Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)
1912-11-24 / 47. szám
45-ik szám. J Sf tj RYIdék. 1912. november 10. 303 l«í?es birtokos, vagy annak törvényes képviselője, ha a házbérjövedelemre vonatkozo vallomási ivben i-dóköteles jövedelmet szándékosan elhallgat, vagy abban iudva valótlan, vagy szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot lesz, mely az adó megrövidítésre alkalmas. Ha ennek a kihágásnak elkövetésében a bérlő is szándékosan részt vesz, ez a tettessel egyenlően büntetendő. Tájékozásul szolgáljon végül, hogy a vallomasra kötelezettet a bevallás kötelezettsége alól nem menti fel az a körülmény, hogy a vallomási iv részére hivatalból kézbesítve nem Mt. Az általános kereseti adóról. (Folytatás.) A kereseti adó kulcsának multi számunkban már ismertetett tetemes leszállítása lehetővé teszi, — az arányos megadóztatás pedig szükség kepen meg is követeli, — a valódi kereseti nyeremény kipubatolását, a bevallás kötelezettségének szigorítását, nemkülönben ugy a bevallott, mint a hivatalból megállapított jövedelem ellenpróbaként felállított minimális tételek körülírását s az adó eltitkolás szigorúbb büntetését. Mindazonáltal ebben az irányban sem tartalmaz a törvény a kelleténél szigorúbb intézkedéseket, amennyiben például, az üzleti könyveknek, sőt az üzleti mérlegnek kötelező előmutalását nem irja elő, miután bizonyos az üzletvilág inkább fizetne sok esetben magasabb adót, mintsem, hogy üzleti könyveibe betekintést engedne. De az üzleti mérlegnek kőtelező beterjesztése még azért sem volna elrendelhető, mert ezáltal számtalan esetben az üzleti könyvek átvizsgálása is szükségesnek mutatkoznék, ez pedig oly nagy munkát adna az adókivető bizottságoknak, mi az adókivetést igen hosszú időre kinyújtaná. A III. osztályú kereseti adót eddig 3 évi időtartamra írták elo, sőt a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adóját is a három évi mérleg átlaga alapján vetették ki. Számtalan példával lehetne Nyíregyházán is bizonyítani, hogy a megadóztatás ezen módja az adózókra igen terhes és sérelmes volt, az ipari életre fejlődés esetén is káros visszhatásokat szült, válságok esetén pedig tarthatatlan állapotokat teremtett. Ez az alapja a törvény azon intézkedésének, hogy minden évben megujuló adóvallomást és adókivetést rendel el. Feltétlenül szükség van erre azért is mivel a kereseti adónak meg kell egyeznie kölcsönhatásában a jövedelem adóval. Már pedig a jövedelem adó természetenél fogva csak évről-évre vethető ki, mint valamennyi államban, hol jövedelem adó van behozva, évről-évre állapittatik meg. Azt, hogy az általános kereseti adó bevallásához szükséges vallomási ivet a kivetés első évében a községi elöljáróságnak, illetve a városi adóhivatalnak kell az adóalany részére kikézbesiteni, s hogy a bevallásra kik vannak kötelezve már multi számunkban tárgyaltuk, s most egyet mást leírok a vallomási iv mikénti kitöltéséről. Az adóköteles a vallomásba a nyers bevételt és a foglalkozással, vagy vállalattal járó kiadásokat elkülönítve mutathatja ki, vagy ezeknek mellőzésével csupán a tiszta kereseti nyereséget vallja be. A vallomásban azonban feltétlenül megemlítendő, a) az üzletben fekvő álló és forgó tőkék nagysága; b) Haszonbérleteknél a szóbeli vagy Írásbeli szerződés szerint készpénzben fizetendő haszonbér, más egyéb elvállalt kötelezettségek, terhek es szolgáltatások évi értékének összege. A törvény a haszonbérlő fogalmát, vonatkozik a bérlet akár dolgokra, akár jogokra és legyen az bár fő- vagy alberlet, a következőkben határozza meg. A haszonbérlők közzé tartoznak: a) a földbérlők, ideért ve a részre gazdálkodókat (bányadrészes bérlőket) valamint azokat is, akik ingatlanok kezelésére és müvelésére — akár külön fizetés mellett, akár anélkül — azzal a kötelezettséggel vállalkoznak, hogy a tulajdonosnak meghatározott összegű évi jövedelmet beszolgáltatni tartoznak, a bevételnek ezt felülhaladó része pedig őket illeti, de őket éri az előállhaló veszteség is; vé^rül azok, kik oly szerződés alapján keletkezett jövedelmet élveznek, mellyel valamely földbirtok használata és nem haszonélvezete bizonyos időre azzal a kötelezettséggel ruháztatik át, hogy a használatban részesített fél az átruházót eltartani, ápolni, adóssága kamatait fizetni és az ingatlan terheit viselni tartozik (1909. évi VII. t.-cikk végrehajtása tárgyában kiadott 1910. évi 50000. számú utasítás 3. §. 5. pontja); b) a házak (lakások) főbérlői az albérletbeadásból származó jövedelme k után, ha a fö bérlő az albérletbeadással üzletszerüleg, vagyis nyerészkedésre irányzott célzattal foglalkozik; ellenben, ha valamely bérlő az általa nélkülözhető lakrészt (lakrészeket) azért adja albérletbe, hogy a lakása után járó bért könyebben fizethesse, illetőleg a maga és családja megélhetését elősegítse, általános kereseti adó kivetésének helye nincs; c) az összes egyéb haszonbérlők; pl. az üres háztelkek, a házadó alá nem eső bódék, sátrak, barakkok, tribünök stb. bérbevevői ; a kir. kisebb haszonvételi jogok bérlői, valamint a tinhalászati jog és a tinhalászat után fizetendő tizedszedési jog bérlői; lovábbá a borital- és husfogyasztási adó beszedésének haszonbérlői, a haszonbérlő községek és városok kivételével (4. §. 10. pont); az úgynevezett gabella jövedelmek (a kóser husmérés, valamint az állatok vágásáért szedett dijak) bérlői; és általában az általános kereseti adónak tárgyát képező ipari és kereskedelmi üzleteknek, bányáknak vagy bármi más haszonhajtó foglalkozásoknak bérlői, tekintet nélkül arra, hogy azoknak tulajdonosa kereseti adóköteles-e vagy sem. Az a körülmény, hogy a bért készpénzben kell-e fizetni, vagy az természetben teljesítendő szolgáltatásból áll, avagy, hogy nem kifejezetten bérletről, hanem a bérlet jogi természetének megfelelő másnemű vagyonkezelésről van szó, az adókötelezettség szempontjából közömbös. A boritaladó és husfogyasztási adó megváltásából eredő jövedelem azonban — köttetett légyen a megváltási szerződés akár a községgel (várossal), akár az adóköteles felekkel, valamint a községnek (városnak) a fogyasztási adók ráutalásából származó jövedelme általános kereseti adó alá nem tartozik. Úgyszintén nem tartoznak általános kereseti adó alá mindazok, akiknek keresete olyan hányadréízes bérletből származik, amely mezőgazdasági munkák végzéséért járó díjazás fejében vagy ennek kiegészítéséül adatik. c) Az értelmi foglalkozásnál vagy a vállalatnál alkalmazottak (hivatalnok, segédek és munkás) száma, járandóságaik évi összege. d) Az évi lak és üzlethelyiségbér, mégpedig lehetőleg elkülönítve, ha azonban a lakás és az üzlethelyiség együtt van, s az üzletre és lakásra eső bérösszeget a fél elkülöníteni nem tudja, a teljes bérösszegjt a lakásbér rovalába irja be, megemlítvén egyúttal a vallomási iv jegyzet rovatában, hogy a kitüntetett lakásbérben az üzlethelyiség bére is banfoglaltatik. c) Mészárosok és henteseknel a megelő/ö évben levágott allatok száma. d) Bérkocsisoknál és-társaskocsi tulajdonosoknak a megelőző évben tartott lovaik szama. e) Teherszállító hajók tulajdonosainál hajóiknak tonnánkénti hordképessége. A vallomás érvényességének lényeges feltétele, hogy az adóköteles a vallomási ivet kelettel ellátva aláírja. Azok, akik szabályszerű üzleti könyvet vezetnek vallomási ivökhőz — esetleg boríték alatt — üzletük nyereség és veszteségszámláját is mellékelhetik. A boríték küllapján megjelölendő, hogy abban a fél veszteség és nyereség számlája foglaltatik, mely esetben azt csak a penziigyigazgató, vagy az általa megbízott tisztviselő bonthatja fel. A nyereség és veszteség számla az adókivetés megtörténte után zárt borítékban a kivetési iratokhoz csatolandó. Az általános kereseti adó kivetéséhez Leadandó vallomások benyújtásának határideje, « azok kiállítása és gyűjtése tárgyában a pénzügyminiszter évenként az általános adókivetés megindításakor körrendeletben intézkedik, amikor azokat a kisebb adózókat is megnevezi akiket a vallomás beadásától felment. Ha a vallomásra kötelezett a vallomási ivet kiallitani nem tudná, a községi jegyző, vagy a városi adóhivatal közegei kötelesek a vallomási iv kiállításánál hivatalból, díjtalanul segédkezni, illetőleg a tollba mondott vallomás alapján a vallomási ivet a fél nevében kitölteni, vele aláíratni, esetleg keresztvonásával elláttatni s mindennek megtörténtét hivatalból igazolni. Ha fél vallomást nem ad, vagy több adótárgyra nézve tett vallomásából adóköteles foglalkozást kihagy s a pénzügyigazgatóság az adóköteles jövedelem, illetve adótárgy keletkezéséről hivatalból vagy más uton szerez tudomást, köteles az illetőt vallomásának 8 nap alatt leendő beadására felhívni. Ha a vallomás a kiadott felhívás után sem adatott be, vagy ha a beadott, illetőleg a hiányaiDan nem vagy helytelenül pótolt vallomásokban kőzlöttek kielégítőnek nem találtatnak, akkor köteles a pénzügyigazgató az adó megállapitbatására vonatkozó adatokat hivatalból — esetleg az adózónak, szakértőknek vagy más az adózó kereseti viszonyai^ ismerő bizalmi egyéneknek meghallgatása után — kinyomozni és az adóköteles jövedelem nagyságára nézve javaslatot tenni. Aki vallomását az előirt határidőben be nem adja, vagy több adótárgyról kiá'litott vallomásából adóköteles foglalkozást kihagy, a be nem vallott haszonhajtó foglalkozás után a kivetés során megállapított adónak 1 százalékát, ha pedig a hozzá intézett felhívásnak meg nem felel az első fokulag megállapított adónak további 4 százalékát fizeti pótlék címén. A 10000 koronát meghaladó adóalap esetén az 1 szazaiékos pótlék helyébe 5 százalékos, a 4 százalékos helyébe pedig 10—25 százalékos pótlék lép, mely pótlékot az adókivető bizottság az adóval egyidejűleg állapit meg s a kivetési lajstromba is bevezeti. Jövedéki büntető eljárás alá első kihágást követ el a vallomás adásra kötelezett, ha a jövedelemre vonatkozó vallomásában, vagy illeténöi-, férfi- divat és rövidáru üzleté beu Telíton 129. 615-52 7 Kizárólag hazai gyártmányú óriási választékban, minden YT 1 T , fi Szőrme muflok és boák Kolin Ignatz
