Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1913-03-09 / 20. szám
20-ik szám. JÍYÍKgIDÉK. 1913. március 9. 5 áll tehetségünk fogyatékossága. És utunkban a rengeteg akadály. Az emberi gyarlóságok : hiúság, előítéletek, pártviszályok, irigység, gőg, bosszúvágy, sok-sok nyavalyái és pedig a história szereplőinél: Népek és Uralkodóknál egyaránt. Amazok bűne miatt egy |gróf Andrássy Gyula is igy sóhajt fel: „Volt-e, lehetette valaha nagy ember, aki néha nem érezte a földhöz bilincselve géniuszát, attól a kényszerűségtől, hogy kis embereket és önző sziveket kell tervei számára megnyerni?" Emezek (a Királyok) bűne felett pedig Zrínyi poétikus lelke imigyen háborog: „De valamint lehetetlen a szeleknek fújását, a tengernek háborúságát meggátolni, ugy lehetetlen a fejedelmek tanácsaitól rossz elméjű tanácsokat eltiltani!" Csiszoltabban s rövidebben ismétli meg mindezeket gróf Széchényi: „Ármányos ész, rossz akaratú aktivitás, elfogultság a legjobb célzatokat megakadályozhatja." Schiller pedig kétségbeesve jajdul fel : Emberek ! Emberek ! Csalfa képmutató krokodil fajzat! Hát bizony a Teremtésnek olyan remekei vagyunk, hogy bírói székbe ülni vajmi kevesen vagyunk méltók. De mert a felhők feletti bíró idelent nem Ítélkezik, mégis csak ember ítélhet ember felett. Hogy ez az ítélkezés aztán gyakorta mennyire elfogult, a viszonyok és körülmények által mennyire befolyásolható, a történelemből röptében előkapott néhány példával illustráljuk. Deák Ferenc-ei tót nemzetiségű nyelvtanára a magyar nyelvből megbuktatta. Napoleon-i Bauer, az „Ecole militaire" latin nyelv tanára ostobának és tiszti rangra nem érdemesnek itéli. Ugyancsak Napoleonról Lewis Goldschmied angol író mondja: „egy kis pimasz, egy kis hóbortos korzikai, ki a kegyetlenség, zsarnokság, szemtelenség, érzékenység, utálatos mértéktelenség és fösvénység egyedül álló undoksága. Esszenben, a nagy munkás városban, tizenöt esztendővel ezelőtt az esküdtszék hét bányamunkást ítélt el hamis eskü miatt. Heten összesen tizennyolc esztendei fegyházbüntetést kaptak. Le is ülték. Felebbezésüket a birodalmi törvényszék elvetette, kegyelmi kérvényüket a korona visszautasította. Később ugyancsak az esszeni esküdtek a megújított pörben fölmentették a vádlottakat. Mind a hetet, valójában csak négyet, mert ketten már elköltöztek az élők világából, egy pedig nyomtalanul eltűnt. A törvényszék kimondotta ítéletében, hogy a hét egykori bűnös soha hamisan nem esküdött. Az államot pedig kötelezte, hogy a sok esztendei szenvedésért, a fegyházban töltött időért, az utána következő nyomoruságért, a meghurcolásért, a hét családot sújtó sorscsapásért fizessen kárpótlást. Ez volt az esszeni tragédia utolsó felvonása. Itt a politika avatkozott bele az igazságszolgáltatásba. (Akár csak minálunk legutóbb.) A Haverda pör lefolyása még mindnyájunk emlékezetében él és segit megrendíteni az esküdtbirósági intézmény iránti bizalmunkat. Madarász László, a debreceni kormány rendőr miniszterét azon rettenetes gyanúval terhelik, hogy ellopta gróf Zichy Edmond gyémántjait. Nyári Pál minisztertársa őt leleplezi. Ápril 15-re parlamenti vizsgálat tűzetik ki, mely elől, az április 11-én bekövetkezett detronizáció zaját felhasználva, kerületébe menekül, lemond. Ott ügyét a Népitéletre bízza. Ez itél — s az állítólag tolvajminiszter beválasztatik törvényhozónak. (Folytatjuk.) A Szaboicsvármegyei Tanító Egyesület Köre. A tanítóság köréből. A február 13-iki nagygyűlés volt a tanítóságnak második olyan gyűlése, melyet nem mint tanitó, hanem mint polgár rendezett. Az ilyen polgári jogok (?) alapján randezett gyűlést be kell jelenteni a rendőrségnél is; igy történt az, hogy a gyűlés rendőri atyáskodás mellett folyt le. A tanítóság, melyet eddig egyesületi alapszabályok bástyáztak körül a gyűléseken: meglepődött egy kissé a rendőri jelenléten s alig tűrte azt. A gyűlés végén már orkánszerüen tört ki a megrendszabályozott tanítóság szabad lelke a rendőrség merev akaratával, ellenállasaval szemben. Hiába! A tanítóság csak az iskolában tűri a tanrendet, de — amint megnyil vánult ezúttal is — gyűlésen ő maga nem szeret játszani minősitésdit és tanulósdit. * * * Dobó Sándor a februári szövetséglanácsi ülésen erősen megrótta a beszédjében az állami tanítóság héttagú bizottságát azért, mert szeparasztikus törekvéseikkel rést akarnak ütni a tanítói állás egységességén. Kis malacoknak nevezte őket, akik a miniszter konyhájára mentek egy kis „hulladék"-ért. Hát szó, ami szó, egy kicsit erős volt a hasonlat, de némileg találó is. A nagygyűlésen azonban Dobó Sándor ez irányban is kivívta az „egri nevet". Kijelentette, hogy a tanítóság egységének érdekében, mely ezen a nagygyűlésen s a permanens bizottságban megnyilvánult, visszavonja a múltkori kemény szavait. Állami tanítók! Valljatok be, hogy ezúttal vezéreitek nem jártak együtt a többi vezetőkkel; a mostoha testvért játszották. De ne feledjétek, hogy országanyánk egy, csak államapánk választ el bennünket. Ha már, sajnos, igy van, legalább keressük a testvériséget ott, hol az egyforma darab feketekenyeret osztogatják. * * * A tanítónők közül Rigó Szeréna nagyváradi tanítónő a nagygyűlésen be- és elismerte, hogy a férfiak azon vadja, hogy a nők fizetéscsonkitásának egyedül ők maguK az okai, — igaz. De ezután dolgozni fognak ők is a férfiakkal karöltve, hogy ha majd újra sor kerülne rájuk a harcban, ott legyenek és erősebben állják meg helyüket. Ezt az ígéretet leszögezzük. De már előre is kijelentjük, hogy roszszul kezdik, mert a Szövetségen kivül akarják megalkotni a tanítónők országos bizottságát. Ez, ha igy lesz, nagy baj lesz, mert kivül maradnak azon a váron, mely ma már az egész magyar tanítóság védője. * * Zichy János gróf közoktatásügyi miniszter tehát elment. Ott hagyta miniszteri bársonyszéket épen akkor, midőn egyetlen alkotását: a fizetésrendezési törvényjavaslatot kellett volna reprezentálnia. A javaslattal ő sem volt megelégedve, a tanítóság sem, gondolta tehát, hogy a nevét nem fűzi ehhez a népszerűtlen, korcs törvénytervezethez. Úgy sem ő volt az apja a javaslatnak. A kultuszminisztériumban a pénzügyminisztert okolták fösvénységéért, a pénzügyminisztériumban pedig a közoktatásügyi minisztériumra hárították az ódiumot: miért nem kérnek többet? Közben aztán a tanítóságnak kellett statisztálni ehhez a játékhoz. Az uj miniszter beteget jelentett a javaslat tárgyalása előtt. Eszerint nincs gazdája a javaslatnak. Beteg itt minden. De a tanítóság lesz itt a legbetegebb, ha nyélbe ülik ezt a javaslatot. Arról fog koldulni évtizedekig. Csak egy ember van aki örül s aki lelkesedik, ez pedig nem más, mint Siegescu előadó. Van-e, ki e nevet nem ismeri ? Jutalmul ő rajta kellene kipróbálni először ezt a javaslatot! . . . Azt hiszem ezt a próbát egyhangúlag szavaznák meg a konzervativek is, meg a radikálisok is. Gazdasási egyesületi közlemény. Eladó szőlővessző. Szőlőbirtokosainkat van szerencsénk értesíteni, hogy ifj. Tóth Károly kir. szől. és borászati felügyelő urnái (Beregszász) mintegy 1500 drb. igen szép, teljesen fajtiszta 2 éves gyökeres első osztályú Olasz rizling európai szőlővessző van eladó. Ára: rendesen csomagolva és a bereg-somi állomásra kiszállítva százanként öt korona. Venni szándékozóknak szívesen ad további felvilágosítást a gazdasági egyesület titkári hivatala. Szőlészeti gyakorlati előadAs. Nagykálló község elöljáróságának megkeresésére a szabolcsvármegyei gazdasági egyesület megbízásából Macsánszliy Lajos f. hó 16-án (vasárnap) d. u. 2 órakor 'Nagykálióban a községháza tanácstermében gyakorlati előadást fog tartani a szőlészetről, melyre szőlőtermelő gazdatársainkat van szerencsénk meghivni. ÚJDONSÁGOK. TeSofon 139. szám 9W Mai számunk 12 oldal. Közgyűlési naptár. A „Bóni" Gyártelep és Mezőgazdasági R.-T. tizenkettedik évi rendes közgyűlését marc. 9-én délelőtt 10 orakor tartja Nyírbátorban, saját helyiségében. A Rakamazi Kölcsönös Segélyző-Egylet mint Szövetkezet XIV. évi rendes közgyűlését márc. 9-én délelőtt 11 órakor tartja a községháza tanácstermében. A „Nyirbaktai Takarékpénztár 1913. márc. 25-én d. e. 9 órakor tartja Vl-ik évi rendes közgyűlését Nyirbaktán, üzleti helyiségében. A Szabolcsvármegyei Jegyzők és Gazdák Bankja Részvénytársaság I. évi rendes közgyűlése március 25-én délelőtt 11 órakor, saját helyiségében. A Nyiregyházi Gőzeke Szövetkezet évi rendes közgyűlése március 24-én délelőtt 10 órakor Nyíregyházán, Szabolcs-utca 15. sz. a. — Pártgyűlés. A nyiregyházi függetlenségi és 48-as párt végrehajló bizottsága szerdán délután Somogyi Gyula kir. tanácsos elnöklésével ülést tartott, melyben íoidalkozott a helybeli szociáldemokrata párt vezetőségéi.ek a függetlenségi párthoz intézett azon kérelmével, hogy az esetleg és általános sztrájk folytán sújtottakat anyagi támogatásban részesítse. A végrehajtó bizottság egyhangúlag kimondotta, hogy a megkeresésnek eleget tesz, bekövetkezhető a sztrájk következtében önhibájukon kivül nyomorba jutandó, vagy szükséget szenvedő-egyéneket, csoládokat segélyben részesiti, s minthogy a pártnak vagyona nincs, a tagok között gyűjtést indít, s az adakozásban való részvételt a párt tagjaival szemben erkölcsi kötelességgé teszi. — Ea;y városi takarékpénztár jövedelme. Nyíregyházán is régóta kisért egy városi takarékpénztár létesítésének a kérdése. Igaz ugyan, hogy ez idő szerint a kérdés egy csöppet sem aktuális, mert a belügyminiszter még mindig csak igéri, hogy ebben a kérdésben országos rendezést óhajt s épen ezért heverteti évek óta a hozzá felkerült hasonló ügyeket, köztük Budapest székesfőváros városi takarékpénztárának az ügyét is, mindazon által nem lesz érdektelen, ha megemlitjük, hogy Nagybánya város takarékpénztára az elmúlt évben 94.088 korona ha olcsó és jó I 0 Cnmnfll üzletében, Zrínyi Ilona-utca 3. ílfl/níl cipótakar, lfJj]PP hHmIIPI szerezze be, hol a legtartósabb és legelegánsabb y U £U 1 1J akkor azt csakis 1IU,BUa Wi ÜU,1,UÜ I férQ, nÖÍ éS gyermekcipők vannak raktáron.
