Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)
1912-12-01 / 48. szám
3 49-ik szám. JÍYÍRITIDÉK. 1912. december 4. 5. a 416/5005. számú vonat Miskolcról az 1504. számú gyorsvonat beérkezése után indíttassák és mindezek a vonatok a szükséges menetgyorsitásokkal közlekedjenek. Ezek az igen mérsékelt igényű módosítások, miknek keresztülvitele az államvasutaktol teljességgel semminemű áldozatot nem kiván, az utasoknak nagy szolgálatot és kényelmet nyújtanának. Ezekkel a módosításokkal 40—45 percnyi idő megtakarítás éretnék el a gyorsvonatokat használó utasok javára s az utazás tartama Nyíregyháza és Budapest között közel egyhatodrészszel megrövidíttetnék. A Leányegyesület tea-estélye. Igen sok artisztikum van abban, ahogyan a Leányegyesület a zsurjait rendezi. Ha festő meg akarná vásznon örökíteni ezeket az erős lírai hangulatu estélyeket, a vásznán széles foltu fehér kontúroknak kellene uralkodni s az ecsetjeivel csupa finom világos színekkel kellene aláfesteni az alakjai eleven valószerűségét. Általában, csak ugy kínálják magukat ezek a leányegyesületi estélyek az ecset és paletta hivatott mestereinek a munkájára. Ilyen, csupa festői hangulatokból állott a Leányegyesület mult vasárnapi zsurja is. Minden asztal mellett derűs, megelégedett arcok. A szemek ragyogásából zavartalan életöröm és nagy, meleg érzéseknek őszintesége beszél ki. Nincs semmi feszélyezettség ezeken az összejöveteleken. Mindenik arc derűjén meglátszik, hogy megelégedett az itt magától jövő gyöngéd, ártatlan örömöktől. És épen ezért tetszik ugy minden összejövetel a Leány egyesület délutánjain, mintha a közönségének minden tagja egy népes, kiterjedt családhoz tartoznék. Ezekbe az általános benyomásokba könnyeden szövődnek bele a teás délutánok nyilvános rivalda-számai is, az előadások. Általában minden muzsika itt. A zene- és énekszerepek a dobogón, a szavalatok, a melodrámák, a monológok és ilyennek kell, hogy legyen a konferánsz is. Szellemi csemegék könnyed, finom lírai muzsikával átszőve, a dobogóról, amint a teához is sandwich-et szolgálnak fel finom leánykezek. A tegnapi délután műsorát Vajda Ilona művésznő szavalata vezette be. Ő a mindennapi kritikai értékelésen már régen fölül van. Meghaladott gondolat volna hát. őt újból felfedezni. Hanem uj csemege volt az, amit először előadott. Uj írót szólaltatott meg, a maga differenciált előadásának széles skáláján — Valter Gézát. Valahogyan élesebben kell belenéznünk ennek a fiatal irónak a lelkébe, mint ahogyan az egymásután felbukkanó uj irók átlagos értékelésébe fogunk. Bizonyos, hogy nem közönséges értékek erői szunnyadnak benne s a költészetében megérezhető, hogy most van a maga eredeti írói egyénisége megtalálásának a nagy, tisztító forradalmában. Annyi már kicsillog minden alkotásából, hogy a lírájának finom színei és kellemes dallamu muzsikája van. Némelyik versében erős erotika nyilatkozik meg. Hm! . . . hiszen mindössze huszonhárom éves ez az iró, lehet-e hát tőle a maga eredeti érzéseinek a megtagadását kívánni. A megfelelő önirányítás mellett rövid idő alatt felfejlődhetik Valter Géza írói zsenije a nívós, keresett írói megnyilatkozások szintjére. Áztán ismét eredeti előadás következett. Berend László dr. adott elő hegedűn egész sor magyar dalt, Ferenczy József zongora kísérete mellett. Berend művészi egyéniségét finom rapszodikus vonások jellemzik. Nagyszerűen színezi a régi, örök értékű magyar dalok néppszichei anyagát. A vonókezelése és ujj-technikája igen finomodott és. szinte magától kínálkozik a gondolat, hogy Berend, aki a mindennapi foglalkozásában orvos, a műtő-asztala mellett is nagyszerű művész lehet. Az ő finoman fejlődött muzsikáját pompás megértéssel, könnyed diszkrécióval kísérte Ferenczy, akit a nyíregyházi közönség bizonyosan jobban ismer már a zongora mellett, mint ezeknek a soroknak írója. Azoknak a finom szerelmi érzéseknek revelálásahoz, amijei ók interpretáltak, stílszerűen hozzáillet a terem világításának félhomályba vonása. Bármennyire eredeti gondolat is ez, hozzátartozik a magyar dalok elegiájának hatáskeltéséhez. A játékuk végével hatalmas taps hívta őket újra a lámpák elé. Majd ismét Vajda Ilona lépett fel, aki befejezésül Farkas Imre — költeményeket adott elő. Kétségtelen, hogy a művésznőnek nagyon az egyéniségéhez szabottak ezek a Farkas-poémák. Ám éppen az ő előadó képességenek sokoldaluságához tartozik, hogy mas írókat is ugyanolyan művészettel tudna megjeleníteni, amit más alkalmakkal jó néven is fog venni tőle a közönség. Garay könnyeden konferált, de a hangjával tukarkodott egy kissé. A terem hátuljában nem is értették meg a beszedjét. Ezek a leányegyesületi estélyek egy-egy forró páráju, szines, eleven életalomhoz hasonlítanak, amiknek a műfajához annyira hozzátartozik a tanc, mint a menyasszony és vőlegény öleléséhez a csók, mint egy finom fajvirághoz az illata. Hiszen, amint feljebb mondottuk, ezek a leányegyesületi estélyek, minden emóciójukkal, minden jelenségükkel egyetemben egy egy sok zenei szint, sok-sok hrai érzést reveláló finom muzsikához hasonlítanak. E. A SZABOLOSVáRMEGYEI TITO EGYESÜLET KORÉ. Önsegélyző Egyesületünk. A f. hó 12-én tartott gyűlés eredménytelensége folytán az Önsegélyző-egyesület ki lett kapcsolva az Otthon kebeléből. Megadatott tehát a mód és alkalom az Önsegélyző-egyesület ujabb alapokra való fektetéséhez, megerősitésehez: ujjá szervezéséhez. Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. a IX. fejezetének 147. §-ában kimondja a tanitók testületté való alakulását s annyi körre való oszlását, ahány járása van a megyének. Az 1872. évben 23,201. szám alatt kiadott rendelet szabályozza az egyleti életet, melynek 2. §. d) pontja a következőket irja a működés céljául: A tehetetlenségre jutott tanitók, a tanitók özvegyei és árvái sorsa javítása előmozdítására szolgáló segély-egyletek alapítása s az ügy iránt a tanitók közt és a nagy közönségben a munkás részvét fölköltése s a segélyek ez uton való gyarapítása. Ugyan e törvénycikk 11. §-ában a közgyűlés teendőinek egyikét a g) és h) pontok alatt a következőkép adja: Gondját nagy szorgalommal arra is kiterjeszti, hogy a 2. §. d) pontja alá foglalt segélyezési pénztár gyarapodjék. Ez alapból és más uton is szerzett pénzekből gondoskodik a tehetetlenségre jutott tanitók, tanítói özvegyek és árvák segelyezéséről. E pontok világosan mutatják: mi módon kell az önsegélyző-egyesületnek életerőt adni, a jótékonyságot mily terjedelemben kell gyakorolni. Önsegélyző egyesületünk a kitűzött célnak, melyet a 2. §. előír ugyan, de ennek és a fönti törvény követelméinek megfelelni csak az önmegadóztatásnak az eddigitől eltérő más módja, más adókulcs létesítése által lesz képes. Az elavult alapszabályokat a bevett szokás és gya • korlat annyira kiforgatta a mivoltukból, hogy teljesen rászolgáltak az átdolgozásra. Szabad legyen a gyakorlat által módosított pontokból néhányat felemlítenem, é. §. A tagok jogai. 1. 5. §. A tagok kötelességei. 1., 3., 4., 5., 7., 8. 7. §. Az önsegélyző egyesületről általában. 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 10., 11., 13., 15. 9. §. A járásköri közgyűlés. 2., 3., 6. 10. §. Az igazgató-választmány hatásköre. 2., 6. 11. §. Az igazgató-választmány tagjainak teendő. 1., 13., 16., 17., 18., 19., 20., 21. A biztosító s egyéb humánus intézmények mindig figyelembe veszik a tagok családi állapotát : szükséges lenne tehát, ha önsegélyzőnk is tekintetbe venné ezt s a nőtlen tanító kevesebbet, a nős többet fizetne. Hasonló elbírálás alá esnák a tanító életkorra is ; a fiatal kevesebbet, az idősebb pedig életéveinek megfelelőleg többet fizetne. E törzsdijak s évdijak összege képezné a jótékonyságnak azt az alapját, mely nemcsak a tagokat, hanem ezek özvegyeit, árváit is részesítené segélyben. Ha a kölcsönök összege a segélyezés összegénél kevesebb lesz, ugy az Önsegélyző nem lesz kitéve annak, hogy ez intézmény jótékonyságával bárki is visszaélhessen. Az erősebb alap nemcsak az időszaki, de az állandó segélyezést is megbírná s ez kiterjeszthetne ugy a nyugalomba vonuló, kiérdemült tagokra, mint az elhunyt tagok özvegyeire és árváira. Számolnunk kell azzal is, hogy a belépés csak megtörténik, de a tagdijak, mint ezt a pénztárnok örökös panaszaiból tudjuk, igen ritkán, avagy sehogy sem folynak be. Ennek egyszerű orvossága: a törlés, a segélyjogosultság, a kölcsön megvonása, a befizetett törzs és évdijak visszatartása, az újból belépés megnehezítése. Miután a tudatlanság és tájékozatlanság a legalkalmasabb az előítéletek és helytelen fogalmak alkotására — mint ezt a közelmúlt gyűlésen elhangzott felszólalás is mutatta — szükséges lenne ugy az Önsegélyző, mint a tanítóegyesület részletesen kidolgozott jelentéseit, az évi számadásait a hivatalos lapunkban közölni, a befizetett tagdijakat esetről-eselre nyilvánosan nyugtázni. Az önsegélyző-egyesület ujjá szervezésével nem veszítenének az idősebb tagok, kiknek jó része úgyis kivette jutalékát; mert ők élveznék legelőbb jótéteményét. Az ifjú tagok kötelessége lenne az agitálás, hogy egykoron ők is élvezhessék fáradozásaik gyümölcsét. Alkossunk, gyarapitsunk és Önsegélyzőegyesületünk újból fényre derül. Semapkor. A Magyarországi Tanitók Betegsegélyző egyesülete alapítására rendezendő sorsjáték sorsjegyei elhelyezésében az eddigi értesülések szerint példaszerű odaadással kivette a részét néhány megye tanítósága „már eddig is, mert Trencsén 2000 (!), Vas 1850, Hunyad 928, Háromszék 900, Udvarhely 765, Torontál 420 és Arad vm. 310 drb.-ot, ellenben Bácsbodrog 197, Pest 150, Baranya 90, Hajdú 80 és Szatmár vm. tanitósága csak 60 drb. sorsjegyet adott el. Természetesen e számok, bár az utóbbi megyékben nem nagyon biztatóan, a hátralevő egy hónap alatt még emelkedni fognak. A többi megyékből pedig biztató híreink vannak arra nézve, hogy nagyszámú sorsjegy eladással járulnak a Betegsegélyző megalapításához, amint ennek a napokban megtartott Szövetségi elnökségi ülés is kifejezést adott. Ugyanekkor intézkedett Jaz elnökség a nyereménytárgyakat illetőleg. A főnyeremény 20000 kor. értékű ékszergarnitura lesz. A többi nyereményben ékszerek (10000 kor. értékben) és Jókai, Mikszáth, Herczeg és Gárdonyi müvei megfelelő szekrényben (szintén 10000 korona értékben) lesznek. Sorsjegyek még mindig kaphatók bármelyik elemi iskolánál, vagy a szövetség elnökségénél. I-Iuzás 1912. december hó 29. napján. Városunkban levő három óvoda az utóbbi időben kevésnek bizonyult ; az óvoköteleseknek alig fele részét fogadja be. A közigazgatási bizottság, lekintettel e körülményre, átirt a városi tanácshoz, hogy a szükséglethez képest legalább még három uj óvodát létesítsen. Könyvtár gyarapítás. A vallás • és közoktalásügyi miniszter a kisvárdai, nyírbátori és napkori állami elemi iskola részére az V—VI. osztályok és az általános ismétlő iskola könyvtára részére a III. tipusu könyvsorozatot megküldte. Uj állami óvoda. Propper Sámuel áldozatkészsége a nyírturai óvó kötelesek részére uj óvodaépületet emelt, amely néhány nappal ezelőtt, mint állami óvoda, nyílt meg a kicsinyek előtt. nöi-, férfi- divat és rövidáru üzletében Telefon 129. cis-52-8 Kizárólag hazai gyártmányú óriási választékban, minden TT | Y , r i Szőrme műik és boák "SSr Kohn ígnatz