Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-08-11 / 32. szám

Nyíregyháza, 1912. XXXIII. évfolyam, 32. szám. vasárnap, augusztus li. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. fiiMzatííi teltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁRCSHAZ-T3R 6. 3ZÁM. Telefon számi 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számíttatnak. A nyili-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Nagy lépéssel előre. Nyíregyháza város történetében nevezetes dátum lesz ennek az esztendőnek augusztus hó 4-ik napja. Ezen a nevezetes napon, ugyan is az e város lakosságának csaknem felerészét magában foglaló ág, hitv. ev. egyház képviselőtestülete egyhangúlag s hozzátehetjük, hogy szinte egyhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy az isteni tiszteletek eddigi rendjét megváltoztatva, 1913. évi január havától togva minden hó első vasárnapján, továbbá az ünnepnapok: húsvét, pünkösd és karácsony másodnapjain s az országos vásárok vasárnapi napjain tót nyelvű istenitisztelet nem lesz, hanem e helyett, a tót isteni tiszteletek szertartásaival csak magyar isteni tisztelet fog tartatni. Nyíregyháza város teljes megmagyarosodása szempontjából óriási jelentősége van ennek az elhatározásnak, melynek súlyát nagy mértékben fokozza, hogy a mozgalom, mely erre a hazafias örömet keltő eredményre vezetett, a mi ág. hitv. evangelikus népünk kebeléből indult ki, a nyiregyházi legelső gazdák fiatalabb generációjából, melynek tagjai az évtizedek óta teljesen magyarrá tett népiskolák magyar emlőjén nevekedve, bezörgettek a templom ajtón. Magyar lelkünk túláradó lelkesedésével üdvözöljük ez elhatározásáért az ág. hitv. egyház presbytériumát, s hangoztatjuk újból és újból legnagyobb elismerésünket a derék tanitók iránt, kik hosszú évek során át kifejtett hazafias működésük gyümölcseként köszönthetik a fölkelő napot. A világosság, amit ez a határozat áraszt, terjedni fog s mi bizonyosra vesszük, hogy a fölkelt nap sugarai szerte fognak áradni itt felettünk, s kiváló papjaink hazafias buzgalma, az ékesszólásnak nekik megadatott nagy adományaival rövid idő alatt meg fogja hozni a magyar nyelv uralmának beteljesedését. * * * Az indítvány, melynek alapján a mult vasárnapi egy ház-képviseleti gyűlés e nagyfontosságú ügygyei foglalkozott, a következőleg szól: Nagy tiszteletű és tekintete s egyházi képviselőtestület ! Alulírott evangeliumi Anyaszentegyházunk szerető gyermekei teljes bizalommal és alázattal esedezve kérjük a nt. tek. képviselőtestületi közgyűlésnek templomunkban az alant javaslatba hozott vasár- és ünnepnapokon, az istentiszteletnek reggel 9 órától liturgiával magyar nyelven való megtartásának engedélyezését, s ennek foganatosítására határozathozatalát, aminek szükségét a következőkkel vagyunk bátrak indokolni: Tudvalevő, hogy az iskolák magyarosítása óta közel egy emberöltő telt el, s mi ifjabb nemzedék ott csak a magyar betűk olvasását tanultuk, a tót betűk ismeretére pedig csak nagyszülőink tanítottak meg a Tranosciusból, de már az egyes szavak és mondatok összetételének értelmét a szorosan vett nyelvtani gyakorlatok szerint nem volt, aki megmagyarázza, s igy a templomban a tót istentiszteleten előadott nyelvet sem értjük meg a maga valódi értelmében, ami csakis lelki nyugalmunk rovására esik; s mivel a jelenlegi magyar nyelvű istentisztelet csakis röviden s úgyszólván délben van, nekünk pedig, a tanyasiak nagyrészének délben a tanyán kell lenni, s egyébként is hozzá vagyunk szokva a tót istentiszteletnek szép és hosszabb ideig tartó szertartásához, kérjük azért szépen a nt. tek. képviselőtestületi közgyűlést, méltóztassék akként intézkedni, hogy a mi részünkre is tartassék magyar nyelvű istentisztelet a fentnevezett órától és szertartás szerint; még pedig javaslatunk szerint : minden hónap első vasárnapján, amikor az Ur szent vacsorája is magyar nyelven osztatik ki; s az áldozatról ki, a tót istentiszteletre beözönlő közönség az ajtóban torlódik össze és gyűlölettel néz egymásra. — ünnepnapok másodnapjain és vásárok vasárnapjain, amikor a tanyasi ifjúság úgyis a templomba jön, akik szivesebben hallgatnák a magyar prédikációt, ha a fentirt időben magyar nyelven tartatna meg. Mivel ugy hisszük, hogy ezen kérésünkkel ugy egyházunknak és hazánknak, mint jövendő nemzedékünknek előhaladásáért kötelességünket teljesítettük, s mivel -a nt. tek. képviselőtestületi lagok gyermekeinek és unokáinak s ugyancsak nemzedékének is kívánságáról és lelki üdvösségének gyarapításáról van szó, ismételten kérjük a nt. tek. képviselőtestületi közgyűlést a jelen Villámterhes napok után mégis Villámterhes napok után mégis Feltűnt a nap az ég peremén Küzdelmes husz esztendő folyásán : Ezt a napot megálmodtam én ! Az életnek nehezebb csatája Nálamnál még kevésnek akadt Husz nehéz, küzdelmes év folyásán Vivtam vele szörnyű harcokat. Be'h dus részem is volt a nyomorban, Hideg, éhség osztályosom volt ! Ut rögétől lábam hányszor vérzett ? Ruházatom foltok hátán folt! De során a sok viszálynak, búnak Nem veszitém el reményemet Antéüszként ahányszor elbuktam Erősebbnek hittem lelkemet. Olykor utam ha vitt erdő szélén Hol lombos fa vett has árnyakat Mult-jelennek bú-baját feledve : Szőttem verőfényes álmokat. Almaimnak szövevényeképpen A világ egy rózsakert leve S egy drága név mindegyik virágon : Mindeniken épp' az O neve. Ez a név rolt hányatásaim közt Oltalmazó, védő csillagom. Általa maradtam meg az uton : Mely a jobb lelkek körébe von. Hogy a szines álmok szétfoszlottak S nem állok káprázatuk alatt Most látom, hogy igy is játszmát nyertem : A nagyobb kincs az enyém maradt. Siinonyi Sándor. Képek az erdőből. Irta: Simonyi Sándor. Nincs szebb kép, mint a felhők kékjékbe burkólodzott gyönyörű erdő, nincs édesebb zene az erdei forrás csacsogásánál. Mélyen az erdőben, egy tisztáson három gyönyörű bükkfa áll egymás mellett. Az ut pora, a nyár melege — és a hepe-hupás hosszú hegyi utak elfárasztották a testemet, — lelkemet pedig még csak előbb is szomorú gondolatok gyötörték. Hosszú másfél órát gyalogoltam, mig elértem ide, csak azért, hogy egy-két órai pihenés után visszafelé induljak. De mi nekem ez a hosszú ut ? Imádom ezt a festői szépségű tájat — és ha kétszer akkora utat kellene is érte megtennem, akkor sem fajnálnám. Az én ábrándos, bánatos lelkemet semmi sem vigasztalja ugy rneg. mint ez a gyönyörű erdő, amely tele van ártatlan édes sejtelemmel, illattal, madárdallal. Ide nem hallom az idegrontó lármát s elfelejtem az emberek komiszságát. Elfelejtek minden rosszat. Mikor igy néha-néha rábámulok a távoli, kéklő, napsütötte hegycsúcsokra, igazán boldog vagyok. Ugy találom, hogy ezért a gyönyörű képért is érdemes élni. A három bükkfa egy lármás kis patak partján áll s amint itt ülök, abba hagyom a messze távolba való nézést s egyedül a Krajnyarika csobogását hallgatom. Ugy ismerem már mint a tenyeremet. Messzemessze valahol a máramarosi őserdők mélyén, soha napfényt nem látott sziklatővéből fakad — és a fiatalság kalandos természetével hol jobbra, hol balra fordul. Sok csavargás után elhagyja az őserdőt s a kósza lelkek természetével összevissza jár. Csak megy, mint akinek nincs semmi célja s háromszor rövidebb idő alatt is megtehetné ugyanazt az utat. Egy és ugyanazon irányba háromszor is visszatér. Egy este, amikor elindult, szorosan hozzá simult a mogorva szikla falához — és olyan édes, hizelgő lágy hangon csacsogott, hogy a vad, érzéketlen sziklát is letudta venni a lábáról. Pedig ez nagyon érzéketlen minden iránt a világon — és könyörtelen. Még a nap, játszadozó gyémánt sugarait is elkergeti magától. De amint a bohókás csacska Krajnyarika igy szo • Eredeti angol vászon és liiszter ruhák mérték után készítve, nyári zephir ingek és rövid alsó nadrágok,szalma kalapok, utazó bőröndök, uii készletek legjobban beszerezhető a Kerekes Pál utódánál. Nyíregyházán. Telefon 197