Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)
1912-07-14 / 28. szám
14 2 7-ik szám. N Y I R V I D E K 1912. julius 7. \ képtelen példáinak voltunk tanúi, hogy — — más törvényhatóságok történetére nem is kell itt hivatkoznunk. Az e hó 9-dikére összehívott vármegyei rendkivüli közgyűlés a politikai ellentétek kiélesedett kiegyenlithetetlenségének jegyében ült egybe. A dr. Meskó László, dr. Mezőssy Béla, Megyery Géza, Somogyi Gyula, Haas Ignác, Hrabovszky Guidó, dr. Murányi László, Géczy Géza által a június hó 4-diki s azt követő parlamenti események folytán beadott inditvány tárgyalása, amiért a rendkivüli közgyűlést a vármegye főispánja egybehívta, a mezőgazdasági munka e nagy idejében is életre hivta a közérdeklődést. Zsufoláug megtelt a vármegye közgyűlési terme, amikor pár perccel 10 óra után gróf Vay Tibor főispán a közgyűlést megnyitotta. A referátumok során a tárgysorozat 7-dik pontja rendjén került tárgyalásra a dr. Meskó László és társai által beadott indítvány. Siposs Béla vármegyei főjegyző volt az ügy előadója, aki az inditvány felolvasása után előterjesztette az alispánnak az állandó választmány által egyhangúlag elfogadott következő határozati javaslatát: Olvastatott dr. Mesko László, dr. Mezőssy Béla és társaik biz. lagok indítványa, melyben indítványozzák, hogy a törvényhatóság az országgyűlés képviselőházában elkövetett törvénytelen eljárásért és erőszakoskodásokért gróf Tisza István képviselőházi elnökkel, továbbá Lukács László miniszterelnökkel és kormányával szemben érzett bizalmatlanságnak adjon kifejezést. Az inditvány elfogadása mellett kimondja Szabolcsvármegye közönsége, hogy a véderő törvénynek f. évi junius 4-én a házszabályok megsértésével történt erőszakos megszavazását s ezt követőleg az ellenzék tagjaival szemben elkövetett erőszakosságokat helyteleníti, elitéli s ez okból a képviselőház elnöke: gróf Tisza István és Lukács László miniszterelnök, valamint az általa képviselt kormány tagjaival szemben érzett bizalmatlanságának ad kifejezést. E vármegye közönsége több ízben mondotta ki határozatilag azt, hogy a véderőjavaslatok elfogadását csak akkor tartja lehetséges nek, ha a nemzetnek oly szerényen megszabott és a kormány által is részben elfogadott kívánságai egyidejűleg teljesíttetnek. Mély szomorúsággal és megütközéssel állapítja meg a közel múltban történtek után a vármegye közönsége azt, hogy nemcsak mindebből a reménységből semmi sem valósult meg, de sőt akadt egy oly magáról megfeledkezett kormány, oly képviselőházi elnök és többség, mely vállalkozott arra, hogy a házszabályok figyelmen kívül hagyásával erőszakot alkalmazzon ott, ahol csak a jog és törvény rendelkezései kell, hogy irányadók legyenek. A véderőjavaslatnak a házszabályok számos rendelkezései ellenére ugyanegy ülésben a második és harmadik olvasás mellőzésével, elnöki nyilatkozattal elfogadottnak való kijelentése, a képviselőknek az ülésekről rendőrökkel történt eltávolítása, a katonai haderő kirendelése és több más flagráns házszabálysértés és végül a házszabályoknak ez után történt megváltoztatása az önkénynek mind oly szomorú jelenségei, amelyeket a vármegye közönsége, amidőn nemzetünkre végzetes következményekkel járható praecedenseknek tekint, egyúttal azokat határozottan rosszalja, elitéli és azok végrehajtóival: gróf Tisza István, Lukács László és kormányával szemben bizalmatlanságának kellett kifejezést adnia. Dr. Meskó László szólalt fel elsőnek s viharos tetszés nyilvánítások között okolta meg annak szükségességét, hogy Szabolcsvármegye törvényhatósága az elkövetett és beismert törvénytelen eljárással szemben tiltakozó szavát fölemelje. Az utána való szónok dr. Kállay Tamás volt, a Székelyud var hely vidéki kerület orsz. képviselője. Dr. Kállay Tamás sok hosszú perceken nem juthatott szóhoz. Dr. Mezőssy Béla, gróf Dessewffy Aurél és dr. Papp Zoltán szólaltak még föl — a kormánypárti felszólalást nagy kímélettel biráló fulmináns beszédekben (a vármegye két munkapárti képviselője: Lipthay Béla és dr. Vadász Lipót nem jelentek meg a közgyűlésen), s ifj. Kállay András felszólalása után, — gróf Vay Tibor főispán a vitát berekesztette, s a mind a két részről beadott kérelem folytán, egyrészről az állandó választmány által is egyhangúlag előterjesztett rosszalási ée bizalmatlansági s a dr. Kállay Tamás napirendre térést indítványozó javaslata felett elrendelte a névszerinti szavazást, melynek eredménye szerint a közgyűlés 140 szóval 49 ellenében a dr. Meskó László és társai által előterjesztett indítványt határozattá emelte. Egyik másik politikai természetű kérdésben is állást foglalt még a törvényhatóság, Mikecz István tb. főjegyző referálása alapján. Nevezetesen Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága pártolás végett megküldte az általános, egyenlő és titkos választói jog törvénybeiktatása érdekében a képviselőházhoz intézett föliratát. A vármegye törvényhatósága a megalkotandó képviselőválasztási törvényre vonatkozó álláspontját már 1909-ben kifejtette. Ezen határozata alapján az országgyűléshez föl is irt abban az irányban, amely szerint óhajtandónak tartja a választójog kiterjesztését, azonban megnyugvással csak egy oly választási törvényt tudna elfogadni, mely a választási jogosultságot a magyarul irni és olvasni tudáshoz köti és alkalmas arra, hogy a választásoknál a magyarság és a magyar nemzet igazi értelmiségének fölényt biztosítson. A törvényhatóság most ismételten fentarija ezen álláspontját és ha mégis Budapest székesfőváros közönségének atirata kapcsán újból érdemileg foglalkozik a választójog kérdésével, annak okát abban a körülményben jelöli meg, hogy ezen korszakot alkotó, nemzetünk jövőjére nézve végzetszerű fontossággal bíró törvény megalkotása előtt kérő szavát felemelje és a legutóbb a képviselőházban lezajlott eeemenyek után kérje a választójogi törvénynek minél előbb, mentül szélesebb és demokratikusabb alapon, — követve a szövetkezett ellenzék legutóbb megállapított választójogi tervezetét — leendő megalkotását. Kétségtelen, hogy a választói jogosultság mai megállapítása már idejét multa, a kerületek beosztása tarthatatlan és tiszta választásokról a mai elavult rendszer mellett beszélni is alig lehet. E körülmények folytán a mai képviselőház nem fejezi ki a magyar nemzet többségének valódi akaratát és igy a képviselőháznak akarata nem hat megnyugtatólag a nemzet többségére. Ebben a körülményben rejlik azután az oka a parlamenti viszonyok végtelenül sajnálatos elfajulásának. Meggyőződése Szabolcsvarmegye törvényhatóságának, hogy megfelelő választási törvény és tiszta választások esetén sem túlhajtott obstrukció, sem pedig az ennek letörésére irányuló és törvénybe ütköző erőszak nem bénították volna meg a törvény hozás zavartalan működését. Ezen meggyőződéstől áthatottan a törvényhatóság Budapest közönségének a választói jog megalkotása tárgyában az országgyűléshez intézett feliratát a maga részéről támogatja és hasonló szellemben feliratot intéz a képviselőházhoz. A belügyminiszter leküldte a vármegye közönségéhez a Császárszállás átcsatolása kérdésében még az 1910. évi január havi közigazgatási bizottságiülésenhozottel s Nyíregyháza város képviselőtestülete által megfelebbezett határozatot a célból, hogy a törvényhatóság nyilatkozzék a közbiztonsági tekintetek mérlegelésével is az átcsatolás kérdésében. A közgyűlés az ügyet kiadta az alispánnak, hogy az átcsatolás ügyében Nyíregyháza és Nagykálló között ujabb tárgyalásokat indítson s erről az októberi közgyűlésen tegyen jelentést. TANÜGY. A sárospataki ref. jogakadémián az 1912-13. iskolai évre szeptember 1—8 napján lehet beiratkozni. Kivételes határidő (igazgatói engedéllyel) szeptember 9 — 11-ig A katonai szolgálatból jövők október hó első nyolc napján vétetnek fel. Rendkívüli esetekben a' felvetel felett a jogi kar véleménye alapján az akadémiai szék határoz. Az indexek aláíratása az egyes tanároknál szept. 9—10-ik napján e.szközlendő. Beiktatási dij: első ízben felvett hallgatóktól : 8 kor. Tandíj: protestáns vallásuaknak az I. félévben 40., a II. 26 kor., m«s vallásuaknak az I. félévben 50., Il-ik 38 kor. Tandíjmentesség iránti kérvenyek szept. 5-ig beküldendők az akadémiai igazgatói hivatalhoz. A főiskolai jogászotthonban s/teljes ellátás (lakás, élelmezés) dija az egész évre 700 kor., mely négy egyenlő részletben fizetendő (a felvételkor, november 15-én, február 1-én és április 15-én.) Ugyanitt 100 kor. évi dijért lakás, fűtés s világítás, további 200 kor.-ért pedig a rendes convictusi ellátás kapható. Az internátusban való felvételre a jelentkezés határideje augusztus 30. Az internátus szervezeti szabályzatát az akadémiai igazgatói hivatal kívánatra bárkinek megküldi, A főiskolai convictus (reggeli, ebéd, vacsora) egész évi dija 200 kor., mely két részletben fizetendő. Jelentkezési haiáridő szept. 5. (Szilágyi Benő convictusi felügyelőnél.) Szorgalmas és ji előmenetelő hallgatók ingyenességben részesülhetnek, vagy 100, illetve 60 koronás jótétemínyes helyekre vétetnek fel. Az internátusba és convictusba a rendes dijakért valláskülömbség nélkül bárni felvétetik. Az év végén kiosztandó szorgalmi dijakban és pályadijakban is valláskülönbség nélkül résáesittetnek a hallgatók. A protestáns vallású hallgatók ünnepi legatioi jótéteményben részesülnek, tanulmányi előmenetelük sorrendjében. A főiskolai betegsegrélyző-egylet évi dija 8 kor., mely összegért orvosi segélyt, gyógyszereket s a főiskolai kórházban ápolást nyer a beteg, ezenkívül az egész ifjúság megállapított rendben igénybe veheti a kád- és zuh-.ny fürdőket. Az ifjúsági olvasóterem és kaszinó (számos napilappal, folyóirattal s szaklapokkai, billiárd asztaloukal, játékokkal), ifjúsági könyvtár (6500 kötet), főiskolai könyvtár (55000 kötet) az ifjúság rendelkezésére állanak. A városban egész évi lakás kapható 50 —60 koronáért. Dr. Trócsányi József jogakadémiai dékán. ÚJDONSÁGOK. TeSsfon 139. szám Lapunk zárta pénteken este. I^T Mai számunk 12 oidal. — Személyi hír. Mikecz Dezső alispin e hó 10-én három heti szabadságidőre Abbáziába utazott. Távolléte alatt Sipas Béla főjegyző fogja helyettesíteni. — Kinevezés és helyettesítés. Gróf Vay Tibor főispán Dely Ernő Írnokot a nyirbastai főszolgabírói hivatalhoz járási írnokká kinevezte, a megüresedett központi írnoki állásra pedig a főispáni irodába beosztott Trendi Károly napidijast helyettesítette. — Tb. szolgabírói kinevezés. Gróf Vay Tibor főispán dr. Gomba Gusztáv közigazgatási gyakornokot tb. szolgabiróvá kinevezte. nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, Ingek, sétabotok nagy választékban érkeztek j Olcsó árak. Herpay Ernői ta urí divatáraháza Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 5. 0 0
