Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-06 / 19. szám

4 19-ik szám J®B3TIDÉK. 1913. március 6 nemesek hivatását, társadalmi szerepkörét értve. A bürokratizmus ellenségei és azok előtt, akik a statusteher emelkedésén aggódnak, nem mondjuk, hogy rengetegnek nem tetszik fenti szám, de leljenek ezek megnyugvást abban, hogy a kerek világon ez ma már mindenütt ugy van és hogyha példaként a tanitónők számát összehasonlitjuk, minálunk és Angliában kijön ez a szám; mi nálunk itt 14 ezer, ott Angliában 200 ezer (Angliában 5 és fél millió kereső nő van, kik közül 1 millió hajadon, IV2 millió özvegy, 3 millió férjes). Nem tagadjuk, hogy államháztartásunkhoz viszonyitva rengeteg a szám, mit fent csoportosilottunk. De annak okát s a meglevő baj okait keresni más útra tartozik. Ami mostani feladatunk: e fél millió emberi teremtés jogainak, a köztisztviselők fegyelmi jogainak fejlesztése s a mai emberietlen fegyelmi szabályok vad fájának ledöntése. (Folytatjuk.) Képviseleti közgyűlés. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken d. u. 3 órakor a városháza nagytermében közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: Szakosztályi és tanácsi javaslatok : 1. A Sóstói erdő melletti vadászterület bérbeadására megtartott árverés eredménye. 2. Tóásó Pal építész értesítése a hadtestparancsnokság által a nagy laktanyában kívánt toldalék építkezésekre vonatkozólag. 3. A Sosto fürdői vendéglő üzlet bérbeadási ügye. 4. Mérnöki javaslat a téglagyár üzeme tárgyában. 5. A. MÁV. debreceni üzletvezetőségének értesítése a Nyíregyháza és Királytelek állomások között a 140 számú őrháznál az ottani tanyai lakosok által kérelmezett feltételes megálló ügyében. 6. Boros Sámuel közvetítő intézet tulajdonos ajánlata üzletének felhagyása tárgyában. 7. A kereskedők és iparosok hitelszövetkezetének nyilatkozata a Práger-féle zálogházban elhelyezett tárgyak ügyében. 8. Tanácsi javaslat Lórencz Miklós lakositása ügyében. Természet — társadalom. A X. Károly reactios uralma megteremtette a maga gyümölcsét. Még a conservativok is sokalták a congregatio elhatalmasodását és mindig többen pártoltak el a kormánytól. Nemsokára a sajtótörvény meghozatala után X Károly szemlét tartott a párisi nemzetőrség felett és ekkor egyik ezred e szavakkal fogadta a királyt : le a miniszterekkel, le a jezsuitákkal! A parlamentben rosszul állott a kormány dolga, a pairek kamrájában 76 uj tag kinevezésével kisérlette meg a kormány helyzetének biztosítását. Mindez azonban sikertelen maradt, az ellenszenv oly nagy volt, hogy a királynak végre is engednie kellett és uj minisztériumot nevezett ki. Ezt Martignac-minisztériumnak neveztek. Ez már liberálisabb volt, többek közt eltörölte a cabinet noir-t, hol a gyanúsak leveleit felbontották, a sajtótörvényt enyhítette, elkülönítette a közoktatás ügyét a vallás-ügytői, minek folytán a tanári kinevezéseket királyi megerősítés alá vetette, világi hatóság (Universite) felügyelete alá helyezte az összes iskolákat, megfosztotta a tanitás jogától azokat a papokat, akik el nem ismert társulatok tagjai voltak. Erre aztán kitört a harc. A congregatio a Martignac minisztériuma megbuktatására törekedett és ez sikerült neki egy közigazgatási kérdés kapcsán, ahol a javaslattal sem a kormány pártja, sem az ellenzék nem volt megelégedve. A király Polignac herceget, a congregatio fejét nevezte ki kormányelnöknek. A libe rális ellenzék 221 tagból állott. Most megtörtént az a ritka eset, hogy a »trónbeszéd egy passusára, mely igy szóllott: a közügyek rendes menetének feltétele, hogy a kormány politikája az ország kívánságával megegyezzék, a felirat következőleg válaszolt: Felség, hűségünk késztet annak kimondására, hogy ez a megegyezés nincs meg}. Polignac uj választást rendelt el; de reménye nem teljesült; a 221 ellenzéki képviselő helyett 272 képviselő jött a parlamentbe és most az a nagy probléma vetődött fel: kormányon maradhat-e minisztérium parlamenti többség nélkül F A király és minisztériuma ezt a kérdést megoldhatónak tartotta. Felfüggesztette az alkotmányt, — rendeletekkel kormányzott — a sajtószabadságot megszorította, a kamarát feloszlatta, a választási törvényt módosította. A congregatio magához ragadta a hatalmat és ez csak alkotmányellenes és reactios lehetett. Most már rohamosan nyomulnak előre az események. A polgárság fél a középkor visszatértétől, a tudósok, hírlapírók a súlyos censurától, a szabadelvűek a reactiotól, és a munkásság a békés fejlődés megakadályozásától tartottak. Egyébként is a munkásság ez időben kezd elégedetlenségének kifejezést adni és igy kapcsolódik a szabadelvüség érdeke a munkásságéhoz. A X. Károly reactios, alkotmányellenes és congregatios uralma nem állhatott sokáig, meg is bukott, száműzték is és helyét Bonaparte Lajos a polgár király foglalta el. Ez volt a juliusi forradalom. Utcáink fásítása. Közeledvén pedigv a tavasz, megint bátorságot veszünk magunknak, hogy utcáink fásításának kérdésével foglalkozzunk. Tesszük ezt már pár év óta következetesen s nem is minden eredmény nélkül. Többször elmondottuk ezen a helyen s most csak ismételjük azt a közismnretü tényt, hogy Nyíregyháza a szelek és a por városa. Az eperjes-tokaji hegység Tokaj—Sátoraljaújhely közötti öblözetének torkában vagyunk. Ebből az öblözetből rohannak reánk a gyakori északi szelek. Azok a szelek, melyekről a közmondás azt tartja, hogy három napig tart a szél Nyíregyházán ; akkor elpihen egy félórára és újra kezdi. A mi áldott jó egészséges nyíri homokunk a legnagyobb eső után is alig egy órával készségesen enged e szél táncra hivő szavának s olyan keringőket jár vele, mintha Alföldiéknél tanulta volna. A szél ellen, a por ellen ez ideig egyetlen védekezési módunk a por megkötése. De sokszor elmondjuk s mindannyiszor igazunk van, hogy ha elődeink a Sóstói erdőt kiirtották volna s az Ószőlőt meg az alig pár érvel fiatalabb Ujszőlőt már a XVIII-ik század vége előtt meg nem telepitették volna, Nyíregyházát régen betemette volna a homok! Védekezzünk tehát a szél s a por ellen, ahogy csak tudunk! Ültessünk fákat az utcákon! Ültessünk, hanem aztán gondozzuk is! A város jó példával jár elől. Ezt készséggel elismerjük. Szabad tereinket beülteti fákkal, kertekkel, a szélesebb utcákat négyszeres fasorokkal is. Nagyon helyesen teszi. Hanem aztán mi meg legyünk rajta, hogy ezek a fák meg is maradjanak! Ne engedjük, hogy azokat éretlen suhancok, vásott gyermekek megrongálják, kitördeljék. A város nem állithat mindenik mellé egy-egy rendőrt. Legyünk „rend-őrök" mindannyian! A város vízvezeték hiányában öntöztetni sem győzi a kiültetett fákat. Hát öntöztesse azt kiki a saját háza előtt! A város ültetni sem győzné minden utcán minden ház előtt a fákat. Hát ültessünk magunk, ahol még nincsen ! És még valamit! Azokat a szerencsétlen gömbakácokat meg, amelyek annyira alkalmasok a villanyos vezetékek alatt is, ne csonkítsuk meg igy tavasz felé olyan barbár módra, mint régebben szokás volt nálunk. Csak a lefelé csüngő, meg az elszáradt gályáktól tisztittassuk meg. Hadd nőjjék ki lombjukat azok is szegények! Hiszen olyan szép formát öltenek azok maguktól is! Nem kell abba belekontárkodni! A mezőgazdasági szesztermelök. A szabolcsmegyei mezőgazdasági szeszterme' lök f. hó 2-án d. u. V2 3-kor tartották értekezletüket a vármegyeháza kistermében. Az értekezleten 25 termelő jelent meg. kik 29 mezőgazdasági szeszgyárat képviseltek 32400 hliter kontingenssel. Az értekezlet legfontosabb határozata volt az, hogy megalakították a „Nyírvidéki Mezőgazdasági Szesztermelők Egyesületé"-t. Megválasztatott: elnöknek : Hg. Odescalchi Zoárd, alelnöknek: Zoltán József és Diener Gyula, választmányi tagok lettek: Megyery Géza, Seregély Nilus, Reizman Samu, Reizman Jenő, Evényi Sándor, Fülöp Bernát, Diner István, Rochlitz Henrik, Máthé László, Fried Béni, Zuckermann Arnold és Halmi Géza, titkár lett: Ferenc Vilmos, ügyész: Dr. László Mihály,pénztárnok: Berkovics Miksa. Az értekezlet megbízta a titkárt és ügyészt az alapszabályok elkészítésére s egyben a tagsági dijat 20 kor.-ban állapította meg s elhatározta, hogy a gazdasági egyesületbe tagként belép. Az értekezlet elhatározta a szomszédos vármegyékben levő szesztermelőket is a szesztermelők egyesületébe bevonni. / Végül a f. hó 7-én Budapesten tartandó orsz. szesztermelői gyűlésen az egyesület képviseletében : Hg. Odescalchi Zoárd. Zuckerman Arnold, Reizman Jenő, Roclitz Henrik és Szikszay Sándor a kartellel leendő tárgyalás céljából kiküldettek. nzaicsÉtnefei Tanitó Egyesület Köre, Meghívó. A közép-szabolcsi ref. tanító-testület folyó hó 25-én reggel 9 órakor Nyíregyházán a ref. iskola helyiségében közgyűlést tart, melyre a tagok és tanügybarátok tisztelettel meghívatnak. Kemecse, 1913. évi március hó. Szabó Antal, Délczesr Sándor, főjegyző. elnök. TÁRGYSOROZAT: 1. Elnöki rövid megnyitó s előterjesztés. 2. A mult gyűlés jegyzőkönyvéinek hitelesítése. 3. Az 1912. évi augusztus 26-án és a f. évi január 18-án tartott választmányi gyűlések jegyzőkönyvének előterjesztése. 4. A tiszántúli ref. egyházkerületben létesítendő tanitók segélyező pénztárról. Előadó az elnök. 5. Az uj tankönyvekről vélemény nyilvánítás, Telep Endre által. 6. Jelentés 4a szabolcsvármegyei Tanitók Otthonáról. 7. Oly indítványok tárgyalása, melyek a gyűlés előtt való napon adassék be az elnökséghez. Kéretnek a tagok pontosan megjelenni a gyűlésen, mire különben az alapszabály is kötelez. Egyben felhivatnak ez uton is a tagdíjjal hátrányban levők, hogy halasztást nem tűrő kötelezettségeiknek a gyűlés idejéig Kovács István pénztárosnál (Tiszaberezel) feltétlenül eleget tegyenek, mivel testületünk igen kellemetlen helyzetben van a pénztár üressége miatt. ÚJDONSÁGOK. Telofon 139. szám Mai számunk 10 oldal. Közgyűlési naptár. A „Bóni* Gyártelep és Mezőgazdasági R.-T. tizenkettedik évi rendes közgyűlését marc. 9-én délelőtt 10 órakor tarlja Nyírbátorban, saját helyiségében. A Rakamazi Kölcsönös Segélyző-Egylet mint Szövetkezet XIV. évi rendes közgyűlését márc. 9-én délelőtt 11 órakor tartja a községháza tanácstermében. A „Nyirbaktai Takarékpénztár 1913. márc. 25-én d. e. 9 órakor tartja VI ik évi rendes közgyűlését Nyirbaktán, üzleti helyiségében.