Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-26 / 21. szám

t6 5-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. április 21. „Egyesülésben az erő !" Ezt kell szemeink előtt tartani, hogy egy szebb jövőre legyen kilátásunk. Épen azért üdvözlöm a fialat gárdának azon törekvését, mely Szabolcsvármegyében a tanítók otthonát akarja létesíteni. Ezen otthonnak minden tagjára kiható áldásaitól eltekintve, meg lesz azon rég óhajtott eredménye, hogy Szabolcsvármegye tanítósága saját érdekeinek istápolására, a kultura fejlesztésere egy táborba fog tömörülni és nem fogja erejet szétforgácsolva továbbra is eredménytelen küzdelemre pazarolni. Kéri a közgyűlést, miszerint mondja ki határozatban, hogy mihelyt a járáskör kebeléből kiküldött 5 a nyíregyházi és kisvárdai önsegélyző egyesület 5—5 tagjából alakult Szabolcsvármegyei Tanítok Otthona alapszabályainak szerkesztő bizottsága munkájával kész lesz megalakítja a nevezett Otthont. A közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta el Orsovszky Gyula indítványát. A lelkesedés közepette Dr. Wílt György kir. tanfelügyelő emelkedett szólásra. Üdvözölve a tanítóság ilyen nemes és szepirányu törekvését, 100 koronával belepett az Otthon alapító tagjai közé. Tudva azt, hogy Nagyságos Dr. Wílt György né urnő a tanítóság nagy pártfogója, nem csodálkozunk azon, hogy 100 koronával szintén az Otthon alapító tagja lett. Dr. Wílt György kir. tanfelügyelő példáját követte Trak Géza kulturtanácsos, ki a tanítóság iránt tanúsított vonzalmának mint mindig, ugy most is élő bizonyítékát adta az által, hogy 100 koronával az Otthon alapito tagjai közé lepett. A tanítók közül is többen 200, 100 és 50 koronával — lettek az Otthon alapító tagjaivá. [Fogadják mindnyájan az Otthon megalakulásáig is az előkészítő bizottság leghálásabb köszönetét.] A tanítók fizetés rendezése hosszú vitát eredményezett. Előadó : Baicsényi Pál nyíregyházi tanító. Bercsényi Pal nem önálló indítványt tesz, hanem egyik tanítói kör által elfogadott határozati javaslatot ajánlja elfogadásra. Király Imre nyíregyházi tanitó szintén javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. A tárgyhoz hozza szóltak: Dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Orsovszky Gyula, Fi.ep Endre, Németh István és Országh Gábor tanítók. Országh Gábor, tekintettel arra, hogy a lanitók fizetési osztályokba soroxtatnak, a javaslatból a korpótlék törlését kéri. Németh István elfogadja ugyan Király Imre javaslatát, azonban kéri a közgyűlést, hogy tekintettel arra a körülményre, hogy a tanítóságot a legfelsőbb forumtói kezdve csak szép szavú biztatásokkal igyekszenek kielégíteni, a helyett, hogy jogos és méltányos követeléseit megadnák és gazdasági helyzeten gyökeresen javítananak, mondja ki a közgyűlés, hogy mind addig míg a tanítói fizetések gyökeresen nem javitatnak, minden év május 21-en tanitó napot tart, amely napon a tanitó szüneteljen és az e napon tartott gyüléseKnek egyedüli tárgya „A tanítók fizetés rendezése" legyen. Mondja ki továbbá a közgyűlés azt is, hogy minden olyan társadalmi ténykedéstől, mely nem dijaztatik, távol tartja magát. Az indítvány megtétele után Orsovszky Gyula emelkedett szólásra. Németh István indítványát nem helyesli és maga részéről nem járul az indítvány elfogadásához, nem pedig azért, mert ilyen határozat hozatal nem illene a tanítóság tiszta múltjához. Hogy a tanítóság kérése jogos és méltányos be kell hogy lássa ugy a kormány, mint a társadalom. Épen azért szükségtelen célunk elérésére olyan eszközökhöz nyúlni, melyek a tanítóság jó hírnevét veszélyeztetnék. A társadalom támogatására pedig szükségünk van lépten nyomon, mert hiszen az ő támogatásával létesíthettünk két szobaalapitványt a tanítók házában. Ha ez igy áll, akkor mi nem lehetünk hálátlanok és nem- üzenhetünk hadat annak a társadalomnak, melynek támogatására a jövőben is szükségünk van. Kéri a közgyűlést, hogy Németh István indítványa felett térjen napirendre, a mi meg is történt. Filep Endre szintén Király Imre javaslata mellett foglal állást, azonban hiányokat fedez fel benne. Kívánja, hogy foglalkozon a javaslat az óvónők fizetés rendezésével és a kántori javadalmak kicsatoltatásával, valamint a szégyenletesen díjazott nyugalmazott tanítók helyzeténpk javításával is. Dr. Wilt György kir. tanfelügyelő utolsónak szólott a tárgyhoz. Király Imre javaslatát helyesnek tartja. Jelzi, hogy a korpótlék a tanítóságnak szerzett joga, arról lemondani nem lehet. Vétessék be a javaslatba az is, hogy az 1907. t.-c.-ben biztosított személyi pótlék — mely a tanítóságnak szintén szerzett joga — maradjon továbbra is érvényben és ez által azon tanítók részére akik 12 évnél huzamosabb ideig egy helyen működtek a tanügy terén kiváló érdemeket szereztek a VlII-ik fizetési Osz tály is megnyittassék. A közgyűlés a hozzá szólások alapján a következő módosított javaslatot fogadta el: 1. Magyarországon az összes elemi iskolai tanítók és tanítónők az 1893. és 1904. évi fizetés rendező törvény hatálya alá helyeztes senek és a kántori javadalom bevonása nélkül egységes fizetési statusba foglaltassanak. 2. Teljes szolgálati éveik figyelembe vételével és annak alapján a XI. X. es lX-ik fizetési osztályba sorozlassanak. 3. A fizetési osztályokba sorozás akként történjék, hogy a 12 évnéi kevesebb szolgalati idővel biró tanítók a XI., a 12 évnél több, de 24 évnél kevesebb szolgálati idővel biró tanítók a X , s a 24 évnél több szolgálati idővel biró tanítók a IX. fizetési osztály megfelelő fokozatába jussanak. Igazgató-tanitók és igazgató tanítónők kivétel nélkül a IX. fiz;tési osztályba helyezendők. Egy fokozatban a várakozási idő négy év és a kire nézve a várakozási idő tényleg letelt az a következő fokozatba helyezendő. 4. Maradjon érvényben az 1907. évi t.-c.ben biztosított személyi pótlék, hogy ez által azon tanítók, akik 12 évnél huzamosabb ideig egy helyen működtek és a tanügy terén kiváló érdemeket szereztek a VIII. fizetési osztályba igazgatói cimmel léptessenek elő. 5. A tanítói rangsort a vallás és közoktatásügyi minisztérium minden év február havában tegye közzé. 6. A tanítói fizetéseket készpénzben mindenütt az illetéses m. kir. adóhivatalok havi előleges részletekben fizessék ki, miért is az összes iskolafenntartók az évi adókkal egy időben legyenek kötelesek a terhükre eső tanítói járandóságokat az illetékes m. kir. adóhivatalnál az állam pénztárába befizetni. 7. A tanítói lakpénzek a fizetési osztályoknak megfelelőleg állapíttassanak meg s e tekintetben a többi liszt viselőknél alkalmazott lakbér osztályokba való sorozási eljárás legyen irányadó. Ahol a vármegyei közigazgatási bizottság megállapítja, miszerint az 1893. évi XVIII. t-c.-nek megfelelő lakást a tanitó lakpénzéből nem bérelhet, az iskolafenntartó köteleztessék, hogy a tanitó számára szabályszerű lakást épitsen. 8. A tanítóknak eddigi törvényben biztosított ötödéves korpótleka továbbra is megmaradjon azon változtatással, hogy a korpotlékok mindenike 200 koronás és öt esetben legyen esedékes. 9. Az óvónők és a nyugdíjas tanítók anyagi helyzete is gyökeresen javittassék. A járáskör ezen javaslatot illetve határozatot az egyesület választmányához azon kérelemmel terjeszti be, hogy annak érvényesítése érdekében a tanítók országos szövetségéhez haladéktalanul feliratot intézzen. A tárgysorozat többi pontjaira a tudósítás a „Nyirvidék" multi számában közöltetetett. Varga Ferenc. T A N Ü O Y. Növényvédelem az iskolában. Városunk helyettes polgármestere a népiskolai igazgatókhoz intézett f. hó 11-iki megkeresésében a növények védelmére hívta fel a tanítók figyelmét. E megkeresést indokoltá tette a városnak a szépítés terén kifejtett nagy-áldozata s az ezzel szemben megnyilatkozó, léptennyomon tapasztalható rombolás nyomai. (Sub rosa legyen mondva, az igazi vandalizmust nem a népiskolai tanítók követik el, hanem az erdő melletti szegény lakosok, kik télen-nyáron, éjjel-nappal egyaránt botanizálnak.) A Nyirvidék egy régebbi számában, az Áilatvedő-egyesület alakítása idejében, a-ö jelzéssel megjelent tartalmas ciki volt az első, mely az állatvédelem mellett a növényvédelemnek is kívánt helyet. E kívánalom finom peciagógiai érzékről tett tanúságot; mert hiszen mily ertese van az állatvédelemnek a maga egyoldalúságában, ha ezt a növényvédelem nem egészíti ki s igy amazzal összhangban nem irányúi a rombolási ösztön megfékezésére, nem keit részvétet és szanalmal a természet ntma szenvedői iránt. Ezen említett cikk hatasa alatt irta Demeter Béla tanito azon közleményét, mely beszámoloja volt azon eljárásnak, mellyel az iskolában a növények védelmére kelt s megkedveltette a növendékekkel a virágokat. Szó oktat, példa vonz. A nemetországi gyermek már a szülői házba látja a viragápolas és a növényvédelem példáját. Az utak gyümölcsfákkal szegélyezve, a kert fái lészekoduskal vannak megrakva. A kunyhó ablaka is szebbnel-szebb virágdíszben pompázva emeli az alacsony értéket s mutatja szegeny gazdajának szive gazdagságát. Adja az iskola a növény és a virágápolásnak azt a példaját és kövesse azt a kertészeti oktatást, melyet mutat, illetve követ a németországi iskola. Itt virágmagvakat, dugványokat, facsemetéket aduak a tanulóknak és a legjobb novényapolók kúzött cserepviragokat, pénzbeli jutalmakat osztanak ki. Vannak olyan iskolai Kertek is, melyekben a szemieltetéshez szükseges növényeket termeiik s vannak továbbá olyanok is, melyekben a gyümölcs és a zöldsegtermelest is megtanulhatja a növendek. A tanítóegyesületek természettudományi szakosztalya napirenden tartja az iskolai kertek kezeleset, a botanikus és Diologiai kertek létesiteset. Ezt a szerepet lesz hivatva nálunk betölteni az Otthon kebeleben működő gazdasági szakosztaly. Az iskolai kirándulások is alkalmasak a növényvédelemre. Az ősanya ölében, a természetben, hol az Esztétika írója, Bihari szerint a társadalmi bilincsek lehullanak, ugy érezzük, mintha minden ág felénk hajolna, minden leveí nekünk suttogna, minden virág reánk mosolyogna. A természet szépségeit feltárni lesz hivatva majd az Otthon kebelében működő turisztikai szakosztály. Szokasban van a vizsga alkalmával virágcsokrokkal kedveskedni. Az emlék maradandóbb s igy tehát értékesebb lenne, ha a szülők cserépvirágokat küldenének az iskola részére. Igy van ez a fővárosban, a Próféta utcai iskolában, hol az emeletek erkélyei cserepvirágokkal vannak megrakva, melyeket a növendékek vizsga alkalmával hordozgattak össze. Vájjon nem szebb-e a virágokkal díszített ilyen iskola a mostani kaszarnyaszerü, rideg iskoláknál ? Nemcsak esztetikai, de fitobiologiai továbbá pedagógiai és növényvédelmi szempontból is értékes a virág az iskolában; mert, míg fejlesztöleg hat a szépérzékre, látja a tanuló a növény élettani lefolyását s az ápolás által szereti meg a virágot, a földnek e jóságát, mely meghozza a jóságot: a lélek legszebb virágát. Pályázat az Internátusba felvételre. A máramarosszigeti ref. főgimnáziumi ínternátusban az 1912—13 isk. évben 90 növendék nyer teljes ellátást (lakás, fűtés, világítás, élelmezés.) Az internáiusban első sorban protestáns vallású főgimnáziumi tanulók vétetnek fel, amennyiben üres hely marad, nem protestáns felekezetűek is felvétetnek. Az internátusban kedvezményes helyek: ingyenes, évi 60, 100, 160, 200, 240 koronások. Ezeket első sorban ref. lelkész és tanítok jó tanuló és jó magaviseleteü gyermekei nyerhetik meg. A teljes dij évi 320 korona. Ezen felül fizet minden növendék butordij címen évi 10 kor., szolgatartás címen évi 5 kor. és orvosdij címen évi 4 koronát; ez utóbbi dijak félévenkint előre, a lakás és élelmezés dija évnegyedenként szintén előre fizetendők. Indokolt kérvényre az internátus felügyelősége az ellátás dijának havonkénti fizetésére is ad engedélyt. Az intézetben a felvételek .julius hó első napjain történnek. A kérvényeket az 1912-13. évi felvételre a ref. Lyceum Igazgató Tanácsához címezve a ref. főgimnázium alulírott tanárához kell benyújtani; a kérvényhez folyamodónak mellékelni kell uj folyamodónak iskolai bizonyítványt, egészségi bizonyítványt, kedvezményes helyért folyamodás esetén szegénységi bizonyítványt. A kervenyek beadási határideje 1912. évi junius hó 30.