Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-12-04 / 49. szám

5 48-ik szám. 1912. december 1. — Sertésvész feloldás. Nyíregyházán ural­kodó sertésvész miatti zárlatot a rendőríőkapí­tányság feloldotta és igy ezután a sertések a vásárra szabadon lesznek felhajthatók. — A telepengedély időhöz kötött ér­vényessége. Felmerült esetből kifolyólag mon­dotta ki a kereskedelmi miniszter, hogy ha a telepengedélyért folyamodó fél kifejezetten idő höz kötötten kéri a telepengedélyt, az időbeli megszakítással kiadható. Ellenben, ha a folya­modó fél nem jelenti be kifejezetten, hogy az engedélynek időhöz kötötten való megadását keri, a telepengedély időbeli megszorítással nem szolgáltatható ki. — A közszállitások és a magyar ipar. Utóbbi időben az érdekelt ipari testületek sürün panaszkodnak a belügyminisztériumban, hogy egyes városok és községek a közszállitási tör­vény rendelkezéseinek mellőzésével olyan köz­s?ükságleteiket, amelvek Magyarországon is esz­közölhetők, külföldről szerzik be. A belügy­in misztérium e panaszokat megvizsgálva, ren­deletet bocsátott ki, amelyben újra és határo­zottan utasítja a városokat és községeket, hogy a közszállitási 'örvény rendelkezéseit minden esetben szigorúan tartsak be. — Vásározás és vándoripar. Az Ipar­testületek Országos Szövetsége most terjesz­tette fel a kereskedelmi miniszterhez a vándor­ipari törvényjavaslatról szóló véleményes jelen­téséi, amely a vidéki ipartestületek hozzászólásait is felöleli. A szövetség jelentése különösen két tekintetben kéri a miniszter jóindulatát. Azt kívánja, hogy a helyi szabályrendeletek alkotá­sánál az odavaló illetékes ipartestületeket is hallgassák meg, továbbá figyelmébe ajánlja a miniszternek, hogy a vásározás ügyét, amely szintén helyváltoztatással űzött foglalkozás, hozza közelebb a törvényhozási reformhoz. — Tiiieestély Nagy kálidban. A „Nagy­kállói Nőegylet* e hó 7-én a kaszinó helyiségé­ben jótékonycélu műkedvelői előadással egybe­kötött. táncestélyt rendez. Kezdete este 8V2 óra­kor. Belépődíj személyenként 2 korona. — A hazai gyárosok és a magyar nyomdaipar. Hazai iparunk még most is gyak­ran van kitéve mellőzésnek olyanok részéről is, akiknek pedig azonkívül, hogy kötelességük a hazai ipar pártolása, érdeküle is volna az és semmivel sem indokolható, hogy külföldi ipari termékeket használnak. Legutóbb a Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetségének vezetősége intézett átiratot ez ügyben a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségéhez, amelyben szóváteszi azt az érthetetlen eljárást, hogy egyes gyártelepek nyomtatványszükségletüket külföldről szerzik be. Ez átirattal a Gyáriparo­sok Szövetségének hivatalos lapja hosszasabban foglalkozik s a többi közt a következőkel mondja: „A magyar nyomdaipar fejlettsége és verseny­képessége mellett szinte érthetetlennek látszik a magyar iparnak e téren való mellőzése s még ha csak egyes szórványos esetekről is lenne szó, telje­sen jogosult a Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetségének felszólalása ez anomália ellen. Ez al­kalomból minden esetre a magunk részéről is arra kell kérnünk a magyar gyárosokat és különösen Szövetségünk tagjait, hogy nyomtatványszükségletüket a jövőben a magyar ipar révén fedezni szívesked­jenek". — Elutasított kérelem. Sági Kálmán polgári lakos azon kérelemmel fordult a föld­mivelésügyi miniszterhez, hogy az általa össze­állított és állítólag a tejtermelést előmozdító és a tejbetegséget megszüntető „Sági"-féle titkos gyógyszernek forgalomba hozatalát engedné meg. A miniszter a kérelmet elutasította. — December 6-án Mikulás nap, mely alkalomra Mikulásáruk igen nagy választékban szerezhetők be Papp Géza fűszer és csemege üzletében Nyíregyháza. Telefon 195, — Hatósági élelmiszer sátrak. Egyik debreceni újságból vettük át s minden kommen­tár nélkül a következő sorokat : A főkapitány akciója az élelmiszer drágaság ellen. Ha majd a debreceni közönség felébred kö­zönyéből és látni fogja annak a sok fáradságnak, igyekezetnek és önfeláldozásnak a gyümölcsét, mely Rostás István rendőrfőkapitány akciójának az ered­ménye : ha olcsóbb lesz a tojás, a majorság és a zöldségtermény, meg fogja találni a módját annak, hogy érte erkölcsi adóját lerója. Ha tudja! Mert ennyi nemtörődömség, az eszközök primitív módja és magárahagyatottság között mit csinál ez az acélos erejű ember és az ő kis rendőr csoportja, igazán felülmúlja a mi viszonyainkat. Ma este tért vissza útjáról egyik lelkes munkása: Furkó rendőrőrmester. Szilágymegye legelhagyatottabb községeit bújta. Nyakig érő sárban, távol minden kulturától, nélkülözések, tisztességes táplálkozás, szállás hijján törte, zúzta magát, csakhogy feltalálja a forrást, melylyel a mai méregdrága piacot enyhíteni lehet. Es hozott tojást, tyúkot, csirkét, melyeknek ára 20—40 százalékkal lesz olcsóbb, mint ma megkapjuk. Sőt gondoskodott arról is, hogy ki ne apadjon a megnyílt forrás s oly előnyös összeköttetéseket csinált, melyekkel azt hiszszük.heteken-hónapokon. később éveken is ki lehet elégíteni a fogyasztást. Persze, egyelőre nehézségek vannak a piac felkutatás, szállitás és a fokozatos üzem körül, de ezek csak hetek, talán napokig tar­tanak, addig mig mindenfelől nyitva lesznek az utak, melyek ide hozzánk vezetnek. S mi majd nemcsak azért leszünk lekötelezettjei a főkapitánynak és derék rendőreinek, mert a város közbiztonságát védik lelki­ismeretesen, hanem azért is, mert lehetővé teszik, hogy most már nemcsak a kofának és az élelmiszer uzsorásnak van betevő falatja, hanem nekünk is jut annyi tojás, csirke és káposzta a tányérunkba, amennyivel jóllakhatunk. Hétfőn már tojást és apró­jószágokat, csirkét, tyúkot, kacsát is árulnak a hatósági élelmiszer sátrakban. — A tíersely-naptár javításáról. A csillagászok különböző tervekkel állnak elő, hogy minél ideálisabb tökéletességű naptárt állítsanak elő. Glasenap pl. azt mondja, hogy a Gergely-naptár — kisebb mértékben — ugyanazon hiányban szen­ved, mint a Julian-naptár. Tehát javítandó. Hogyan ? Ugy, hogy minden 128 évben egy szökő év ki­vetendő. Mindazon évek, melyek ezresei 4-el oszthatók, szökők volnának, kivéve, melyek 128-al oszthatók. Mások az év uj hónapos és napos beosztását ajánl­ják. Igy Grosclande négy 91 napos szezonra osztja az évet (364 nap). Egy vagy két napot csatol ehhez (aszerint, amint szökő vagy egyszerű évről van szó), anélkül azonban, hogy ezt számítaná. Ezek minden héten és hónapon kivül állnának. Az egyik az újév napja volna. A másikat (szökő évben) junius és julius közé kellene tenni és szintén szünnap volna. A 364 nap nyolc 30 napos és négy 31 napos hónapra van beosztva. Ez utóbbiak volnának: már­cius, junus, szeptember és december. Igy minden szezon két 30 napos és egy 31 napos hónapból állana. Föltéve, hogy január elseje hétfő volna, a vasárnapok 1-től 364-ig mindig oly napokra esnének, melyek száma 7-el osztható. Hess a 364 napot tizenhárom 28 napos hónapra osztaná. Igy a hét napjai mindig a hónap ugyanazon dátumára esnének, huszonnyolc 7-tel osztható lévén. Ha január elseje hétfő volna, a vasárnapok mindig 7., 14., 21. és 28-ra esnének. Igy a naptárt nem kellene minden évben változtatni. Más tervek és ünnepek, főleg a húsvét fixérozását célozzák. Forster és Trendini a tavaszi nap-éj-egyenlőséget követő harmadik vasár­napra teszik a húsvétot. Marcana pedig az első vasárnapra. ^I RO DALOM, MŰVÉSZET. A Zenekedvelők hangversenye. A Nyíregyházi Zenekedvelők Egyesülete vasárnap tartotta első zenekari hangversenyét a szezonban, óriási közönség előtt. Ez a hatal­mas érdeklődés megnyugtató hatást kelthetett azokban, akik provinciális kulturánkat remény­telennek látják, s akik herkuleslépésekkel sze­retnék utóiérni a világvárosok társadalmi életét. A közönség nagyrésze érdeklődik a miivészetek iránt, ha ez az érdeklődés nem vált ki belőle erősebb anyagi erőkifejtést, amit viszont meg­fordítva is lehetne értelmezni, hogy t. i. közön­ségünk szívesen tudomásul veszi azt, ha köz­vetlen környezetében, tehát egy-egy városban, akadnak olyanok, akik időt és fáradságot nem kiméivé, szolgálatokat, megfizethetetlen energia áldozatokat tesznek a művészet oltárára, mon­dom, szívesen vesz tudomást mindezekről, ha .... és itt megint a kételkedőknek van igazuk, ha ennek a tudomásvételnek nem a zsebén kell keresztül jutnia. Mert valljuk meg az igazat, hiszszük-e őszintén, hogy az a fejen­kénti egy koronás áldozat csak távoli arányban volt is azzal az áldozatkészséggel, amit az a kis társaság produkált a vasárnapi pódiumon, vájjon csak távoli arányban volt-e a mi tudatos érdeklődésünk azzal az igazi művészet szere­tettel, aminek ezek az uri emberek adták tanú­bizonyságát? Szomorú statisztikát lehetne be­mutatni, ha a rendezőség véletlenül 2 koronára emelné a helyárakat. Szomorúan billenne egyet sokat hangoztatott művészet-pártolásunk ez egy­szer igazságos mérlege a túlsó oldalra. Pedig ugyebár mindnyájan tudjuk és elképzelhetjük, hogy mit tehetne ez az életerős testület akkor, ha a jövedelme megkétszereződnék? S vájjon nem a saját érdekünk parancsolja, hogy ön­magunktól is áldozzunk a kulturáért ? Vájjon nem a mi érdekünk, hogy Beethoven szinfóniáit 30 ember helyett 50 embertől halljuk játszani tökéletesebb előadásban ? Beethoven C-dur szinfóniáját hallottuk be­vezetésül. A halhatatlan költő első szinfóniája ez. Beethoven, akit Bécsbe, az akkori zenevilág fővárosába vonzott jövendő nagyságának ellen­állhatatlan sejtése Bonnból a gyönyörű Rajna­mellékről, sok szenvedései közepette mindig visszagondolt arra a helyre, ahol életének első 20 esztendejét töltötte. Ez a szinfónia a szülő­földi emlékek hatása alatt készült. Eszébe jut minden gyermekkori bohósága, pillangó kerge­tés, virágszedés, látja képzeletében a kis tiszta német falvakat, s visszasírja a nagy lolyót, „a mi Rajna atyánkat'" (unsern Vater Rhein) ahogyan nevezni szokták, amelynek szőke vizé­ben annyiszor elmerengett. A vidámság, a gyermek — Beethoven szól hozzánk ebből a szinfóniából, csak az utolsó tétel döbbent meg bennünket itt-ott, mintha már ekkor érezte volna a költő jövendő nagy tragédiáját. A bevezető Adagio-t (melyet a prograinm­ban külön tételnek jeleztek, már pedig az öt­tételes szinfónia megteremtését csak hagyjuk Mahlernek, meg Dolmányinak) darabosan ját­szották. A Svendsen Andantéje és Járnefelt Bölcsődalának az előadása, nagyon szép volt. Ez utóbbiban Garay Gyula szólójában telt igaz gyönyörűségünk. Befejezésül a Zampa opera nyitányát játszották. A zenekari számok között Faragó Mathilda urleány játszott egy Brahms scherzó-t és egy Liszt-etude-öt, mindkettőt igen figyelemreméltó készültséggel. Billentése erő­teljes, a dinamikai árnyalatok azonban igen élesen különböződnek el játékában. Egyszóval a testület, mint mindig, most is igyekezett kitenni magáért, s a közönség osz­tatlan elismerését ezúttal is sikerült megsze­reznie. * * * Nyíregyházi Zenekedvelök Egyesülete Kisvárdán. Örömmel halljuk s hozzuk a kö­zönség tudomására, hogy Zenekedvelőink szom­baton Kisvárdára rándulnak, ahol a vasárnap itt leadott programmot meg fogják ismételni. Immár 3-ik hangverseny, amelyet Kisvárdán tartanak. Hiszszük, hogy a kisvárdai közönség ugyanolyan szeretettel fogadja őket most is mint a múltban. Sok sikert kívánunk ! — Ködös üapok. Andor József (Cyprián) egy meleg hangula'u novellája jelent meg e cimmel a Magyar Könyvtár legújabb sorozatában. Egy ne­mes, diszkrét eszközökkel dolgozó iró finom alko­tása a novella, kedves, hullámzó menetű szerelmi történet, érzelmesen színezve s szellemesen, vonzó egyszerűséggel előadva. Az egész történet nagyon harmonikus, nincs benne semmi nyugtalanító, a hangja derült és nyájas, a nagy közönség bizo­nyára sok élvezetet fog találni olvasásában. A no­vellát a Lampel R (Wodiáner F. és fiai) cég adta ki; ára 60 fillér. — Az Él i-t cimü képes heti folyóirat december 1-i számában elbeszéléseket irtak Toma István és Kádár Lehel, verseket Bodor Aladár és P. Pál Ödön. Lampérth Géza folytatja mesejátékát. Hevesi Sándor cikke a színészi felfogásrol, Gineverné Győry Ilona londoni levele, Sztrakoniczky Károlynak az uj herceg­prímásról irt arcképe, valamint a rendes rovatok és bő illusztrációk teszik érdekessé az Élet legújabb számát. fiaczi áraK.. Nyíregyháza, 1912. december hó 4-én. 4 nyíregyházi keresk. ésgazdak körénél jegyzett termény ársfc Buza 50 klgramm 10 K — fill. Rozs 50 klgramm 8 K 95 fill. Arp& 50 klgramm 9 K 75 fül. Zab 50 klgramm 10 K — fill. Tengeri új 50 klgramm — K — fill. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos; JÓBA ELEK.

Next

/
Thumbnails
Contents