Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-02-09 / 12. szám

12-ik szám. JftironpéK: 1913 február 9 5 Mindenki tudja, hogy a gyermek csak akkor fejlődhetik egészségesen, ha jó tejjel szoptatják. A statisztika szerint mértékletes szülők leánygyermekei közül 92°/o tud szoptatni. Ha a szülők mértéktelenül isznek, leánygyer­mekeik közül G9°/o nem tud szoptatni. Pedig a szoptatás igazán fontos gyermekegészségügyi tényező. Ezekből az adatokból nyilvánvalóvá lesz, amit annyiszor hangoztattunk, hogy az alkohol élvezete drága és pusztító élvezet s hogy az ors/ág anyagi és szellemi boldogulásáért har­colóknak az alkohol ellen kell teljes erejükből harcolni. Természet — társadalom. A nagy francia forradalom! Mennyi vérbe, mennyi áldozatba került ez! Aztán jött egy üstökös — Napoleon és a Gloire l Napokig le­hetne róla beszélni. De hát mi nem történetet írunk, nekünk csak annyiban fontos az egész kérdés, hogy a jognélküliek, az adózók és dol­gozók kikövetelték, hogy beleszólásuk legyen a tőrvényhozásba és az adók és egyébb jövedel­mek felhasználásába. Belementek a parlementbe. Mert a pénzfecsérlés már határt nem is­mert. Épen ugy, mint a Nérók idejében. Nincs egy csép különbség sem. Csak egy pár adat, amely megvilágítja a helyzetet. Mikor Necker (1780 körül) vette át a pénzügyet, akkor az államnak 2G4 millió volt a bevétele. Ugyebár csekélység! A király háztartásában a francia és svájci pompás egyenruháju testőrséggel 9050 ember áll szolgálatban. Ezenkívül 210 ló, 217 kocsi, lovas és vadász mintegy 1500 emher. Mértföl­dekre terjedő vadászterület, külön papság, ze­nekar. Egészsége gondozásával 48 egyén, szer­tartások pontos betartására 62 hirnök ügyel. Asztalánál 150 apród végzi a szolgálatot. E'.ek­nek ruhája egyenként 1500 frankba került. A konyhában 480-an vannak elfoglalva, ennek évi költsége 3 millió 660 ezer franc — ugyaneny­nyit emészt a királyi kertek gondozása, 2 mil­liót az épületek karban tartása. A királyné szolgálatára 496 hivatal van rendszeresítve, a provencei grófnak 600, az artoisi grófnak 700 hivatal, az orleansi herce­get 274-en, a provencei grófnét 256-an, az artoisi grófnét 239-en szolgálják. A versaillesi építkezések 1000 millióba serültek. Mikor Necker hivatalba lépett, az udvar borért 800000 húsért és halért 3 és fél millióval volt adós. A főkamarás, fő vadász me»ter 80—100 ezer frank évi fizetést húznak. A főpapság ép ily fényűző, vagyonát 4000 millióra, jövedelmét 200 millióra becsülték. A dolog természetéből folyik, hogy ez ősszeg a néhány püspök, érsek és apátra jut legnagyobb részben. Franciaország 25 millió lakosából 130 ezer nemes, ugyanannyi a pap, egy millió a kivált­ságos polgár. A többi — adófizető. A sok te­her miatt 9 millió hectár föld műveletlen. A földesúr fele termésért adja bérbe földjét. A napszámos átlagos napi bére 30 krajcár. Ször­nyű az ínség a parasztoknál. — És még egy jellemző adatot, amelyhez hasonlóval annyi sokszor találkozunk — talán még ma is. — Necker feltárta a helyzetet és a kiváltságosok megadózását igényelte, egyben 5 milliót jövedelmező bélyeget akart behozni. A nemesség a törvényt visszautasította, a sze­gény nép érdekében, melyet nagyon súlyt a bé­lyegadó. A köznép láthatta, hogy a nemesség az ő érdekét védi. Lám visszautasítja a tör­vényt, mely lényegtelen bélyegadót hoz a népre, de amely egyúttal a nemességet először és sok­kalta jobtan megadóztatja. A jelszó — a nép védelme, — a cél azonban saját adómentessége. Van egy ország, ahol uj adótörvényt hoz­tak be. Ez a tőrvény az eddigi kereseti adókat lényegében, eredmeayében meghagyja és a jö­delmi pótadó helyébe általánosító és progres­siv jövedelmi adót hoz be. Az eddigi, a régi tőrvény alapján az 1000 holdas birtok, amely 40,000 korona bérjövedelmet hozott, 1500 ko rona föladót fizetett. Az uj törvény szerint még fizetne 1720 K-t. A régi törvény a haszon bér­jövedelmeket nem adóztatta meg, a régi tör­vény a saját földjét muukálók jövedelmét adó­zatlanul hagyta, a régi törvény a nagybankok vezetőinek, a nagy jövedelmű orvos professzo­rok, nagy ügyvédi közjegyzői irodák jövedelmét szigorúan nem kutatta. Ez országban a haszon­bér jövedelmeket 300 millióra teszik és igy az ujtörvény szerint eddig adózatlan jövedelem 15 milliót adózna. A saját kezelésű nagy birtokok jövedelme legalább ennyi adót, az adózatlan nagy jövedelmek legalább 3 milliót erediné nyeznének. De a kisiparos, de a kiskereskedő érdekének védelme cimén fellázad a nagytőke és a nagybirtok és szerez nagy népszerűséget. Jaj, hová jutunk elkalandozásunkkal. Egyéb­iránt csak azt akartuk constatálni, hogy semmi uj nincs a nap alatt. Végezzünk most azzal, hogy a francia forradalom 50—60 év alatt az egész Európát, democraticussá tette, a jobbágyo­kat felszabadította, az eddigi jogtalanokat a törvény alkotásra befolyáshoz juttatta és most már a nép, a nemzet maga dönthet sorsa felett. Nincs többé rabszolga, nincsenek előjogok, nincs jobbágy. Meg van a teljes szabadság és az egyen­lőség. A nemesség, a papság és polgárság együtt képezik a nemzeteket és az igazi kiváltságos hatalomnak, a nagybirtoknak es a nagytőkének nincs módja kiváltani természetes következmé­nyét a rabszolgát vagy jobbágyot. No ne siessünk ítéletünkkel. Vizsgáljunk nyitott szemmel! A Szaboicsvármegyei Tanító Egyesület Köre. Választmányi ülés. A szabolcsvármegyei általános tanítóegyesület választmánya f hó 1-én tartotta ülését Nyíregyházán. Jelen voltak a helybeliek közül : Orsovszky Gyula elnök, Pataky Lajos főjegyző, Ruhmann Andor, Szabó Pál, Varga György, Varga Ferenc, Luka Jenő, Király Imre, Tóth György, Stoll Ernő ; a vidékről: Nánássy Gyula (Nyírbátor), Szabó Antal (Nagykálló) és Szabó Gyula (Ujfehértó) választmányi tagok. Elmaradásukat bejelentették: Varga János (Kisvárda) és Bodó Endre. Orsovszky Gyula elnök az egyetértés és együtt­érzés szarairal üdvözölve a megjelenteket, a testvéri érzelmek további ápolására hivta föl ez uj cyklus elején a tagok figyelmét, melynek pillérein nyugodott az egyesület a múltban, melyen épülhet tovább s állhat sziklaszilárdan a jelen megró báltatás napjaiban és a jövőben. Az ülés az elnöki jelentések megté­tele s tudomásvétete után csakhamar a legfőbb pontra, a fizetésrendezés ügyére tért A választmány nagy megdöbbenéssel tárgyalta a törvényjavaslatot, mely a tanítóság reményeinek delelőpontjából, jogos és méltányos kívánságaitól messze innen maradt. Szabó Pál a mellőzés kinos fájdalmától áthatott meggyőző szavakban adott kife­jezést annak a küzdelemnek — a fizetésrendezés ezzel a folyton visszagördülő kővel folytatott sisyphusi küzdelemnek — mely a tanítóság szellemének szabad szárnyalását metszi, az önképzés, a pedagógiai tu­domány mélyítésének vágyait fogva tartja, a nyomor sziklájához láncolja Szaló Gyula (Ujfehértó) Szükségesnek tartja, hogy az egyesület áldozatok árán is mennél több kiküldöttel képviseltesse magát a Szövetség tanácsi ülésén. Szabó Antal (Nagykálló) igen helyesen muta­tott arra a furcsaságra, hogy az állam ellenőrzi a képezdéket s tudja, hogy a növendékek nemcsak elméleti, de gyakorlati kiképzésben is részesülnek s innen legtöbbje önálló hatáskörrel felruházott állást foglal el s mégis 2 gyakorlati évet kiván a törvény­javaslat. A választmány több tagjainak hasonló értelmű és hangú felszólalásából erősen kiviláglott, hogy e törvényjavaslatból is -- mint az előzőkből — hosszan kinyúlik a sújtó kéz, de sehol a tanítóságot a saját értékére felemelő, az áldó kéz. E törvényjavaslatban a tanítóság nem kapja meg a kellő anyagi támaszt, nem engedi a testet a szellemmel lépést tartani, igy tehát a tanítóság a megélhetésért való küzdelemben, a sokoldalú munkásság terhe alatt idő előtt roskadt össze Ebben rejlik a tanítóság tra gikuma, ezt mu­tatja be markans vonásokban a törvényjavaslat, a tanítóságnak tragédiája. Kimondhatatlanul fáj a tanítóságnak az a vesz­teség, melyet szenved a jó és nemes ügy az által, hogy a legjobb kulturharcosok lelkierejük javát a kenyérért való harcban vesztik el. Ennek tulajdonit­ható az a szomorú tény, mely minden Demosthenes­nél ékesebben szól, hogy a 200 K-ás pályatételre : nA magyar tanítóság kartársi érzületének ápolása és fejlesztése" egyetlen pályamunka sem érkezett be. A csalódások által mint a villámsujtott fa dőlt le a tanítóság reményének fája s bár tudja azt, hogy a zúzott ágak, tört virágok többé nem nyíl­hatnak ; tudja azt, hogy ezután csak önerejében bizhat: lelkiismerete megnyugtatására, hogy minden lehetőt elkövetett, a Szövetség tanácsi gyűlésére el­küldte Orsovszky Gyula elnököt, Pataky Lajos fő­jegyzőt s Szabó Pál választmányi tagot, hogy a sérelmeknek, melyeket a tanítóság 25 pontban fog­lalt össze, a memorandumban leendő felvételéről gondoskodjanak, mig a minisztérium kapujára nem szögelik Dante e szavait: A reményt hagyjátok odakint! A választmány hosszas megvitatás után a folyó évre, okt. 1-i határidőre a következő pályatételeket tűzi ki: 1. A tanító a gyermekvédelem és a pat­ronázs szolgálatában. 2. Vármegyei tanítóegyesü­letek a népoktatásügy, a társadalom és a tanítói érdekek szolgálatában. A relatív értékű, vagyis a beérkezett munkák közül a viszonylag a legjobb, 100—100 K-val lett jutalmazva. A biráló bizottság elnökéül dr. Wilt György kir. tanfelügyelő ur ké­retik fel, ki eddig is olyan szívesen vett részt a tanítóknak ily irányú munkáiban, — tagokul pedig Bán Lajos (Kisvárda), Szabó Gyula (Ujfehértó), Vargha Ferenc és Demeter Béla nyíregyházi tanitók. A választmány végül elhatározta, hogy hivata­los lapjában az egyesületi rovat vezetésére Stoll Ernő egyesületi tagot kéri fel, hogy e rovat a ren­deltetésének megfelelőleg a Szövetség érdekeit, az általános tanitó egyesület s az ezzel szerves kap­csolatban lévő járáskörök, Önsegélyző és Eötvös-alap érdekeit és céljait szolgálja. Semaphor. Gazdasági egyesületi közlemény. Zabvetőmag beszerzése. Tekintettel azon körülményre, hogy a ked­vezőtlen őszi időjárás folytán igen sok őszivel vetendő föld vetetlen maradt, ajánljuk gazda­társainknak tavaszi vetésre az erdélyi „Diadal zab'-ot, mely egyesületünk utján beszerezhető és a minta egyesületünk titkári hivatalában megtekinthető. Ara ab Brassó vasútállomás : zsák nélkül métermázsánként 23 korona, jó lisztes zsákkal együtt 24 korona 20 fillér. A budapesti m. kir. I. honvédkerület had­biztossága a budapesti honvéd-élelmező raktár reszére szállítandó rozs és zabra vonatkozó hir­detményt megküldte. Az alapárak, szállítási feltételek és ajánlati minták a gazdasági egyesület titkári hivatalá­ban megtekinthetők. A szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya február hó 13-án délután 3 órakor a vármegyeháza kistermében ülést tart. Az ülés tárgyai a következők: 1. Nagym. m. kir. földm. minister leirata Piricse község közlegelő vételének állami támo­gatás iránt beadott kérelme tárgyában. 2. Szabolcsvármegye közgyűlésének hatá­rozata a vármegyei állattenyésztési szabályren­delet módosítása tárgyában, az egyesület részé­ről előterjesztett javaslata. 3. Szabolcsvármegye alispánjának értesítése Nyíregyháza város szarvasmarha tenyésztése érdekében tett intézkedésekről. 4. Szabolcsvármegye alispánjának megke­resése Polgár község úrbéres birlokosságának 2 darab nyugoti faj tenyészbika beszerzése tár­gyában adandó javaslat iránt. Irini^n I innnn 0 dnmiin! cipő üzletében, Zrínyi Ilona-utca 3. lOuZufl c iP őtaka r' I Rlmi u ijQÍIilim ^^^ 1101 a leQtartósabh és legelegánsabb JJ j akkor csakis Llüllül W b » uii i»ÜI férfi JÖj ÉS fljeriliekcipöll vannak raktáron

Next

/
Thumbnails
Contents