Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-09 / 3. szám

3-ik szám. J^YmiriDÉir 1913. januar 9. 5 gazdasági egyesületi közlemény. Szeszfőzői tanfolyam szeazgyárvezetöfc részére. A kassai in. kir. gazdasági akadémián 12 liátre terjedő szeszfőzői tanfolyam rendeztetik. A tanfolyam 1913. év február 1-én veszi kezdetét és április 30-ig tart. A tanfolyam célja mezőgazdasági szeszgyárak részére gyárvezetőket gyakorlatilag és elméletileg kiképezni. A tanfolyamra felvétetnek azok, akik 18 életévüket mar betöltötték, hatósági bizonyítvánnyal beigazolni tudják, hogy legkevesebb egy szeszfőzési idtnyben szeszgyárban, mint gyakornokok alkalmazva voltak es felvételi vizsgával igazolják, hogy a szeszgyártás gyakorlatában kellő jártassággal birnak. Ugyancsak felvételi vizsga alapján kell beigazolniok azt, hogy a magyar nyelvben jártasak, írni, olvasni és szamoini tudnak. Részt vehetnek továbbá a tanfolyamon a m. kir. gazd. akadémiák végzett hallgatói. A tanfolyamra legfeljebb 25 jelentkező vehető feí. Előnyben részesülnek azok, kik gépkezelői szakvizsgát is tettek. A taofolyam hallgatói a szeszgyárban előforduló - összes munkákat végezni kötelesek ; kötelesek továbbá a szeszgyártás elméletéből és a szeszadó tőrvényekről tartandó előadásokat szorgalmasan látogatni, a szeszgyártás ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati módszerek elsajátítása végett a laboratóriumi munkálatokban részt venni. A tanfolyam befejezésével a résztvevők gyakorlati és elméleti vizsgát tesznek, amelyek eredményéről bizonyítványt nyernek. Tandíj 54 korom. A jelentkezők élelmezésükről sajat maguk tartoznak gondoskodni. Előjegyzéseket 1913. évi jan. 31-ig elfogad a kassai m. kir. gazd. akadémia igazgatósága, ahol bővebb felvilágosítást is lehet nyerni. ÚJDONSÁGOK. Telefon 139. sza in ÜW Mai számunk 8 oldal. Yasárnap. Az utca néma. Sötét és suta sikátorokban lábujjhegyen jár a csend. A házak fölött elnyúló telefondrótokon halk nótákat pönget a művészkezü szél s valahonnan messziről, lágy harangszó száll ringatózva. A kapu alatt már gálában áll a fűszeressegéd, gomb yukában lángoló szegfű és karcsú pálcát forgat pecsenyevörös, párnás kezén. Ma, húgom minden kis icany! Templomból jönnek, jószaguak és idresbodrosak és messze villog az aranyvágásu imakönyvük. A fekete aszfalton fehér gyermekkocsi görög, előtte, mögötte óvatos típegésü öregek, amint halkan köhécselnek s az utca végén a messzeséget, ezt az ábrándos arcú, kékszemű kisasszonyt nézik epedőn. Jön egy munkás, keményen és akaratosan, a kalapja egy kicsit félrebillent s szunyókáló mámor hunyorgat a szeméből. Az emberek megállnak, utána néz nek, megcsóválják a fejüket s szégyenkező mosolygással haladnak tovább. Villamos kocsi vágtat és csilingelés nélkül, üresen suhan el a gyalogjáró mentén. Ma mindenki ráér. Délután. A város megindul. Lassan, lomhán, lélegzetfogyón. A kávéházakban viritó toalettek és tollas kalapok. Csupa lény, mosoly és kényeskedő lustaság mindenütt. Olyan a város, mint egy nyújtózkodó óriás, csak a szabályos pihegés hallik. A tegnapot feledni igyekszik s a holnapon méláz, friss nyomdafestékes újságok sincsenek, hogy az emberi lét ütőerén tartsák a kezüket, az izgalom, aggódás messzekerül, ma a hangulatoké vagyunk. Mintha megállt volna az események forgó kereke : a hirek sokfélesége egy mindent elborító nyugalommá simult. Az ismeretlenségek éhsége, a váratlan eshetőségek" izgalma ma távol van tőlünk. A vasárnapoknak nincs szenzációja. De mégis . . . Nézd, az utcán megtorpannak a járókelők, a korzón összebújnak a fejek s a kávéházak lomha nyugalmán ideges borzongás remeg keresztül. A szemek felvillannak, a fejek magasra szegeződnek s a fáradt gesztusok ki-ki pattanó lendületekké válnak. Egy pillanat s oda van a lanyha nyugalom, a fáradt egykedvűség. A pihenő energia egyszerre neki feszül: gyors és ütemes Jesz a ma radozó lépés, csoportok verődnek össze, hírvivők rebbennek szét s a szenzációk forró izgalma villamos áramként fut keresztül a dobogó sziveken. Távirat érkezett ... A király nagy beteg . . . titkolják . . . Kerzl professzort a - Burgba hivták . . . Oroszország újból erősen mozgósít, Japán és Kina készülődik . . . Szerbia fegyverkezik a Monarchia ellen ... Az álmosság tovaröppen, az utcákon ujságlapok lobognak és rendre elmerülnek a mohó kíváncsiság morajló tengerén. Csupa idegesség, láz és sivárgó hirszomjuság mindenütt. A vasárnap üditő, csöndes nyugalmának vége s ahogy a szinek egy piros harmóniába összefolynak: a szemünk előtt már ott csörgedez a különös és rejtelmes folyadék — a vér. — Az adóösszeiró bizottságok működésének felfüggesztése. A pénzügyminiszter valamennyi pénzügyigazgatósághoz rendeletet küldött, amelyben a tőkekamatés járadékadó alá tartozó jövedelmekről szóló vallomások bekivánására vonatkozó előbbi rendeletét további intézkedésig felfüggeszti. Ezzel egyidejűleg a pénzügyminiszter a jövedelemadóról szóló 1909. évi X. t.-c, 32. §-ában emiitett adóösszeiró bizottságok működésének megkezdését további rendelkezésig szintén függőben tartani rendelte. — Helyreigazítás. Lapunk múlt számában közölt „Szabolcsvármegye községei 1910-ben" c. cikkben Tiszalök község lakossága 191Ö-ben nem 3993, hanem 4993 volt. — Szerencsétlenség;. Mint lapunk zártakor értesülünk Máthé Lászlót a helybeli Jegyzők és Gazdák Bankja igazgatóját ma délután Budapesten a Metropol szálló előtt súlyos baleset érte. Ugyanis kocsiját elütötte a villamos s Máthé, aki látta, hogy a karambol kikerülhetetlen kiugrott a kocsiból, még pedig oly szerencsétlenül, hogy súlyosan megsérült és kórházba kellett szállítani. Állapota — tudósításunk szerint — aggasztó. — Megszűnt a debreceni színház válsága. A debreceni színház válsága megszűntnek tekinthető. Bár Zilahy fizetésképtelensége nem állott be, mert a társulat tagjait pontosan kifizette, a hitelezők szorongatása és zaklatása már-már végzetessé vált a direktorra nézve, míg végre a hitelezők Schwartz Vilmos bankigazgató elnöklése alatt gyűlést tartottak és ezen Zilahy ügyét jóindulattal kezelték. Moratóriumot engedélyeztek a direktornak, aki az e hó 5-ig adott határnapra rendbe hozta ügyeit. Az üzem fentartásához szükséges követeléseket rendezte. A szinbáz anyagi ügyeinek ellenőrzésével egy szükebbkörü bizottság lett megbizva, melynek fagjai Schvarcz Vilmos bankigazgató, dr. Fráter Ernő ügyvéd és Glück Ede nagykereskedő. Erről a városi tanács hétfői ülése elé jelentést terjesztettek és igy a színház válsága elintézettnek tekinthető. A városi tanács kívánságára a színház adminisztracionális ügyeinek vitelére Zilahy mellé állott Békés Gyula földbirtokos, aki néhány év előtt még a színház tagja és titkára volt. — Gyászrovat. Vettük a következő gyászjelentést: Özv. Kutka Andorné, szül. szentmártoni Ónody Margit, ugy a maga, mint csaladja és az összes rokonság nevében a legnagyobb fájdalommal áthatva, de a jó Isten végzésében megnyugodva jelenti, miszerint tetszett a jó Istennek a leggyöngédebb férjet, a leggondosab családapát, a legszeretőbb fiút, testvért és rokont Kutka Andor nvirpazonyi jegyzőt 1913. januar 5-én délután 57a orakor életenek 38 ik, boldog házasságának 9-ik évében hosszas szenvedés és a haldok'ók szentségeinek ájtatos felvétele után az élők sorából elszólítani. A megboldogult földi maradványait január hó 7-én délután 1 órakor fogjuk a gör. kath. egyház szertartása szerint a kótaji sírkertben elhantolni. Az engesztelő szentmise áldozat január hó 10-én fog bemutaLtatní a Mindenhatónak a megboldogult lelkiüdvéért. Kótaj,*19l3. január 5. Legyen őrök emléke és boldog nyugalma! Neje: özv. Rutka Andorné sz. szentmártoni Ónody Margit. Gyermekei: Palika, Mariska. Édes anyja: özv. Kutka Pálné szül. Galovics Ilona. Testvérei: Ilona férjezett Papp Jenőné, Olga, Migdus, Jenőke gyermekeik. Miklós, Olga özv. Fábry Gusztávné, Margit, Guszti, Blanka gyermekei. Sógornője: szentmártoni Ónody Irén férj. borosjenői Szabó Aladárne gyermekeivel és az összes rokonság. — Tea délntáu. Ritka sikerült délutánja volt a leányegyletnek a legutóbb megtartott tea délután. Olyan szép és nagyközönség töltötte zsúfolásig a Korona nagytermét, amilyet még teadélutánokon i;> ritkán Játunk. E nagy érdeklődés elsősorban a szereplőknek szólott, akik fényesen meg is feleltek a hozzájuk fűzött várakozásnak. Gsázik Éviké egy év előtt bájos gyermekhangjával hódította meg a közönséget s most teljesen kifejlődött hanggal szívhez szóló édes dalaival frenetikus tapsokra ragadta azt. Méltó partnere Berend László, kinek kellemes tenor hangja, hegedükisérete, majd szóló játéka egész koncert nívóra emelték a teadélutánt. Ferency József diszkrét zongora kíséretét nagy élvezettel hallottuk ismét. A legközelebbi teadélután 12-én, vasárnap délután lesz megtartva a Korona szálló nagytermében. Ismét nagyon érdekes programmszámokkal. — A pápa és az ünnepek. Őszentsége, a római pápa, amint az tudnivaló, bullát bocsátott ki, amelyben néhány hétköznapra eső ünnepet megszüntetett, nem kis örömére azoknak, akik ezeket az ünnepnapokat a munka kerékkötőinek tekintették. Akkoriban persze nem volt az öröm, hogy kevesebb lesz az ünnep s az emberek általában ugy vélekedtek, hogy a pápa elég nagy uraság ahoz, hogy rendeletét minden keresztény allamban respektálják. Azóta azonban kiderült, hogy a római pápa akkor, amikor azt hiszi, hogy az ünnepek dolgaban dirigálhat, nem csalhatatlan. Ezt bebizonyítja a többek között a magyar kormány is, nem számítva a szocialista szervezetet, amely a rendelet megjelenése utáni napon már kimondotta, hogy a régi ünnepeket ezentúl is ünnepeknek tekinti, vagyis, hogy a munkások, ha ezeken a napokon dolgoznak, fölemelt munkadíjra tarthatnak igényt. A szervezet után nálunk az igazságügyminiszter következett, aki az igazságügyi halóságokkal azt tudatta, hogy azok a napok, amelyek eddig vörös betűkkel pompáztak a kalendáriumban, tovább is ünnepek nek tekintessenek s ezek mint szünnapok szerepeljenek. Az igazságügyminiszter után most a kultuszminiszter következik, aki rendeletben mondotta ki, hogy a régi állapot egyelőre megmarad s az egykori hétköznapokra eső ünnepek alkalmával a tanítás minden iskolaban szünetelni fog. Ha mindenhez hozzávesszük azt is, hogy a naptárcsinálók az eddigi ünnepnapokat majdnem kivétel nélkül továbbra is vörös betűkkel jelzik, egyszerre nyilvánvaló lesz, hogy minden a régi kerékvágásban marad és hogy az eltörölt ünnepek csakis azok ^előtt lesznek közönséges hétköznapok, akik misét hallgatni és külön imákat mondani nem akarnak. — A Szabolcsvármegyei Tanitók Otthona f. hó 4-én tartotta meg táncestélyét élénk érdeklődés mellett. Az a jó kedv, mely az estély kezdetétől a késő hajnali órákig uralkodott, bizonyság arra nézve, hogy a jelenvoltak kedélyesen mulattak s egy kellemesen eltöltött estély emlékével távoztak. — Jelen volt aszszonyok : Barzó Mihályné, Gyurcsán Ferencné, Szmolár Istvánné, Tamássy Éndréné, Vargha Ferencné, Karaer Józsefné, Kubacska Istvánné, László Zoltánné, Klajtiis Károlyné, Lavottha Béláné, Enyedy Albertné, Fogarassv Józsefné, Sefcsik Józsefné, Faragó Lajosné, Fekete Istvánné, Fülöp Jánosné, Mayer Lipótne, Gáspár Gézáné, Vietorisz Lászlóné, Ekkert Eíekné stb.. Leányok: Baróz Etuska, Gyurcsán Ica, Szmolár Etuska, Tamássy Ilonka, Karner Ilonka, Kabacska Ica, Klajnik Margit, Lavottha Emmuska, Enyedy nővérek, Fekete Valika, Sefcsik Piroska, Faragó Mariska, Létrik Etelka, Bálint Ilonka, Fülöp Vica, Zelenka Márta, Ekkert Irén, Ozvald Lenke stb. — A kat. legényegylet táncmulatsága nem mint mult számunkban tévesen jeleztük, febr. 19 én, hanem január hó 19-én lesz megtartva a Korona-szálló nagytermében. Az estély szereplői a következők: Bodó Rózsi, Gsázik Évi, Gaal Irén, Jóba Ilus, Kálnay Lenke, Pelchrimovszky Sári, Ballay Gyula, Berend László dr., K. Kovách Árpád, a városi dalárda Jakab József karnagy vezetése mellett. Conferal Ujlaky Marcei.