Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1912-02-04 / 5. szám
Myiregyháza, 1912, XXXIII, Molyam, 5. szám, vasárnap, febrnár 4 Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Clfiflzatéii feliételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁROSHÁZ-TBR S. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A gazdasági felügyelőkről szóló törvény a vármegyei mezőgazdasági ügyek intézésére uj tényezőt állit be: a gazdasági felügyelőséget. Ezzel a törvényhatóság szakemberhez jut, a gazdasági felügyelő pedig hatósági szerepkörében jobban érvényesülhet, mint idáig. A reform célszerűsége kétségtelen, mégis vet fel némi aggodalmat. Több oldalról hallottam ugyanis aggodalmaskodó hangokat amiatt, hogy a gazdasági felügyelők uj munkakörükbe sorozhatnak több olyan feladatot, melyeket idáig a gazdasági egyesületek végeztek. Minél agilisabb lesz a felügyelő egyénisége, annál nagyobb munkakört sajátíthat ki és annál inkább összezsugorodik a társadalmi tevékenység területe. Ettől eltekintve is, a gazdasági felügyelők, mint kormányzati megbízottak s egyúttal közigazgatási faktorok a gazdaközönségnek annyi gyakorlati érdekéi, tartják kézben, hogy a figyelem a dolog természeténél fogva mindinkább az ő tevékenységük felé fog fordulni, talán a gazdasági egyesületek rovására, melyek az ellenőrzés és a kérvényezés elméleti talaján mozognak és nem rendelkeznek az érdekek közvetlen kielégítésének eszközeivel. Nincs baj — mondják — mig a felügyelők harmóniában dolgoznak a gazdasági egyesületekkel, de amennyiben ez az összhang bármely oknál fogva megbomlik, a felügyelők kontrakarrirozhatják majd az egyesületek működését, kezdeményezéseiknek útjába állhatnak, őket ugy a kormánytól, mint a közigazgatástól elszigetelhetik. Röviden : az uj intézmény egyfelől a gazdasági egyesületek tevékenységének jelentőségét csökkentheti, másfelől a hivatalos befolyást fokozhatja. Ezek az előlegezett aggodalmak részben túlzottak, részben koraiak. Egyet azonban koncedálnunk kell. Kétségtelen, hogy a társadalmi önkormányzat és az állami kormányzat elvének harcábán ez utóbbi kapott most lábvető pontot. Az állami kormányzat bizonyos uj hatósági jogkört hódított magának az önkormányzat területén, befolyásával és hatalmával a társadalomhoz közelebb férkőzött. Ezzel szemben a gazdatársadalom nem kapta meg a törvényes érdekképviseleti szervezetet, melynek révén ő meg a végrehajtó hatalomhoz férkőzhetnék közelebb és a társadalom szervezett erejével ellensúlyozhatná a kormány képviseletének szervezését. Lehetséges tehát, sőt reméljük is, hogy a gazdasági felügyelők uj szerepkörükben javítani fogják a közszolgálatot, de bizonyos, hogy ez az uj intézmény is hozzátartozik a fejlődésnek ama mozzanataihoz, melyek a végrehajtó hatalom túlsúlyát növelik s a társadalmi testületeket mindinkább az ellenőrzés feladataihoz utalják. Igy is jut ugyan még elég munka a gazdasági egyesületeknek, ám az erőarányok helyreállítása okából most már fokozott odaadással kell arra törekednünk, hogy a mezőgazdasági kamarák utján a gazdaközönség is hozzájusson ahhoz az izomzathoz, melylyel a maga egész társadalmi erejét kifejtheti. Egyébként egyelőre nem kell tartanunk attól, hogy a gazdasági felügyelők uj munkakörükben kisebbíthetnék a gazdasági egyesületek működésének jelentőségét. Örülniök kell, ha az állattenyésztés ügyének gondozása mellett referensi szerepüknek meg birnak felelni. Mégis szabatosan meg kell állapítani munkakörüket, nehogy a tulvitt ambíció vagy a fejlődés rendje olyan intézményeket alakítson belőlük, melyek a gazdasági egyesületeket csakugyan kiszoríthatnák. És jó volna, ha a munkakörök kijelölésénél a gazdasági egyesületek maguk is számot vetnének a változott viszonyokkal. A minisztériumoknak nem egyszer adtunk már munkaprogrammot, hiszen összes kongresszusaink jórészt a közkormányzatilag megoldandó feladatok kijelölésével foglalkoztak. Erre bizonyára szükség volt, nem kevésbbé volna azonban szükséges egyszer már azt is megtudnunk, mit vár a közkormányzat a gazdasági egyesületektől. Be kell vallani, hogy mi magunk sem serénykedtünk a tisztán társadalmilag megoldandó feladatok és munkakörök, a célok, módok és eszközök megbeszélésében. Hosszú idők óta az érdekképviselet törvényes rendezésétől várjuk azt a lendítő erőt, mel y a gazdatárNem lesz pap. Irta: Pataky István. II. Megérkezett Tübingiába. Hosszú volt az ut, mert meg-megállott itt is, ott is. A szabadsághoz szokott fiu nem jól érezte magát a szűk utcákon. A nyelveket jól bírta s igy bármerre nyugodtan mehetett. Legtöbbet járt kivül a városon. Nézte az okos, nyugodt gazdálkodást, a takarékos s mégis elég kényelemmel berendezett életet. Alig volt ott, már is azon gondolkodott, hogy folytatja tudományos utazását más egyetemekre. A fiuk barátságosan beszéltek vele, sőt keresték a hatalmas termetű, szép naiv magyar fiu társaságát. Ö is szívesen elfecsegett a fiukkal, de valami hiányt érzett. Pajtásainak hiányát, akiknek némelyikével 14 év óta járta az iskolákat. A hohentübingeni kastélyban elhelyezett híres egyetemi könyvtárba is csak egyszer ment el, talán csak azéit, hogy ha kérdezik, hogy ismeri e, ne hazudjék, ha azt mondja: láttam. Legjobb barátja volt a polgármester fia Strauss Alfréd. Egy nyúlánk, szőke, lányképü fiu. Nagyon ragaszkodott Palihoz; fel-fel kereste és ha észrevette, hogy a magyar fiu kedvetlen valamiért, hamar otthagyta, nehogy háborgassa. Azonban az utcán sokáig várta, hátha lejön a magyar. Pali nem járt senkihez. Szinte látszott rajta, hogy alkalmat, indokot vár, hogy mielőbb elmehessen* E?y alkalommal a belváros szűk utcáin, céltalanul sétálgatott, amikor szembe lát futni egy diákot, utána három gyári munkás kinézésű fiatalembert. Valami sértőt mondhatott a virgonc fiu a munkásoknak, akik vsd dühhel vetették magukat utána. — Pali megismerte Alfrédet. A szokottnál is fehérebb volt a fiu. A három üldöző egyike már nagyon a sarkában járt s bizony közelben látta az üldözőjét félre ugrott, de oly vigyázatlanul, hogy homlokával egy utcai fába ütődött s ájultan rogyott a fa alá. Diadalmasan kiáltott fel a munkás, azonban akkorra ott termett Pali s megragadta a munkásnak azt a kezét, amelyben a kést tartotta. — Hárman egy ellen ?! — kiáltott fel Pali — és késsel, késsel ? ! A munkás a Pali szorítására felsikoltott, kése kihullott majdnem bénultan leeső kezéből. Szinte rémülten nézett a magyar fiúra, aki minden erőlködés nélkül kificamította karját. A másik ket munkás azonban közeledett. Ekkor a szomszéd ház ablaka kinyílt, női sikoly hangzott. •— Alfréd, Alfréd! Ne hagyja uram! Pali odatekintett és eev ep olv kinézésű lányt pillantott meg, mint Alfréd. Csakhogy még is mennyivel, mennyivel szebb. És kőnyörgőleg nyújtotta feléje fehér kezecskéit. Ekkora odaért a két munkás. Pali megragadta azt, aki megijedve állt előtte s a szorosan egymás mellett közeledőkhöz dobta, ugy, hogy mind a hárman a földre zuhantak. Akkor az ájulásból felocsúdó Alfrédet felemelte, mint egy gyermeket s ölében a kapu felé vitte. A szép szőke lány már ott volt kinyitotta az ajtót. Alfréd feje a Pali nyakánál volt s ahogy az ajtóhoz ért, érezte, hogy a szőke diák többször megcsókolta nyakát. Az ajtónál letette nővére mellé és visszanézett. A három fiatalember feltápászkodott s körülnézett. — Jöjjön be, jöjjön ! — könyörgött a lány s megfogta a Pali karját — hárman vannak t Pali mosolygott. Hej ! hányszor volt ő rosszabb helyzetben is. Aztán előbbre lépett. Kihivólag, dacosan nézett a fiukra. Ott az ajtóban pedig a szőke kis lány tartotta volna is, küldte volna is bátyját a magyar segélyére. — Kerestek fiuk ? Itt vagyok! — kiáltott Pali. Vagy közelebb menjek?! A három fiatalember összenézett. A legelső Tisztelettel tudatom hogy II I fi'! l'J Nyíregyházi üzletem vezetésevei Szenes Irinin urat biztam meg. — .Kerekes Pál- ur üzletét cse- KRTRKRS Hí) lllílflfl Tekintettel arra hogy ürletemet teljesen szolid alapon fogom vezetni kére. hogy bizalmnkí«w* ác V! 1„„ nná mi llul UIXUŰ I Ul UIUUU kai, valamint elodomet, ngy engemet 1? szerencseltetni méltóztassanak. A raktáron levő összes íeKvo es szenveao vagyonavai árakat minden elfogadható árban elárusítom, hogy azt teljesen njonnan szereljem fel. átvettem es azt továbbra is tonreayszekileg bejegyz. ceg alatt vezetni fogoB. 107-1-52 Teljes tisztelettel Oláh rereno* Társadalmi problémák.
