Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-09-15 / 37. szám

S 37-ik szára. jümum, i.9 í il. szeptember 15. sej ében levő cégjelzés eltérő Ladstátter P. és Fiai cégnek a feljelentéshez 2—4 •/. alatt csatolt cégjelzéseitől, — bírói figyelembe nem jöhe­tett, mert köteles lett volna meggyőződést szerezni arról, hogy üzletében minő jelzésű árak hozatnak forgalomba; ha tehát nem ren­des kereskedő gondosságával járt el, ezért felelősséggel tartozik; de nem jöhetett figye­lembe azért sem. mert meg sem kísérelte an­nak bizonyítását, hogy a tiltott cégjelzéseket nem ő állította elő, hanem azokat tömegeladás alkalmával vette, sőt az utóbbit sem állítja határozottan, hanem csak lehetségesnek tartja, hogy az általa vett áruk között olyanok is voltak. Minthogy pedig a kétségtelenül beigazolt többszőri tiltott forgalomba hozatal tényéből és az ilyen árunak eladásából a vádlott eljárá­sának jogtalan vagyoni, haszonszerzésre irányuló tudatossága megállapítható, minthogy továbbá a valódi cégjelzés és a vádlott által forgalomba hozott utánzat közti külőmbség a közönséges vevő által alig vehető észre, s ugy e csekély eltérés az 1890. II. t.-c. 25. §-a értelmében a cselekmény büntethetőségét annál kevésbbé zárja ki, mert másnak üzleti elnevezésével, nevével vagy cégével jogtalanul ellátott árut forgalomba hozni egyáltalán nem szabad. Minthogy vádlott az ország külön címerét engedély nélkül még akkor sem használhatja, ha ezt a sértett fél jogosan használja és a maga cégjelzésében, mert arra az 1883. XVIII. t.-c. 1. §-a értelmében mindenkinek külön en­gedélyt kell kérnie, de ettől eltekintve a vádlott által használt tilos cégjelzés felett az ország címere magában — a sértett cégjelzésén a címer mellett található mellék ábrák nélkül — fordul elő, azt tehát vádlott a saját maga által választott külön formában alkalmazta és ugy a használat ezen módja a cimert illetően a sértett cégének egyszerű utánzalaként nem tekinthető, az tehát mint külön elkövetett ki­hágás volt elbírálandó. Mindezek alapján vádlottat mindkét ki­hágásban bűnösnek kellett kimondani. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülmé­nyek gyanánt mérlegeltettek ; vádlott büntetlen előélete részbeni beismerése és az okozott csekélyebb kár, a melyek alapján az 1883. XVIII. t.-c. 1. §-ába ütköző kihágást illetően a Kbtk. 21. §-ának alkalmazása, mindkét kihágás tekintetében pedig a rendelkező részben kitett megfelelő pénzbüntelések kiszabása indokolt. Az ítélet többi rendelkező részei az 1890 II. t.-c. 27. §-a, illetve a Bp. 480. 485. §§ ain alapulnak. Nyíregyházán, 1912. évi február 23. Erdős Ferenc, s. k. kir. aljárásbiró. ítélet : A kir.. törvényszék mint büntető felebb­viteli biróság a kir. járásbíróság Ítéletének vádlott bűnössége megállapításává! s a bün­tetés kiszabásáról rendelkező felebbezett részeit a B. P. 385. §. 1. b) pontja alapján meg­semmisíti és Rózsa Ármin vádlottat ama cse­lekménye miatt, hogy a Landstátter P. és fia budapesti cég kizárólagos használati jogot ké­pező, az utazásból kifolyólag azonban részben hiányosan előállított cég és védjegyével ellátott olyan árukat, bocsájtott üzleteiben forgalomba és árult ki, amelyek nem a panaszos cég üzle­téből kerültek ki, az 1895. évi XLI. t.-c. 8. és 9. §-ába ütköző §. szerint minősülő vétségében bűnösnek mondja ki: és, azért az 1895. évi XLI. t.-c. 819. §-a alapján az 1892. évi XXVII. t.-c. 3. § ában megjelölt célokra for­dítandó az ítélet jogerőre emelkedésétől szá­mított lő nap s végrehajtás terhe mellett fize­tendő behajthatlanság esetén a Kbth. 22. §-hoz képest 14 napi elzárásra át.változiatandó 270 korona pénzbüntetésre iféli. Az lteletnek ezzel nem érintett többi felebbezet részét a B. P. 554. §-a értelmében helyben hagyja. Indokok i Az első fokban eljárt kir. járásbíróság vádlott ama cselekményében, mely szerint a Landstátter P. és fia budapesti cég kizárólagos használati jogát képező, cég és védjegygyei ellátott olyan árukat bocsátott üzletében for­galomba és árult ki, melyek nem a panaszos üzletéből kerültek ki, s hogy ezen kalapokon a Landstátter P. és fia cég neve mellett a magyar állam cimét használta, hétrendbeli büntetendő cselekményt és pedig az 1895. évi XLI. t.-c. 9. §rában, nemkülönben az 1883. évi XVIII. t.-c. 1. és 9. §-ábsn meghatározott ki­hágásokat látott fentforogni. A jogtalanul használt panaszos neve és cégével ellátott, női kalap bélésekben a pana­szos neve mellett a magyar állam címere is benfoglaltatik. A cimert a panaszos cég nyilván jogosítva van használni. Vádlott szándéka a panaszos cég neve s cégének jogtalan haszná­latára irányult. Minthogy pedig annak neve mellett a magyar állam címere is benfoglartatik s igy, egy és önálló cimet s védjegyet azzal együtt képez, vádlott cselekménye nem tekint­hető külön arra irányultnak, hogy a magyar állam címerét is engedély nélkül használni szándékozott, vagyis a panaszos cég és név használata a magyar állam használatával kap­kapcsolatos lévén vádlott cselekménye csupán e;?y a hivatkozott törvény 8. és 9. §-aiban meg­határozott kihágást állapítja meg. Tévedett tehát a kir. járásbíróság midőn a magyar állam címerének fenti módon tőrtént használatában külön s önálló bűncselekményt állapi' ott meg vádlott terhére. Minthogy a kir. járásbíróság eme tévedése a B. P. 385. §. 1. a) pnntjába ütköző hivatal­ból is figyelembe veendő anyagi semmiségi okot képez, Ítéletének vádlott bűnösségének megállapítása büntetés kiszabásáról intézkedő részeit meg kellet semmisíteni s törvénynek megfelelő ítéletet hozva vádlottat a hivatkozott törvény szakaszaiba ütköző kihágásban bűnös­nek kimondani s figyelembe véve a kir. járás­bíróság ítéletében érintett körülményeket a. kiszabott büntetéssel kellett őt bűnösségével arányban állóan suiytani. A kir. járásbíróság Ítéletének többi felebbe­zett részét elfogadott indokai alapján hagyta helyben a kir. törvényszék. Nyíregyháza, 1912. évi május hó 17-én. Kováes István, s. k, elnök. Rrasziiay Sándor, s. k. előadó. A kiadmány hiteléül: Morvay, kiadó. Valódi Borsaiinó kalapok cipő-, kalap-, női- és férfi- divatáru üzletében kaphatói!. Hern tévesztendő össze az utánzatokkal. Telefon 114. isler tavalyi hegyi bnr literenként 60 fillérjével eladó. ^^=Lati{iovits Debreczen, Komlóssy-ut 12. Sesta kert. 557—3-1 Legjobb és legszebb Harisnyák, keztyük kaphatók Ungár Lipót áruházában, Nyíregyházán. Telefon 63. 543-?—1 Hölgyek figyelmébe! Gáborjáni Szentmiklóssy Ilona kozmetikus Ny ii egyháza,, Báthory-ntca, 16. sz. kozmetikai kezeléseket végez. Szépség­hibák rendbehozása, szépségápolás bérlet­ben is, mérsékelt árak mellett — rövid ideig. 549—2— l Hatáságitag engedélyezett r A mélyen tisztelt vevőközön­ség előnyére rövid ideig az összes raktáromon levő áruk­ból hatóságilag engedélyezett végeladást rendezek és áruimat mélyen leszállított árért bocsá­tom a tisztelt közönség rendel­kezésére. 4$. ^ $ Raktáron vannak: blouzok nap­és esőernyők, ridiküiök és bőr­áruk, nagy választékú ruha­díszek, csipkék, harisnyák, jouponok, franczia reformfüzők, kézimunkák nagy választékban autó- és utazó-sapkák, utazó­plédek, női- és férfi íehérnemüek, sétabotok, gyermek-ruhácskák, bőr- és cérna-keztyük, illatszerek, fátyolok, zsebkendők, férfi- és gyermek szalmakalapok. ^^ A nagyérdemű közönség becses párt­fogását kéri kiváló tisztelettel: divat-áruháza Nyíregyházán. 485-5-5.

Next

/
Thumbnails
Contents