Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-02-06 / 11. szám

4 t-t-Hí száín De nem lesz érdektelen talán, ha reá világítunk arra is, hogy a Veczán-féíe gyülekezet miért vált szét a Rohacsek-féle gyülekezettől ? Rohacsek az idejövetele után rövid időre gyűjtést indítványozott egy imaház céljaira. A gyűjtés meg is indult s amikor már annyi pénz gyűlt egybe, hogy az ingatlanszerzésnek lehetősége már beállott, fölvetődött az a kérdés, hogy mi történik akkor, ha az egyesülés feloszlik ? kié lesz a ház ? A Veczán vezetése alatt állók természetesen azt kívánták, hogy az ingatlan feloszlás esetén a nyíregyházi ágostai evangélikus egyházé legyen. Rohacsek azonban ennek ellene nyilatkozott s nemesek indítványozta, de egyenesen követelte, sőt azzal fenyegetőzött, hogy elhagyja a gyülekezetet, ha el nem fogadják az ő ajánlatát, hogy feloszlás esetén a ház az óturai misszióé legyen! Ds talán az sem lesz érdektelen, ha azt is elmondjuk, hogy Rohacsek egy izben az egyik hívőtől megkérdeztetvén, hogy milyen vallású ? — azt a választ adta, hogy Krisztus vallású. Továbbá, hogy 2 gyermekét — bár mindkettő több már 3 évesnél — csak itt Nyíregyházán, egyenes felhívásra kereszteltette meg s fiúgyermekének az Iván Wladimir, leányának pedig a Viera Dorothea nevet adta! . . . Végül az sem lesz felesleges tudni való, hogy Rohacsek az egyik tanúvallomás szerint arra nézve lett indítványt, hogy a tagok lépjenek be az óturai misszió kötelékébe. Bizonyos számú tagoknak — úgymond — a mi gyülekezetünkből az óturai misszióhoz kell tartoeniok és viszont, mert ez esetben, ha ae egyház, vagy a rendőrség megtámad bennünket, egyesült erővel könnyebben védekezhetünk! De Rohacsek mégis szent. Legalább a keze az. Mert az is — maga felé hajlik! Erre nézve az egyik tanúvallomás derít némi fényt. Rohacsek — amint a tanú mondja — előszeretettel olvassa a bibliát, de nem fut át rajta, sőt lassabban s hangosabban olvassa, amikor arról szól az irás, hogy ,jót kell tenni és adakozni, mert aki nem adakozik abban nincsen szeretet és az nem várhat kegyelmet." Ez a tanú aztán azt a nem valószínűtlen következtetést fűzi hozzá, hogy ilyenkor aztán najymennyigégü élelmiszert, zsírt, szalonnát stb. gyűjt össze, ezt azonban — nem a misszió számára. . . A bizonyítási eljárás befejeztével maga Rohacsek elismerte azt, hogy : 1. a hausdorfi (Németország) missziótól évi 960 korona állandó fizetést huz, 2. a hívőktől adományokat kap és elfogad, 3. az óturai missziótól csak szóbeli megbízatása van, 4. a prédikátori működésre egyházi hatóságoktól Írásbeli engedélye nincs, 5. prédikátori oklevele nincs, 6. a gyülekezet vezetésére megbízatása, felhatalmazása nincs, 7. a könyőradományok gyűjtésére sem neki, sem a gyülekezetnek engedélye nincs, 8. hogy a befolyt könyöradományokról könyvet nem vezetnek, s 9. hogy a 960 korona fizetésből — melyet egy idegen, előttünk teljesen ismeretlen érdekek szolgálatában álló külföldi egyesület pénztárából húz, — ötödmagával nem lenne képes magát feniartani s 500 korona házbért is fizetni, s azért kényszerül a könyöradományokat is elfogadni. Ebben a nagyfontosságú ügyben Krecsányi Lajos alkapitány kedden délután hirdette ki a rendőrbiróság ítéletét, mely Rohacsek Józsefet kétrendbeli kihágás elkövetésében mondotta ki vétkesnek, melyet az által követett el, hogy hatósági engedély nélkül egyesületet alakított s hogy engedély nélkül adományokat gyűjtött. Az egyesület alakításáért 2 (kettő) napi elzárást helyettesítő á0 (negyven) korona fő- és 20 korona mellékbüntetésre, az adománygyűjtésért pedig egynapi elzárást helyettesitő 20 (húsz) korona föés 10 korona mellékbüntetésre Ítéltetett. Ezenkívül minthogy Rohacsek József létfentartási alapot kimutatni nem tud, öt a város területéről kitiltotta. Elrendelte még a rendőrbiróság az engedély nélkül gyűjtött pénzek lefoglalását, továbbá a ,Béthel* nevű jótékony egyesület működésének ideiglenes felfüggesztését s végül a vallásos egye• sülét felotzlatását. Magához az üélethez ezúttal nem füzünk kommentárt. De egy megjegyzést az egész ügyhöz mégis teszünk : vajha azok, akiket illet, tanulnának mindezekből s erélyes jfellépésükkel előre útját vágnák a jövőben annak, hogy a magyarság szent ügyének árulói, sötétben dolgozó ellenségei akadjanak ! —y. Természet — társadalom. A reformáció és a francia forradalom azonos forrásból fakadnak. Az egyház bűnei azonosak a nagybirtok bűneivel; hiszen Németországnak egyharmada az egyház kezén volt; Tubero ugyanezt mondja Magyarországról. Tudjuk, hogy a nagybirtok a hatalom megtartására és növelésére törekszik. Az egyház már világi hatalom. Egy időben intézi Franciaország sorsát Amboise bibornok, Spanyolországét Ximenes, Angliáét Wolsey, Németországét Beríhold mainzi érsek, hazánkét Bakács Tamás. Emlékszünk arra, hogy Német Károly megtiltotta, hogy egy kézben több hübér-birtok (hercegség) egyesüljön. íme, most a magyarországi decretum (1498-ban) megtiltotta, hogy több javadalom egy főpapra ruháztassék. Mégis megtörtént ez. Bakácsnak 25 javadalma volt. Egy azon korbeli iró irja a főpapságról: Büszkén lovagolnak, számos cselédség követi őket. Pompás palotákat építenék, szepen festett csarnokokkal, dőssölnek fényes lakománál, ritka lovakkal, kutyákkal, sólymokkal ékeskednek, pompában, bujaságban versenyeznek. Nagy hiba volna ezeket az elfajulásokat az egyház bűneiül róni fel. Ezt láttuk a római nagybirtoknál és a hűbéri nagybirtokoknál. Ugyanennek a természete nyilvánult meg itt is. Az egyház azonban a maga hatalmát a hitre alapította és az apostolok korabeli szent férfiak írásaira. Csakhogy a renaissance kiásta az eredeti görög forrásokat és a tudósok sok ilyen alap okiratra sütötték ki, hogy azok hamisítványok. A renaissance-nak elévülhetetlen érdeme, hogy megnyitotta a szabad kritika jogát, amely lehetővé tette az újra kifakasztott eszmék terjedését. Erasmus hirdeti, hogy a kereszténynek a magántulajdon tiltva van. Morus Tamás Utópiájában festi le a boldog államot. Vándor-tanítók beszélnek szabadságról, egyenlőségről. A magántőkét korlátolni kell. Erdő, halászat, vadászat közös legyen. Münzer, a communismus hirdetője-Isten birodalmát a földön hirdette, a teljes egyenlőséggel, a teljes vagyonközösséggel. Jan Matthys és Jan van Leyden uj államot szerveznek, ahol minden pénzt és ékszert bekellett szolgáltatni, a munkát szervezték, a fo • gyasztást szabályozták, az étkezés közös volt. A magán tulajdon eltöröltetett. Meslier, egy kis francia község papja századokra kiterjedő hatással irta meg a társa dalmi rend kritikáját. Szerinte csalók találmánya az egyház és az állam, a munkások gyümölcsét lézengők élvezik. A baj a magántulajdonból származik, holott a javak közös tulajdon és élvezés tárgyává teendők. A javak helytelen eloszlása szüli a féktelen hírvágyat. Ha az emberek közösen bírják a javakat, ugy fognak élni, mint a testvérek és bekövetkezik az aranykor. Abból az óriási irodalomból, mely a reformátiót fakasztotta, létesítette és kifejlesztette: kicsillámlik az a gondolat, hogy minden bajnak a nagy vagyon az oka. És ez a gondolat menet nem uj, mert a classicus görög világból lett felfrissítve és mert a nagy vagyonok káros hatását a classicus római világ és az imént letűnt hübér-világ tette szemlélhetővé. Csak megujult a régi, ezeréves küzdelem. Ez a harc két oldalról indult meg, az egyik az egyház ellen, a másik a kiváltságos világi hatalom ellan. Diderot, Beaumarchais, Rousseau Voltaire, Montesquieu az állam uj szervezésére tőrekszenek. Rousseau szerint csak az szolgálja a államot, a két kezével dolgozik. Montesquieu szerint a magántulajdon csak conventió. Bourdalone hirdeti, hogy a természet törvényei szerint az összes javak közösek. Rousseau ,igy szól: Elvagytok veszve, ha elfelejtitek, hogy a gyű mölcsök mindnyájunké, a föld senkié. Ae elsó, aki azt mondta: ez az enyém, — nyomorúságot, büntettet hozott a világra. 1913. február 6 Mqbly higgadtabb, ő is a javak közösségét hirdeti; szerinte ez oly természetes, hogy meg nem lehet érteni, hogyan keletkezett a magántulajdon ? Valószínűleg ugy, hogy vannak szorgalmas és lusta emberek és igy a munkára kitüntetéssel kell buzdítani az embert. Azonban Mably elismeri, hogy a magán tulajdon oly mély gyökeret vert, hogy azt már kiirtani nem lehet és azért csak jobban kell felosztani. Morélly igy beszél: a wilág egy gazdagon teritett asztal, melynél mindenki kielégítheti szükségleteit. A legnagyobb baj a magántulajdonból származik, mert ebből keletkezik a bírvágy, a magánérdek, a társadalomnak ez a lassú láza. Retif de la Bretonne communistikus allamot hirdet — vallási alapon. A tulajdonjog egy rossz dolog, melyet meg kellene semmisíteni, de mert erre képesek nem vagyunk, korlátolni kell, akadályokkal kell megrakni, hogy előkészítsük azt a reformot, mely az emberiség boldogságát fogja biztosítani. Brisso, Proudhom, Lingnet, Togueville, Babeuf és még számtalan tudós, nagy gondolkozó készíti elő a francia forradalmat, mely szabadság és egyenlőség utján, egy democratikus parlament által kívánta megjavítani a világot. Képviseleti közgyűlés. Nyíregyháza város képviselőtestülete február hó 7-én délután 3 órakor a városháza nagytermében rendkívüli képviselőtestületi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Tanácsi javaslat a polgármester helyettesítése tárgyában. 2. Szakosztályi és tanácsi javaslat a katonasághoz behívott tartalékosok családjának felsegélyezése tárgyában. 3. Ugyanaz a községi köztemetők ügyében. 4. Ugyanaz a megszűnő Práger-féle zálogházban elhelyezett zálogtárgyak ügyében. 5. Ugyanaz a város részére szükséges mész és cement szállítására megtartott ajánlati verseny eredménye tárgyában. 6. Ugyanaz Horváth András és társai kérvényére a morgó melletti regi szalmáskert viszsza állítása tárgyában. 7. Ugyanaz a közvágóhídon a metszők által használt helyiség átalakítása kérdésében. 8. Ugyanaz Schwartz Jenőné nyíregyházi lakos kérvényére az általa használt vásártéri árubódé bérének leszállítása tárgyában. 9. Tanácsi javaslat Jánószky Gyula, Gá Béla és a Szabolcsi agrár takarékpénztár kövezetvám általány engedélyezése iránti kérvényére. 10. Ugyanaz Kiár Sándor nyíregyházi lakos kérelmére Nyiregyháza-Hajdudorog között fekvő 32 számú községi közdűlő ut kikövezése tárgyában. 11. Ugyanaz Dr. Hoffmann Emil városi orvos részére 4 heti szabadságidő engedélyezése tárgyában. 12. Ugyanaz Hacker Anna és gyermekei, továbbá Éva, János és Erzsébet illetőségi ügyében. ÚJDONSÁGOK. Telefon 139. szám Sfít Mai számunk 8 oldal. Közgyűlési naptár. A Nyíregyházi Fűszer- és Gyarmatáru Részvénytársaság február hó 9-én d. e. 11 órakor tartja V. évi rendes közgyűlését saját helyiségében Nyíregyházán. A Gávai Takarékpénztár Részvénytársaság V. évi rendes közgyűlését 1913. évi február ho 9-én d. u. 3 órakor tartja Gáván, az intézet helyiségében. A Bűdszentmihályi Tpénztár R.-t. évi rendes közgyülé&e 1913. február 10 én d. e. 10 órakor az intézet saját házában. A Rakanaazí Takarékpénztár Részvénytársaság II. évi rendes közgyűlése február hó 9-én d. e. 11 órakor, saját helyiségében.