Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-02-18 / 7. szám

Syiregjháza, 1912, mill. éYfolyam, 7, szám. vasárnap, február 18 Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. >l8flMté*i feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám; 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Az iskola és a magyarosodás. A nyíregyházi ág. ev. tanyai népiskolák vizsgái igen jó alkalmul szolgálnak arra, hogy akit érdekel, sincerizálgasson egy kicsit Nyíregyháza város magyarosodásának kérdése felett. E sorok írójának a hét folyamán alkalma volt résztvenni néhány ilyen tanyai iskola fél évi vizsgáján s nem először most ismét konstatálnia azt a tényt, hogy az iskola a legteljesebb mértékben megteszi a kötelességét az egymásra növekedő generációk megmagyarositása munkájában. A legigazabb tisztelet mélységével kell meghajtanunk az elismerés zászlaját a tanítók előtt, akik magyar szivök lángoló lelkesedésével állanak ennek a nagy célnak a szolgálatában. Harminc és egynéhány esztendeje, hogy a népiskola Nyíregyházán teljesen magyar, ugy ,hogy azok a szülők, akik beadják gyermekeiket egyik vagy másik iskolába, már a teljesen magyarrá tett népiskolából kerültek ki s megtanultak ott magyarul. A város belső területén valószínűleg, sőt egész bizonyossággal más a helyzet, de a tanyai iskolákban ugy áll a dolog, hogy a már magyar népiskolákból, a magyar nyelv tudásával kikerült szülőknek most iskolába kerülő gyermekei, 60—80% erejéig a magyar nyelv halvány sejtelme nélkül kerülnek be a népiskola első osztályába. A kisteleki két tanitós és két tantermes iskola itt van a város tövében. Az iskola környékén lakó szülők s különösen az asszon)ok piacrajárva, csaknem napról-napra való érintkezésben vannak a város népével, amelylyel akarva nem akarva is magyarul kell érintkezniük. S mégis, még ebben az iskolában is ugy áll a helyzet, hogy magyar iskolákból kikerült, magyarul tudó szülők gyermekei a magyar nyelv tudása nélkül kerülnek az iskolába. Valóságos sisiphusi munka az, amit a mi tanítóink végeznek, megismétlődése a folyton visszagördülő kő történetének. Az iskola évről-évre végzi és teljesiti az ő munkáját, de aztán nincs tovább! Pedig az iskola után a templomnak kell következnie, ha csak ebben a gyönyörűségesen dekorált stagnáló és mindig élőiről kezdődő helyzetben továbbra is gyönyörködni nem akarunk. Hiszen egészen természetes és magától értetődő folyamata az ennek a processusnak, hogy a kötelességet megtett iskola után jöjjön most a templom ennek a szent ügynek a segítségére, diadalra vezetve azt a családi életre való nagy befolyásával. Csak egy lépést legalább, de előre! Dr. Prok Gyula iskolaszéki elnök urnák elösmeréssel adózunk, hogy nem mulasztja el, minden egyes alkalommal megtenni a szülőkhöz azt a figyelmeztetést, hogy gyermekeikkel otíhon kizárólag magyarul beszéljenek. Abban az önkéntelenül átvibráló mosolygásból azonban, amivel a vizsgákon jelen volt szülők s különösen az asszonyok ezt a hazafias intelmet fogadták, szinte kirívóan leolvasható volt, hogy mind addig, míg a templom távol tartja magát ennek a hazafias törekvésnek a megsegítésétől, a mi tanyasi részünk nagyobbik tömege kényszer helyzetként fogadja és vállalja a magyar népoktatást. A püspöki székhelylyé lett Nyíregyházának ez az állapot bizony-bizony nem válik dicsőségére. Uj gőzmalom Miskolczon. E hó 11-én Miskolczon bizalmas értekezlet volt, melyen elhatároztatott, hogy Miskolczon egy nagyobbszerü, modern, uj gőzmalom létesíttetik, rapi 15 waggon őrlőképességgel. Az értekezletre Borsod-, Heves , Zemplén , Abauj-Torna-, Szabolcs-, Hajdú- és Gőmörvármegyék gazdaközön=égenek köréből igen számosan gyűltek össze s a malomvállalat kérdését igen élénk eszmecserével, komoly, tárgyilagos érvek latravetése melleit vitatták meg. A beható tárgyalások rendjén mindenekelőtt az a kérdés tárgyaltatott, vájjon van-e szüksége Miskolcz s vidéke gazdakőzönségének egy ujabb s nagy teljesítő képességű gőzmalomra. A felvetett kérdésre ellenvetés nélkül, teljes egyhangúsággal megállapittatott, hogy igenis szüksége van e vidék gazdaközönsegének egy hatalmas méretű, modern berendezésű olyan gőzmalomra, mely elsősorban és főként e vidék gazdaközönségének érdekében létesül, ennek érdekeit védi s szolgálja. Három magyar gesztus. „Szedelőzködj öcsém, Bazsalikom Pétör. Lakodalomnézni, felvégen a táncot Bazsalikom Pétör." Bazsalikom Pétör csöndesen pipázott. „Hallottad-é a hírt, Bazalikom Pétör? Béri Balog Borcsát az ura megverte?" Bazsalikom Pétör Pipából a hamut csöndesen kiverte. „Hallod a harangszót, Bazsalikom Pétör? Most tették Marcsát a szent Mihály lovára." Bazsalikom Pétör Nem szólt, csak a pipát a sarokba vágta. Waltcr Géza. i mm Irta: SÁRKÁNY IMRÉNÉ. Dánosi Magdi ugy szólva az anyatejjel szívta magába a feminista eszméket, édes anyja egyik fő zászlóvivője volt a nőkérdés haladása és fejlesztésének, ugy, hogy náluk egyébről nem is lehetett beszélni. Természetes, hogy Magda követte a mama példáját, az ő kedvéért meg akarta szerezni az ügyvédi oklevelet, hogy igy majd még többet tehessen a szent ügy érdekében. Kérőit egymás után utasította vissza, tannlní kellett neki, nem ért rá férjhez menni. Így adott kosarat Dernőy Jóskának is, aki efölötti bánatában keletre utazott, azt remélve, hogy valamelyik oroszlán-, vagy tigrisvadászaton el fog pusztulni. Néhány evig nem történt semmi különös. Magdi szépen letette a vizsgákat, már a doktorátust is megszerezte, mikor egyszerre elment a kedve a további tanulástól. Szomorú lett s nem tudott többé egyetérteni a mamával, itt is, ott is kételyei támadtak s kezdte belátni, hogy a nőkérdés olyan valami, ami őt többé alig érdekli, sőt nem ís tudja megérteni. Talán azért van ugy terhére az az örökös lótás-fut ás, ami a gyülésezésekkel jár, aztán azok a dikciók — ezektől még épen irtózik. Milyen jó dolga van Káldinének, annak nem kell semmiféle nőkérdéssel bajlódni. Mindég otthon lehet, nem háborgatják azok a haszontalan zűrzavaros ügyek. Szereti az urát, családját, boldog kedves kis otthonában, édes keveset törődik egyébbel a világon. Csak azóta tudja mi az igazi élet. mi a boldogság, mióta Katókát megismerte. Ó, milyen hálás is iránta, milyen nagyon szereti őket. Most már nem érzi magát annyira árvának, olyan magányosan. Mi is lenne vele, ha Káldiék nem volnának ? Akár kétségbe eshetnék, észre sem venné senki. A mama P annak mindég sok a dolga, nem ér rá leányával bíbelődni. Katóka az mindég megérti őt, meg tudja vigasztalni s olyan jó hozzá, hogy egy-egy beszélgetés után napokig nyugodtabb, nem fáj ugy a szive. Magduskának igaza volt, mert Káldiné nagyon hamar tisztában lett a helyzettel és őszintén megsajnálta a szegény vergődő lánykát, aki önhibája nélkül szenved félszeg helyzete kinzó súlya alatt, teljesen nélkülözve a szerető anya gyöngéd vezetését és okos tanácsait. Azt is hamar észrevette, hogy Magda szereti Dernőyt, hogy nagyon fájlalja távozását. De hát bármint szeretett volna segíteni, nem volt hatalmában. Ismerte ugyan Dernőyt. Leánykorában sokat táncolt vele, az urának is nagyon jó barátja volt, most azonban egyikük sem tud róla semmit. Kénytelen a sorsra bízni mindent. A sors. ez az őrökre szeszélyes hatalom, most az egyszer kedvezett neki, mert Dernőy, mint pgy varázsszóra, egész váratlanul haza jött. Természetesen hamar híre ment ennek az újságnak és Katóka nem hagyott békét az urának, mig az meg nem hívta Dernőyt, aki őszinte örömmel engedelmeskedett és nemsokára úri divat és szabó üzletét megvettem és a raktáron levő összes divatcikkeket, valamint gyapjúszöveteket minden elfogadható árban elárusítom! Meglepő olcsó árak! Férfi kalapok 3 koronától, nyakkendők óriási választékban 90 fillértől feljebb stb. stb. Él