Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-28 / 4. szám

6 2-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. január 14. További fejtegetéseiben azt mondja G. G., hogy velem voltak a kathoiikusok, zsidók és néhány református. Hát felekezetieskedés ez ? Aki Reichman Ignácot, zsidó ember ugyan, de kőrülbelől 80 éves gazdag tapasztalatokkal di­csekvő — pártolja — az felekezetieskedik! Aki és akik Hetey Istvánt, Szilágyi Bertalant, Hetey Albertet támogatják, pedig ők reformátusok, azok felekezetieskednek. És kérdem van-e ezek után szeme a hernyóknak G. G. urat ugy infor­málni, hogy én felekezetieskedem, híveimet fanatizálom, mert én is ezek között küzdöttem. Ilyenek ők kérem! Tessék csak rövid időre hozzájuk jönni! Még egy nagyon megkapó, botrányos képet és jelenetet ir G. G. ur. Valóban az is, ha meg­történt, a fenti valótlanságok után azonban okom van ebben is kételkednem. A nagyt. úrral történt incidensről van S2Ó. Kérnék bizonyítékot, mikor és kik háborgatták őt, mert ugy gon­dolom, hogy Ön madártávlatból szemlélve az eseményeket, összetévesztette azt egy másik, de hasonló jelenettel, mikor egy gelsei ur és paraszt — a napokban — egymásnak ki nem térlek. Ennek is én vagyok az oka ? Fordult az ur, pofon vágta a parasztot, szóval hamar le akart számolni, de a paraszt ugy megmarkolta két fülét, hogy ma is vakargatja. Ez az ügy, — amint helyes is — ma már a járásbíróság­nál van. Tehát a távolból ezt sem jól látta ön !! Avagy téveszt talán ön és a nyáron tőrtént egyik eseményre céloz, amikor a nagyt. ur saját otthonából elmenni, félre állani volt kény­telen, mert a fentemiitett hernyók egyike, a tjólkipróbált' főbiró nagy istentelenséggel eget érő szitkokkal támadta meg valami mesgye ügy miatt. Még a főbíróról is kell mondanom néhány szót. Ha állana mindaz, miket G. G. elmond Hetey István régi bíróról, ugy főszolgabiránk annyi időn át meg nem tűrte, fenyítette, bün­tette, őt felfüggesztette volna. Kérdem történt-e ennek bármelyike is oly hosszú időn át. Az uj elöljáróságnak tagjai azonban Jólkipróbáltak mind". Bizony-bizony! vannak közöttük ilyenek is, pl.: az uj főbiró. Volt már ő főbiró mind­járt a .megvetkezés" után, de még akkor — előbbi hasonlatomnak szavai itt nyernek bebi­zonyítást — gyönge volt, erőtlen és tehetetlen, mert — vagy tudatlan és tanulatlanság, kép­telenség és meg nem felelés miatt, önelhatáro­zás, vagy felettes hatóságának óhajára — de tény az, hogy lemondaDi volt kénytelen, mert valóban le is mondott időkőzben. Ilyen kipró­bált főbiró ő. Igy kipróbálta G. G. is szavának hihetőségét. Azóta szorgalmasan folytatja az uj főbiró tanulmányait — melyet a nyirgelsei egyetemnek talán felén abbahagyott — a ma­lom alatt, meg a kovácsmühelyben, no meg egy pár éve a nyiracsádi kaszinóban, melynek bizo­nyára nem disztagja. Ennek köszönheti ő gyors és mindnyájunk előtt érthetetlen haladását. Ha tehát G. G. továbbra is fentartja azon állítását, hogy Hetey István nem megfelelő Szilágyi Menyhért pedig megfelelő jól kipróbált főbiró, arra keli őt kérnem, döntse meg az én állítá­saimat. A felebbezés nagyon fáj G. G. urnák. Azt mondja, felebbezést adtak be, még hozzá kettőt is. Uram érdemes lett volna 12-őt, ha ugy te ti szik 22- őt is beadni. Az a maga nemében unikum volt Hivatalos kézen vannak az akták, én ha van igazunk, nem féltem azt. Önöknek ha van igazuk szintén nem félthetik. A törvény holt betűi nem uralhatják annak élő szellemét!! Erről majd máskor!! Az előbb emiitett selyemhernyót pártolják fent is, lent is egyaránt, a gelsei hernyókat is pártolják Nyirmihálydiban és Nyiracsádon, hogy miért, ez őrök kérdés marad, azt hiszem azon­ban, hogy Nyíregyházán vagy Pesten pártolni nem fogják. Egy jó és gondos kertésznek az volna köte­lessége, hogy a reá bízott csemetéket igy tél végén a hernyóktól tisztítaná meg és a jövőnek gyümölcsét ezáltal biztosítsa. Elmulasztották ezt tenni a mi kertészeink, ezt akarjuk megtétetni most felebbezési kérelem utján. Ha teljesíttetik kérelmünk, gyümölcse lesz a béke, egyetértés, szeretet, kölcsönös támogatás és munka. Q. G. urnák még utoljára is azt ajánlom fáradjon ki Gelsére, szerezzen itt alapos infor­mációt. Sajnálom, hogy korpa közé elegyedett, mert nagyon ártalmára lettek neki a — her­nyók. íme ilyen felekezetieskedő vagyok én ; itt sem voltam, már azzal vádolnak, zsidót, refor­mátust pártoltam, ha azonban a hernyókat pár­tolom — égig magasztalnak. ítéljenek Uraim ! P. Gy. Szebolcsvármegyei Tanítóegyesület választmányi gyűlése. A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület vá­lasztmánya f. év január hó 23-án Orsovszky Gyula elnöklete alatt gyűlést tartott. Elnök jelenti, hogy a „Karrierek* elárusi­tásánál tőrtént visszaélések ügyében megkereste a Szövetség elnökét, aki tudomására hozza egyesületünknek, hogy a .Karrierek" árusításá­hoz csakis azoknak van joguk, akik Moussung aláírással erre megbízást kaptak. Az illetektelen elárusítók neveit kéri, hogy ellenük az eljárást megindíthassa. A mult év december havában tartott vá­lasztmányi gyűlés Batthyányi Tivadar grófot a magyar tanitóság érdekében kifejtett műkö­déseért üdvözölte, mire Batthyányi Tivadar az egyesület elnökéhez a következő levelet intézte : Budapest, 1912. január 12. Igen tisztelt Elnökségi F. év január hó 5-én 4—912. sz. a. hoz­zám intézett nb. sorait, amelyekkel a magyar tanitóság érdekében kifejtett szerény működé­semet elismerni méltóztattak, legyen szabad m.gköszönnöm. Nézetem szerint a magyar kulturát, a magyar nemzeti törekvéseket támogatom akkor, amidőn a tanitóság tisztes megélhetéseért küz­dök. Legyenek az urak meggyőződve, hogy a jövőben is a legnagyobb szeretettel fogom igaz ügyeiket gondozni. Melyek után vagyok kiváló tisztelettel készséges hivük Batthyányi Tivadar. Felolvastatott a Szepesvármegyei Tanító­egyesület átirata, melyben jelzi, hogy Szepes­vármegye törvényhatósága a tanítók fizetés­rendezésének ügyében a m. kir. kultuszminisz­terhez felterjesztéssel él. Szepesvármegye tör­vényhatóságának határozata az ország összes törvényhatóságának megküldetett, hogy azt érdemlegesen tárgyalva, hasonló felterjesztéssel éljenek. A Szepesvármegyei Tanítóegyesület kéri egyesületünk elnökségét, hogy megkeresve a törvényhatóság vezető embereit, kérje támoga­tásukat aziránt, hogy Szabolcsvármegye törvény­hatósága is hasonló felterjesztéssel éljen. — A választmány egyhangúlag elhatározta, hogy kül­döttséggel keres i meg a vármegye alispánját és kéri a magyar tanitóság ügyének ezen wánybani támogatását. A bejelentések örvendetes tudomás vétele ulán a választmány a 7-ik egyetemes tanito­gyülés megtartása tárgyában hozza meg hatá­rozatát. A Szövetség megkereste az ország összes vármegyei tanítóegyesületeit aziránt, hogy a 7-ik egyetemes gyűlésen tárgyalás alá bocsá­tandó kérdéseket az elnökseggel tudassák. A Szövetség, hogy az egyesületek munká­ját megkönnyítse, felhivasában az egyetemes gyűléseken tárgyalható összes pontokat meg­küldötte, melyek közül a választmány csekély átalakítással, illetve kibővítéssel a következőket ajánlja és kívánja tárgyaltatni: I. A tanitóság anyagi érdekeit érintő kér­dések közül: 1. A tanitóság anyagi ellátása. 2. A tanitó mint .köztisztviselő'', mint állami hivatalnok. (Az 1907. XXVI. és XXVII. t.-c. módosítása.) 3. Nyugdíjügy. II. A tanitóság közegészségügyi intézményei közül: 1. Betegsegélyző megteremtése. IV. Iskolaügyi kérdések közül: 1. A népoktatasügy újjászervezése. (Az oktatás kezdete, az egyhuzamos tanítás, iskolai kötelezettségi kornak kitolása, 8 oszt. népiskola, az ifj. egyesületek, népegyetemek, főldmivelesi helyeken a modern pedagógia elvein epülö gazdasági elemi nevelő iskoláknak felállítása, városi iskoláknak a szociális és kulturális élet kívánalmainak megfelelő pedagógiai elvekre való fektetése, ezzel a tanterv mielőbbi s ez­után tizenöt évenkinti revidiálása.) V. Adminisztratív kérdések közül: 1. Helyi, járási, megyei tanfelügyelet. VI. Szociális kérdések közül : 1. Tanítói szervezetek. (Az Orsz. Szövet­ség helyi és általános erősítése. Annak módjai.) VII. Egyéb általános érdekű kérdések közül: 1. A hazai tanügyi sajtó egységesítése. Felolvastatott a „Tanítók Fürdője, Tanítók Nyaraló-Telep Részvénytársaság" alapitói nevé­ben Gyekes Mihály állami iskoiai igazgató-tanító, mint az Udvarhelyvármegyei Tanítóegyesület elnökének átirata, melyben tudatja, hogy a fenti cim alatt Székelyudvarhely határában levő „Szejke" fürdőn téli és nyári gyógyfürdőt, foly­tatólag pedig a Nagybocon község határában levő „Uzoka" fürdőn üdülő, nyaraló és gyógy­fürdőt akarnak létesíteni a beteg tanítók ré­szére. Egyben kéri a Szabolcsvármegyei Tanító­egyesületet, hogy részesjegyek előjegyzésével a részvénytársaság megalakulását és igy a fürdők és üdülőhelyek létesítését előmozdítani szíves­kedjék. Egy részesjegy 25 korona. A választmány készséggel mozdítja elő ezen nemes célt szolgáló részvénytársaság meg­alakulását. Négy részesjegy váltásával tagja kíván lenni a részvénytársaságnak. Az elnökség részéről 1912-ik évre a követ­kező pályatételek ajánltattak : 1. A tanítók feladata a gyermekvédelem és a patronázs-egyesületek szolgálatában. 2. A magyar tanitóság kartársi érzületének ápolása és fejlesztése. A választmány egyhangúlag ,A magyar tanitóság kartársi érzületének ápolása és fejlesz­tése" című tétel mellett foglalt állást, melyet 1912 ik évre pályatételül ki is tüz. Az első számú tételt is igen fontosnak tartja és jövőben módot fog keresni arra, hogy pályatételül ki­tüzessék. Pályadíj 200 korona. Pályázati határidő 1912. szeptember 1. A jeligés levéllel ellátott munkák a Szabolcsvarmegyei Tanítóegyesület elnökéhez küldendők. A választmány már a jelen gyűlésen szük­ségesnek tartja ugy a Szabolcsvármegyei Tanító­egyesület, — mint a kebelében alakult járás­körei gyűléseinek idejét megállapítani. A vá­lasztmány a Vil-ik egyetemes tanítógyülés iránti hangulat felkeltése érdekében a járáskőri gyű­léseket május hóban kívánja megtartani. Ke­restessenek meg az elnökség részéről a járás­körök elnökei az iránt, hogy a választmány ezen határozatának a jelzett időben érvényt szerezzenek. A Szabolcsvármegyei Tanítóegye­sület gyűlését az egyetemes gyűlés után, no­vember hóban fogja tartani. A választmány elhatározta, hogy az 1909, 1910. és 1911. évi pályanyertes munkákat 600 példányban kinyomattatja. Elárusitási ár 1 ko­rona. Az elárusitási módozatokkal az elnökség bizatik meg. Az önsegélyző egyesületek működéséről az elnökség a benyújtott jegyzőkönyvek alapján a kir. tanfelügyelőségnek rövid időn belül jelen­tést tesz. Délczeg Sándor kemecsei tanitó indítvá­nyozza, hogy egyesületünk pártolja a Bihar­vármegyei Tanítóegyesület azon mozgalmát, mely a vasúti féláru menetjegyeknek a család­tagokra való kiterjesztését célozza. A választ­mány elhatározta, hogy ha a Biharvármegyei Tanítóegyesület ez irányban megkeresi egyesü­letünket, akkor felterjesztéssel él a Szövetség­hez, miszerint tegye magáévá a tanítók ezirányu kérését. Orsovszky Gyula indítványára a választ­mány elhatározta, hogy tekintettel arra, mi­szerin' rövid időn belül a .Tanitói Otthon* létesítése válik szükségessé, a járásközi gyűlé­seken vitatételül a következő tételt tűzi ki: .Szabolcsvármegyei Otthon létesítés és megál­lapításának módozatai". Vargha Ferencz. Legszebb ékszerek, pontos órák , 0' Drncn ékszerésznél Nyíregyháza ezflstnemüeh legolcsóbban: OullUUl líÖLüU VárosMz-u.i.sz.Telefon252. 5 Í!1

Next

/
Thumbnails
Contents