Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-12-08 / 50. szám

48-ik szám. JNfYifHTIDÉK. 1912. december 1. 5 Lélek analizisok. A feministák ábrándvilága. Személyek : Pityuba, Mityuka. Idő: este 9 óra: Hangulat. A babák csendesek, Pityuka aggódva és indulatokkal telve gondol arra, hogy az, akinek a helye most itt volna mellette, akinek az éjszaka hivó óráinak eljövetelekor békésen hqteá kellene térni vissza, a?, elfáradt nőnek az ő várakozó hímjéhez, az most még vadakban folytatja az ő hajszáját, de most már nem életcélok, kenvér, megelhetés után, hanem a kávéházak, a könnyelmű életnek piszkos helyiségeiben keresi az uj, a friss, az ismeretlen férfiakat. És ennél a gondolatnál rémes nagy csüggedés s keserű eltörődöttség fogta el az ő lelkét, hogy benne nincsen annyi gyengédség, nincsen annyi férfias értékesség, a bájnak, a kellemnek olyan mágnes ereje, hogy az ő nőpárját magához tudná édesgetni s maga mellé tudná kötözni és ott tartani, ameddig neki jól esnék, ameddig vérének vágya és egész testének kívánalmai be nem telnének vele . . . ... És ennél a gondolatnál könnyek gyűl • tek a szemébe, egyre mohóbban lepték el az arcát, majd mint haragos eső végig gázoltak az arcán és kopogó dallamuk felkeltették figyelmét az addig csendesen kézimunkáló Mityuka fivérének, ki csak most vette észre, hogy az indulatoknak rettenetes tragédiája játszódik le fivérének a lelkebeD, hirtelen letörölte testvérének könnyeit; innentől kezdve meghatottan, de az indulatok hevében gyorsan folyik le a következő szóváltás közöttük. Mityuka: már ismét sirsz? Pityuka: (Bus melancholiával.) Ugy jön már ez a sirás mindennap vissza nekem, mint a gyermekek játék kedve. Azok sem tudjak, miért játszanak, de mert életük még cél nélküli, de mert utjukat még irányok nem vezetik, ugy érzik, hogy vissza kell nekik térniök azokhoz az ezerszer lejátszott játékokhoz, ahhoz az ezerszer félredobott játékszerhez és ne kem is ugy jön elő a sirásom az én ezerszer félredobott s újra elővett sirásom, mert az én életemben nincsenek célok, az én utamat sem vezetik irányok, mert az én életcélom mindig csak a messze távolban tünedezik, másokkal él, másokkal játszik. Mityuka: (gyöngéden átkarolja.) Szegény kis fiam, te nem tudsz bánni az életcéloddal, a te tőled elmaradó hűtlen kis nőddel. Mennyire másként, más alakban mutatod magadat, mikor Ágnes melletted van. Valóságos kis harcos vagy. Ahelyett, hogy gyengén elsimulnál mellette, ahelyett, hogy átengednéd a vezető szerepet neki, az élet urának: a nőnek, ahelyett te valóságos uralmat akarsz felette gyakorolni, valósággal föléje akarsz helyezkedni a benned levő energiával az ő nőiességének, az ő akaraterejének. Valóságos férfibábot akarsz belőle nevelni . . . Pityuka: (közbevágni akar, de indulatában nem tud szóhoz jutni, fivérének szavaiban megérti a nagy életigazságot és az előbb visszatartott könnyei újra végig barázdálják arcát,) Mityuka: És látod kicsikém, azért menekül előled. A szegény nő úgyis arra van kárhoztatva, hogy az élet kellemetlenségekkel traktálja. Szegény nő elfáradva, elfásulva küzdelmekben tér vissza az ő családi életébe és keres utat otthonában, egy kis délibábot, amely csalóka tükrével kifordítsa, más szinben tüntesse fel ezt a komisz életet és ennek a délibábos szigetnek, az otthonnak kellős közepében keresi azt a férfit, aki az ő gyöngédségével, az ő férfiasságával épen ellentéte legyen azoknak, amiket ő künn az élétben látott, annak a férfiúnak a csókja hódító álomital legyen, melytől a szegény fáradt nő álombamerűlten felejtse el a piszkos, küzdelmes élet utakat s egy gyönyörű, verőfényes életszigetet lásson. S látod kicsikém, mikor az a szegény nő hozzád visszatér, akkor kellemetlenül szeme elé tárod, hogy ez az élet tovább folytatódik, mert magad idézel belőle képeket, mert kemény vagy előtte, mint egy életrög és el nem lágyulsz, meg nem törsz, könnyeket nem tudsz ejteni előtte, ami egy férfiúnak belenevelt élettani hivatása. Te recitaltatod az egész fáradságos, elszenvedett leélt életet azzal a hozzád hazatérő szegény nővel. Te kemény, nrarkotányos nőies megjelenéssel inkább egy vad nőnek, mint szelíd férfiúnak látszol, kinek a csókja csak tűszurás lehet, amely nem illuziál, hanem még szorosabbá teszi az amúgy is piszkos életet. Egyszóval elfelejted azt, hogy mi férfiak csókolni születtünk és nem uralkodni. Ebben a pillanatban a tükrökben különös alakok látszanak összeseregleni, valami mámoros hangulatban levő csapat ez, élükön Ágnes kiégett szivarral, mellettük nők különféle hangszereket cipelve, látszik, hogy nem urnő és alazatos cigányok ezek, hanem az éjszaka alattomos sötétségénél egyformán megmámorosodott asszonyok. Mintha valami körmenetet járó csapat volaa az, mely vagy temet, vagy diadalmenetet tart, de mindenesetre valami tendenciát követ, ugy tűnnek fel, mintha mindegyiküket ugyanazon végzetesség kergetné az egyik háztól a másikig. Mamomorosan ugrálnak a villanygombok, miknek a zenéje a kint levőket sírásra fakasztja. Bent a szobában felriadnak a babák s az óramutatónak gyors psrgése harmonikusan siró nótákat csal ki a gramofonból. Pityuka kisirt szemmel távozik a szobából, a többiek betaszitjak Ágnest az ajtón és a s?omoruságtól mámoros csapat tovább megy. Mityuka felveti fejét és elő'te áll Ágnes a szobának halvány világításánál. (Folytatjuk.) Természet — tá Uj rovat az öreg „Nyírvidék" ben — fiatal hajtása a terebélyes Iának. Ez a rovat az ujabb tudományt és a tudománynak ujabb eredmé ményeit kívánja a „Nyírvidék'* olvasói előtt feltárni. Rá akar mutatni azokra a jelenségekre, amelyeket látunk, de nem értünk, — azokra a nagy tömegmozgalmakra, melyek okát nem értjük, — azokra a célokra, amelyek az ujabbkori nagy gondolkodok elméjét foglalkoztatják. Hiszen — hogy példával szolgáljunk — mindnyájan látjuk a nagy kivándorlási mozgalmat hazánkban, már évtizedek óta, amelyet nem tud megakasztani sem a szép szó, a hivatkozás hazafiságra, a vallásra és hitre, — sem az amerikai munka megőrlő voltának feltárása, sem a kivándorlás hatósági megnehezítése. Oka kell, hogy legyen ennek, még pedig mélyen fekvő, mert hiszen a szabolcsi kivándorló nem beszél össze a délvidéki svábok és szerbekkel, a dunántúliakkal, az észak-magyarorszagi tótokkal : mégis egy azon vágy hajtja őket ki, ki a tengerentúlra. És az okok nem lehetnek tisztán és speciálisan magyar okok, mert ez a kivándorlási mozgalom Orosz- és Olaszországokban is észlelhető, van spanyol kivándorlás is, mely azonban a miénktől elütő és van a többi országokban is. Vagy ha rámutatunk arra, hogy a szabadság, rend és kifejlett ipar hazájában, Angliában kiüt a rettentő sztrájk, mely nemcsak a bányá • szokat, hanem a hajósokat, kirakodó munkásokat, élelmiszer szallitókat, vasutasokat, is magában egyesíti; — vagy ha halljuk, hogy az amerikai nagy gyárak, melvek egyenként 6 — 10 ezer munkást foglalkoztatnak, egyszerre elbocsátják munkásaik felét és több százezernyi nép kereset nélkül marad: ugy e bár érdemes volna ezek mélyen járó okait megismerni? Csodás dolgok ezek. A gondolkodó ember érzi, hogy inog a talaj, recseg-ropog valami körülöttünk, — valami készül ! És ha tudjuk azt, hogy a nagy átalakulások, aminőt létrehozott a kereszténység keletkezése, mely egy egész társadalmi alakulatot: a rabszolgaságon alapulót forgatta fel, vagy a reformatio, mely a hűbériségen alapuló társadalmat temette el, vagy a nagy francia forradalom, mely a kiváltságokon, a nemességen alapuló társadalmi alakulatnak vetett végeít: ha tudjuk, hogy ezek az átalakulások nem máról-holnapra, hanem évszázadokig tartó mosásoknak eredményeként állottak elő, — és ha meg fogunk győződni arról, hogy a most folyó mozgalmak is •— talán még öntudatlanul ,— ily átalakulás előzményei, — akkor meg fogjuk azt is tudni, hogy mily okok idézik elő a vágyat a jobb után és meg fogjuk tudni, hogy mi az a hiba, amely a változást szükségessé, kívánatossá teszi és meg fogjuk — talán tudni, hogy mi lehet az a jobb, mely a mai rendtől eltérőleg, a mai hibák eltüntetese mellett az egyetemes emberi boldogságot, nyugalmat, békét inkább előmozdítja, biztosítja — és az egész emberiséget az emberszeretet és a munka megbecsülésével forrasztja egybe. Ez lesz tehát ezen uj rovat rendeltetése. Fel akarja világosítani az elmét, fogékonynyá akarja tenni a szivet minden iránt, ami szép, a mi nemes és igai. Kérjük, fogadják szeretettel jó szánd kunkat. iseleti Nyíregyháza város képviselőtestülete e hó 10-én kedden délután 3 órakor a városhaza nagytermében rendkívüli képviselőtestületi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. S akosztalyi és tanácsi javaslat a városi építkezési szabályrendeletre vonatkozó vármegyei törvényhatósági veghatározatra. 2. Ugyanaz a masfélmilliós folyó-számla hitel konvertalasára felveendő törleszteses kölcsönök kötelezvényeinek bemutatása tárgyaban. 3. Sz bolcsvármegye törvényhatósági bizottságának veghatáro/.ata az elhagyott gyermekek segélyalapjának 1911 évi zárszámadására. 4. Szako-ztályi es tanácsi javaslat a városi erdőgazdasági üzemterv megváltozatása tar gyában. 5 Ugyanaz a nyíregyházi ipirtestűlet előterjesztése folytán a Debr ceni Kereskedelmi és Iparkamara kerületének kette osztása iránti lepesek megtétele tárgyában 6. Ugyanaz a rendőrkapitányi hivatal előterjesztésére a baromfi piac területének kiburkoltatása, illetve más helyre leendő áttétele tárgyab .n. 7. Ugyanaz a polgári fiu és leányiskolához megválasztatott s a tanintézeteknél állandóan működő polgári iskolai tanítók ill- tményeiről szóló szabaiyzat megállapítása lárgyában. 8. Ugyanaz a nagylaposi és hosszúháti községi elemi iskolák 1912—1913. évi költségelőirányzata tárgyában. 9. Ugyanaz Hook Margit községi óvónő második ötödéves korpótlék megállapítása iránti kervényére. 10. Ugyanaz Füredi Testvérek kérvényére zenedejük segélyezése tárgyaban. 11. Egészségügyi bizottsági javaslat a kéjeigési szabályrendelet megváltoztatása tárgyaban. 12. Ugyanaz a 7-ik gyógyszertár engedélyezése tárgyában. 13. Ugyanaz Sándor Jakab és társa kerelmére a bordélyházak kihelyezése tárgyában. 14. Tanácsi javaslat a Füzesbokor tanya ós a Szekeresbokor tanya közt kérelmezett uj közlekedési ut nyitása tárgyában. 15. Ugyanaz Áros Margit és Pella Ferenc illetőségi ügyében. Gazdasági egyesületi közlemény. Mezőgazdasági kalauz. E cim alatt Buday Barna és Konkoly Thege Sándor dr. szerkesztésében vaskos kötet jelent meg, mely hazai nagyobb gazdaságainkat, mint beszerzési forrásokat ismerteti. A könyv tehát arról tájékoztatja az érdeklődőt, hogy mindazt a szükségleti cikket, amit a mezőgazda termel, hol, mely gazdaságban, milyen mennyiségben és milyen feltételek mellett szerezheti be. Beszerzési forrásokat sorol fel tenyész- és haszonállatokra nézve (ló, szarvasmarha, sertés, juh, baromfi, eb, házinyúl, kecske, szamár, öszvér, hal) állati termékekről, vetőmagvakról, szőlővesszőről, facsemetéről, oltványokról, gyümölcsökről, konyhakerti terményekről és borokról; ezeknek minden nevezetesebb fajtáját és féleséget felkarolja Nem csupán cimét adja a gazdaságoknak, d ' az összes téli áruk: Szőrme muffok és boák, téli aisóruhák, harisnyák, keztyíik és az összes ajándék tárgyaknak alkalmas cikkek leszállított árban árusittatnak Kohn Ignátz nöi-, férfi- divat és rövidáru üzletében Telefon 129. 615-52-9