Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-10-06 / 40. szám

40-ik szám. JftXRVIDÉSC. 1912. október 6. 5 Májerszky Béla kir. tanácsos polgármester a következő beszéd kíséretében vette át a szob­rot a város gondozásába: Mélyen tisztelt ünneplő közönség! „Nyíregyháza város népe, amidőn ezen a területen megtelepedett, minden erejével arra törekedett, hogy e város területét lakhatóvá tegye, Mindig elt keblében a szabadság, az önallás iránti vágy, szeretet, hiszen akik figye­lemmel kisérték Nyiregyhaza város történetét, mit láttak? Hogy ez a nyíregyházi nép minden­koron .a munkának embere volt, mindenkoron igyekezett küzdeui, harcolni a szabadságért, a függetlenségért, hiszen Maggarországon a nyír­egyházi nép az elsők között szabadította meg magát, a nyíregyházi nép már a harmincas evek végén szabaddá tette önerejéből önmagát. Es amikor a negyvennyolc—negyveükilences események bekövetkeztek, Nyíregyháza népe mint szabad polgárok köszöntötték a 48-at. De mint szaaad polgár, őrömmel üdvözölve az akkori eseményeket, kardot fogott, hon­vedeink közé sorakozott és igeekezett a hazáért, a szabadságért ott a harctéren is küzdeni vérrel és halálával. És eme dicső honvédek közül, ime, néhányan megjelentek ezen az ünnepélyen (hosszas éljenzés) és ezek tehetnek róla tanúságot, hogy a nyíregyházi nép, a szabadságszerető nyíregyházi nép a mai ünne­pen szent logadást fesz arra, hogy ezt a dicső emlékművet, Kossuth Lajosnak, hazánk dicső fiának, Magyarország volt kormányzójának emlék szobrát időtlen időkig hiven megőrzik, gondozni fogják es firól-fira adja át ezt. a kötelességet, hogy az idők végéig Nyíregyháza lakosságának a maradékai is mindig szent kötelességüknek ismerjék, hogy ezt a szobrot örökké, időtlen időkig megőrizzék! (Hosszantartó, lelkes éljenzés.) Éljen a haza! (Lelkes éljenzés.) Papp Zoltán orsz. képviselő szavalta el ezután ez alkalomra irt szép ódáját, mire Kossuth Ferencz lépett az emelvényre s a következő, mélyseges hatást keltett beszédet mondotta: „Némán áll e szobor előttünk. És mégis hallom hangját, amely lelkemhez szól. Azt mondja e hang: meghaltam, de azok az eszmék, amelyekért éltem, örökké élni fognak. Azt mondja e hang : eltemettek, de elveim kitörnek a sirból és eget kérnek! Azt mondja e hang: nem vagyok többé köztetek, mégis ott ülök mindenütt a magyar tűzhelyeknél és ha lesz szüksége a hazának arra, hogy legyen egy eszme, amely egyesítse az egymásra törő magyarokat, akkor ez az nyugodnia, mely a társadalmi viszonyokat ja­vítja s az embert felmagasztalja. Bocsássanak meg, ha újból szerencsetlen hazám sorsát hoz­t., m fel. Ö étette alázom meg magamat, miht egy alázatos koldus ! ő érette kiálltok istenhez es emberekhez, hogy jöjjenek segítségére; hogy érvényesítsük azt a nagyszerű elvet, mely nél­kül még a szabadkőmüvesi intézmény sem áll­hat fenn. Az én életem nagyon viszontagságos volt. De a nagy szerencsétlenségek csak emelik és erősitik az emberi lelket. Én hazámért érzek, elek és halok! . . . Enyhíteni az ő nyomorát, szenvedéseit: ez életem legfőbb feladat. Hogy a világ rokonszenvét megnyerjem részére, alá­zattal hajlok meg mindenki előtt, kinek érze­keny szive van s különösen a szabadkőműves előtt, aki ismeri a szabadság becsét s epen ezért rokonszenvez a leigázott Magyarországgal. Legyenek meggyőződve, bármilyen legyen is a szabadkőművesség Európa mas országai­ban, de Oroszországból semmiféle fény nem fog szerteáradni. Én e felhívásomat mindenféle osz­tály hoz intézem. Intézem különösen ez ország lánglenlkü ifjú nemzedékéhez, hogy érezzenek szerencsétlen hazám iránt, amelyben az elnyomó minden törvényt lábbal tiport s a törvenynek még árnyékát is kiirtotta. Európában is van égboltozat, levegő és viz, de nincs nap, mely megvilágosítsa a sza­badság ösvényét. E napfényért Amerikába kell jönnünk. Európában a világosság csak bizonyos hatarig terjed és nem tovább! eszme az én eszmém lesz, Kossuth Lajos esz­méje ! Ez a szobor hirdetni fogja azokat a nagy elveket, amelyek iránt hűtlen nem lehet a ma­gyar soha! Mert a magyarnak, bármelyik párt­hoz tartozzék is, kivánni kell azt, hogy hazája független legyen és szabad! A koszorúk elhelyezése következett .ezután, a köve'kező sorrendben: A képviselőház koszorúját Mikecz Dezső Szabolcsvármegye alispánja helyezte el a követ­kező szavak kíséretében : „A magyar képviselő­ház megbízásából helyezem el e koszorút a magyar haza nagy fiának Kossuth Lajosnak szobra előtt." A magyar főrendiház koszorúját Májerszky Béla kir. tanácsos, Nyíregyháza város polgár­mestere helyezte el e szavakkal: „Megbízást nyertem, mint a szobor-bizottság alelnöke, hogy a magyar főrendiház által küldött koszorút én helyezzem itt el. Amely megbízásomnak amidőn eleget teszek, kivánom, hogy a magyar haza minden fiánál a hazaszeretet, az egyenlőség és testvériség eszméje legyen mindenek előtt a leg­drágább ! Az Isten áldása legyen a magyar haza hű fiain!* (Hosszas éljenzés). Szabolcsvármegye koszorúját dr. Horváth József országgyűlési képviselő helyezte el a szobor előtt e szavakkal: „Nagygyá, hatalmassá, gazdaggá es szabaddá akartad tenni e hazát szived minden dobbanásával, lelked minden erejével! Törvényhatóságunk megbízásából he­lyezem el e koszorút Kossuth Lajos szobrára." Nyíregyháza város koszorúját Májerszky Béla kir. tanácsos, polgármester helyezte le e szavak kíséretében: „Nyíregyháza város közön­sége rnvében, mint polgármester örömmel teszek eleget jelen feladatomnak s Nyíregyháza város közönsége nevében leghálateltebb szivvel és tisztelettel hajolok meg e szobor előtt és rá­helyezem koszorúnkat azzal a kívánsággal, hogy a mi nyíregyházi népünk Kossuth Lajos emlé­két szivébe zárva nemcsak a mai nemzedék, hanem nemzedékről-nemzedékre minden lakosa igaz hazaszeretettel vegye körül e szobrot." (Lelkes éljenzés). Zemplénvármegye és Sátoraljaújhely koszo­rúját Farkas Andor Sátoraljaújhely polgármes­tere helyezte el a következő szavakkal: „Zemp­lénvármegye és székhelye Sátoraljaújhely kö­zönsége nevében koszorúzom meg uj szobrodat azzal a fohásszal, hogy a Te szellemed erősítse meg mindazokat, akik a népjogokért folytatott küzdelmeinkben megfáradtak és uj erőért hozzád járulnak !* A csillagok, mint tudjuk, gőmbőjük és nem szögletesek. Mozgásuk köralaku, egyforma; de mégis eltűnnek szemeink elől, amikor felhők borítják az eget. így vagyunk a szabadsággal is. Európában sötétség borul annak egéie. Mindazok a nemzetek, amelyek el vannak nyomva, le vannak igázva keleten: reményseggel tekin­tenek e nyugoti földteke intézményeire. Mert jóllehet Amerika nyugotra fekszik Európától, de keletre Ázsiától s e keletről ismét fény de­rülhet Európa beárnyékolt tájaira. De már be is végezem beszédemet. Én mint egyike a legigénytelenebb testvéreknek, — egy hontalan száműzött — nem tulajdonítom magamnak azt a testvéries, szives és rendkí­vüli fogadtatást, amelyben mindenfelé részesí­tettek: hanem a szerencsétlen Magyarország iránt erzett mély rokonszenvüknek, amelyért fogadják határtalan köszönetemet s örök hálám nyilvánítását. Egyszersmind biztosítom a szeretett test­véreket, hogy életem főtörekvése lesz a szabad­kőműves névre s jellemre méltóvá lenni s tel­jesíteni mindazon kötelességeket, melyek reám, mint e humánus intézmény egyik igénytelen tagjára háramianak. Szószerint közöltük ezt a beszédet, mert azokbol plasztikusan domborodik ki a szabad­kőművesség lényege s Kossuthnak erről a szö­vetségről táplált vélemenye. Reméljük, hogy ezek a közlések sok rosszakaratú rágalmat fog­nak elhallgattatni, sok *év hitet fognak elosz­latni. Egy szabadkőműves. Ungvármegye és székhelye nevében Komjáthy református lelkész koszorúzta meg a szobrot lendületes beszéddel: „Ungvármegye és szék­városa közönsége nevében helyezem el e ko­szorút azzal a fogadastetellel, hogy rnikép ezer évvel ezelőtt Ungvármegye területén emelte pajzsára a hét vezér Árpádot azért, hogy őt fejedelmüknek elismerve érte tűzbe-vízbe menni, élni-halni készek; ép igy mi Ungvármegyének és városának, Magyarország utolso fellegvárának ez időszerinti lakosai ott az északkeleti határ­szélen fogadást teszünk, hogy oltárt emelünk kegyeletünk, hitünk és lelkesedésünk minden erejével keblünk templomában annak a férfiú­nak az emlékére, aki az egyenlőség, testvériség és szabadság boldogító eszméinek apostola volt, aki ez eszméket életében utolérhetetlen láng­szónoklataival hirdette és ezekhez való tánto­ríthatatlan hűségét hontalansága idejében az egész világ előtt bebizonyította. Kossuth Lajos apánk esküszünk, hogy mindig hiven követünk !" - Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület ko­szorúját gróf Vay Tibor főispán helyezte el: „Hazánk nagy fiának szobra előtt, akinek neve ércbetükkel van bevésve szivünkbe és akinek emléke eltörűlhetetlenül él lelkünkbe, — helye­zem el e koszorút a Szabolcsvármegyei Gazda­sági Egyesület nevében." A nyíregyházi kir. törvényszék koszorúját Kovács István törvényszéki elnök helyezte el e szavakkal: „A negyvennyolcas törvényhozás előharcosának, Kossuth Lajosnak szobrára te­szem le ezt a koszorút a nyíregyházi kir. tör­vényszéki, ügyészségi és járásbirósági testülft megbízásából és nevében." A szabolesvármegyei függetlenségi párt ko­szorúját gróf Vay Gábor helyezte el e szavak­kal : „Kossuth Lajos, a magyar nemzet meg­váltója lábainál teszem le e koszorút a Sza­bolcsvármegyei függetlenségi párt nevében." A nyíregyházai kisgazdák szövetsége nevé­bfn Paulusz Márton koszorúzta meg a szobrot e nagy hatást keltett szavak kíséretében: „A nyíregyházi kisgazdák szövetsege nevében teszem le a koszorút a magyar kis gazdák megváltója, Kossuth Lajos lábai elé, aki bennünketjobbágyok­ból polgárokká tett, úrral és nemessel egy sorba helyezett, akinek köszönhetjük most is, hogy szabad államban, szabad polgárokként élünk mi, kisgazdák is. Jer kis gazdatársam, boruljunk le e szobor előtt és ide járjunk imádkozni is!" A nyíregyházi Szabolcs páholy koszorúját dr. Popini Albert tanár helyezte el e szavakkal: „Kossuth Lajosnak, az egyik legnagyobb ma­gyar szabadkőmivesnek szobrára teszem le koszorúmat, aki magyarságunkat és szabadkő­mivességünket oly szép harmóniába tudta ol­vasztani, — a magyarországi szabadkőmivesek és a Szabolcsi páholy nevében." A Kossuth-szobor leleplezési ünnepélye alkalmá­val lehelyezett koszorúk sorrendje s azok felirata. 48-as honvédek : Emléked a magyar nem­zet szivében fenn maradjon az idők végéig — A szabolcsmegyei honvédek Kossuth Lajosnak hálájok jeléül. Képviselőház : Kossuth Lajos dicső emlé­kének — A Magyar Országgyűlés Képviselőháza. Főrendiház: Kegyelete jeléül —• A Fő­rendiház. Szabolcsvármegye : Kossuth Lajosnak ha­zánk újra alkotójának — Szabolcsvármegye közönsége. Nyíregyháza város: Kossuth Lajos emlé­kének — Nyíregyháza város közönsége. Zemplén vármegye: Nagyszülöttjének — Zemplénvármegye közönsége. Ungvármegye: Kossuth Lajosnak — Ung­vármegye közönsége. Debreczen sz. kir. város: Kossuth Lajos emlékének — Debreczen sz. kir. város közön­sége. Miskolcz thjf. város: Kossuth Lajos hal­hatatlan emlékének — Miskolcz thjf. város közönsége. Hajdúböszörmény város: A nagy Szabad­sághős emlékének — Hajdúböszörmény város cözőnsége. Hajdúnánás r. t. város: Kossuth Lajos emlékére — Hajdúnánás r. t. város. Megrendelések Bikfalry Albert tulajdonoshoz cimzen dők : lierend. Posta-, táviró- és vasútállomás: Szatmu--' 'Klrari. Telefonszám 3. Vagy: Mayer József intézőhöz Szatmárnémeti, Zrinyi-utca 48. szám. — Kizárólagos képviselet Hajdú- és Szabolcsvármegyék területére Pollák Zsigmondnál: Debreczen, Deák Ferenc-u. 9. 19-20-4 yr • i | i » az év minden szakában üzemben. Gőzüzemű berende­KaVlCS-nOmOKDanya zés. Mindenféle vasbeton és betonmunkához kiválóan alkalmas Szamos-folyam kavics. Vasúti állomás Szatmár­udvari. — Rendelményck bármikor és bármily mennyiségben a legrövidebb idő alatt elintéztetnek

Next

/
Thumbnails
Contents