Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-10-20 / 42. szám

20 43-ik szám. JNÍYOTIŰÉK. 1912. október 27. Mindenki boldog s öröm uralkodik a ház­ban. csak Mathis marad otthon, aki gyöngélke­désére hivatkozik. Mikor egyedül marad, elő­veszi a rablott aranyakat és egyéb pénzét, hogy leánya móringját előkészítse. Az aranyak csen­gése rendkívül felizgatja s hallani véli a szán csengését. Izgatottságának a násznép megérke­zése vet véget. Megérkezik a jegyző is, aki a hazassági szerződést felolvassa. Mathis átadja a hozományt, de folyton hallja a szán csehgesét. III. felvonás. A násznép az ivóba vonul s megkezdődik a lakodalom, Mathis rosszul lévén, visszavonul lakószobájába s lefekszik. De rém­látománya van s azt álmodja, hogy a gyilkos­ságot kinyomozták őt a törvényszék ele vit­ték, hogy számadásra vonják. Mathis Hans álma a színpadon játszódik le s láthatóvá válik, amint Mathis a törvényszék előtt tagadja tettét s védekezik. A törvényszéki eínök azonban elrendeli, hogy egy delejezővel Mathist. elaltassák, hogy aztán delejes álmában a feliett kérdésekre válaszoljon. Mtthis szabad­kozik, de végre is a delejes suggestió hatása alatt elalszik s részletesen elmondja a gyilkos­ság történetét. A bíróság megállapítja Mathis bűnösségét és kötéláltali halálra ítéli. Eddig folyik a szinen Mathis álma cselek­ményképen. A következő jelenetben Mathis ágyá­ban látható epen akkor, midőn álmában a ha­lálos ítéletét hallja; izgatottságában ágyából kiugrik és halálos gutaütés éri. A zajra bevo­nul a násznép, az ifjú pár és a Mathis fele­sége. Rémülve látják, hogy Mathis Hans a föl­dön hever. Az orvos megvizsgálja, de minden késő. Kijelenti, hogy Mathis meghalt. Október 23-án, szerdán Drezda ur. Újdon­ság. Bohózat 3 felvonásban. Irta: Friedmann Ármin. Magyar szinre alkalmazta: Heltay Jenő. Személyek: Báró Lippai Andor — Zilahy Gyula, Tilda, második felesege — Kiss Mariska, Tivadar, első házasságából fia — Szászhalmy­György, Matild, gyámleánya — Wirth Sári, He­rendi Tusi, operette énekesnő — Vámos Gizella, Rózsi a szobaleánya — Vajda Ilonka, Báró Brandt Gemminger, uhlánus kapitány — Pethő Pal, "dr. Sándor Ottó, ügyvéd — Bérczy Ernő, ifj. Bruzeda Mátyás irnok — Lajthay Károly, Imre, komornyik — László Ferenc, karmester — Hatvani Károly. Az első felvonás Lippainál, a II ik Tusinal, a Ill-ik a Margitszigeten. Történik Budapesten. Idő: ma. Október 24-én, csütörtökön Hölgyeit öröme. Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Hennequin Maurice és Mitchel Georges. Fordította Heltai Jenő. Személyek: Blaise Pessac — Lajthay Ká­roly, Albert Pagevin — Szabó Gyula, E. Plan­turel — Lévai Farkas Pál, Pacaudiére — Szi­lágyi Ernő, Prosper — Zilahy Gyula, Charles — László Ferenc, Mary Ange — Kiss Mariska, Nancy Planturel — Ligeti Vilma, Georgette Planturel — üti Gizella, Finette — Wirth Sári, Des Herbettes báróné — Vajda Ilonka, Banco del Rio de^la Plata Márkiné — Kulinyi Karola, Miriette — Vámos Cizella, Auguste — Gyar­mati Rózsi, Justine — Kállay Károlyné. Az elő­adások kezdete 8 órakor, s nem 8V2 órakor, mint a szinlapon tévedésből irva van. Sport. Nyíregyházai Torna és Vivó Egyesület — Kisvárdai Spor-egylet bajnoki mérkőzései. Nyíregyháza győz 2:1. arányban. Kis számú közönség nézte végig mult vasárnap Nyíregyháza és Kísvárda bajnoki foot­ball mérkőzését. A verőfényes őszi napsugár csak néhány éreeklődő sportbarátot tudott ki­csalni a pályára mig a nagyközönség ugylátszik azon a nézeten volt, hogy felső kabátban nem érdemes mérkőzést végig nézni. Hiába még nagyot kell haladnunk, hogy elérjük Budapest és a nagyobb vidéki városok sport nívóját, ahol az őszi mérkőzéseknek talán még nagyobb közönségök van a tavasziaknál is s ahol a közönség oda sem néz esőnek fagynak, ha mér­kőzni láthatja kedvenc csapatát. A játék képét a nyíregyházi csapat bal­szerencséje tette változatossá, Csatáraink mind­két félidőben állandó támadásban vannak, de lövéseik nem hozzák meg a percről percre iz­galmasabban vári eredmenyt. Az első félidő második perceben már a Theisz lövését védi a váradi kapus, majd Zsvaczki, Theisz és Polinszky tartják sakkban állandóan a kisvárdaiak védelmét. A huszadik percben Schönfeld beadását Zavaczky fejeli, sarokba irányított, labdája azonban a kapufáról vissza­pattan. Most Kisvárda jut lélekzethez, de csak rövid ideig, mert Szentpéteri hosszú bekrugása a mieinket hozza ismét támadásba. Theisz sóira lő, dé a kapus résen van és biztosan vád. Nagy kavarodás a kisvárdai kapu előtt, Polinszky a hozzá került labdát kapásból mesésen lövi, a gól bizonyosnak látszik, a kapus azonban az utolsó pillanatban önkénytelen elvetéssel menti a biztos labdát A második félidőben mindenki a mieink nagyarányú győzelmét várja s igen kellemetlenül hat midőn a kisvárdaiak egy lefutása a véde­lem hibájából góllal végződik. 1:0 Kisvárda javára. Ezt senki sem várta. A mieinket látha­tólag deprimálja az eredmény s néhány percig Kisvárda a többet támadó fél. Majd Nyíregyháza ismét lendületbe jön s elszánt támadásokat intéz a kisvárdai kapu ellen. A játék kezd dur­vulni s a biró egy ellökés miatt kiállítja center halfunkat. A tíz emberrel játszó nyíregyháziak annak dacára is offen ivában maradnak s a kisvárdaiak védelme végre is kénytelen meg­adni magát elkerülhetetlen sorsának. Zivaczky beadásából Polinszky a harmincadik percben kapásból védhetetlen gólt lő, öt perccel később ugyancsak Polinszky mesés kiszökéssel helyezett lövész a második gólt eredményezi. Nyíregy­háza ezután is állandóan támad, de az ered­mény nem változik. TANÜGY. A Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetsége elnöksége szokásos őszi körlevelét a tagegyesületek elnökségeinek megküldte, mely­ben a tanítóegyesületek őszi közgyűlésére tár­gyalásra a következő tételeket ajánlja: 1. A tanítóság flzetésrendezése. 2. A tanitók jogvédő bizottságának szer­vezete. 3. A tanitói mellékfoglalkozások tarifája. 4. A szolgálati pragmatika. Ezekben a javaslatokban olyan dolgokról van szó, melyek a tanítóság jogi és társadalmi helyzetére messze kihatóak lesznek. Egyúttal az Országos Szövetség elnöksége felhívja a. tanítóegyesületek elnöksége és ennek utján az egyesületi tagok figyelmét azon intéz­ményekre, alkotásokra, melyeket a Tanitószö­vetség rövid két éves fennállása alatt teremtett meg. Ilyen elsősorban a Tanitószövetség hivata­los lapja a Tanitó, melynek minél szélesebb körben való terjedése a tanítóság közös érde­keinek megismerése és felkarolása szempontjából különösképen kívánatos, hogy ezáltal a tagok a központi elnökséggel szorosabb kapcsot te­remtsenek. Közgazdasági szempontból hatalmas lépést jelent a tanítóság életében a Magyarországi Tanitók Bankja Részvénytársaság megalapítása, mely intézmény mind jobban erősödik és a tanítóság életében nagy hézagot tölt be. Hasonlóképen áldásos és humánus értékű az az intézmény is, melynek megteremtésén most fáradozik a Szövetség vezetősége. Ez a Tanitók Betegsegélyzö Intézete. Ez intézményt megalapozó targysorsjáték sorsjegyei most fo­rognak közkézen a tanítóság kezében. Ha ta­nítóság érdeme szerint buzgólkodik a sorsjegyek elárusitásában, mihamarább élvezheti cseleke­deteinek áldásos hatását. Épen ezért a tanitók figyelmébe ajánljuk a Betegsegélyzőt megteremtő sorsjegyek elárusitását. A Szabolcsvármegyei Altalános Tanítóegye­sület tisztikara folyó hó 14 én értekezletet tar­tott, melyen az őszi közgyűlés idejét és tárgy­sorozatát állapították meg. Az őszi közgyűlést november hó 13-án a következő tárgysorozat­tal -tartja: 1. A tanítóság fizetésrendezése. 2. A tanitók jogvédő bizottságának szer­vezete. 3. A tanitói mellékfoglalkozások tarifaja. 4. A szolgálati pragmatika. 5. Tisztújítás. A meghívók különben a jövő hét folyamin küldetnek szét. S reméijük, hogy raegyenk egyetlen tanítója nsm marad otthon e nagy­arányú közgyűlésről akkor, midőn a tanítóság létérdekeit szolgáió kérdések tárgyalásáról van szó. Felnőttek oktatása. A régi ideális lelkese­dés, dacára sajat anyagi ügyeink mostoha vi­szonyainak, nem hagy el bennünket s minden alkalmat megragadunk arra, hogy a kis, falusi társadalom anyagi és szellemi élete lépest tart­son a mai kor kívánalmaival. Sőt a minden, irányba kiterjedő gondoskodás azokról sem fe­ledkezik meg, kik maga idején szellemi kin­csünknek legelemibb, de ma már teljesen nél­külözhetetlen részét, az irást és olvasást vala­mely akadályozó körülmény miatt nem sajátít­hatták el. Nemsokára a falusi és tanyai iskolák ablakain az esti órákban ismét fény fog ki­áradni, benn pedig a tudás fénye, világa terjed. S ha az ablakon benézünk, a kicsiny padokon nem apró gyermeksoreget, hanem felnőtt, tudni ­vágyó s köztük talán már őszülő embereket látunk s szemükből kiolvasható, hogy szivük, lelkük nyitva áll az egyszerű, de szükséges tu­domány befogadására. Ma fáradt, kérges kezei­vel a betűket rója, belőlük szavakat alkot, azokat olvassa, holnap már a mindennapi élet­ben elkerülhetetlenül szükséges ismeretekről szóló felolvasást hallgatja nagy figyelemmel s a benne rejlő tanulságot levonja a maga ré­szére. Igy folyik ez a hosszú, téli estéken nap­nap után mindaddig, mig a tavaszi napsugár a természetet uj életre kelti s a dolgos kezeket munkára szólítja. * * * Vármegyénk majd minden községében, ta­nyáján analfabéta-tanfolyamokat és ismeret­terjesztő felolvasásokat rendez a felnőttek ok­tatását lelkén viselő tanítóság. Alakítja és képzi az egyszerű nép lelkét s ellátja őket az életben szükséges ismeretekkel. Megtanítja Isién, haza és embertársai megbecsülésére. És teszi ezt ideális lelkesedéssel, anyagi ellenszolgáltatás nél­kül, mert az a csekélyke tiszteletdíj, mit a fel • nőttek oktatásáért kiutalnak, nem áll arányban az eltöltött idővel és a fárasztó munkával. S ha a tanítóság a jelenlegi viszonyok mellett is képes ily ideálisan fel fogni nemes hivatását, időszerű volna már, ha jogos igényeit és létér­dekéit illetőleg, megszűnne az ígérgetések korra s bekövetkezne a méltó anyagi ellátásban való részesítés. Luka Jenő. Cazdesági egyesületi közlemény. A nagykállói szarvasmarhakiállitás elhalasztása. Az érdeklődő gazdaközönség szives tudo­mására hozzuk, hogy a nagykállói járás részére f. hó 20-ára tervezett szarvasmarhakiállitást és díjazást — a nagykállói legutóbbi vásárban előfordult száj- és körömfájás miatt — kény­telenek véltünk november hó 3-dikára elhalasz­tani, amely körülmény azonban csak kedve­zően befolyásolja e kiáliitást, amennyiben azon időre a mezei munkák nagy része bevégeztet­vén, — tömegesebb felhajtásra számithatunk. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesület. A kassai m. kir. honvédkeriileti hadbiztosság az állomásai részére 1913. január hó 1-től december hó 31 ig szükséges kenyér és zabnak versenytárgyalás utján való biztosítására vonat­kozó hirdetményt megküldte. Az egyes állomások szükséglete, valamint a szállítási feltételek a gazdasági egyesület titkári hivatalában megtekinthetők. Més2áros János berendezett gozmoso tisztító intézete November 1-iőS Kossuíh Lajos-tér 5, (Baromfi piac) Bejárat a Zöldség-térről is.

Next

/
Thumbnails
Contents