Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-02-23 / 16. szám

12-ik szám. J^ÍYÍKSIDÉK 1913. február 159. 13 lakmározásban és a közvagyon prédálá­sában buzgólkodnak; az urak és a ne­mesek mindig viszálkodnak, csellel és ármánynyal működnek." (Beksics Gusztáv „Mátyás király birodalma" 33. 1.) Gróf Zrínyi Miklós kezd a XVII -században ébredőt fújni, „csináljunk prag­matikát mindenekről, igy ir. Reformáljuk magunkat elsőben kik eleje vagyunk az országnak, azután az alattunk valókat." Majd emigy: egy nemzet sem pattog ugy, mint a magyar nemesség titulusaival. Pedig fiaink haszontalanul élnek Mit tesznek? Innya!? Pompáskodni, egy men­tét aranynyal megprémeztelni, egy kantárt pillangókkal megcifráltatni, egy forgóval, egy lódinggal pipeskedni, paripát futtatni, egyszóval, esküdni, hazudni semmi jót nem követni. Hej! Még külömb volt ama Lacedemoni asszony mikor a fiának paizst ada ezen szavakkal „vagy vele, vagy rajta." — Rettenetes szavak egy nemzet ifjú­ságáról. Még rettenetesebb, hogy gróf Széchenyi a főurakra mondja ezt a „Vi­lágban." A velem egy rendnek nagyobb száma, hosszas semmirevalósága által mind a nemzetet, mind a kormányt megveté­sünkre kényszeritettük. Folytatja gróf Ber csényi Tamás emigy: „csak ökröket terem Magyarország 1" Betetézi Gyulai Pál, midőn a szat­mári békekötésnél kezdődő, — a magyar nemzet történetének egy századnál tovább tartó legdicstelenebb korszakáról emigy ir: „a közélet egy nagy temetővé vált, hol mindennap egy-egy jogot, egy-egy reményt s egy egész jövendőt zártunk sirba. Okai: a nemesség léhaságán kivül az idegen uralkodóház, az örökös tar­tományokkal tartó viszony, a rendi al­kotmány és kedvezőtlen gazdasági és társadalmi alakulás." Tehát az idegen uralkodóház is! akit pedig már 1278-ban segített a nem­zet a hatalmas Ottokár elleni harcban, — akinek jogait annyira szaporítja, hogy annak egy-magának több joga támad, mint az egész nemzetnek. Királyról, főnemesről van idáig szó. Népről, általános emberi jog' król egyet­len hang sincs. Igaz, van még a nemesekről. Lássuk ezeket. (Folytatjuk.) Természet — társadalom. — Amikor az angol parlamenti bizottság a jajgató, lázadó, gépromboló munkásokról, hely­zetükről, nyomorukról oly megrendítő jelentést tett: nagyon furcsa alakja volt a parlament­nek, mely kizárólag a földbirtok képviselete volt A tagküldés joga a megyéket és kiváltsággal felruházott testületeket illette meg. A nagy ipari központok nem birtak képviselő küldési joggal. Manchester, Leeds, — Birmingham ezek az óriási ipari központok nem küldhettek képvise­lőket, — ellenben egy romba dőlt vársánc, egy nagy kert, mely körül háznak híre sincs, — egy fal — egy-két képviselőt küldhetett. Azt a conservativ felfogást, hogy az uralkodó által adott kiváltság nem szűnik meg. ha a régi köz­ség fel is oszlik, ha a házak és templomok helyét zöld pázsit váltja is fel: az uralkodó osztály helyesnek és tiszteletreméltónak találta. Az ipari központok és a polgárság törek­szik a jogok egyenlőségére, és céljának eléré­sére a munkásság mozgalmát is lelhasználja. A rombolások, a sztrájkok, lázadások a parlamenti reform jelszava alatt tolynak. A nagy tömegek a reformtól gazdasági helyzetük javulását vár­ták, — a panaceát, az egyetemes orvos-szert látták a reform-ban. A zavargások végre is a vagyonos polgársággal való megegyezésre kény­szeritették a thory-ministeriumot. Igy jött létre az 1832-ik évi reformbill, mely a nagyobb vá­rosoknak, a polgárságnak a képviselő választási és küldési jogot megadta. Igen ám, de a munkások segítségével, har­cával, szenvedésével létrejött bili teljesen mel­lőzte a munkásokat, akiknek tapasztalniok kei­lett, hogy ez a nagy reform az ő helyzetük változását nem idézte elő. A munkások árulás­ról, szószegésről beszélnek, _— fenyegetőznek és folytatni kívánják a harcot Uj programmot alkotnak, mely hat pont­ban összegezi közeteiéseiket. Általános választó­jog u férfiaknak. Évenként választandó parlament. Golyókkal való szavazás. Cenzus eltörlésé. Kép­viselők fizetése. Egyenlő választókerületek létesí­tése. Ezt a mozgalmat nevezik chartismusnak. Ez a mozgalom egy ideig izgalomban tar­totta egész Angliát, — de a nagyszabású rend­őri intézkedések, és a folytonos politikai izgal­mak kifárasztották a chartistákat, és a munká­sok gondolkozó elemei lassanként elhagyták a chartismust. Ez tehát magától szűnt meg, an­nál inkább, mert a keletkező munkasszervesektöl többet remélt. Politikai sikerek helyett gazda­sági sikereket óhajtott ez. Ez a remény és a chartismus sikertelensége mindjobban tömöri­tette a munkásokat a szakszervezetekbe. Utoljára 1848 április 10-én tüntettek a chartisták, ami­dőn félmillió munkást hívtak össze tiltakozó gyűlésre, és öt millió alairással akartak petitiót benyújtani a parlamenthez, Azonban alig 20 000 ember gyűlt egybe, és a két millió aláírás nagy része asszonyoktól, gyermekektől valónak és apokrifoknak bizonyult, és a polgárság félelme eloszlott. Egy uj törekvés, egy uj eszköz fejlődött ki a trade-union-baxi. De erről legközelebb. Gazdasási egyesületi közlemény. Felhívás mezőgazdasági szeszterinelöinkhez. Az általánosan súlyosbodó gazdasági viszo­nyok, de egyben főként az értékesítésnek a kartclltőrekvésekkel befolyásolt nehéz körülmé­nyei kell, hogy vármegyénk mezőgazdasági szesz­termelőit is néma tétlenségőkből érdekeik vé delmére szólítsa. Csakis egyöntetű, erős elhatá­rozások szülte összetartás és ebből folyó együtt­működés hozhat kézzelfogható és számbavehető eredményeket, mig az egyesek kisebb akadályok elhárítására is erőtlenek. Ugy a mezőgazdasági szesztermelők orszá gos egyesülete, mint több megyebeli termelőnk megkeresése alapján van szerencsém t. Cimedet a szabolcsvármegyei mezőgazdasági szeszterme­lőknek folyó éri március hó 2 án délután fél 3 órakor Nyíregyházán, a vármegyeháza kistermében tartandó értekezletére azzal a biztos reménynyel meghívni, hogy — tekintettel az egyeseket mint a közös érdeket egyaránt szolgáló kérdés meg. vitatása és esetleg létesítendő megállapodások fontosságára — az értekezleten megjelenni is fog Kelt Nyíregyházán, 1913. február 17. Tisztelettel : Gróf Vay Tibor, mint a szabolcsvármegyei gazd. egyesület elnöke. Vetőburgonya beszerzése. Van szerencsénk gazdatársainkat értesíteni, hogy a napym. m. kir. földm. miniszter ur a fajtiszta vetőburgonya beszerzése tárgyában az előző években megkezdett akcióját ez évben is folytatja oly formán, hogy kisgazdák egyenkint 20 (husz) métermázsa fajtiszta vetöburgonyát kapnak kölcsönképpen oly kötelezettséggel, hogy ezen kölcsönadott 20 mélermázsa burgonyát a folyó évi termésből kötelesek lesznek vissza­szolgáltatni ; valamint, hogy e kölcsönadott mennyiségek háromszorosát vagyis 60 (hatvan) métermázsát a megállapított métermázsánkénti 4 (négy) korona árban kö elesek lesznek a földm. minisztérium megbízottjának rendelke­zésére bocsátani. A folyó évben 2 burgonvafaj kerül kiosz­tásra, u. m : a , Weisse Kőnigin*, mely homok­talajba, és a „Prof. Woltmannmely inkább kötöttebb talajba alka mis. Felhívjuk tehát gazdatársainkat és a köz­ségi elöljáróságokat, hogy a jelentkezéseket egyesületünk titkári hivattlához annyival is inkább mielőbb beküldeni szíveskedjenek, mert a később jelentkezők — tekintettel az idő rövid­ségére — figyelembe vehetők nem lesznek. Felhívás szakosztályaink t. tagjaihoz! Tisztelettel van szerencsénk egyesületünk szakosztályainak ugy régi, mint újonnan jelent­kező t. tagjait felkérni, hogy szakosztályainknak folyó évi március hó 2 án délelőtt fél 11 órakor a vármegyeháza kis termében tartandó alakuló (elnök és előadókat is megválasztó) közös ülé­sére lehetőleg teljes számban megjelenni szíves­kedjenek. Hirdetmény. A kisvárda-vidéki Gazdakör folyó évi te­nyészapa állatvásárját március hó 16-án a kis­várdai országos vásárt megelőző vasárnap ren­dezi Kisvárdán, Reizraan Hermán ur vasút ál­lomás melletti gaíd majorjában az eddigi he­lyen. Ez alkalommal nemcsak tenyészbikák, de sertéskanok és juhokra kiterjesztetvén a vásár. Gazdaközönségünk s különösen a községeknek alkalmak lesz a szükséges tenyészbikákat és sertéskanokat több elsőrendű jó tenyészetből saját választások szerint s a m. kir. Gazdasági Felügyelőségek közreműködése s támogatása mellett, állami kedvezmennyel is beszerezni. A vásárra bejelentett állatok március 15-én déli 12 óráig ellesznek helyezve s d. u. 2 órá­tól 5 óráig az érkező vevőközönség által meg­tekinthetők s előre kiválaszthatók, a vásár azonban csak március 16 án reggel 9 órakor kezdődik s ugyanaznap d. u. 2 óráig tirt. Az állatok megvétele a vásári irodában azonnal bejelentendő ugy az eladó, mint a vevő által s a kiadott elismervény bemutatása mel­lett március 16-án d. u. 3 órakor elhajthatok, vagy vonaton elszállíthatok. A megvett apaállatok vasúton kedvezmé­nyes díjszabással szállíttatnak, az ehhez szüksé­ges igazolványok, járlatlevelek a kiállítási iro­dában kiállítva átvehetők. Vasúti kocsikról s a m. kir. állatorvos je­lenlétéről Gazdakörünk rendezősége előre gon­doskodik. A vásár területe zári, ahová csak 50 fil­léres belépőjeggyel lehet bemenni, az állatok kísérői és gondozói szabad jegyet kapnak. Községi elöljárók által, ha venni szándé­koznak a községi pecsét okvetlen elhozandó. Tisztelettel felkérjük, hogy vásárunkat a legkiterjedtebb módon közhírré tétetni s a Gaz­daközönséget, különösen a közsfgeket szükség­leteik beszerzésére már most fölhívni szíves­kedjék. Levélbeni megkeresésekre azonnali választ ad Szentmihályi Imre gazdaköri titkár Kisvárda. Kisvárda, 1913. január hó. Szentmlhályl Imre Szaláncy Bertalan gköri titkár. gköri alelnök, r. b. «lnök. A vásár területén több vendéglő áll ren­delkezésre. A BORSY-féle összes uj községi nyomtat­vány minták kizárólag s: JÓBA ELEK nyomdájában szerezhetők be, Nyíregyházán. Igazán, es J° ha olcsó cipőt akar, akkor azt csakis Liener S. Sámuel cipő üzletében, Zrínyi Ilona-utca 3. szerezze be, hol a legtartósabb és legelegánsabb férfi, női és gyermekcipők vannak raktáron.

Next

/
Thumbnails
Contents