Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-02-13 / 13. szám

4 13-ik szám sőt azoktól is elvette, akikre a gépnél szükség volt; — és egy elrombolt gép helyébé jött tíz •más. A géprombolásra halálbüntetést szábott a törvény. Ezek a forradalmak nem hasonlítanak a jobbágy, a rabszolga lázadásokhoz ? Végre az angol parlament meghallotta a jajgatást és bizottságot küldött ki a helyzet megvizsgálására. De erről majd legközelebb. A SzaMcsvármep Tanító Egyesület Köre, Kiáltvány a magyar nemzet képviselőihez. A „Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetsége" a beterjesztett törvényjavaslattal szemben a hazai tanítóság érzését és sérelmeit a miniszter és az orsz. képviselők előtt egy kiáltványban fejezte ki, mely közérdekű voltánál fogva érdemes legalább általános részleteiben való ismertetésre. Bevezető soraiban a memorándum a kővetkezőket mondja: ,A .Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetsége", a hazai orsz. tanítóegyesületek elnökségeivel, örömmel fogadta az elemi népiskolai tanitók illetményeiről szóló bét törvényjavaslat benyújtását. Különösen tetszéssel fogadtuk a törvényjavaslatok megalkotásában azt a vezető elvet, hogy „nyilvánvaló, hogy a népek versenyében való fennmaradásunk nak egyik főbiztositéka, hogy a tanítóság lelkesen és odaadással végezze kulturális munkásságát, de ennek viszont természetszerű előfeltétele, hogy a tanítóság anyagi helysetének javítására irányuló jogos és méltányos kívánságai kielégítést nyerjenek * Fájdalommal tapasztaltuk azonban, hogy a törvényjavaslatok ezt a helyes elvet intézkedéseikben nem valósitiák meg; nevezetesen sem egészben sem részleteiben nem vették figyelembe a VII. Egyetemes Tanitógyülésnek kilenc pontban foglalt kívánságait." T. i. í. minden tanitó, férfi és nő, az 1893. évi IV. t.-c. 3 §-a alapján a XI., X., IX., fizetési osztályokba osztassék be; 2. személyi, szolgálati, helyi, drágasági és családi pótlék vagy kedvezmény, mely az állami hivatalnokot megilleti, a tanítónak is biztosittassék; 3. valamint minden szerzett és a törvényben adott, ma érvényben levő jog, mint a korpótlék biztosittassék ; 4. helyi előléptetés és személyi pótlék e járulékokba be nem tudható, sem az államsegély ily cim alatt vissza nem vonható ; 5. heti rök hadállásnak, mely előtt, már több mint egy hónapja, hogy kijózanodva állottak meg. Sztoján Michailovszki „Napred" azaz „Élőre" cimü versében, melyet minden bolgár iskolás fiu könyv nélkül tud, nem mondotta hiába, hogy: Előre! — Munka, ész, merészség — Földrengető nagy hatalom! Előre ! — Minden bölcseségnek A magva e szóban vagyon ! Hogy elbukol, az mit se számit : El nem bukik az ideál — S utánad egy más nemzedékben Uj, elszánt hiveket talál. A törökök is tudják, teljesen átérzik, miről van szó; századok óta hozzá szoktak ahhoz a gondolathoz, hogy egyszer csak elérkezik az a vágzetes nap, mely létük és nem létük fölött dönteni fog, ágyúdörej, szuronyvillogás, halálorditás közepette, és erről a napról, ahogy én ismerem őket, legalább a végső, sztoikus elszántsággal való felkészülés szempontjából, nem fognak lekésni. Közben azok a hatalmak, melyek még isten igazában hajba nem kaptak, fontorkodnak, spekulálnak, a döntést pedig fenntartja magának az a meglelebbezhetetlen nagyhata lom, melyről Victor Hugó a „Chants du Crépuscule" egyik remekében igy énekel: Nem ; légyen bármily hatalmas, sirjon vagy kacagjon, Senki meg nem szólaltathat, senki időnek előtte ki nem [nyithatja Fagyos markodat, óh néma fantóm, árnyékunk, várt vendégünk, Álarcos kisértet, ki nyomunkban lépdelsz, és akinek Holnap a neve! (Vége.) 30 órával több hivatalos óra legalább 10 koronával dijaztassek ; 6. az osztatlan 1—VI. osztályú iskola tanítója külön 300 kor. pótlékban részesítendő; 7. az igazgató megfelelő és nyűg dijba is beszámítandó külön igazgató fizetéssel dotáltassék; 8. a kántori jövedelem a tanítóitól elkülönittessék és 9. az 1907. év jul. 1. előtt nyugdíjazott tanitók, taniíóözvegyek és árvák nyugdija megfelelően rendeztessék. „Á tanítóknak ezen jogos kívánságai •— folytatja a memorandum — vagy egyáltalában nem, vagy csak részben teljesültek. A kész törvényjavaslatokkal szemben ehnélfogva a következő tiszteletteljes észrevételeink figyelembe vételét kérjük." Ezután a törvényjavaslatba foglalt sérelmes rendelkezésekkel szemben a tanítóság kívánságait részletezi és kellőképpen indokolja. Igy első sorban, hogy a tanítói fizetét egységes legyen. Állami és nem állami tanitó a két évi kezdő fokozat törlésével a XI., X., IX. fizetési osztátyok megnyitásával tényleg és kifejezetten iktattassék be az 1893. évi IV. t.-c. A) táblázatába az összes szolgálati évek alapján ós megharmadolva. A várakozási idő egyforma legyen ugy az állami mint nem állami tanítóknál. A javaslatban foglalt egyenlőtlen és méltánytalan lakátbérrel szemben kívánjuk, ho^y a nem állami tanitók is a XI., X. Jés IX. rangosztálylyal együttjáró, áll. tanítókéval egyenlő lakbért kapják. Hasonlóképpen az államiakéhoz, mondja ki a törvény, hogy az iskolafentartók a családi pótlékot tanítóiknak biztosítani kötelesek. A 200 kor. személyi pótlék, mely szerzett jog, még pedig kitüntetésképen szerzett jog és az érdemeket jutalmazta, továbbra is íenálljon és az sem az előléptetésnél fizetésemelésbe betudható ne legyen. Az igazgatói pótlék tanítói fizetés természetével bírjon ós minden körülmények mellett a nyugdíjba teljes összegében beszámítandó legyen. Kántori fizetés a tanítóitól elválasztassék és az a tanítói fizetésbe be ne számittassék. A 1893. év előtti szolgálati évek, bármilyen jellegű iskolánál szolgált is a tanitó, feltétlenül figyelembe vétessenek. A korpótlék, mely törvényben biztosított joga a tanítóságnak, hasonlóképpen, mint a tanároknál, meghagyassék. A minősítésre vonatkozóan .egyedül célravezető azonban csak az az eljárás volna — mondja a memorandum — ha a tanitó előléptetését minden esetben csak jogerős fegyelmi ítélettel lehetne megakasztani. Végül 1907. év előtt nyugdíjazott tanitók keserves sorsát kivánja elviselhetőbbé tenni. „A magyar nemzet népoktatásügyének munkásai eltelve azon vágytól, — mondja a memorandum befejező soraiban — hogy a jövőben lelki megnyugvással szolgálhassák magasztos hivatásuknak feladatait, a fentiekben feltárták a nemzethez intézett kérelmüket azért, hogy maga a törvényhozás, mint a nemzeti akaratnak a kifejezője, ezeket meghallja és .teljesítse." nDe ezen megokolt jogos 'kívánságaink teljesítése nélkül, az eddiginél is nagyobb nyugtalanság és békétlenség fogja emészteni a nemzeti népoktatás nagy kárára és veseedalmére, a nem méltányolt tanítóságnak már eddig is az elkeseredésig lesújtott lelkét.' És lesz-e eredménye, e szépen megszerkesztett memorandumnak, azt a közel jövő megmondja. Az én reményem már elveszett. Jablonovszky előadása. A m. kir. rovartani állomás igazgatója Jablonovszky József kir. tanácsos, kinek szaktudását külföldön is általánosan elismerik és nagyrabecs ülik, e hó 8 án délután 3 órakor tartotta a vármegyei gazdasági egyesület megkeresése alapján a főgymnasium nagytermében a „szőlőilonca és szőlőmoly kártételeiről" szóló előadását. Az előadás tárgyának actuális és előre is tanulságosnak ígérkező volta igen szép 160—170 számban gyűjtötte össze ugy a vidék intelligens szőlőbirtokosságát mint a szőlőfelügyelöket és vincelléreket. A 3 órán tul terjedő igen kellemes modorú és nyelvű szabadelőadáson Jablonovszky behatóan ismertette és vetített képekkel kisérte 1913. február 13 ugy a két veszedelmes ellenség élettanát és kártételeit mint az ellenök való régebbi és ujabbi védekezési modozatokat, de sajnos, ezeket is csak mint közvetett és részlegeseket tudta ajanlani, minthogy eddig ezen parasiták ellen teljes eredménynyel ható védekezési mód nincs. Az előadáshoz a vetítőgépet s kezelőit a Bessenyei-kör szabadliceuma bocsátotta a gazd. egyesület rendelkezésére. Másnap, vagyis 9 én Kisvárdán tartotta ugyané tárgyú előadását Jablonovszky az állauii fiuipariskola rajztermében, hol a gépek vetítésében Verner László ipariskolai igazgató fáradozott. Sajnálattal kellett azonban konstatálni, hogy ez alkalommal az intelligens birtokos osztály igen csekély számban jelent meg s a circa 60- at számláló hallgatosag legnagyobb részét a kisgazdák és szőlőkezelők tették. Gazdasági egyesületi közlemény. Fenyő tutajfa eladás. A máramarosszigeti m. kir. erdőigazgatóság a máramarosszigeti és bustyaházai m. kir. erdőhivatal kerületéből az 1913. évben letutajozandó és 1000, illetve 500 köbméteres részletekben eladandó fenyő tutajfa értékesítésére vonatkozo árverési hirdetményt megküldte. Az árverés helye és ideje, a fák méretei, azok kikiáltási árai, valamint az árverési feltételek a gazdasági egyesület titkári hivatalában megtekinthetők. ÚJDONSÁGOK. Telefon 139. szam EST Mai számunk 8 oldal. Közgyűlési naptár. A „Demecser és Vidéke Népbank mint Szövetkezet" i. évi rendes közgyűlése február 14-én délután 3 órakor Demecserben, saját helyiségében. A Nyírvidéki Takarékpénztár Részvénytársaság IV. rendes közgyűlése február hó 16-án délelőtt 10 órakor, saját helyiségeben. A Népbank Részvénytársaság Nyíregyháza II. évi rendes közgyűlése február 16-án délatán 4 órakor, saját helyiségében. A „Szabolcsvárinegyei Népbank" mint szövetkezet VII ik évi rendes közgyűlése február 16-án délelőtt 11 órakor, saját helyiségében. A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület évi rendes közgyűlése február 16-án delelőtt 10 órakor, saját helyiségében. A „Bóni" gyártelep és mezőgazdasági részvénytársaság XII. évi rendes közgyűlése február hó 16-án d. e. 10 órakor Nyírbátorban, saját helyiségében. A Szabolcsmegyei Takarékpénztár XLVII. évi rendes közgyűlése február 16-án délelőtt 11 órakor Nagykálióban, saját helyiségében. A Forgalmi és Parczellázóbank Részvénytársaság Nyíregyházán I. évi rendes közgyűlését február 19-én d. u. 3 órakor tartja az intézet üzleti helységében. A Nyíregyházi Általános Hitelintézet Részvénytársaság VIII. évi rendes közgyűlése február 23-án délelőtt 10 órakor, saját helyiségeben. A Balkányi Takarékpénztár Részvénytársaság XVI-ik évi rendes közgyűlése február 23 -án délelőtt fél 11 órakor Balkányban, saját helyiségében. A Nyírbátori Takarékpénztár Részvénytársaság február hó 23-án délelőtt 10 órakor tartja negyvenegyedik évi rendes közgyűlését az intézet helyiségében Nyírbátorban. Az Ujfehértói Takarékpénztár Részvénytársaság XIX. évi rendes közgyűlését február hó 23 án d. e. 10 órakor tartja az intézet saját helyiségében. A Büdszentmihályi Gazdasági és Kereskedelmi Bank Részvénytársaság VII. évi rendes közgyűlése február 23 án délelőtt fél 11 órakor Büdszentmihályon, saját helyiségében. A Gazd. Népbank R.-t. Ujfehértói I. évi rendes közgyűlését február 23-án d. e. 11 órakor tartja az intézet saját helyiségében.