Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-12-01 / 48. szám

3 49-ik szám. JÍYÍRITIDÉK. 1912. december 4. 5. a 416/5005. számú vonat Miskolcról az 1504. számú gyorsvonat beérkezése után indít­tassák és mindezek a vonatok a szükséges menetgyorsitásokkal közlekedjenek. Ezek az igen mérsékelt igényű módosítások, miknek keresztülvitele az államvasutaktol tel­jességgel semminemű áldozatot nem kiván, az utasoknak nagy szolgálatot és kényelmet nyúj­tanának. Ezekkel a módosításokkal 40—45 percnyi idő megtakarítás éretnék el a gyorsvonatokat használó utasok javára s az utazás tartama Nyíregyháza és Budapest között közel egyhatod­részszel megrövidíttetnék. A Leányegyesület tea-estélye. Igen sok artisztikum van abban, ahogyan a Leányegyesület a zsurjait rendezi. Ha festő meg akarná vásznon örökíteni ezeket az erős lírai hangulatu estélyeket, a vásznán széles foltu fehér kontúroknak kellene uralkodni s az ecsetjeivel csupa finom világos színekkel kellene aláfesteni az alakjai eleven valószerűségét. Álta­lában, csak ugy kínálják magukat ezek a leány­egyesületi estélyek az ecset és paletta hivatott mestereinek a munkájára. Ilyen, csupa festői hangulatokból állott a Leányegyesület mult vasárnapi zsurja is. Minden asztal mellett derűs, megelégedett arcok. A szemek ragyogásából zavartalan életöröm és nagy, me­leg érzéseknek őszintesége beszél ki. Nincs semmi feszélyezettség ezeken az összejövetele­ken. Mindenik arc derűjén meglátszik, hogy megelégedett az itt magától jövő gyöngéd, ár­tatlan örömöktől. És épen ezért tetszik ugy minden összejövetel a Leány egyesület délután­jain, mintha a közönségének minden tagja egy népes, kiterjedt családhoz tartoznék. Ezekbe az általános benyomásokba könnye­den szövődnek bele a teás délutánok nyilvános rivalda-számai is, az előadások. Általában min­den muzsika itt. A zene- és énekszerepek a dobogón, a szavalatok, a melodrámák, a mo­nológok és ilyennek kell, hogy legyen a kon­feránsz is. Szellemi csemegék könnyed, finom lírai muzsikával átszőve, a dobogóról, amint a teához is sandwich-et szolgálnak fel finom leánykezek. A tegnapi délután műsorát Vajda Ilona művésznő szavalata vezette be. Ő a mindennapi kritikai értékelésen már régen fölül van. Meg­haladott gondolat volna hát. őt újból felfedezni. Hanem uj csemege volt az, amit először elő­adott. Uj írót szólaltatott meg, a maga diffe­renciált előadásának széles skáláján — Valter Gézát. Valahogyan élesebben kell belenéznünk ennek a fiatal irónak a lelkébe, mint ahogyan az egymásután felbukkanó uj irók átlagos ér­tékelésébe fogunk. Bizonyos, hogy nem közön­séges értékek erői szunnyadnak benne s a köl­tészetében megérezhető, hogy most van a maga eredeti írói egyénisége megtalálásának a nagy, tisztító forradalmában. Annyi már kicsillog minden alkotásából, hogy a lírájának finom színei és kellemes dallamu muzsikája van. Né­melyik versében erős erotika nyilatkozik meg. Hm! . . . hiszen mindössze huszonhárom éves ez az iró, lehet-e hát tőle a maga eredeti ér­zéseinek a megtagadását kívánni. A megfelelő önirányítás mellett rövid idő alatt felfejlődhetik Valter Géza írói zsenije a nívós, keresett írói megnyilatkozások szintjére. Áztán ismét eredeti előadás következett. Berend László dr. adott elő hegedűn egész sor magyar dalt, Ferenczy József zongora kísérete mellett. Berend művészi egyéniségét finom rap­szodikus vonások jellemzik. Nagyszerűen színezi a régi, örök értékű magyar dalok néppszichei anyagát. A vonókezelése és ujj-technikája igen finomodott és. szinte magától kínálkozik a gon­dolat, hogy Berend, aki a mindennapi foglal­kozásában orvos, a műtő-asztala mellett is nagyszerű művész lehet. Az ő finoman fejlődött muzsikáját pompás megértéssel, könnyed disz­krécióval kísérte Ferenczy, akit a nyíregyházi közönség bizonyosan jobban ismer már a zon­gora mellett, mint ezeknek a soroknak írója. Azoknak a finom szerelmi érzéseknek revelálá­sahoz, amijei ók interpretáltak, stílszerűen hozzáillet a terem világításának félhomályba vonása. Bármennyire eredeti gondolat is ez, hozzátartozik a magyar dalok elegiájának hatás­keltéséhez. A játékuk végével hatalmas taps hívta őket újra a lámpák elé. Majd ismét Vajda Ilona lépett fel, aki be­fejezésül Farkas Imre — költeményeket adott elő. Kétségtelen, hogy a művésznőnek nagyon az egyéniségéhez szabottak ezek a Farkas-poémák. Ám éppen az ő előadó képességenek sokoldalu­ságához tartozik, hogy mas írókat is ugyan­olyan művészettel tudna megjeleníteni, amit más alkalmakkal jó néven is fog venni tőle a közönség. Garay könnyeden konferált, de a hangjá­val tukarkodott egy kissé. A terem hátuljában nem is értették meg a beszedjét. Ezek a leányegyesületi estélyek egy-egy forró páráju, szines, eleven életalomhoz hason­lítanak, amiknek a műfajához annyira hozzá­tartozik a tanc, mint a menyasszony és vőle­gény öleléséhez a csók, mint egy finom faj­virághoz az illata. Hiszen, amint feljebb mon­dottuk, ezek a leányegyesületi estélyek, minden emóciójukkal, minden jelenségükkel egyetemben egy egy sok zenei szint, sok-sok hrai érzést reveláló finom muzsikához hasonlítanak. E. A SZABOLOSVáRMEGYEI TITO EGYESÜLET KORÉ. Önsegélyző Egyesületünk. A f. hó 12-én tartott gyűlés eredményte­lensége folytán az Önsegélyző-egyesület ki lett kapcsolva az Otthon kebeléből. Megadatott te­hát a mód és alkalom az Önsegélyző-egyesület ujabb alapokra való fektetéséhez, megerősité­sehez: ujjá szervezéséhez. Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. a IX. fejezeté­nek 147. §-ában kimondja a tanitók testületté való alakulását s annyi körre való oszlását, ahány járása van a megyének. Az 1872. évben 23,201. szám alatt kiadott rendelet szabályozza az egyleti életet, melynek 2. §. d) pontja a következőket irja a működés céljául: A tehe­tetlenségre jutott tanitók, a tanitók özvegyei és árvái sorsa javítása előmozdítására szolgáló segély-egyletek alapítása s az ügy iránt a tani­tók közt és a nagy közönségben a munkás részvét fölköltése s a segélyek ez uton való gyarapítása. Ugyan e törvénycikk 11. §-ában a közgyűlés teendőinek egyikét a g) és h) pontok alatt a következőkép adja: Gondját nagy szorgalommal arra is kiterjeszti, hogy a 2. §. d) pontja alá foglalt segélyezési pénztár gyarapodjék. Ez alap­ból és más uton is szerzett pénzekből gondos­kodik a tehetetlenségre jutott tanitók, tanítói özvegyek és árvák segelyezéséről. E pontok világosan mutatják: mi módon kell az önse­gélyző-egyesületnek életerőt adni, a jótékony­ságot mily terjedelemben kell gyakorolni. Ön­segélyző egyesületünk a kitűzött célnak, melyet a 2. §. előír ugyan, de ennek és a fönti tör­vény követelméinek megfelelni csak az önmeg­adóztatásnak az eddigitől eltérő más módja, más adókulcs létesítése által lesz képes. Az elavult alapszabályokat a bevett szokás és gya • korlat annyira kiforgatta a mivoltukból, hogy teljesen rászolgáltak az átdolgozásra. Szabad legyen a gyakorlat által módosított pontokból néhányat felemlítenem, é. §. A tagok jogai. 1. 5. §. A tagok kötelességei. 1., 3., 4., 5., 7., 8. 7. §. Az önsegélyző egyesületről általában. 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 10., 11., 13., 15. 9. §. A járásköri közgyűlés. 2., 3., 6. 10. §. Az igazgató-választmány hatásköre. 2., 6. 11. §. Az igazgató-választmány tagjainak teendő. 1., 13., 16., 17., 18., 19., 20., 21. A biztosító s egyéb humánus intézmények mindig figyelembe veszik a tagok családi álla­potát : szükséges lenne tehát, ha önsegélyzőnk is tekintetbe venné ezt s a nőtlen tanító keve­sebbet, a nős többet fizetne. Hasonló elbírálás alá esnák a tanító életkorra is ; a fiatal keve­sebbet, az idősebb pedig életéveinek megfele­lőleg többet fizetne. E törzsdijak s évdijak összege képezné a jótékonyságnak azt az alap­ját, mely nemcsak a tagokat, hanem ezek öz­vegyeit, árváit is részesítené segélyben. Ha a kölcsönök összege a segélyezés össze­génél kevesebb lesz, ugy az Önsegélyző nem lesz kitéve annak, hogy ez intézmény jótékony­ságával bárki is visszaélhessen. Az erősebb alap nemcsak az időszaki, de az állandó segélyezést is megbírná s ez kiter­jeszthetne ugy a nyugalomba vonuló, kiérde­mült tagokra, mint az elhunyt tagok özvegyeire és árváira. Számolnunk kell azzal is, hogy a belépés csak megtörténik, de a tagdijak, mint ezt a pénztárnok örökös panaszaiból tudjuk, igen ritkán, avagy sehogy sem folynak be. Ennek egyszerű orvossága: a törlés, a segélyjogosult­ság, a kölcsön megvonása, a befizetett törzs és évdijak visszatartása, az újból belépés meg­nehezítése. Miután a tudatlanság és tájékozatlanság a legalkalmasabb az előítéletek és helytelen fogalmak alkotására — mint ezt a közelmúlt gyűlésen elhangzott felszólalás is mutatta — szükséges lenne ugy az Önsegélyző, mint a tanítóegyesület részletesen kidolgozott jelenté­seit, az évi számadásait a hivatalos lapunkban közölni, a befizetett tagdijakat esetről-eselre nyilvánosan nyugtázni. Az önsegélyző-egyesület ujjá szervezésével nem veszítenének az idősebb tagok, kiknek jó része úgyis kivette jutalékát; mert ők élveznék legelőbb jótéteményét. Az ifjú tagok kötelessége lenne az agitálás, hogy egykoron ők is élvez­hessék fáradozásaik gyümölcsét. Alkossunk, gyarapitsunk és Önsegélyző­egyesületünk újból fényre derül. Semapkor. A Magyarországi Tanitók Betegsegélyző egyesülete alapítására rendezendő sorsjáték sors­jegyei elhelyezésében az eddigi értesülések sze­rint példaszerű odaadással kivette a részét néhány megye tanítósága „már eddig is, mert Trencsén 2000 (!), Vas 1850, Hunyad 928, Háromszék 900, Udvarhely 765, Torontál 420 és Arad vm. 310 drb.-ot, ellenben Bácsbodrog 197, Pest 150, Baranya 90, Hajdú 80 és Szatmár vm. tanitósága csak 60 drb. sorsjegyet adott el. Természetesen e számok, bár az utóbbi megyékben nem nagyon biztatóan, a hátralevő egy hónap alatt még emelkedni fog­nak. A többi megyékből pedig biztató híreink vannak arra nézve, hogy nagyszámú sorsjegy eladással járulnak a Betegsegélyző megalapítá­sához, amint ennek a napokban megtartott Szövetségi elnökségi ülés is kifejezést adott. Ugyanekkor intézkedett Jaz elnökség a nyere­ménytárgyakat illetőleg. A főnyeremény 20000 kor. értékű ékszergarnitura lesz. A többi nye­reményben ékszerek (10000 kor. értékben) és Jókai, Mikszáth, Herczeg és Gárdonyi müvei megfelelő szekrényben (szintén 10000 korona értékben) lesznek. Sorsjegyek még mindig kaphatók bármelyik elemi iskolánál, vagy a szövetség elnökségénél. I-Iuzás 1912. december hó 29. napján. Városunkban levő három óvoda az utóbbi időben kevésnek bizonyult ; az óvoköteleseknek alig fele részét fogadja be. A közigazgatási bizottság, lekintettel e körülményre, átirt a városi tanácshoz, hogy a szükséglethez képest legalább még három uj óvodát létesítsen. Könyvtár gyarapítás. A vallás • és közok­talásügyi miniszter a kisvárdai, nyírbátori és napkori állami elemi iskola részére az V—VI. osztályok és az általános ismétlő iskola könyv­tára részére a III. tipusu könyvsorozatot meg­küldte. Uj állami óvoda. Propper Sámuel áldozat­készsége a nyírturai óvó kötelesek részére uj óvodaépületet emelt, amely néhány nappal ezelőtt, mint állami óvoda, nyílt meg a kicsi­nyek előtt. nöi-, férfi- divat és rövidáru üzletében Telefon 129. cis-52-8 Kizárólag hazai gyártmányú óriási választékban, minden TT | Y , r i Szőrme műik és boák "SSr Kohn ígnatz

Next

/
Thumbnails
Contents