Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-08-04 / 31. szám

5 31-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. augusztus 4. nevezzük ezúttal pénzügyminiszternek — nyert rajía 18 millió koronát, — adja islen egészségere. A dolog azonban nemzetgazdasági szempontból sokkal érdekesebb, mint hinné az ember, mert a helyzet az, hogy itt megint szemben állunk azzal a régi és divatjából is kimúlt középkori szokással, ami különésen a kis német fejedelemségeknél volt divatban annak idején, de meg a 18 ik század elején is és amit köznyelven „pénzrosszabodásnak" neveztek a nemzetgazdászok akkor is, most is. Azok ugyanis, de már a frank dinasztiáknál is megfigyelhetjük, egyszerűen ugy segítettek a pénzügyi bajokon, hogy a forgalomban lévő pénzvereteket egyszerűen bevonták, súlyban megcsonkították, az értékét azonban továbbra is oktrojálva, a pompás müvelet révén gazdagodtak a feleslegből. A dolog eredete azonban nem ez. A régi fejedelmek, a kultura kis fokán álló népek fajai rendesen nyers anyaggal fizették a tisztjeiket, hivatalnokaikat, mert hiszen ércvereteik alig voltak, állandó hadseregre pedig nem volt szükségük. Amint azonban fejlődött a kultura, az ercpenz szüksége is nőttön-nőtt, mert a fejedelmek szükségletei is bővültek. Az ércpénzfcen kii ott adók ulján szerezték tehát a fejedelmek, királyok a maguk pénzszükségletét és ez kényszeritette aztán a népeket az ércek feldolgozására, kutatására. Később, mikor már a nemes ércek is ismeretesek voltak, a pénz kezdett hatalommá fejlődni. Addig, amig az uralkodónak volt szüksége az ércpénzre, a veretek .javulása," nagyobbodása volt az érdekük. Később azonban az ellenkező érdekek fűződtek az uralkodáshoz. £ veretek lehettek kisebbek, az érték emelkedése volt a fődolog. És ezen a ponton kezdődött a pénz fokozatos .rosszabbodása,* vagyis minél kisebb nemesfém érték, minél nagyobb vásárlóképességgel bírjon. Jöttek a zsoldfizetések, a sok éves háborúk, amik egyre emésztették a vereteket. Minden háború előtt, vagy alatt egy fokkal rosszabbodott a pénz. Pár grammal kisebb lett a veret. A katonának zsold kellett, pénz pedig örökké kevés volt. A pénzhamisítás is onnan datálódik, a honnan az első ércveretek. Amint a pénz megszületett, megszületett a mostoha testvére, a pénzhamisítás is, ugy, hogy hamarosan gondoskodni kellett az üldözéséről. Már a nyolcadik században törvényt is statuálnak rá. A középkor második felében különösen tobzódott a pénzrosszabbitás elmélete. A Karoling és Merowing német dinasztiákból származó uralkodók egyszerűen egy fináccötletnek nézték a dolgot és alkalmazták mindannyiszor, amikor csak a többfég ugy kívánta, a Karolingi korszak valóságos rendszerbe illesztette a pénzrosszabbitás elméletét. Atolvasztották és a jó pénzből csináltak rosszat, majd a népre egyenértéküként kényszeritették. A kétkoronasok kibocsátásának ez a történelmi háttere ad némi érdekességet nemzetgazdasági szempontból. A mostani penzrosszabitást tekintve, valóban nem lehet ráfogni a közös pénzügyminiszterre, hogy ugyanazok e szempontok vezették, mint a Marowingokat, vagy a Karolingokat annak idején. Manapság 18 millió valóban nem nagy summa egy Monarchia háztartásában, ahol egy pár ágyú megesz annyit egy kis hadgyakorlaton. Az államkincstárban van, illetve volt száznegyven millió darab ezüstforint, amelyek most kerültek átveretés alá, kétkoronásokká. Egyelőre 25 millió kétkoronást vertek. Ez pedig a következő egyszerű eredménnyel járt : Az osztrák értékű ezüst forint nyers súlya 12'35 gramm; ebből szinezüst 11*11 ; a kétkoronás tiz gramm sulyu és 8'35 gramm szinezüstöt tartalmaz, tehát több mint husz százalékkal kevesebbet, mint az egyforintos. Az átverés következtében marad tehát a kincstárnak 69,000 kilógramm ezüst körülbelül 6—ö

1^ millió korona értéket képvisel, ami elég szép nyereségnek látszik az első pillanatra. Ezt az értéket tulajdonképen a közönségtől vette el az állam, de ez a veszteség csak látszólagos és nem tényleges, mert hiszen a két koronások értéke és vásárlóképessége ugyanakkorra, mintáz egyforintosoké. A dolog azonban még itt nem fejeződik be. Mert az állam köteles a veretést folytatni mindaddig, amig minden egyforintost át nem veretett, ami természtesen óriási különbséget hoz ki a nyereség terén. Ha a következő két három evben még ötven millió darab egyforintost veret át a kincstár, ez pedig nemcsak valószínű, hanem bizonyos is, akkor a kü'önbözet százbarmincnyolcezer kilogramm szinezüstöt tesz ki, ami megint 12—13 millió korona nyereséget jelentene a kincstárra nézve. Már most ha a 6—67a milliót hozzáadják ehez a nyereséghez, akkor megállapíthatjuk, hogy az állam ezzel a tranzakcióval 18—19 millió koronát keresett. Ha a közös pénzügyminiszter ezt a nyereséget az adófizetők javára irná. nem volna ellene még annyi kifogásunk sem, mint amennyi igy van, vagy nincs, csakhogy alig hisszük, hogy az ilyen olcsó jövedelemben az adózó polgárság is részesülhet. Ez iránt tehát nyugodtak lehetünk. Hasznunk az nem lesz belőle, nekünk magyaroknak különösen nem. A közös pénzügyminiszternek sokkal fontosabb dolgai, gondjai vannak, minthogy a mi terheinken könnyítsen. Ezt azonban mindenesetre megállapíthatjuk, hogy kárunk sem származott az ügyből, mert amig az állam pecsétje rajta van a vereteken és két koronát ér az uj pénzdarab, mint amennyit az egy forintunk ert, ntm kell törődnünk az érem teóriákkal, amik elvégre is nem tartoznak csak a tudomány körébe mindaddig, amig gazdasági érdekeinket nem sértik. Csak ha sértenék, akkor lehetne szó arról, hogy az érempolitika gazdasági kérdés is, a tudományos volta mellett. Addig azonban nem fontos ebből a szempontból. Fontos azonban az állami hitelélet szempontjából. Hogy mennyire az. arra nézve csak egy példát akarunk felhozni. Az 1696-ik évi Éremreform törvény — amit Anglia hozott — bizonyítja legjobban és legfényesebben, hogy a pénzrosszabbitás elmélete alapjában véve nem jó politika és hogy csak a szegeny államok szoktak ilyen eszközökkel élni. Már pedig aki a szegénységet ilyen eklatánsan dokumentálja, az nem a hitelképesség javára történik. Mondom, Angliában az éremreform törvényt Monttgu kincstári kancellár vitte keresztül, (ő alapította az Angol Bankot is.) Ez a törvény szólt az elkopott és rossz pénzekről, verelekről, amelyeket az angol államkincstár, utalványok elleneben bevont, a pénzeket átverette, jó, uj pénzeket veretett a saját költségén és az utalványokat ilyen pénzekre váltotta be. És noha nem biztak a dolog sikerében, mégis fenyesen bevált a transakció és régen ismert dolog, hogy attól az időponttól kezdődik az Angol állami hitel hihetetlen módon való rohamos erősödése, virágzása. Tehát nem az erősiti az államok hitelét, ha ügyes transakciókkal, régi trükkökkel, pénzroszszabbitás ulján néhány millióhoz jutnak, hanem az állami gazdasági élet szoliditása. Sz. J. TANÜGY. L nyíregyházi ág. bit*, evang. főgimnázium ksréböl. Van szerencsém a m. t. érdeklők szives tudomására hozni: 1. A jövő 1912/l3-ik tanévre az 1—2. osztályba már beirt tanulók szept. első három napján a fölvétel alkalmával kapott igazolványnyal az osztályfőnöknél személyesen jelentkezni kötelesek. 2. A többi osztályokba való felvétel szept. hó 3, 4, 5. napjain történik d. e. 8—12. óráig és d. u. 3—5-ig a főgimnázium dísztermében. 3. Az általános beiratkozás előtt és pedig szept. hó 2, 3-án a javító, pótló és magán vizsgálatokat tartjuk meg. 4. Tudatom, hogy a két tantárgyból jav. vizsg. eng. folyamodók az engedélyt kivétel nélkül megkapták s az egy tárgyból javítókkal ugyanazon időben tesznek vizsgálatot. Ezen vizsg. díjtalan, rendkívüli időben azonban dijas. Az egyes osztályokba való fölvételre mindig az előző osztály sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány jogosit. Az V-ik osztályba lépő tanuló előzetesen jelenti ki hogy görög nyelvet fog-e tanulni, vagy a görögpótló tanfolyamba kiván belepni. 5. A fölvétel alkalmával minden nyilvános tanuló az összes iskolai fizetések első felét és pedig tandíjban 30 koronát s egyebb címeken 15, összesen 45 kor. köteles befizetni, ezenfelül a ref. és izr. tanulók vallástandij cmen évi 6—6 koronát fizetnek. 6. A tápintézetbe való fölvételért a kérvények a főgimn. korm. tanácsahoz intézendők.. Tápintézeti felügyelő ez évben is Moravszky Ferenc főgimn. tanár lesz. A tápintézet a tanév elején nyílik meg. 7. Tanév megnyitás szept. 6-án d. e. 9.. órakor, rendes tanítás 7-én d. e. 8 órakor veszi kezdetét. Az érettségi pótló és javitóvizsgálatoknal elfoglalt tanárok a rendes tanítást azonban csak ezen vizsgálatok befejezése után kezdhetik meg. Nyíregyháza, 1912. évi augusztus hó 1 só napján. Leffler Sámuel főgimnáziumi igazgató. Értesítés Felsőbb tanhatóságunk rendeletére a pótló és javító érettségi vizsgálatok f. é. szeptemberhó első felében a nyíregyházi ág. hitv. evang. főgimnáziumban fognak megtartatni. Ide tartoznak a tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület öszszes főgimnáziumai. Jelentkezni kell alulírottnál a kellő okmányok beküldése, vagy bemutatása mellett f. évi augusztus hó 20-ig, elfogadható indokolás mellett későbben is. írásbeli vizsgálat napjai: szeptember hó 5, 6, 7-ike. Kezdete reggel pontban 7 órakor. Az Írásbeliek befejezése után, hétfőn 9 én reggel 7 órakor a vizsgáló bizottság előértekezletet tart, mely az írásbeliek eredményét állapítja meg s azt a jelöltek előtt kihirdeti ; e végből 9-én reggel V28 órára minden vizsgálandó a főgimnáziumban megjelenni köteles. A szóbeli pótló érettségi vizsg. és a javító érettségi vizsg. kezdetét veszi 9 én reggeli 8 órakor a főgimnázium dísztermében. A vizsgálat sorrendje felett a bizottság szintén az előértekezleten fog határozni. Felhívom az összes erdekelteket, hogy f. évi szeptember hó 8-án, vasárnap délelőtt 9-10 óráig hivatalos helyiségemben személyesen jelenjenek meg. Ez ügyben felvilágosítással szívesen szolgálok. Nyíregyháza, 1912. augusztus hó 1. napján. Leí'fler Sámuel főgimnáziumi igazgató. Felhívás. A vallás és közoktatásügyi Miniszter úrnak f. évi julius hó 19-én kelt 3161/912. eln. számú rendelete értelmében felhívom a szabolcsvármegyei állami népiskolai gondnokságokat (igazgatóságokat), hogy a családi pótlékra jogosult tanerők adatait a • .Néptanítók Lapja" f. évi julius hó 30-án kelt rendkívüli számában megjelent kimutatás szerint ezen kir. tanfelügyelőséghez haladéktalanul terjesszék he. Nyíregyháza, 1912. aug. 2 Lengyel József kir. s. tanfelügyelő. • Nyírbátori községi polgári leányisiolaszék elnöksége. 5—1912. szám. Hirdetmény. Az érdeklődőknek szives tudomására hozzuk, hogy Nyírbátor községben a nyírbátori községi polgári leányiskola négy osztálylyal f. évi szeptember hó 1-én megnyílik. Az első osztályba felvétetnek mindazok, akik az elemi népiskola IV. osztályának sikeres elvégzését bizonyítvánnyal igazolják. Azok, akik az elemi népiskola V. osztályának sikeres elvégzését bizonyítvánnyal igazolják a II. és azok, akik az elemi népiskola VI. osztályának sikeres bevégzését bizonyítvánnyal igazolják s megfelelő felvételi vizsgát tesznek, a III. osztályba vétetnek fel. I nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, Ingek, sétabotok nagy választékban érkeztek j Olcsó árak. Herpay Ernő nri divatáraháza Nyíregyháza, Zrínyi Ilona a. 5.