Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-12-15 / 52. szám

52-ik szám. JSÍYÍRglDÉK. 1912. december 15. 5 fujtott családnak vigasztalására siessenek, s le­iegyék koszorúikat bucsuzóul a kedves halott koporsójára. A temetési szertartást fényes se­gédlet mellett Trestyánszky Dezső fényéslitkei lelkész végezte, s Dömötör György kisvárdai plébánosnak megható gyászbeszéde után a vár­megye közönsége és tisztikara nevében és meg­bízásából Mikecz István vármegyei tb. főjegyző mondott búcsúszót. A határozott szónoki kész­séggel előadott búcsúbeszédnek egyes kiraga­dott részeit a kővetkezőben közöljük : Néhány évvel előbb egy gyönyörű verő­fényes őszi napon amidőn azt a községet, — hol boldog családikört alapítottál, hol annyi életkedvvel gyönyörködtél a természet szépsé­geiben és zavartalanul élvezted az élet örömeit, tiol munkakFdvvel, szakértelemmel végezted fcötMes-ségeidet — vágyaid által vezérelve el­hagy ád: szives örömest jöttünk mi is veled, s láttunk boldognak akkor, amidőn Kisvárda és a kisvárdai járás zászló díszben, lángoló lelke­sedéssel, megható szeretettel fogadta az ő uj, sok reményekre jogosító, daliás főszolgabiráját. És te tisztelt barátom uj működésed szin­terén — környezve a legnagyobb tisztelet által, övezve a szeretet minden gyöngédségeivel — migyratőrő lelkedben — szőtted reményeidet. Álmodoztál családod boldogitásáról, öreg, támasz nélkül maradt s gyermeki szived minden von­zalmával szeretett szüleid utolsó éveiknek meg­aranyozásáról, fényes jövődről és hazád füg­getlenségéről. Reményed, erős hited és rendithetetlen bi­zalmad volt e fényes és kedves álmok valóra valásában. Ám a könyörtelen végzet nem tekin­tett magasztos hivatásodra, minden szépért és nemesért hevülő és harcra kész lelkesültségedre, még évtizedeket igérő testi szervezetedre, éle­ted derekán döntött le; inagad után hagyva a vigasztalhatatlan özvegyedet, korán árvaságra jutott gyermekeidet, a sors oly sok csapását bizó lélekkel tűrő szüléidét, testvéreidet, roko­naidat és nagyszámú barátaidat. Nagyszámú barátaid között itt vagyunk mi is hivatalos pályád kartársai. Halálod hire egyi künket sem ért váratlanul és abban megnyugod­nunk mégis alig, alig lfhet. Mi tudjuk azt legközvetlenebbül, hogy mi a sorsa és szerepe a magyar közigazgatás egy­egy hivatottabb harcosának és nekünk állott első sorban módunkban tapasztalni, miként fogtad to fel azt a nemes hivatást, melyet a sors és vármegyéd osztatlan bizalma read ruházott. Egy-egy járás sorsa, jövője és boldogulása a lfgtöbb vonatkozásban összefügg a járás ve­zetőjének, főszolgabirájának működésével, egyé­niségével és lelkiismeretével. Hiszen egy lelki­ismeretes főszolgabíró szinte rajta tartja a kezét a járás eletének ütőerén, megerzi annak min­den lüktetését s együtt kell, hogy éljen és érezzen annak minden élet megnyilvánulásával. Örök álomra tért kedves kartársunk te e téren is megtetted kötelességedet és rövid, de szép pálya futásodnak, ezen a megrendítően szomorú beszámolóján, haló porodban is kell érezned, hogy itt van körülötted két járás gyászoló népe minden szeretetével és szomorúságává! s tiszt­társaid és felebbvalóid minden méltánylásukkal. Életed maga volt a diadalmas fiata'ság, díszítve annak minden szépségével. Munkálko­dásodat az ifjú kor lelkesedése látta el erővel s a testileg-lelkileg ep férfi bölcsessége vezette azt mindenkoron. Milyen melységes forrása a sikereknek! és milyen hatalmas távlata egy s/épen nekilendült carrier palya futásának. Ez volt az életed. Az elmúlásod pedig olyan tragikus, de olyan szép, mint amelyet a kiválasztottaknak nyújt a férfisors. Testi, lelki erőidnek teljességét vágta ketté a végzet, miként az erös tölgyet roppantja derékban a zugó orkán, vagy mint a hogy a győzelmesen előre­törő harcost éri az ellenség gyilkos golyója. Szép pályafutásod közöttünk — isten aka­ratából — bevégeztetett. Válnunk kell. Bú­csúnk legyen egy-egy könycsep, melyet, férfiak hnllatunk, egy igazi férfiért és köztünk örökké elő emlékezeted, beragyogva a szeretet és meg­becsülés meleg sugaraitól. Földi pályánk szeretett osztalyosa, boldog fialal korunk vidám örömeinek részese, kedves barátunk! Isten veled ! A viszont látásig, Isten veled! SZABAD LÍCEUM. A szabad líceumban folyó hó 12-én Balla Jenő városi tanácsos tartott előadást Nemzeti­ségeinkről. A széleskörű tanulmányra valló elő­adás az 1910. évi népszámlálás adataira tá­maszkodva, tanulságosan ismertette nemzetisé­geink számbeli és területi viszonyéit, jelentősé­gét, különös figyelemmel a magyarosodás ügyére. A statisztika örvendetes adatait sikerült auto­grafiai térképek tették színesekké és szemlélete­sekké. Szívesen hallgattuk volna a nemzetiségi kérdés fejtegetését is, különösen a kifelé gravi­tálás megvilágításával ; erre azonban nem jutott idő, mert a tárgy amily nagy jel ntőségü, épp oly széleskörű. A világos, meggyőző előadást a szépszámú közönség mindvégig feszült figyelem­mel hallgatta. A következő előadas folyó hó 19-én csütörtökön délután 6 órakor lesz a főgimnázium dísztermében. Előadó : Sztankay F. Béla, fém­ipariskolai igazgató ; az előadas targya : Az irótoll. A tudós tanárnak a mult evben tartott előadása A vasgyártásról még élénk emlékezetünkben van, s meg vagyunk győződve arról, hogy ez alkalommal is tanulságos ismertetésben lesz részünk. Belépő dij és jegy nincs. Ismeretterjesztő előadások a tanyán. A kaladás lobogó szövétneke lassan-lassan bevilágít minden zugot; felébreszti az embert a közönyök posványából; eszmélésre intve mu­tatja a tökéletesedés utjat: az emberi rendel­tetés pálya futását. Miután az ember mint a teremtes koronája jön a világra, nem búcsúzhat e világtól, nem nyugodhat sírjába mint koldus, nem pusztulhat el mint nyomorult rabsz >lga a szenvedélyek dohos börtönében anélkül, hogy az erkölcsi szabadság dicső napját ne érezné s ez homlokára ne tűzné az emberiség büszkén hordta bélyegét. Az embert jogába kell vissza helyezni, őt megillető méltóságra emelni, a tu­datos haladásra képessé kell tenni, hogy e ké­pesítés által a kulturális életbe léphessen: mert e képesítés a kultur élet belépő jegye. Carlyle­féle tragikumnak nevezhetjük népünk szánalmas sorsát; mert Carlyle volt az, ki ennek nevezte azon szomorú tényt, hogy az emberiség jó nagy része szomjúhozza a kulturát s elpusztul, elbukik az életben anélkül, hogy ennek üde forrásánál enyhíthetné szomját. A Nyírvidék 51. számában hozta azon ör­vendetes hirt, hogy a tanyai tanitók is részt kérnek, az őket megillető részt kérik a nép­művelésből, az ismeretterjesztő előadások ren­dezése által s a szabad líceum szolgálatába állva viszik a haladás fáklyáját oda, hova csak az ő népismeretük és szeretetük férkőzhetik a leg­jobban. Közismert lelkesedésük, melynek annyi és oly ragyogó példáját adták, lelkesítő szavakra nem vár. mert ők nem a szavak, hanem a tettek emberei. Kis szikrából sokszor nagy tűz gerjed: minden nagynak kicsiny a kezdete. Talán nem lesz érdektelen a mozgalom indító okaira, ennek történeti kialakulására, fejlődésére mutatni. Szokásban van népünknél a „vecserkázás." E szokás még a békésmegyei ősapáktól maradt, hol mai napig is divik s az orosházi tanyákon, „bandázás" név alatt ismeretes. E szokásnak hódolva föl-föl keresik a „pán rektor"-t is, hogy egyet-mást halljanak a világ folyásáról, gyermekük magaviseletéről, előhaladásáról. Ez a fővárosban tartani szokásos szülői értekezlet s a külföldi továbbképző tanfolyamok tanyai primitív utánzata. Továbbképző is, amennyiben tanulni szerető népünk rendesen felkéri a ta­nítóját egy-egy szamtani művelet bemutatására, vagy történeti tény, társadalmi mozgalom meg­magyarázására, bevilágitására. Mernél nagyobb a bizalom s az ezen épült tisztelettel párosult szeretet: annál erősebben fejlődik ki a szülő és tanitó között az együttérzés, a szép egyetértés, melynek szép példáját látjuk a legtöbb tanyán. A néppel való érintkezés vezet hibáinak isme­retéhez, melyek óvást és óvatást várnak s eré­nyeinek megszeretéséhez, melyek ápolást és fejlesztést, kívánnak. A család és iskola kapcsa szorosabb lett s az érintkezés sűrűbb lett a tanyai könyvtárak létesítése által. Az első nép­könyvtár gyűjtés utján a Benkő-bokor tanyai iskolában létesült egykori tanítójának, Droppa Edének utánjárása folytán. Ezt követték az állami népkönyvtarak s az összes tanyai iskolákban az ifjúsági könyvtárak, melyeknek létesítője dr. Prok Gyula iskolaszéki elnök volt A vecserkázásnak határozott célt, irányt és alakot Szolár Pál tanyai tanitó adott, a vallá­sos estélyek behozatala által, melyek közmeg­elégedést keltettek a nép kőzött, megnyugvást és elismerést nyertek a felsőbbségnél. Az elért eredmény felbátorította az ifjakat, talpra állí­totta a tettvágyakat s a mult tanévben az összes tanyai iskolákban megkezdődtek az is­meretterjesztő előadások vetített képek nélkül. Évekkel ezelőtt a tanyán az első vetített kepek­kel kisért ismeretterjesztő előadást Demeter Béla községi tanitó tartotta, Klár Sándor nagybérlő anyagi segítségével, kinek a szeretet ünnepén évről-évre megnyilatkozó jótékonysága is köz­ismert. A vállalkozás sikeréről Demeter Bela kartársam számolhat be a leghívebben. A vetí­tett képekkel kisért előadások tervezője; az ujabb mozgalom vezetője Prékopa István, ki a sulyán-bokori dalárda szervezésével és terveivel messze kiható szociális és kulturális feladatot teljesíthet. Népünk szellemi tehetségét és akaraterejét mutatta a Gazdák Otthonában lezajlott nemzeti ünnepély, mely büszke önérzettel töltötte a népet szerető sziveket, melyek dobbanása vissz­hangra talalt a Nyírvidékben is a Tanyai tanitók cim alatt. Hiszszük és reméljük, hogy a tanyai tanitók esetről-esetre beszámolnak népművelési munkájukról, a nép érdeklődéséről s megteszik tanulságos megjegyzéseiket, hogy igy az érdek­lődő figyelem is kisérhesse és nemes törekvésük előmozdítást nyerhessen. Nagy és mely nyomokat fog hagyni a ve­tített képekkel kapcsolatos ismeretterjesztő elő­adás, mert a hatás intenzivebb, erős befolyása van a gondolkodásra. Ez lesz a szellemi veze­tés, és egyúttal a jellemképzésnek is egyik fon­tos eszköze; inert ebbeli ereje is kétségtelen. Az egységes nemzeti közművelődés is ezen az alapon épülhet s ezáltal nyerhet kiegészítést. Az ily fajta ismeretterjesztés, melyet a nép színháznak tart és nevez, nemcsak a kultu-ának befolyásos tényezője, hanem jelentékeny a nép­nevelő hatása is, amennyiben alkalmas a haza­fias érzés ápolására, a szabadság szeretet, a nemes érzések és elhatározások fejlesztésére. A szép, jó és nemes szemlélése nélkül — mint Darwin irta, ki nem volt az émelygős szenti­mentáiizmus embere — meggyengül emberi ermészetünk erzelmi oldala, emberi valónk egyik fele. Az a cél, hogy mindenkit a tudatos hala­dásra képessé és majdan a kultura lelkes har­cosává tehessünk, a legjobb eszközöket és azt kívánja, hogy elemi és elmélet mellett a gya­korlat is érvényesüljön. Ez ősszhangzatos kep­zésben s a társadalmi egyedek egyesítésében jegecesedhetik ki a nemzeti egységes nézet, mely megóvja a nemzetet a hibáktól, buzdítja ősei erényeinek követésére, megalapozza a társas­élet alapeszméin szeretett hazánk jövő boldog­ságát. Az ismeretterjesztő előadásokat nem a fe­lekezeti érdekek avagy politikai szempontok irányítják, mert teljesen semleges ezektől. Az iskola minden ilyen alkalommal a népnek háza lesz, hova szabad a bemenet bárkinek, mint a külföld pazarul berendezett népházaiba, ki szó­rakozást és továbbképzést akar nyerni. Ne tegyük tehát, lelkes ifjú kartársaim, a véka alá az égő gyertyát, hanem terjeszszük a fényt, a lelki-országot, megosztva szívesen min­denkivel az Istentől kapott lelki javakat. Semaphor. Törvénykezés. A nyíregyházi kir. törvényszék mint esküdt­bíróság legutóbbi ülésszaka december hó l3-a» ért véget. Az ülésszak tizenegy napig tartott s ez alatt az idő alatt nyolc ügy került az esküdtek elbírálása alá. A tárgyalásokon dr. Sirvay János kir. ítélőtáblai biró elnökölt két ügy kivételével, melyeknek tárgyalasa alkalmával Szabó László, kir. törvényszéki biró volt az elnök. Jegyzőkként Kovács Miklós, dr. Görömbey Szilárd, Zoltán Béla és dr. Nagy Elemér, kir. törvényszéki jegy­nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, Ingek, sétabotok nagy választékban érkeztek Olcsó árak. Herpay Ernő uri divatáruháza Nyíregyháza, Zrinyi Iiona u. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents