Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-28 / 4. szám

4 2-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. január 14

. dr. Zsiday Dániel, Dömötör György, Péchy Béla, Vay István, Fejér Imre, dr. Horváth József, Tóth József. A jogvédelmi szakosztály tagjaivá válasz tattak: Megyery Géza, dr. Sarvav János, Szabó László, dr. Hoffmann Mór, Erdőss Ferenc, Palatic Lajos, dr. Virányi Dazsö, Bernstein Béla, Szabó Endre, Kertész Bertalan, dr. Fráter Ernő, Juhász Etele, Balla Jenő, dr. Ssabó László, Mikecz István, Ponorán Döme, Szunyogh Bala, Nagy Elek. Radó Endre, dr. Vietórisz István, dr. Prok Gyula, Kauzsay Tibor, Kricsfalussy Ferenc, Kálnay Zoltán, Sipos Béla, Hudák Károly, Böszörményi Kornél, Mráz János, dr. Bartoss Sándor, Unterreiner József, Szentimrey Tamás, Nagy Elemér, Salzmann Ottó, dr. Kerekes Pál, Fehér Kálmán, dr. Flegmann Jenő, dr. Szesztay Zoltán, dr. Járossy Sándor, dr. Nagymáte András, dr. Szokolay Gyula, Krecsányi Lajos. A gyermekvédelmi szakosztály tagjai lettek: Ruttkay Gyula, Péchy Gyula, Orsovszky Gyula, Ruhmann Andor, Leffler Sámuel, Siabó Pál, Kardoss István, Fábián Ferenc, Varga György, Szabó Endre, Ghéczy Géza, dr. Konthy Gyula, Kertész Bertalan, dr. Wilt György, Márkus Jenő, Báthory István, gróf Vay Gáborné, Muraközy Aladárné, ifj. Szuchy József, Sarvay Ilona, Doktor Árminné, Erdőss Ferencné, Osgyáni József, gróf Vay Jella, Korányi Endréne, Klár Gusztávné, Szmolár Pál, Haas Ignácné, Jármy Sándorné, Józsa Rózsa, Halasi János, Rosenthal Gyuláné, Ruzsonyi Pál, Halasi Jánosné, Baruch Artúr, dr. Rosenberg Emil. Suranyi István, Prok Pál, Murányi Lászlóne, Zomborszky Dániel, Básthy Berta, Füzesséry Elemér, Polinszky Ago?ton, dr. Vadász Sándor, Szesztay Zoltánné, Juhász Ételéné, dr. Virányi Dezső, dr. Mikecz Miklós, Burger Palné, Burger Pál, Geduly Henrik, dr. Vidder Adolf, Sarkadi Adolfné, Nemes Sándorné, dr. Kovách Elek, Kovách Elekné, Nagymáté Andrásné, Bodor Zsigmondné, Balla Jenő, Trajtler Anna. A fogházi szakosztály tagjai lettek: gróf Vay Gáborné, Dohnál Józsefné, Groak Ödönné, Bodnár Istvánué, Bartók Jenő, Básthy Barnáné, Báthory Istvánné, dr. Dohnál József, Burger Pálné, Hunyady László, dr. Kállay Rudolf, Flegmann Jenőné, Kéry József, Kégly Szeréna, Martinyi József, dr. Kovách Elekné, Paulik János, Kovács Istvánné, Petrovics Gyula, Sarvay Jánosné, Rosenthal Ferenc, Wildt Györgyné, Sipos Lajos, Silberstein Miklós, dr. Szitha Sándor, özv. Soltész Gyuláné, dr. Vadász Leo, Nagy Elekné, gróf Vay Gábor, dr. Katonka Bertalan, Geduly Henrik, Megyery Géza, Somogyi Gyula, dr. Járossy Sándor. Az erkölcsvédelmi szakosztály tagjaivá választattak: id. Kállay András, Petrovics Gyula, Szabó Endre. Kertész Bertalan, Bukna József, Mráz János, Ballay Győző. Ruzsonyi Pálné, Bogár Lajos, dr. Szikszay György, Csázik Péter, Epbinder Károly, Fejér Kálmán, Wirtschaffler Ottó, Groák Ödönné, Kréger Sámuel, Gróman Géza, Inczédy Lajos, Miklós Gyula, Szalay Béla, Kalmár Ede, Ferenczy József, Kubik Róza, Garay Kálmánné, Kovách Győző, dr. Murányi László, dr. Kállay Miklós, Zinner Jenőné, Klár Andor, Kunfalvy István, Kállay Rudolfné, Setfcsik Józsefné, Thoroczkay Gyuláné, Balla Jenőné, Sipos Béláná, Leschák Antal, Rimaszombathy Gézáné, Márkus Jenőné, Okolicsányi Géza, dr. Szabó Lászlóné, Halbauer Kálmán. Rónay Jenő, Liptay Jenőné, Sexty József, Füzesséry Elemérné, Eckerdt Elek, Seffcsik József, Rimaszombathy Géza, Márkus Jenő, dr. Vietórisz József, Szikszay Györgyné, Wilt Györgyné, Rosenthal Ferencné, Groák Ödön. Kovács István elnök a megválasztottak nevében megköszönvén a közgyűlés bizalmát, előterjesztette, hogy az elnökség munkáját már megkezdeni óhajtja s ezért határozati javaslatokat terjeszt a közgyűlés elé A felolvasott határozati javaslatokat a közgyűlés elfogadván, elnök a következő határozatokat elfogadottaknak jelentette ki: 1. Keressük meg a vidéki járásbíróságok, illetve szolgabírói hivatalok vezetőit, hogy járásaikban az egyesület helyi bizottságainak megalakulását előkészítsék s az alakuló közgyűlés határnapjáról a résztvétel végett egyesületünket értesítsék. 2. Kérjük fel a vármegye fő- és alispánját, hogy törekvéseink támagatása, pártfogók gyüj tése céljából a járási főszolgabírókhoz és a községi elöljáróságokhoz és anyakönyvvesetőkhöz intézendő megkereséseinket megfelelő formában közzétegyék. 3. Keressük meg Szabolcsvármegye törvényhatóságát, Nyíregyháza városát s a községek képviselőtestületeit, az összes pénzintézeteket és társadalmi egyesületeket, továbbá a vármegye és város közönségét, hogy pártfogó egyesületünkbe vagy egyszersmindenkorra szóló alapítvány, vagy pedig évi járulék biztosítása mellélt tagokul belépjenek. 4. Keressük meg a tiszalöki jogvédő egyesülelet, hogy egyesületünk helyi bizottságává alakuljon ál. 5. Folyamodjunk az Igazságügyminiszter ur őnagyméltóságához, hogy egyesületünket rendes évi államsegélyben részesítse. 6. Mondja ki a közgyűlés, hogy az egyesületi tagok kötelességévé teszi, minden egyes tudomásukra jutó eset bejelentését, amelyben a fiatalkorú egyén a züllés és erkölcsi romlás veszélyének ki van téve, vagy már züllésnek indult, a szülők vagy a környezet veszélyessége fennforog s általában a fiatalkorú egyén segélyre szorul. 7. Keressük meg a nyíregyházi kir. tanfelügyelő urat, hogy a vármegye területén működő tanítókat a pártfogói tis?t elfogadására körlevélben buzdítsa. 8. Keressük meg a debreceni és munkácsi állami gyermekmenhelyek igazgatóságait, hogy a vármegye területére kihelyezett elhagyott gyermekekről, az ezekre vonatkozó tapasztalatokról s a szükséges teendőkről egyesületünket lehetőleg negyedévenként tájékoztatni szíveskedjék. 9. Lépjünk érintkezésbe a vármegye területén lévő jótékony egyesületekkel megfelelő együttműködés és szerves kapcsolat létesítése végett. 10. Szervezzük az anyakönyvi hivatalok s az ügyvédi kar bevonásával a házasságon kívül született gyermekek jogvédelmét. 11. Keressük meg Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város árvaszékét, hogy a házasságon kivül született és pártfogásra szoruló gyermekek felmerülő ügyeiről egyesületünket értesítse. Ezután az elnök megköszönvén a közgyűlésen megjelentek érdeklődését, a közgyűlést bezárta. Hol az igazság?* (Vonatkozással a Dr. Mezőssy Béla és Bory Béla urak cikkeire.) Egy művelt, egy tudományosan képzett emberre nézve alig van kellemesebb, lélekemelőbb, nemesebb foglalkozás, mint az igazságnak keresése s e célból egy jó könyvnek, egy élvezetes, egy tartalmas újságcikknek az olvasása, mert ezek eszmékkel, emelkedett érzésekkel és gondolatokkal gazdagítják a szivet, a lelket, megtermékenyítik mintegy az ember elméjét. Igenis, az igazság keresése akár elméleti, tudományos téren, akár a mindennapi, a gyakorlati életben, akár a jogtudomány és a bölcsészet, akár a történelem és a természettudományok mezején, mindég és mindenütt a legkellemesebb foglalkozás. Ilyen szempontból tekintve kétségtelenül érdekes, igen érdekes és tanulságos dolog, mikor Szabolcsvármegye mai életének két olyan kiemelkedő vezérembere, mondhatni hérosza, mint Bory B^la és Dr. Mezőssy Béla az igazsag keresésében, egy vármegyei gyakorlati kérdésben, egy a vármegye és ennek egy nagy vidékére nézve kétségkívül fontos ügyben a porondra lépnek, összemérik szellemi fegyvereiket ; éles eszök, gazdag tapasztalataik, sok oldalú tudásuk és szerzett tanulmányaik alapján a nyilvánosság elé lépnek, hogy egy kérdést tisztázzanak. Az ilyen látvány — isrnéllem — * A nagyértékü cikktt szombaton reggel vettük kézhez s igy — mély sajnálatunkra — lapunk vezető helyén már nem közölhettük

. A szerk. igen érdekes, igen tanulságos és lélekemelő lehet. Lélekemelő és örvendetes s kellemetes is volt, legalább én reám nézve, egészen odáig, mig Bory Bila ur ilyen szavakra-nem fakadt: „Könnyű dr. Mezőssy Béla tisztelt barátomnak — irja Bory Béla — azt hangoztatni, hogv ezentúl már a vármegye ne gavalléroskodjék, mert talán nem tévedek, de ugy gondolom, hogy minden birtokához a hozzájutást kitűnő kőutak, de gyorsan haladó vasutak is közvetítik s mindezek áldását régóta teljes mértékben élvezheti is" stb. Én ugyan csak ugy távolról, inkább hallomás után ismerem a dr. Mezőssy B>la ur birtokait, de — szinte ha jól tudom — sem a fehértói, sem a nyíregyházi, sem a nagykáilói, sem a pazonyi, bákai s czigandi birtokai mellett nem szalad el se kőut, se vasút. De ha ugy volna is, (de nem az ő befolyásából épült az az ut) mikor a szép és érdekes cikk olvasásában idáig jutott az ember és ilyeneket olvas, személyi érdekek feszegetését, gyanúsítást tapasztal a vita folyamán, az olvasó azt mondja magában, hogy Bory Bela ur kifogyott az érvekből, az indokokból s személyes terre vitte át az ügyet és gyanúsít, És ha a gyanúsításnak alapja sincs, azt mondhatja reá az ember, hogy : „ignotus fallit ..." De most már hagyjuk el ezt az áldatJao területet magunk is és keressük inkább azt, hogy : hol as igazság ?! Azonban azt keressük fel elébb, hogy: miről van szó?! Arról, hogy a Nyíregyháza— Nagykálló—Balkány—Nviradony — Nyiracsád — Bánháza—Ermihályfalva: vasutat épitse-é ki előbb Szabolcsvármegye, vagy a Nyírbátor—Érmihályvait, vagy előbö egyiket, azutan a másikat, vagy fgyszerre mindakettőt ?! . . . Erről van szó! Tehát lássuk: hol van az igazság ? Keressük az igazságot. Ezek melleit nézzük elébb a dolognak keletkezését! Lássuk, hogy jött napirendre épen most is ez a kérdés?! . . . Ugy jött biz ez napirendre, hogy Hajduvármegye, illetőleg a debreceni ügyvédek felvetették a kérdést: nem jött-é még el az ideje annak, hogy Acsád, Abrány, Máríonfalva Debreczenhez, illetőleg Hajduvármegyébez csatoltassék?! . . . Erre nézve ugyan Bory Béla ur azt irja, hogy : „én azon a vidéken ilyen elszakadási törekvéseket sohasem tapasztaltam." De a most mondottakból nyilván van, hogy ezt a fenforgó vasúti kérdést, a Debreczeriből eredő elszakadási (vagy elszakítási ?) törekvések vetették felszínre. Ehez szólottak e hipok hasábjain többen, ezek között dr. Mezőssy Béla is. Az utóbbi is olyan értelemben, hogv a zsák-utcába jutott Nyiradony— Nyiracsád—Bánháza—Ermihályfalvai vasút építtessék ki mindenekelőtt, hogy a fentebb jelzett községek s vidékök állandóan Szabolcsvarmegyéhez s Nyíregyházához legyenek kötve, kapcsolva, azután szüntessük be, pihentessük meg az útalap kiadásait legalább egyidőre! Erre válaszolt Bory Bela ur, aki meg a Nyírbátor-— Ermihályfalvai vasút kiépítését sürgeti Egy igazságot, egy tényt tehát már megállapíthatunk ; t. i. azt, hogy Debreczen vagy Hajdú vármegye részéről felvettetett a kérdés, hogy: Nyiracsád s vidéke a debreczeni törvényszékhez, Haján vármegyéhez csatoltassék. Ezt a tényt mellőzni, eltakarni, vagy eltagadni egyáltalában nem lehet. Ezt mindenki tapasztalta, olvasta, tudja, akit ez az ügy érdekel. De nyilván van az is, hogy Nyiracsád, Mártonfalva, Szentgyörgyáb'ány és ezek vidéke olyan távol vannak Szabolcsmegye központjatói és székhelyétől. Nyíregyházától, ugy is, mint kir. törvényszéktől; sőt a járásbíróságtól, Nagykáliótól is, hogy a peres felek, az ügyes-bajos emberek, sőt az ügyvédek is ezek miatt, nevezetesen az Acsádíól, Szentgyörgyábrányból Nyíregyházára vagy Nagykállóba s viszont Nagykállóból és Nyíregyházáról Acsádra s Abrányba való eljutás miatt folytonosan zúgolódnak, panaszkodnak; mivel közben olykor még D breczenben kell meghálniok is s ugy utazni másnap tovább Acsád, avagy Szentgyőrgyábrány felé. Oly hangosan történik a zúgolódás, hogy lehetetlen azokat a megyei központban, a vármegyén és törvényszéken meg nem hallani! És hogv ezeken vármegvpi. tehát közigazgatási. az év minden szakában üzemben. Gőzüzemű berendezés. Mindenféle vasbeton és betonmunkához kiválóan alkalmas Szamos-folyam kavics. Vasúti állomás Szatmárt Udvari. Rendelmónyek bármikor és bármily mennyiségben a legrövidebb idő alatt elintézetnek. Kavics-homokbánya Megrendelés : Bikfalvy Albert tulajdonoshoz cimzendök: Be rend, posta- és távíró állomás: S^atmár Udvari. Vagy: Beer Sámuel, Szatmár-Németi, Bányai-ut 17. sz, Telefon-sz- 264. 19-52-8