Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-12-12 / 51. szám

4 51-ik szám. JŰtKiflOÉK 1912. december 12 viselő főt vesztették el, siratják korai elköltözése miatt. Barátai, kartársai — ha lehet — ínég többet vesztettek. Az az Őszinte, nyilt lélek, mely benne lakozott, az a derült világnézet, amely feltétlenül magával ragadott mindenkit, aki előtt megnyilatkozott, kitörölhetetlenül belevésték őt barátai, munkatársai szivébe. És most elköltözött — örökre. A kérlelhetetlen betegség legyőzte a fiatal, erős szervezetet, az elmúlás az életet, a szomorú vég a reményt. A reményt a még fényesebb jövő iránt, melyet a mult tapasztalataiból meritve nem ok nélkül tápláltunk. Gyászba borult a vármegye; ott leng a székház ormán a fe&ete lobogó — ott ég az emberek szivében a sötét fájdalom . . . Gyászba borull az árván hagyott család. Keserű könyekkel sirják vissza a szerető férjet, a gondos családapát . . . Szerető szive talán meghallja, megérzi a jajszót s megdobban ott a kisvárdi temetőben. Nyugodjék békében! . . . * * * A család a következő gyászjelentést adta ki: özv. Okolicsányi Dezsőné nagykállói Kállay Olga megtört szivvel tudatja a felejthetetlen férj-, a legjobb apa-, gyermek-, testvér-, sógor-, vő- és rokonnak oleolicsnói Okolicsányi Dezső, a kisvárdai járás főszolgabirája-, Szabolcsvármegye tb. főjegyzője, a kisvárdai r. kath. egyház tanácsosának f. évi december hó 9-én d. e. *A9 órakor életének 41 ik, boldog házasságának 10-ik évében, a hit vigaszával megerősítve, hosszas szenvedés utáni elhunytát. A megboldogult hült tetemei f. évi december hó 11-én d. u. 1 órakor fognak a kisvárdai sírkertben a r. kath. szertartás szerint örök nyugalomra he lyeztetni. Az engesztelő sz. miseáldozat e hó 12-én d. e. 10 órakor a r. kath. templomban Kisvárdán fog az Urnák bemutattatni. Az őrök világosság fényeskedjék neki! Okolicsányi Sárika, Katika és Gáborka gyermekei. Okolicsányi Menyhért és neje Jármy Ilona szülei. Okolicsányi Anna. Paula Rába Lászlóné testvérei, özv. Kállay Ottóné Kállay Vilma anyósa. Hrahovszky Guidóné Kállay Margit sógornője. Hrabovszky Guidó és Rába László sógorai. * * * A temetésen Szabolcsvármegye képviseletében megjelentek gróf Vay Tibor főispán és Mikecz Dezső alispán vezetése mellett ugy a központi, mint a járási tisztikar csaknem teljes számban, továbbá sok bizottsági tag; azonkívül számos jó barát és ismerős. Nyíregyháza várost Májcrszky Béla kir. tanácsos polgármester, Géczy Géza árvaszéki ülnök és Irak Géza közigazgatási tanácsos képviselték. Az egyházi szertartás után a vármegye közönsége és a megyei tisztikar nevében Mikecz István II. főjegyző meleg szavakkal búcsúzott el az elhunyttól. — Rendkívüli megvei közgyűlés. Szabolcsvármegye közönsége folyó évi december hó 21. napján d. e. 10 órakor gróf Vay Tibor főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyait előkészítő állandó választmány folyó hó 20-án ül össze. — Lapunk karácsonyi száma e hó 22-én fog a szokottnál is nagyobb terjedelemben megjelenni. Felkérjük munkatársainkat és hirdetőinket, hogy a karácsonyi szám részére kézirataikat és hirdetéseiket minél előbb szíveskedjenek hozzánk juttatni. — Felolvasás. Pröhle Vilmos folyó hó 14-én .Nyugati eszmék Törökországban" cimen előadást tart Pozsonyban az ev. theol. akadémia estéjén. A felolvasást — mint értesülünk — Pozsony egész társadalma részéről általános, s annyival is nagyobb érdeklődés előzi meg, mert dr. Pröhle Vilmos tudvalevőleg néhány éven át a pozsonyi keresk. akadémián tanított, s Pröhle Vilmosban Pozsony társadalma régi ismerősét fogja üdvözölni. — Sziiiház. Zilahy Gyula debreczeni színtársulata a jövő héten, hétfő, kedd és szerdán e hó 16., 17. és 18-án előadást tart városunkban. — Köszönetnyilvánítás. Szegényeinknek lelsegélyezéséhez Propper Samu ur szives volt 30 koronával hozzájárulni, amit ez uton is köszönettel nyugtázok. Dr. Flegrbann Jenőné izr. n. e. elnök. — Eljegyzés. Holéczi Miklós, a rimaszombati egyesült protestáns főgimnázium rajztanára, ki a mult tanév végéig a nyíregyházi polgári fiúiskola tanára volt, vasárnap délben váltott jegyet Surányi Imre nyug. posta- és távirda felügyelő, Kölcsönössegélyző egyesületi igazgató kedves leányával, Margittal. — Uj vaMiti megálló. A Füzes, Antal, Dankó és Szekeres bokorbeliek számos aláírással ellátott kérvényt adtak be a város tanácsához az iránt, hogy a város eszközöljön ki az államvasutak igazgatóságánál egy feltételes vasúti megállót a nyíregyháza—szerencsi vonalon Nyíregyháza és Király telek között a 140. számú őrháznál A kérelem támogatására felhozzák, hogy a szomszédos tanyabokrokban több száz család lakik, kik úgyszólván naponként felkeresik a várost s különösen az asszonyok tejet, vajat, tojást s más élehnicikkeket hoznak be reggelenként a városba. Ezek közlekedésének megkönnyítése tehát a város fogyasztó közönségének is érdekében állana. A város természetesen készséggel fogja támogatni a törekvést, aminek teljesítése különben a vasútnak is érdeke. — Az erdő uj üzemterve. Nyíregyháza város egyik legnagyobb büszkesége és legféltettebb kincse a Sóstói erdő. Büszkék vagyunk erre az erdőre, még pedig joggal s fennen hangoztatjuk, hogy szebb a debreceni hires Nagyerdőnél, mert sürübb, gondozottabb. Legféltetebb kincsünk, mert a várost ez védelmezi az északi szelektől és sokszor elmondjuk, hogy ha ez az erdő nem volna, Nyíregyházát régen eltemették volna a gyakori szelek homokkal. Ez az erdő teszi tűrhetővé sőt kellemessé a Nyíregyházán való tartózkodást, amit a más városokból ideszármazottak talán még sokkal jobban tudnak méltányolni, mint a benszülöttek. Különösen mióta a Erzsébet ^királyné liget nevű erdőrész sétautakkal van behálózva és a Sóstóra is kisvonat jár, sokan és gyakran keresik fel az erdőt üditő séta céljából is. Nem csuda hát, ha mikor arról van szó, hogy az erdőben valami változás készül, nagy érdeklődést vált ki az egész város közönségében. Igy van ez most is, mikor arról van szó, hogy az erdőnek edeigi kezelési rendszerét meg akarják változtatni. Az állami felügyeletet gyakorló járási erdőgondnokság adott be a városhoz idevonatkozólag javaslatot. Azt ajánlja, hogy a város térjen el az eddigi 40 éves vágási forduló rendszerről, akként, hogy az erdőnek azt a részét, amelyben az akác kezd elhatalmasodni és kezdi elnyomni a tölgyet, ezután 30 éves vágási fordulóban vágassa, mert ekként az akácot is jobban értékesítheti és a 30 éves korban vágott tölgy sarjadzása is jobban bírja a versenyt az akáccal, mint a 40 évesé. Viszont az erdőnek a Sóstói úttól keletre, az ÓszőJlő végétől a Sóstóig terjedő része, továbbá maga az Erzsébet királyné liget területe 80 éves vágási fordulóra osztassék be, és .szálerdő" módjára kezeltessék. Ami azt jelenti, hogy a kijelölendő területeken a fák három részletben vágatnak ki. Először egyharmad része kiritkittatik, hogy a megmaradó fák bővebben teremjenek makkot, melyek a földre hullva, aznkból uj csemeték keljenek ki. A második harmadrésze a fáknak 10 év múlva kerül vágás alá, amikor a csemeték már erősödni kezdenek és kevesebb árnyékot igényelnek s végül a harmadik rész 20 év múlva kerül levágás alá, mikorra a csemeték már annyira megerősödtek, hogy magukban is megállanak. A 80 éves vágási beosztás tehát nem azt jelenti, hogy a területnek egy nyolcvanad része egyszerre kerül kivágás alá. Sőt ellenkezőleg, teljes letárolás voltaképen soha sincsen, mert mire a harmadik harmada kerül a fáknak vágás alá, akkorra alatta egy 20 éves fiatal erdő van. Ezt a javaslatot csak nagy aggodalmaskadások után fogadták el a szakosztályok s maga a képviselőtestület is, ami mindé nesetre csak dicséretet és elismerést érdemel, mert azt mutatja, hogy az erdő sorsát a mai nemzedék is ép ugy a szivén viseli, mint a régiek tették, kik szintén nem követték más városok példáját abban, hogy az erdőt kiirtották volna, hanem megőrizték azt a mi számunkra, miként mi is meg akarjuk őrizni a későbbi utókor számára — Az újévi ajándék megváltása. A nyíregyházi kereskedők már ket év óta nem osztogatnak újévi ajándékot üzleteikben és január 1-én zárva tarják a boltokat. Nem akarnak ők ez által bizonyos pénzt magtakaritani. — Sőt, már tavaly és harmadéve is 1200 koronát osztottak föl, újévi ajándék megváltás cimen a két nőegylet és a leányegylet, között, akik — talán mondanunk is felesleges — milyen nemes célt szolgálnak és mennyi könnyet szárítanak fel a kereskedők adományával. Amint értesülünk a kereskedők az idén is a már emiitett módon fognak eljárni, amely nemes példának már más városokban is akadt követője. Mindazon kereskedők, akik e mozgalomban részt vesznek, táblákat kapnak az intézőségtől, amelyen — mint tavaly is tették — jó előre felhívják a közönség figyelmét arra a körülményre, hogy X. Y. kereskedő adományával megváltotta az újévi ajándékozást és január 1-én — újév napján — üzletét zárva tartja. Ez utóbbi kijelentésre azért is szükség van, hogy a nagyközönség már előre beszerezhesse vásárolni valóját, amelyet csak uj év napján vett volna meg. — Névmagyarosítás. Paszuly Mihály kisvárdai illetőségű vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyei „Balog"-ra változtatta át. — Aa „Erzsébet" árvaház karácsonyfájára dr. Korányi Endréné, Liptay Jenőné és Leffler Sámuelné úrnők 10—10 koronát, Jármy Menyhért Kótaj 80 koronát küldtek hozzám- Fogadják érte hálás köszönetemet. Özv. Básthy Barnáné n, e. elnök. — Alaptalau rémhirek. Tele van a levegő puskaporral. Mindenfelé a háború veszedelmét emlegetik. Mint minden hasonló alkalommal, akadnak most is olyan gonosz lelkek, kik az emberek hiszékenységét saját céljaikra kihasználják. Igy az ország több részében azt a hírt terjesztik, hogy ha a háború kitör, a kormány ráteszi a kezét a takarékpénztári betétekre s azokat a háború költségeire használja fel. Ezeknek a híreszteléseknek már több helyütt sokan felültek és ijedten szedték ki betétjeiket, miket aztán rendszerint a jólelkű tanácsadók útbaigazítása szerint igyekeznek biztonságba (?) helyezni. Természetesm az ilyen képtelen híresztelésekből egy szó sem igaz. Az állam háború esetén sem teheti reá a kezét a pénzintézeti betétekre s azokat el nem veheti. Epen ugy nem veheti igénybe a postatakarékpénztári betéteket sem. Az ilyen híreknek tehát ne üljön fel senki; ellenben ha valakinek tudomására jutnak az ilyen híresztelések, jelentse a hatóságnak, hadd nyomozza ki, hogy mi volt a tulajdonképeni célja a hamis prófétáknak. — A baromfi piac uj helyen.Sok jogos panaszra adott okot es alkalmat a baromfi piacz eddigi helye az uj római katholikus templom északi oldalánál. Esős időben feneketlen sárban és csatakban ültek az árulók és jártak a vevők. E mellett a sártol menekülni óhajtva, a járdákra húzódnak fel, akadályozván a törvényszék irányában külömben is élénk gyalog közlekedest. Mindezekre ráadásul a baromfi piac közelsége, a libák gágogása, kaesák hápogása zavarólag hatott a templomi istentiszteletekre és a hivek áhitatosságára. A rendőrfőkapitány előterjesztésére a szakosztályok foglalkoztak a baromfi piac eltávolításának kérdésével s minthogy a Zöldség-tér, mely egészen ki van kövezve, az odahelyezett egyéb áruk miatt a baromfi piac odaheljezésére már nem lett volna elegendő, a