tehát tulajdonkép képzelődés, mindig falnak vezetik az embert, s csak midőn odaütköztünk, vesszük észre, hogy téves eszméink miatt jöttünk összeütközésbe a valósággal. „ Quot capita, tot scnsus." A hányféle az ember, annyiféle a felfogás, még pedig lényegen. Mentől lokalizáltabb, vagyis minél kisebbkörű felfogással bir az egyes ember, annál hevesebb akaraterélylycl és vágyódással van képesítve szüle eszme köréből kilépni. Természet — társadalom. Ki a proletár ? Azokat nevezzük proletároknak — a kik a megélhetésnél kizárólag vagy túlnyomó részben a kezük, eszük, tehetségük munkájára vannak utalva. Nem proletár tehát az, a kinek föld vagy házbirtoka van, mely önmagától jövedelmez annyit, a mennyi az életszükségletek kielégítésére elegendő. — vagy a ki hasonló természetű tökével bir. — A kinek sem földbirtoka, sem tőkéje nincs : az proletár. Ilyen tehát az orvos, az ügyvéd, a hivatalnok, a müvesz, iró stb.. A tőkének (melyhez vesszük a földbirtokot is) az a sajátsága, hogy munkaalkalmat ad ; — ámde az a munkaerő, melyet a tőke igénybe vesz, nemcsak annyit termel, a mennyit ér, hanem mindig löbbet ; és ez a több, a tőkének javára szolgál, annak szaporítására és fel halmozódására vezet. Minél több munkaerőt tud foglalkoztatni a tőke, annál nagyobb lesz ez az értéktöbblet. Természetes tehát, hogy a tőke minél nagyobb értéktöbblet elérésere törekszik. Az értéktöbblet elérhető a munkabér leszállításával, — E munkaidő meghosszabbításával — a munkaerő ügyesbitésével, továbbá a munkaerőnek gépekkel helyettesítésével. A bérbe adott munkaerő szaporodtával a munkabér mind kisebb lesz ; — minthogy pedig a munka értéktöbblet segítségével mind inkább felszaporodó tőke megsemmisíti a kispolgárt, a kistőkés gyárost, a kis és háziipart : ezek a kis tőkések is proletárokká válnak, a mi a munka kínálatát fokozza. — A tőke tehát hatalommá nő, kiváltsággá válik és folyton szaporodik. Az angol tőke is onnan datálódik, a mikor a munkás teljesen ki volt neki szolgáltatva. Az amerikai tőke keletkezése is a munkás beözönlésesei van szoros kapcsolatban. A folyton szaporodó proletárral szemben a nagytőke folyton egyesül, egymásba olvad. A proletárság szaporítja a tőkét, — a tőke szaporítja a proletárságot. A tőke mindig kevesebb kézbe tömörül, — inig végre el fog következni a nagy felfordulás, a mely a tőke abszurd helyzetét teljesen megváltoztatja. Ez tehát a természetes folyamat, mely okvetlenül be fog következni. A munkások helyzete folyton rosszabbodik, — a tőke folyton szaporodik és mind kevesebb kézbe tömörül és mikor a fejlődés eléri tetőpontját — önmagától omlik össze. — A kommunista kiáltványnak ez az elmélet az egyik része. A másik része az u. n. történelmi materializmus, melynek lényege az, hogy a történelmi folyamatok irányát nem az egyesek, hanem a tömegek határozzák meg, a tömegmozgalmakban pedig az a tényező fog érvényesü'ni, a mely az rgyének legnagyobb számára van azonos hatással. Ily általános hatással pedig a gazdasági érdekek vannak. Meg lehet találni minden nagyobb történelmi eseménynél a hajtó erők között ezek legnagyobbikát, a gazdasági érdeket, — és igy a hajtó erők eredője leginkább ezt az érdeket közel'ti meg. Nem áll, hogy a történelmi materializmus egyedül és kizárólag a gazdasági érdek eredményének tekinti a nagy mozgalmakat, — de ezt az okot a leghatékonyabbnak tartja, a többi okok csak — kisegítők. — A jobbágyság megszüntetése a mult század legnagyobb mozgalmainak egyike. Ennek egy jelentős, talán legjelentősebb oka az volt, hogy a gazdasági üzem fejlődésében a jobbágy munka nem volt többé kielégítő. — A fizetett munka értékesebbnek, hasznosabbnak bizonyult (Péchy László alispán levele Szabolcsvármegye közönségéhez 1848. március 26-án.) Végül a kommunista kiáltvány a jövő képét alkotja meg. A földbirtok kisajátítása és a földjáradéknak állami kiadásokra fordítása. Magas progresszív adózás. — Öröklési jog megszüntetése. A forgalomnak állami központosítása. Nemzeti gyárak szaporítása. Egyenlő munkakényszer, — a munkahadsereg szervezése. Ipari és mezőgazdasági üzem egyesítése. Ingyenes, közös gyermeknevelés. Befejeződik a kiáltvány e szavakkal: Világ proletárjai egyesüljetek! Szaboicsvárniepi Tanitó Egyesület Köre, Tanítóság köréből. Azt hittük, hogy a magyar tanitóság a maga egészében nincs megelégedve a fizetésrendezéssel. De nem. Csalódtunk. Akadnak tanitók, kik kézcsókra jelentkeznek ott, hol nekik korbácsot. Ígértek. Az Újság vasárnapi számaiban olvastuk és, mint a gerinctelenségnek ujabb bizonyítékát, le is közöljük a következő nyilt levelet. Olvassátok és épüljetek harcos magyar tanitók : Mély hálával van eltelve a magyar nem állam! tanitóság 99

8/o-a a magas Lukács-kormány iránt, azért, mert a jelenlegi fizttésrendezési törvényjavaslatot oly gyorsan megszavazta az annyi jót ígérő ellenzék nélküi. Kevés az anaikista érzelmű tanitó közöttünk, legfeljebb a 24.000-nek 2>-a. Tehát azok felesleges kiabálása mit sem árt a közügynek. Hadd izgassanak azok továbbra is, mi örök hálával leszünk a Lukács kormány iránt, amely sanyarú helyzetünkön iparkodott segíteni Igaz, hogy még vannak kívánni valók, de ha türelemmel iparkodunk kérni s higgadtan meggyőzni a kormányt bajainkról, ugy hisszük, hogy kérelmünk meghallgatást nyer. Igy például a nagy családu nem állami tanitóság panaszkönnyeit akkor törli le a jelenlegi kormány, ha legalább a három gyermekkel biró családos tanítóknak még leg alább évi 200 korona családi pótlékot engedélyezne. Tehát azokon a tanítókon, kiknek háromtól kezdve több gyermekük van. Ez pedig a nem állami tanítók 50%> át teszi. Ha ezen könyörgő szavunkat a magas kormány meghallgatja, ugy igazán a boldog megelégedet tség fog lakozni minden tanitó szivében s áldani fogja a Lukács-kormányt, a képviselőház nagynevű, erélyes elnökével együtt, kiknek szivük volt belátni azt, hogy csak akkor tudhat a magyar kultura igazán s gyorsan terjedni, ha a családi gondoktól ment tanítókra bízzuk a haza polgárainak nevelését. Kérjük azért a Lukácskormányt, legyen kegyes a közös kérelmünket tárgyalás alá venni, s hisszük, hogy jóságos szivük meg fog könyörülni a nagycsaiádu magyar tanítóságon. A györvármegyei tanitók. A győrvideki tanítóegyesület nem lehet büszke ezekre a tanítóikra, még ha olyan megelégedettek is. Azt azonban tanácsoljuk, hogy a gerinctelenség és a háfrét görnyedés eme díszpéldányait elrettentő példaképén az utókor számára feltétlenül tegyék spirituszba. A Lukácskormány pedig a győrvidékiek könyörgő szavára könyörüljön meg és lássa el őket családi pótlékkal, mert a könyörgő koldus érdemes az alamizsnára. Az önérzetes tanitóság könyöradományért nem esedes és olyant el sem fogad. Erre csak a győrmegyeiek tették érdemessé magukat. Gazdasági egyesületi közlemény. „A Nyírvidéki Szesztermelők Egyesülete" március hó 16-án (vasárnap) cl. u. fél 3 órakor Nyíregyházán a „Korona" szálloda kistermében gyűlést tart. A gyűlés tárgya: A f. hó 2-iki gyűlésen a szeszkartellel való tárgyalásra kiküldött bizottság jelentése. Tekintettel az ügy nagy fontosságára, kérjük a t. tagokat, hogy a gyűlésen okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. ÚJDONSÁGOK. Tetafon 139. szám Mai számunk 14 oldal. Közgyűlési saptár. A „Nyirbaktai Takarékpénztár 1913. márc. 25-én d. e. 9 órakor tartja Vl-ik évi rendes közgyűlését Nyirbaktán, üzleti helyiségében. A Szabolcsvármegyei Jegyzők és Gazdák Bankja Részvénytársaság I. évi rendes közgyűlése március 25-én délelőtt 11 órakor, saját helyiségében. A Nyiregyházi Gőzeke Szövetkezet évi rendes közgyűlése március 24-én delelőtt 10 órakor Nyíregyházán, Szabolcs-utca 15. sz. a. Gróf Vay Ádám temetése. a Az megdöbbentően szomorú dráma, amely a gróf Vay Ádámnak szerencsétlenségével és halálával oly váratlanul érle s mélyen sújtotta az ország és különösen Szabolcsvármegye társadalmát, a népszerű főúrnak csütörtökön délelőtt, Vaján, a családi sírboltban való elhelyezésével véget ért. Az utolsó véglisztességtételen az elhunyt főúrnak igen sok tisztelője s jobarátja jelent meg, hogy ezáltal is kifejezést adjon őszintén érzett részvétének. Olt láttuk ezeken kivül Kovács István kir. törvényszéki elnököt, Márkus Károly ügyvéd, Szabolcsvármegye tb. főügyészét, továbbá a Szabolcsvármegye tisztikarának képviseletében megjelent Péchy Gyula árvaszéki elnököt, Leövey Miklós árvaszéki ülnököt, Erdőhegyi Lajos tb. aljegyzőt, a Nyíregyháza város tisztikarának képviseletében megjelent Májerszky Béla kir. tanácsos polgármestert, Moesz Béla h. főjegyzőt, Oltványi Ödön tanácsost, Géczy Géza árvaszéki ülnököt, az 5-ik honvédhuszárezred Nyíregyházán állomásozó osztálya tisztikarának képviseletében megjelent Pt'chy Sándor huszárkapitányt, továbbá Szunyoghy Ferenc főszolgabírót stb. stb. A gyásznak szomorú bensőségét különösen fokozta az a tengernyi, díszbe öltözött nép, a mely zsoltárokat énekelve kísérte örök pihenő helyére népszerű főurát. A számtalan koszorúval borított nehéz érckoporsót a kastély udvarán ravatalozták fel, s itt Molnár József lelkész, a sírbolt előtt pedig Vass János eőri lelkész mondott megható búcsúbeszédet. nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, Ingek, sétabotok nagyválasztékban érkeztek aICSÖ árak. mpm rr Ernő uri divatíiraháaa Nyíregyháza, Zrínyi Ilona n.