Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1913-03-09 / 20. szám
24-ik szám. JSftíRVSBÉK. 1913. március 23. 203 Igy aztán akadálytalanul megnyilhat a sóstói vendéglő április közepén, melyhez annyi reményt fűznek az egész városban. Uj vasatmegálló. A Nyíregyháza és Király telek közti vasút' vonal mentén lakók aziránt tettek lépéseket, hogy a 140 számú őrháznál egy feltételes megálló létesíttessék. A debreceni üzletvezetőseg azt válaszolta, hogy erre a célra az érdekeltek, avagy a varos 900, illetőleg 3700 korona költséget biztosítson, aszerint, amint a feltételes megállót várószoba nélkül, vagy várószobával kívánják. A közgyűlés a polgármestert azzal bízta meg, hogy irjon fel az államvasutak igazgatóságához, melyben fejtse ki, hogy a megálló létesítése első sorban a vasút üzleti érdeke és igy a költségeket is viselje a va sut egészen. A zálogtárgyak dolga. Még egyszer és utoljára szerepelt a közgyűlés tárgysorozatán a megszűnő Práger-féle zalogházban elhelyezett zálogtárgyak dolga. A Kereskedők és Iparosok Hitelszövetkezete ismételten kijelentette a tanácsnak, hogy a neki szánt szerepet a több oldalról felhangzott gyanúsító magyarázgatások miatt nem vállalhatja. A közgyűlés sajnálattal vette tudomásul, hogy a megkezdett mentő akció ekként nem vezethetett eredményre s egyúttal köszönetet mondott azoknak a pénzintézeteknek, melyek a hitel nyújtásával a mentést lehetővé tenni hajlandók lettek volna. A zálogházban egyébként az egyik árverést már meg is tartották, a másik árverés még e hónapban fog megtartatni. A cselédszerzöfc. Az egyik helybeli cselédszerző és foglalkozást közvetítő intézet tulajdonosa azt az ajánlatot tette a városnak, hogy 1000 korona kártalanítás ellenében üzletét megszünteti, A képviselőtestület nem ment bele az üzletbe. Egyidejűleg felhívta a rendőrség figyel mét arra, hogy a magánközvetitő intézeteket rendszabályozza meg; mert addig, mig azokban a mostani állapodok uralkodnak, a sokat emlegetett cseléd-mizériákon a városi cselédszerző intézet sem tud segíteni, mivel a hely nélküli cselédek inkább mennek azokba, ahol több szabadságot élveznek. Még pár apróbb tárgy volt napirenden s a közgyűlés négy óra után valamivel már véget ért. ránk uti naplók és a költészet lényegéről való értekezések, melyeknek stílusa, előadási modora a japáni szép prózát már a fejlődésnek körülbelül azon a magaslatán mutatja, amelyre a modern eun' pai nemzetek irodalmában Madame de Sévigné előtt alig van példa; s éppen erről az összevetésről jut eszembe az a sajátságos körülmény, hogy a japáni irodalom klasszikus korában ugy a költők, mint a legkiválóbb prózaírók között igen sok előkelő női nevet találunk s hogy még a következő évszázadokban is, mikor a férfiak a nemzeti nyelvet és irodalmat a kinai kedvéért elhanyagolták, a müveit japáni nők voltak a japáni nyelv és irodalmi ízlés tisztaságának fenntartói, a nemzeti hagyományoknak e téren leghívebb ápolói különösen a császári udvarnál. A császárok politikai hatalma egyébiránt egyes hatalmaskodó főurak, meg a budhista papság fondorkodásai miatt már a 12-dik században nagyon elhanyatlott s az ország hallatlan pusztítással, vérontásokkal járó polgárháborúk színhelye lett. A tizenharmadik század végén Hojo Tokimune még az egész nemzetet harcba tudta vinni és diadalmasan vissza tudta verni a mongol hajóhadat, de nemsokára azután újból kitört a teljes fejetlenség s a legvadabb oligarchia dult majdnem háromszáz esztendőn át az egész országban. A világi hatalmat rendesen az a főúr gyakorolta, aki a többit ugy ahogy féken tudta tartani, a mikádók pedig valóságos árnyék Kultúra Kemecsén. Annak az immár szélesen ágazó folyamatnak, mefyet a Bessenyei-kör kebelében alakított szabad lyceum Nyíregyházán megindított, s a mely folyamat napról-napra mindnagyobb területet hálóz be, az egyik életerő sugara az elmúlt hetekben Kemecsere ért. S nem is lehet másként! Ennek a minden izében kulturát és csakis a kulturát szolgáló munkának nem is lehet más fogadtatása, s mi csak a legbensőbb öröm érzetével konstatáljuk, hogy az általános érdeklődés nemcsak itt Nyíregyházán fokozódik szinte napról-napra, hanem a .csöndes jó vidék" is szinte meglepő jelenségeit mutatja annak, hogy haladni, tanulni akar. Ennek a mindenesetre eléggé nem is dicsérhető törekvésnek első jelensegei abban mutatkoztak, hogy olvasóköröket alapítottak, a gazdaközönség szövetségbe tömörült, s ujabban, hogy felolvasások tartásával, szabad előadásokkal, s legújabban vetített képek bemutatásával igyekeznek emelni a lakosság szellemi nívóját. Mint értesülünk a legutóbb elmúlt hetekben a Bessenyei kör szabad lyceumának vetítő gépei közreműködésével Kemecsén Szomjas Gusztáv gazdasági tárgyról, dr. Radó Endre főgymnasiumi tanár pedig a balkáni háborúról tartott szines és általános figyelmet keltő elő adást. De kirándult Kemt cséré hadadi Kovássy Béla gazdasági akadémiai igazgató-tanár, ki a termelés fokozásáról és a műtrágyázás hasznáról és szükségességéről értekezett. Reméljük, hogy a szépen megindult kezdetet követni fogja a méltó — folytatás ! Természet — társadalom. A X. Károly bukása és elüzetése után a polgár király Lajos Fülöp (és nem Bonaparte Lajos, ez a név itt e helyen toll hiba,) lett az uralkodó. Polgári érzése nemcsak külsőségeiben, hanem főként engedékenységében nyilvánult meg. Külügyi kérdésekben gyöngeség, belső kérdésekben taktikázás jellemzik uralmát. Legelső nagyszerű intézkedése az, hogy a sajtóvétségek elbírálását az esküdtszékre ruházza vissza. Nem volt Istenkegyelméből király és nem „Franciaország," hanem a .franciák" királya. A katholikus vallás megszűnt .állami 1' vallás lenni. Az uj Gharte 7-ik pontja nemcsak megszünteti a cenzúrát, de kijelenti, hogy azt soha sem lehet visszaállítani. életet éltek kiotói palotájukban, hol a polgárháborúk legviharosabb éveiben nem egyszer éheztek, sőt eső és szél elől is alig találtak menedéket. Az első ember, aki a rettentő zűrzavarban íölényes belátással és törhetetlen akarattal rendet akart teremteni, Ota Nobunaga, ovarii daimió volt, aki a vele szomszédos oligarchákat sorra legyőzvén, az akkori mikádótól kormányzóvá és a birodalom tővezérévé neveztetett ki, ki, majd ennek halála után Nobunaga nagyhírű tábornoka Hideyoshi ragadta magához a főhadvezéri és kormányzói hatalmat s mikor minden vetélytársát legyőzte, az egykori parasztfiú, aki Nobunaga udvarában mint kályhafütő kezdette a szolgálatot, országra szóló ünnepeket adott, melyeken a mikádó és egész udvara ís részt vett. Hideyoshi, vagy miként némelyek nevezni szokták, a japáni Napoleon, miután otthon csendet és rendet teremtett, meghódította Koreát s hadai már Peking alatt állottak, mikor 1598-ban váratlanul elhunyt. Ekkor már Japán déli részén közel 2 millió hivőt számlált a keresztény vallás, melyet Xaveri Ferenc és tanítványai terjesztettek a legnagyobb buzgósággal és igazán meglepő sikerrel. Hideyoshi egy darabig semmi sem törődött az egész mozgalommal, mikor azonban felmerült az a gyanú, hogy a portugálok a kereszténység kellő elterjedése után meg akarják lepni Jappánt, hogy leigázzák és gyarmatsorsra Csak a munkásosztályról feledkezett meg mindenki. Pedig a gyáripar fellendülésével óriásivá nőtt a munkásság nyomora. Ennek következtében egymást érték a zavargások. Nem birták a 18 órai munkaidőt, az elsatnyult gyermek munkát, a zsúfolt egészségtelen lakásokat. Lyonban 20,000 munkás lázad fel, Párisban folytonosak a merényletek, barricadok. Ezt a munkáselégedetlenséget most is, mint már annyi sokszor ezelőtt és ezután, a politikai pártok a maguk céljaira használtak fel. A bérkérdés megoldásának ígérete mellett a népiélekre ható jel* szavak hangzottak el. Lengyelország, a királji civillista, a jezsuiták, mind izgató jelszavak lettek. Mellékes, hogy a köztársaságiak, bonapartisták, legitimisták (bourbonisták) voltak a fennálló rend ellenségei. A fogalmak és ideák zavarához járultak az elméleti socialisták müvei. Saint simon a javak egyenlőtlenségéről írott müveivel iskolát alapit. Fourier utópiát állit fel, mely az összes jövedelmeket állami kezelésbe veszi és felosztja ugy, hogy 5/is a munkásoké, 4/u a tőké é és 3/i2 a szellemi munkáé. Egyébként a mindinkább növekedő munkanélküliség enyhilésére nemzeti műhelyek állíttatnak fel, hol napi 2 frankért lehetett munkát kapni. Aztán bárki beléphetett a nemzetiségbe. Igy jutunk, — mellőzvén a Lajos Fülöp bukásának részleteit — az 1848-ik évhez, melynek januárjában a reactióssá vált királyság nem birt ellenségeivel, melynek februárjában a proletárság csatlakozott a politikai forradalomhoz. E hó 22-én a parlamentben a minisztérium vád alá helyezését indítványozza az ellenzék, éjjel a munkások barricádokat emelnek, a felfegyverzett munkás sympálhiával eltelt nemzetőrség csatlakozik a mozgalomhoz, a kormány megbukik, a nép a külügyminisztérium felé fart, itt egy lövés dördül el, majd sortűz és 50 halott és sebesült hull a földre. Most már leomlik minden korlát munkás és nemzetőr, képviselő és nép között. Febr. 24-én Loius Blanc a katonák lefegyverezését és eltávolítását követelte, Proudban nyíltan szól igy: Lajos Fülöp gyilkoltat, mint X. Károly: menjen X. Károly után. Febr. 25-én Lajos Fülöp lemond. És jő a köztársaság, melynek első kiáltványa ekként emlékszik meg a munkásságról. A munkások rabszolgák voltak, azután jobbágyok, most fitetettek, törekedni kell, hogy társak rangjára emelkedjenek. Ez volt a februári forradalom, mely a munkásság vértanúival, segítségével és önfeláldozájuttassák, Hideyoshi a legkegyetlenebb eszközökkel igyekezett a kereszténységet kiirtani. Az üldözést a legnagyobb rendszerességgel folytatta Hideyoshi utóda Tokugawa Iyeyasu, aki 1600-ban a sekigaharai csatával ragadta magához a soguni hatalmat, mely attól fogva 1868-ig örökös lett az ő családjában. A polgárháborúknak, zűrzavarnak, rendetlenségnek Iyeyasu vetett végett Japánban, amiért emléke az egész nemzettől múlhatatlan hálát és kegyeletet követel. Ö adott hazájának uj törvényeket is, melyek legnagyobb részt napjainkig életben és érvényben voltak s az a rend és fegyelem, melyet ő és utódai, az úgynevezett Tokugawa sógunok teremtettek Japánban, vetette meg tulajdonképen Japán mai nagyságának alapját. Hogy az oligarchák többé moccanni se merjenek, Iyeyasu elrendelte, hogy minden daimyó, azaz zászlós ur, tartozik magának palotát építeni a sóguni székvárosban Yedóban, itt kell tartania állandóan feleségeit és gyermekeit, maga pedig fegyveres kíséretével az év felét saját birtokain, felét Yedóban köteles eltölteni. Ez az életmód nem engedte meg, hogy a daimiók vagyona túlságosan felszaporodjon; a két helyen való udvartartás, az örökös utazgatás diszes fegyveres csapatok élén, melyek a legpazarabb látványosságnak is beillettek, nem engedte meg a pénzek élére rakását. Legjellemzőbb azonban a Tokugawák rendszerében a legteljesebb feudalizmus, a lovagi erkölcsöknek sehol nem hallott és nem tapasz|| ff • I | B 8 8 összes tavaszi uj- ¥T loi ruhadiszekoen & ol m I13JI I UllUUlULUnyUII 17-52-18 nöi-, férfi divatáruházába. Telefon 129.
