Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-26 / 21. szám

t6 5-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. április 21. „Egyesülésben az erő !" Ezt kell szemeink előtt tartani, hogy egy szebb jövőre legyen kilátásunk. Épen azért üdvözlöm a fialat gárdának azon törekvését, mely Szabolcsvármegyében a tanítók otthonát akarja létesíteni. Ezen otthon­nak minden tagjára kiható áldásaitól eltekintve, meg lesz azon rég óhajtott eredménye, hogy Szabolcsvármegye tanítósága saját érdekeinek istápolására, a kultura fejlesztésere egy táborba fog tömörülni és nem fogja erejet szétforgácsolva továbbra is eredménytelen küzdelemre pazarolni. Kéri a közgyűlést, miszerint mondja ki határozatban, hogy mihelyt a járáskör kebeléből kiküldött 5 a nyíregyházi és kisvárdai önse­gélyző egyesület 5—5 tagjából alakult Szabolcs­vármegyei Tanítok Otthona alapszabályainak szerkesztő bizottsága munkájával kész lesz meg­alakítja a nevezett Otthont. A közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta el Orsovszky Gyula indítványát. A lelkesedés közepette Dr. Wílt György kir. tanfelügyelő emelkedett szólásra. Üdvözölve a tanítóság ilyen nemes és szepirányu törek­vését, 100 koronával belepett az Otthon alapító tagjai közé. Tudva azt, hogy Nagyságos Dr. Wílt György né urnő a tanítóság nagy párt­fogója, nem csodálkozunk azon, hogy 100 ko­ronával szintén az Otthon alapító tagja lett. Dr. Wílt György kir. tanfelügyelő példáját kö­vette Trak Géza kulturtanácsos, ki a tanítóság iránt tanúsított vonzalmának mint mindig, ugy most is élő bizonyítékát adta az által, hogy 100 koronával az Otthon alapito tagjai közé lepett. A tanítók közül is többen 200, 100 és 50 koronával — lettek az Otthon alapító tagjaivá. [Fogadják mindnyájan az Otthon megala­kulásáig is az előkészítő bizottság leghálásabb köszönetét.] A tanítók fizetés rendezése hosszú vitát eredményezett. Előadó : Baicsényi Pál nyíregy­házi tanító. Bercsényi Pal nem önálló indít­ványt tesz, hanem egyik tanítói kör által el­fogadott határozati javaslatot ajánlja elfogadásra. Király Imre nyíregyházi tanitó szintén javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. A tárgyhoz hozza szóltak: Dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Orsovszky Gyula, Fi.ep Endre, Németh István és Országh Gábor tanítók. Országh Gábor, tekintettel arra, hogy a lanitók fizetési osztályokba soroxtatnak, a ja­vaslatból a korpótlék törlését kéri. Németh István elfogadja ugyan Király Imre javaslatát, azonban kéri a közgyűlést, hogy tekintettel arra a körülményre, hogy a tanítóságot a legfelsőbb forumtói kezdve csak szép szavú biztatásokkal igyekszenek kielégíteni, a helyett, hogy jogos és méltányos követeléseit megadnák és gazdasági helyzeten gyökeresen javítananak, mondja ki a közgyűlés, hogy mind addig míg a tanítói fizetések gyökeresen nem javitatnak, minden év május 21-en tanitó napot tart, amely napon a tanitó szüneteljen és az e napon tartott gyüléseKnek egyedüli tárgya „A tanítók fizetés rendezése" legyen. Mondja ki továbbá a közgyűlés azt is, hogy minden olyan társadalmi ténykedéstől, mely nem dijaztatik, távol tartja magát. Az indítvány megtétele után Orsovszky Gyula emelkedett szólásra. Németh István indít­ványát nem helyesli és maga részéről nem járul az indítvány elfogadásához, nem pedig azért, mert ilyen határozat hozatal nem illene a ta­nítóság tiszta múltjához. Hogy a tanítóság kérése jogos és mél­tányos be kell hogy lássa ugy a kormány, mint a társadalom. Épen azért szükségtelen célunk elérésére olyan eszközökhöz nyúlni, melyek a tanítóság jó hírnevét veszélyeztetnék. A társadalom támogatására pedig szüksé­günk van lépten nyomon, mert hiszen az ő támogatásával létesíthettünk két szobaalapit­ványt a tanítók házában. Ha ez igy áll, akkor mi nem lehetünk hálátlanok és nem- üzenhetünk hadat annak a társadalomnak, melynek támo­gatására a jövőben is szükségünk van. Kéri a közgyűlést, hogy Németh István indítványa felett térjen napirendre, a mi meg is történt. Filep Endre szintén Király Imre javaslata mellett foglal állást, azonban hiányokat fedez fel benne. Kívánja, hogy foglalkozon a javaslat az óvónők fizetés rendezésével és a kántori javadalmak kicsatoltatásával, valamint a szé­gyenletesen díjazott nyugalmazott tanítók hely­zeténpk javításával is. Dr. Wilt György kir. tanfelügyelő utol­sónak szólott a tárgyhoz. Király Imre javas­latát helyesnek tartja. Jelzi, hogy a korpótlék a tanítóságnak szerzett joga, arról lemondani nem lehet. Vétessék be a javaslatba az is, hogy az 1907. t.-c.-ben biztosított személyi pótlék — mely a tanítóságnak szintén szerzett joga — maradjon továbbra is érvényben és ez által azon tanítók részére akik 12 évnél huzamosabb ideig egy helyen működtek a tanügy terén ki­váló érdemeket szereztek a VlII-ik fizetési Osz tály is megnyittassék. A közgyűlés a hozzá szólások alapján a következő módosított javaslatot fogadta el: 1. Magyarországon az összes elemi iskolai tanítók és tanítónők az 1893. és 1904. évi fizetés rendező törvény hatálya alá helyeztes senek és a kántori javadalom bevonása nélkül egységes fizetési statusba foglaltassanak. 2. Teljes szolgálati éveik figyelembe véte­lével és annak alapján a XI. X. es lX-ik fize­tési osztályba sorozlassanak. 3. A fizetési osztályokba sorozás akként történjék, hogy a 12 évnéi kevesebb szolgalati idővel biró tanítók a XI., a 12 évnél több, de 24 évnél kevesebb szolgálati idővel biró tanítók a X , s a 24 évnél több szolgálati idővel biró tanítók a IX. fizetési osztály megfelelő fokoza­tába jussanak. Igazgató-tanitók és igazgató tanítónők kivétel nélkül a IX. fiz;tési osztályba helyezendők. Egy fokozatban a várakozási idő négy év és a kire nézve a várakozási idő tény­leg letelt az a következő fokozatba helyezendő. 4. Maradjon érvényben az 1907. évi t.-c.­ben biztosított személyi pótlék, hogy ez által azon tanítók, akik 12 évnél huzamosabb ideig egy helyen működtek és a tanügy terén kiváló érdemeket szereztek a VIII. fizetési osztályba igazgatói cimmel léptessenek elő. 5. A tanítói rangsort a vallás és közok­tatásügyi minisztérium minden év február ha­vában tegye közzé. 6. A tanítói fizetéseket készpénzben min­denütt az illetéses m. kir. adóhivatalok havi előleges részletekben fizessék ki, miért is az összes iskolafenntartók az évi adókkal egy időben legyenek kötelesek a terhükre eső ta­nítói járandóságokat az illetékes m. kir. adó­hivatalnál az állam pénztárába befizetni. 7. A tanítói lakpénzek a fizetési osztályok­nak megfelelőleg állapíttassanak meg s e tekin­tetben a többi liszt viselőknél alkalmazott lak­bér osztályokba való sorozási eljárás legyen irányadó. Ahol a vármegyei közigazgatási bi­zottság megállapítja, miszerint az 1893. évi XVIII. t-c.-nek megfelelő lakást a tanitó lak­pénzéből nem bérelhet, az iskolafenntartó kö­teleztessék, hogy a tanitó számára szabályszerű lakást épitsen. 8. A tanítóknak eddigi törvényben bizto­sított ötödéves korpótleka továbbra is meg­maradjon azon változtatással, hogy a korpot­lékok mindenike 200 koronás és öt esetben legyen esedékes. 9. Az óvónők és a nyugdíjas tanítók anyagi helyzete is gyökeresen javittassék. A járáskör ezen javaslatot illetve határo­zatot az egyesület választmányához azon kére­lemmel terjeszti be, hogy annak érvényesítése érdekében a tanítók országos szövetségéhez haladéktalanul feliratot intézzen. A tárgysorozat többi pontjaira a tudósítás a „Nyirvidék" multi számában közöltetetett. Varga Ferenc. T A N Ü O Y. Növényvédelem az iskolában. Városunk helyettes polgármestere a népis­kolai igazgatókhoz intézett f. hó 11-iki megke­resésében a növények védelmére hívta fel a tanítók figyelmét. E megkeresést indokoltá tette a városnak a szépítés terén kifejtett nagy-áldo­zata s az ezzel szemben megnyilatkozó, lépten­nyomon tapasztalható rombolás nyomai. (Sub rosa legyen mondva, az igazi vandalizmust nem a népiskolai tanítók követik el, hanem az erdő melletti szegény lakosok, kik télen-nyáron, éjjel-nappal egyaránt botanizálnak.) A Nyirvidék egy régebbi számában, az Áilatvedő-egyesület alakítása idejében, a-ö jel­zéssel megjelent tartalmas ciki volt az első, mely az állatvédelem mellett a növényvédelem­nek is kívánt helyet. E kívánalom finom pecia­gógiai érzékről tett tanúságot; mert hiszen mily ertese van az állatvédelemnek a maga egyolda­lúságában, ha ezt a növényvédelem nem egé­szíti ki s igy amazzal összhangban nem irá­nyúi a rombolási ösztön megfékezésére, nem keit részvétet és szanalmal a természet ntma szenvedői iránt. Ezen említett cikk hatasa alatt irta Demeter Béla tanito azon közleményét, mely beszámoloja volt azon eljárásnak, mellyel az iskolában a növények védelmére kelt s meg­kedveltette a növendékekkel a virágokat. Szó oktat, példa vonz. A nemetországi gyermek már a szülői házba látja a viragápo­las és a növényvédelem példáját. Az utak gyü­mölcsfákkal szegélyezve, a kert fái lészekodus­kal vannak megrakva. A kunyhó ablaka is szebbnel-szebb virágdíszben pompázva emeli az alacsony értéket s mutatja szegeny gazdajának szive gazdagságát. Adja az iskola a növény és a virágápolás­nak azt a példaját és kövesse azt a kertészeti oktatást, melyet mutat, illetve követ a német­országi iskola. Itt virágmagvakat, dugványokat, facsemetéket aduak a tanulóknak és a legjobb novényapolók kúzött cserepviragokat, pénzbeli jutalmakat osztanak ki. Vannak olyan iskolai Kertek is, melyekben a szemieltetéshez szükse­ges növényeket termeiik s vannak továbbá olyanok is, melyekben a gyümölcs és a zöld­segtermelest is megtanulhatja a növendek. A tanítóegyesületek természettudományi szakosz­talya napirenden tartja az iskolai kertek keze­leset, a botanikus és Diologiai kertek létesiteset. Ezt a szerepet lesz hivatva nálunk betölteni az Otthon kebeleben működő gazdasági szakosztaly. Az iskolai kirándulások is alkalmasak a nö­vényvédelemre. Az ősanya ölében, a termé­szetben, hol az Esztétika írója, Bihari szerint a társadalmi bilincsek lehullanak, ugy érezzük, mintha minden ág felénk hajolna, minden leveí nekünk suttogna, minden virág reánk moso­lyogna. A természet szépségeit feltárni lesz hi­vatva majd az Otthon kebelében működő turisz­tikai szakosztály. Szokasban van a vizsga alkalmával virág­csokrokkal kedveskedni. Az emlék maradandóbb s igy tehát értékesebb lenne, ha a szülők cse­répvirágokat küldenének az iskola részére. Igy van ez a fővárosban, a Próféta utcai iskolában, hol az emeletek erkélyei cserepvirágokkal van­nak megrakva, melyeket a növendékek vizsga alkalmával hordozgattak össze. Vájjon nem szebb-e a virágokkal díszített ilyen iskola a mostani kaszarnyaszerü, rideg iskoláknál ? Nem­csak esztetikai, de fitobiologiai továbbá peda­gógiai és növényvédelmi szempontból is érté­kes a virág az iskolában; mert, míg fejlesztö­leg hat a szépérzékre, látja a tanuló a növény élettani lefolyását s az ápolás által szereti meg a virágot, a földnek e jóságát, mely meghozza a jóságot: a lélek legszebb virágát. Pályázat az Internátusba felvételre. A máramarosszigeti ref. főgimnáziumi ínter­nátusban az 1912—13 isk. évben 90 növendék nyer teljes ellátást (lakás, fűtés, világítás, élel­mezés.) Az internáiusban első sorban protes­táns vallású főgimnáziumi tanulók vétetnek fel, amennyiben üres hely marad, nem protestáns felekezetűek is felvétetnek. Az internátusban kedvezményes helyek: ingyenes, évi 60, 100, 160, 200, 240 koroná­sok. Ezeket első sorban ref. lelkész és tanítok jó tanuló és jó magaviseleteü gyermekei nyer­hetik meg. A teljes dij évi 320 korona. Ezen felül fizet minden növendék butordij címen évi 10 kor., szolgatartás címen évi 5 kor. és or­vosdij címen évi 4 koronát; ez utóbbi dijak félévenkint előre, a lakás és élelmezés dija év­negyedenként szintén előre fizetendők. Indokolt kérvényre az internátus felügyelősége az ellátás dijának havonkénti fizetésére is ad engedélyt. Az intézetben a felvételek .julius hó első napjain történnek. A kérvényeket az 1912-13. évi felvételre a ref. Lyceum Igazgató Tanácsá­hoz címezve a ref. főgimnázium alulírott taná­rához kell benyújtani; a kérvényhez folyamo­dónak mellékelni kell uj folyamodónak iskolai bizonyítványt, egészségi bizonyítványt, kedvez­ményes helyért folyamodás esetén szegénységi bizonyítványt. A kervenyek beadási határideje 1912. évi junius hó 30.

Next

/
Thumbnails
Contents