Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-16 / 22. szám

23-ik szám J^YímnnsK 1913. március 20. 7 útépítkezéseknek a folyó évben való befejezése valószínűvé váll. Folyamatban van ezidőszerint a következő közutak kiépítése: az államosítandó debrecentokaji, a debrecen-ungvári állami közút 109177— 115633 kilométer közti és szabolcsvármegyei utolsó szakasza, továbbá az ófehértó-hajduböszörményi, kemecse-nagyhalászi és kisvárdadombrádi törvényhatósági, valamint a nyirbogdányi vasúti állomáshoz vezető közutakon. A folyó évben még munka alá vétetik a debrecen-ungvári állami közúton levő ujfehértói és kisvárdai átkelési szakaszok burkolattal való ellátása, valamint a kemecse-dombrádi törvényhatósági közút vasmegyer-telekt anyai részének, továbbá a tornyospálca-mezőladanyi és mándok eperjeskei vasúti állomásokhoz vezetett közutak kiépitese. Kauzsay Tibor m. kir. gazdasági felügyelő bejelentette, hogy a gazdasági tudósítóktól folyó hó 10-én érkeztek be az első jelentések, ezek szerint az őszi vetések általában gyengék, sok még csirában van s nem kelt ki. A réti földeken felfagyas mutatkozik, a többi talajokon a kár nem szembetűnő ugyan, de arról tényleges jelentést csak a föld fagyának kiengedése után lehet tenni. A repce vetésben helyenként kifagyás látható és a még mindég tartó száraz fagyok kártékonyán hatnak. A jószág kielégítően kitelelt, de a rossz minőségű, gyenge táperővel biró takarmánykészlet fogytán van és a gazdáknak a legnagyobb takarékossággal kell eljárni, hogy az elég legyen. A takarmány rossz minőségét sok erőtakarmánynyal kell pótolni. Az őszi szántások boronálását és tárcsázását tavaszi vetés alá megkezdették, hogy a fagy kiengedésével a tavaszi vetés kezdetét vehesse. Egyes gazdák elvétve az őszi szántásba, a tavaszi rozs, zab- és árpa vetését megkezdették. Állalában az összes gazdasági munkálatok késnek, miért is munkatorlódásra van kilátás. Munkás van elég, a munkabér igénye nagy. Az aratási- és dohányos-szerződések nagy részben megköttettek. Mihályi Imre törvényhatósági m. kir. állatorvos lelentése szerint az állategészségügyi viszonyok február havában kielégitőek voltak, amennyiben ragadós állati betegségek csak szórványosan fordultak elő és nagyobb veszteséget vagy súlyosabb állatforgalmi korlátozásokat nem okoztak. Jog néfküfiek. Irta: Tóth József. Második fejezet. I. Albert svéd királynak ellenségével Margit királynéval folytatott háborúja közben az a mulatságos epizód játszódott le, hogy a királyné gombostűinek kiköszörülésére Albert egy köszörükövet küldött szép ellenfelének. Fordult a kocka. Margit fogolylyá tette a svéd ki»ályt, fejébe csörgó'sapkát tétetett és hadizászlóját női ingének fodraival cseréltette ki. Ilyenforma hadi játék folyik mostanában állami jogrendünk hivatott fenntartói : a bírósági és a közigazgatási szervek között. A hatásköri viták fokozódnak és egyik tekintélyes közigazgatási szaklapunk a „Magyar Közigazgatás" 1906. évi 4. számában következőket olvassuk: „Mi ugy tapasztaljuk, hogy sok esetben az ily vitáknak igazi oka nem elvi szempontokon sarkallik, hanem a parallel müködó' hatóságoknak hatalmi versengésén, torzsalkodásán, mert dacára annak, hogy a vitássá tett hasonló hatásköri kérdésekben — igen sokszor — törvényszerűen indokolt minisztertanácsi határozatokat hoznak nyilvánosságra, a birokra kelt hatóságok között a viaskodás mégis folyik. Hát ez igy nincs helyén, mert a hatalom sem egyik, sem másik hatósági fórumnak nem azért adatott, hogy abból sportot űzzön, hanem azért, hogy komoly tudással az ügyes-bajos felek dolgait lehető gyorsasággal elintézzék. Hiszen az ily viszályok elintézése az érdekeltek sérelmén kivül az állam érdekeinek is óriási sérelmével jár. Egy ily alárendelt hatásköri kérdés elintézése az illetékes faktoroknak sok idővesztegető munkájával jár, és ha az illető faktoroknak az ily ügyek ellátása fordított idejét vesszük számításba, az államnak százakra menő költségébe kerül, a mellett a minisztériumot nagyfontosságú ügyek ellátásától vonja el." Következik aztán ebből, hogy a jogorvoslatokat kereső panaszos felek ügyeiben ezrével kell a döntvényeket hozni. Az emiitett lap emiatt igy kiált fel: „lehet-e ott jogállamról beszélni, ahol a polgárság érdekei másodrendűek ? Etikailag megengedhető-e, hogy az állam polgárai költséges jogorvoslatokkal való önvédelemre kényszeríttetnek." Sehol sem jogosult ezen kifakadás annyira, mint a köztisztviselők fegyelmi ügyeinek elintézésénél. A reform sehol sem szükségesebb, mint itt, de azoknak elintézésére sehol nehezebb alkalmas szervet találni, mint itt. Keresnünk kell ezt az alkalmas szervet annyival inkább, mert mint az alábbiakban látni fogjuk a legfelső fórumok döntéseinél is annyi ellentmondás, a különféle bizonyítékok annyi különféle mérlegelése tapasztaltatik, hogy önként felkínálkozik azon eszme, miszerint a köztisztviselők különféle fegyelmi ügyeit különféle elemekből összeállított fegyelmi bíróságokra kell bizni. A közigazgatási téren gomba módra felszaporodott fegyelmi ügyekre fektetjük a fősúlyt, mert a következő statisztikai adatok igazolják hogy — talán mert az igazságszolgáltatás szolgálati szabályzata ma is már rendezettebb, talán mert a tiszti és szolgai személyzet itt fegyelmezettebb, — igen nagy a felmerült fegyelmi esetek aránytalansága. A nyíregyházi kir. törvényszéknél beérkezett az 1912, évben 18.504 polgári beadvány; 12.535 büntető; 51 fegyelmi és 584 sommás felebbviteli ügy. Ezzel szemben az 1911. évben a polgári beadványok száma : 14.837; a büntető beadványok száma: 11.639; a fegyelmieké : 8; s a sommás felebbviteli beadványok száma: 633. A budapesti kir. Táblán egyik utóbbi év alatt 35 637 ügyszám mellett csupán 250 fegyelmi ügy merült fel, mig közigazgatási ügyekben ez idő alatt ugyanszamojéd nyelvekkel közeli rokonságban volt, századokon át tartó harcok után egészen éjszakra szorított, jórészben kiirtott, úgyhogy ezekkel a bevándorlók csak igen csekély mértékben keveredhettek. Ugyancsak a ködös hajdankoiban vándorolt be egy fizikai szempontból csinos, szellemileg eleven, harcias nép, mely az uralmat is magához ragadta s az itt talált mongol fajuakkal meglehetősen, de korántsem a felismerhetetlenségig, keveredett, eredeti tipusát legjobban Kyushu szigetén őrizve meg. A két faj között hamarosan helyre állt a nyelvbéli egység, melyben a túráni fajuak nyelve diadalmaskodott s adta meg egész nyelv jellegét és a'apszinezetét, Idők folytán az eredet kétfélesége teljesen feledségbe ment s az egész nép egy törzsből valónak, egy testnek, egy haza gyermekének vallotta magát, amely tudat soha, még a legborzalmasabb oligarchia és belháboruk idején sem szűnt meg s igazi alapja a modern Japán nemzeti nagyságának és hatalmának. Maga az egész faj általában nem mondható szépnek. Alacsony termet, sokszor keskeny mellkas, kissé lapított orr, ferde szem, barnássárga arcszín a jellemző vonások, sőt nőknél a testnek valóságos filigránsága. Mindazonáltal akadnak ugy nőkben, mint férfiakban, különösen a déli vidékeken igazi szépségek, melyeket a föld minden elfogulatlan szemlélőjének olyanokul kell elismernie. Női ruhadiszekben A termet átlagos kicsiségével szemben jó egészségi, szivóság, kitűnően fejlett érzékszervek, nagy izomerő, rendkívüli fürgeség kétségtelenül értékes faji tulajdonságok. A lakosság száma 1900-ban 227s millió férfit és közel 22 millió nőt tett ki, ami 44 és fél millió lélekszámnak felel meg. A szaporaság elég nagy lévén, az ujabb adatok szerint egészen bátran lehet már 50 millió japánról beszélni, ami tekintve a népnek szellembeli egységét, rendkivül magas fokon álló műveltségét, óriási hatalmat s a hatalmi fejlődésnek beláthatatlan lehetőségét jelenti. Nagyon sok japáni van az éjszakamerikai köztársaság nyugati államaiban, ami a yankeeket már már idegesekké teszi ; azonkívül csak ugy hemzsegnek japáni munkások és geishák a Fülöp-szigeteken s a Szunda-szigeteken; az orosz háború óta pedig valósággal ellepik Mandzsúriát, melynek déli része, az u. n. Liaoting-félsziget ma már japáni birtok, nemkülönben Korea is, melynek 218650 négyzet kilométernyi területhez képest igazán csekély 10,000000-nyi lakossága, egyenesen kihívja a gyarmatosítást, ami japáni részről a legerélyesebben és legcéltudatosabban foganatosítás 'alatt is van ; és bár a Koreaiak japángyülölete igen magas fokon áll, a japáni vasakarattal, túlerővel szemben tehetetlennek fog bizonyulni. Hogy a japáni kormány ily téren hogyan tud dolgozni, azt semmi sem mutatja jobban, mint az, hogy a 18 évvel ezelőtt birtokba vett az összes tavaszi újdonságok óriási választékban megérkeztek 17-52-19 Formola-szigetén a japáni iskolákba kényszeritett bennszülött ifjúság ma már japánul beszél s néhány évtized kérdése leszen csupán, hogy a barbár formozaiak ivadékai mind átvedlenek japániakká s a mikádó hadseregébe a legkiválóbb katonai anyagot fogják szolgáltatni. Ha tekintetbe vesszük, hogy a tulajdonképeni Japán területének közel a fele erdős hegység s csak a másik fele van müvelés alatt, hajlandó az ember azt kérdezni, hogyan tud annyi nép oly kis területen megélni. A felelet erre a kérdésre igen egyszerű. A japáni partok vidékén a tenger végtelenül gazdag halakban s a halászat ősidők óta millióknak ad foglalkozást és olcsó megélhetést, sőt a töméntelen mennyiségben fogott halakból kitűnő műtrágya kerül a müvelés alatt álló földekre. A halászat mellett ősi foglalkozása japán népének a földmivelés, kertészet, bányamüvelés, ipar- és kereskedelem. A mezőgazdasági termények közül árpát,, búzát, rozsot, bambuszt és cukornádat aránylag csekély mennyiségben termesztenek, mert főtermény ősidők óta a rizs. A japáni rizs Ázsiában a legjobb minőségű és elsőrangú kiviteli cikk. 1901-ben a rizstermés 46-914943 Kokű volt, ami majdnem ketszerannyi Hektoliternek felel meg. A rizs termelés nagy gonddal és sok fáradsággal jár. Kohn Ignátz nöi-, férfi divatáruházálba. T&Uíon 129.